Észak-Magyarország, 1977. április (33. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-01 / 77. szám

£S£AK-MAGYAKQRS£AG 2 1977, április 1,, péntek Kitüntetések Csütörtökön a Fészek Mü- veszkiubban rendezett ün­nepségen adtak át az idei irodalmi és művészeti kö­zépdíjakat. Megjelent Aczel György, a Minisztertanács elnökhelyettese, Övári Miklós, a Központi Bizottság titkára, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagjai. A Kultu­rális Minisztérium képvisele­tében Tóth Dezső kulturális miniszterhelyettes nyújtotta at az elismerő kitüntetése­ket. Művészeti középdíjasok Hazánk felszabadulásának 32. évfordulója alkalmából a kulturális miniszter a követ­kező irodalmi és művészeti dijakat adományozza: operatőrnek. Kálmán Éva dramaturgnak, Szász Péter filmrendezőnek, ' Mészáros Márta filmrendezőnek, Lu­kacs Lóránt operatőrnek. JÓZSEF ATTILA-DlJAT Almást MilUós kritikus­nak. Balázs József írónak, Csukás István költőnek, Ger­gely Agnes írónak, Jani- kovszky Éva írónak, Németh G. • Béla irodalomtörténész­nek. kritikusnak, Páskándi Géza írónak, Sáránál József költőnek. Ssentkuthy Miidós írónak, Szécsi Margit költő­nek, Tamás Aladár írónak. ERKEL FERENC-DlJAT Lorand István zeneszerző­nek, Presser ' Gábor zeneszer­zőnek. előadóművésznek, Tí­már Sándor néptánc-koreog­ráfusnak, dr. Viliár László népzenekutatónak. MUNKÁCSY MIHÁLY- DIJAT Csagoly Klara textilter- vező-iparmüvésznek, Frank János müvészettörténésznek, Fürtös Ilona textiltervező- iparmüvésznek. Konyorcsik János szobrászművésznek, Sajdik Ferenc karikaturistá­nak, Szekeres Károly kera­mikusművésznek, Szernethy Imre grafikusművésznek, Tu- ry Mária, festőművésznek. balAzs -bélA-UÍjat Bállá Demeter fotómű­vésznek, Kollai Lajos film­LISZT FERENC-DÍJAT Kováls Kolos magánéne­kesnek, Keveházi Gábor szólótáncosnak, Koncz Zsuzsa énekművésznek, Onczay Csa­ba gordonkaművésznek, Schiff András zongoraművésznek, Zsolnay Hédi előadóművész­nek, Gyermán István hege­dűművésznek, Flidi Péter ze­nekari koncertmesternek, Jablonkag Éva magánéne­kesnek, Pödör Bt / karnagy­nak. JÁSZAI MARI-DIJAT Babarczy László rendező­nek, Bálint András színmű­vésznek, Csajági János ren­dezőnek, Dobos Ildikó szín­művésznek. Gyöngyüssy Ka­talin színművésznek, Hacser Józsa színművésznek, Heré­nyi Imre rendezőnek. Kris­tóf Isivan artistaművésznek, Holtai János színművésznek, Kútvölgyi Erzsébet színmű­vésznek, Mikes Lilla előadó­művésznek, Molnár Piroska színművésznek, Pásztor Er­zsébet színművésznek, Ro- nyccz Mária színművésznek, Tordy Géza színművésznek, Trokán Péter színművész­nek, ifi. XJjlaky László szín­művésznek. Kiváló és érdemes művészek Csütörtökön az Országház kupolacsarnokában ünnepé­lyesen kiosztottál; az 1977. évi kiváló és érdemes mű­vész címeket. Az ünnepség elnökségében helyet foglalt Lázár György, a Minisztertanács elnöke. A kitüntetéseket Pozsgay Imre kulturális miniszter adta át. A Magyar Népköztársaság a szocialista kultúra fejlesz­tése terén szerzett kima­gasló eredményei elismeré­séül hazánk felszabadulásá­nak 32. évfordulója alkalmá­ból a Magyar Népköztársa­ság Kiváló Művésze, illetve a Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze kitüntető címet adományozta a követ­kezőknek; A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG KIVÁLÓ MŰVÉSZE Agay Karola, a Magyar Népköztársaság Érdemes mű­vésze, a Magyar Állami Ope­raház Liszt-díjas magánéne­kese, dr. Ranódy László, Kossuth-díjas filmrendező, a Magyar Népköztársaság ér­demes művésze. Szervánszky Endre, kétszeres Kossuth- díjas zeneszerző, a Magyar Népköztársaság érdemes mű­vésze, Tevén Margit, Mun­kácsy-díjas ötvösművész, a Magyar Népköztársaság ér­demes művésze. Tomanek Nándor, a Vígszínház Jászai- díjas színművésze, a Magyar Népköztársaság érdemes mű­vésze, Törőcsik Mari, Kos­suth-díjas. a Nemzeti Szín­ház Balázs Béla- és Jászai- díjas színművésze, a Magyar Népköztársaság érdemes mű­vésze. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ÉRDEMES MŰVÉSZÉ Barta Éva iparművész, Percnyi Gábor, a József At­tila Színház Jászai-díjas fő­rendezője, Borbély Gyula, a Magyar Állami Operaház Liszt-díjas karmestere, Czi- vier József, a Pécsi Nemzeti Színház fődramaturgja, Cse- kovszky Árpád Munkácsy - díjas keramikusművész, Dré­gely László, a Magyar Tele­vízió Balázs Béla-díjas dísz­lettervezője. E nyelsz József Munkácsy-díjas ötvösművész, Foky Ottó Balázs Béla- és Munkácsy-díjas bábíilmren- dezö. műteremvezető, Gabos Gábor Liszt-díjas zongora- művész, az Országos Filhar­mónia szólistája, Gábriel Frigyes Munkácsy-díjas bel­sőépítész, Gerbár Tibor, a debreceni Csokonai Színház Jászai-díjas színművésze, Hofi (Hoffmann) Géza. a Mikroszkóp Színpad Jászai- díjas színművésze- Horváth Bálint, a debreceni Csokonai Színház magánénekese, Hu­szar Klára, a Magyar Álla­mi Operaház Erkel-díjas rendezője, Kass Janos Muri- kácsy-díjas grafikusművész, Kiss Kovács Gyula Munká- csy-dijas szobrászművész, Kovács János, a Szegedi Nemzeti Színház Jászai- és Juhász Gyula-díjas színmű­vésze, Külkey László, a Ma­gyar 'Állami Operaház ma­gánénekese, Lajos Attila, a Magyar Rádió es Televízió szimfonikus zenekara Liszt­díjas szólófuvolása. Marosán László Munkácsy-díjas szob­rászművész. Máté ■ András Munkácsy-díjas grafikusmű­vész, Mécs Károly, a Thália Színház Jászai-díjas színmű­vésze, Németh Aladár Mun­kácsy-díjas szerszám- és gépipari formatervező, az Iparművészeti Főiskola tan­székvezető tanára, Németh Éva Munkácsy-díjas textil­tervező iparművész, Palásthy György Balázs Béla-díjas filmrendező. Pártay Lilla, a Magyar Állami Operaház Liszt-díjas szólótáncosa. Pauszt József, a kecskeméti Katona József Színház Já- szai-díjas főrendezője, Só­lyom Nagy Sándor, a Ma­gyar Állami Operaház Liszt­díjas magánénekese. Szabó Zoltán Munkácsy-díjas fes­tőművész, Varga Géza, a Ma­gyar.Rádió Jászai-díjas ren­dezője. Vámos Ágnes, a Ma­gyar Állami Ooeraház ma­gánénekese, Vgmos László Balázs Béla-díjas fotómű­vész. Ybl-díjasok Vgísbéí vendégeink a miskolci járásban A megyénkben tartózkodó A Magyar Építőművészek Szövetségének székházában csütörtökön dr. Szabó János építésügyi és városfejlesztési államtitkár átadta a kitün­tetetteknek az 1977. évi Ybl Miklós-dijakat. Az Ybl-díj I. fokozatát kapta Szabó Árpád építész, a tervezésben végzett több év­tizedes kimagasló munkássá­gáért; Schmidl Ferenc épí­tész több évtizedes, magas színvonalú építészeti, város- _ fejlesztési és oktatói mun­kásságáért. A díj 11. fokozatát kapta H, Boros Mária építész, a borsodi vázpanel szerkezeti rendszerrel épült, aulás tér- szervezésű általános iskolai tervsorozat kialakításáért; Ferenczy Károly építész a műemlékvédelemben és a Tegnap délelőtt Miskolcon, a Borsodi Szénbányák Vál­lalat. székházában ülést tar­tott a Hazafias Népfront megyei elnöksége. Az ülésen az elnökség mellett működő társadalmi bizottságok tiszt­ségviselőire tett javaslatokat, tárgyalták meg és fogadták el. Ezután került sor a nép­front megyei bizottságának ülésére, amelyen . reszt veit Újhelyi Tibor, a megyei pártbizottság titkára es dr. Molnár Béla. a HNF Orszá­gos Tanácsának titkára is. Az ülésen.dr. Pusztai Bé­la, a megyei tanács elnök- helyettese, a HNF megyei alelnöke gazdaságpolitikai feladatainkról tartott elő­adást. Ismertette az elműt év országos es megyei gaz­dasági eredményeit, majd ezt követően az idei tervekről szólt. Monos Janos, a Borsodi Szénbányák Vállalat, igazga­tója. a HNP megyei >. inökc többek között a gazdálkodás­ban fellelhető fogyat. ■ kossá­Az elnöki tisztet bctoilő Kurt Waldhelm ENSZ-főtit- kár nyilatkozatával csütörtö­kön délelőtt megkezdődött a Ciprus-konferencia 6. fordu­lója. A főtitkár többek kö­zött kijelentette: nagy jelen­tőségűnek tartja, hogy a Fő­hely reállitások bari kifejtett kiemelkedő elméleti es ter­vező munkásságáért; Jency Lajos építész, a magyar is­kolaépítésben és a nevelési központok létrehozásában végzett másfél évtizedes ku­tató-, fejlesztő-, szervező-és tervező munkásságáért; Láng Tivadar építész a Tatabánya- Óváros • beépítési tervében felhasznált korszerű város- rendezési elvek és. iparosí­tott építési rendszerek össze­hangolásáért; Rácz Endre építész a csepeli szabadki­kötő MASPED raktártelepe építészeti terveiért. A díj III. fokozatát kapta Czeglédi István építész, a metró Deák térj állomás- komplexuma építészeti ter­veiért és Kerlai László épí­tész, a debreceni városi sportcsarnok tervezéséért. gok megszuntetesere hívta íel a figyelmei. Kiemelte: nemcsak a munkaerő kevés, a munkaerő elosztásának kellene jobbnak lenni. Terv­szerűbb munkaszervezéssel, a munka intenzitásának nö­velésével u jelenleginél jobb eredményeket lehetne elérni. Hegyi Imre, a HNF me­gyei titkára az ötéves fel­adattervben foglaltakról szólt a bizottság ülésén. A Hazafias Népfront me­gyei bizottsága a feladatter­vet elfogadta. Ezt követően kiváló nép- frontmunkásokat tüntettek Jvi. Kiváló társadalmi mun­káért plakettet kapott Bá­thory Gábor, a megyei ta­nács építési osztályának ve­zetője Kiváló társadalmi munkás jelvényt adtak át a nép­front-mozgalom tizenhat ak­tivistájának. A nagyközségi népfrontel- nökök és titkárok közül 22- en részesültek pénzjutalom­zösségek között elvi egyetér­tés jött létre, a bécsi tár­gyalások felújítására. Ezzel iljra lehetőség nyílik aiTa, logy a ciprusi válságot bé­késen, tárgyalásos alapon ren­dezzék, a közösségek érde­keinek megfelelően. vologdai Komszomol-delegá- ció tegnap Bialis Józsefnek. az MSZMP Miskolc járási Bizottsága első titkárának és Juhász Sándornak, a Mis­kolci járási Hivatal elnöké­nek kíséretében a Járás né­hány üzemébe látogatott cl. Megtekintették a Nagy mis­kolci Állami Gazdasag on­A Lenin Koliászati Mű­vekben a gazdasági munka mellett mind több figyelmet fordítanak a dolgozók védel­mére, munka- és életkörül­ményeinek javítására. Teg­nap, csütörtökön munkavé­delmi konferencián értékel­ték az 1976. évi munkavé­delmi tevékenységet, és is­mertették az idei legfonto­sabb tennivalókat. A munkavédelem fő fel­adatait a nehéz fizikai munka csökkentésében, az anyagmozgatás korszerűsíté­sében, a dolgozók védelmét szolgáló egyéni védőfelszere­lések modernizálásában, az üzemen belüli közúti es vas­úti közlekedés biztonságának fokozásában « és a légszeny- nyeződés csökkentésében hatá­rozta meg. Ezek figvelembe­• (Folytatás az 1. oldalról) Miskolc fejlesztesere, illető­leg a szövetkezet géppark- jának felújítására ajánlják fel. Á szövetkezet mártabá- nyai részlegének dolgozói az anyagtakarékossági felaján­lásuk sikeréért a csatlakozás óta folyamatosan munkál­kodnak. Ugyanez mondható el a többi egységről is. Kazincbarcika ez éli fej­lesztésében egyebek mellett 246 lakás építése szerepel. Az építők korábban már szocialista együttműködésben vállalták a lakások határ­időre való elkészítését, ille­tőleg a csepeli felhíváshoz gai tehenészeti telepét és a gyömröpusztai baromfitele­pet. Test ver megyénk delegáció­ja délután a Borsodi Sör­gyárat tekintette meg. ahol a gyár munkájáról széló tá­jékoztató meghallgatása után a KISZ-íiatalokkal ta­lálkoztak. vételével a/, elmúlt évben 228 munkavédelmi feladatot hajtottak végre, amire 179 millió forintot fordítottak. Az intézkedések hatásara csökkent a balesetet (szenve­dett dolgozók száma. Amíg 1975- ben 1000 főre átlagosan 47.2 baleset . jutott, addig j 1976- ban ez 45.9-re csökkent, j A gyáregységek közül a bal­esetek számának csökkenté­sében a legjobb eredményt ! az alapanyagkitermelő. a csavargyár és az épületkár­ban tar to gyáregységben ér­ték el. A baleseti helyzet ! javulását segítette a munka- védelmi örmozgalom 935 társadalmi aktívája is. akik egy év alatt 44ti5 veszély- helyzetet tártak fel. s ebből 441'2-öt megoldottak. csatlakozva, november 7-ét I jelölték meg a műszaki át­adás határidejéül. Az együttműködési szerző­dés a Borsod megyei Beru­házási Vállalat Május /., a i BÁEV Ybl Miklós, vala- | mint az Üt- és Vasútépítő \ Vállalat Szécsi Károly szo­cialista brigádjai között jött létre. Ebben a határidő előtti átadásokon túl azt is ( vállalták, hogy javítják a ; beköltözésre kerülő lakások minőségét, elsősorban a bel­ső szakipart munkákat'. Ami a lakások építési üte­mét illeti, úgy tűnik, hogy a szerződést kötött brigádok mindegyike eleget tesz kö­telezettségének. és sikerrel teljesíthetik felajánlásukat. A DépfroRinla ötéves feladatterve ban. wmmmjcmw < m ’t*mmhmmí A ciprusi ki nferencia ÉÉvéii'e'ini értekezlet az Ll-ta Az éves tervek teljesítéséért Tiszakeszi hétköznapok Hói szorít a A tiszakeszi üzemegység­ben dolgozó lányok és asz- szonyolc messziről jöttek. A föld, a jószág, vágj' éppen a mindennapi háztartási mun­ka, a főzés, a vasalás, és az ezerféle falusi-paraszti élet­vitel mellől. Kezdetben nem volt ritka, hogy egy-egy asz- szony férje lelkeit magából, amikor megtudta, hogj' ez­után a feleség dolgozni akar. És nem is akárhol, hanem egy ipari üzemben. Volt olyan eset is, hogy műszak­váltáskor a férfi az üzeni kapujától hazáig zavarta fe­leségét, mert nem volt meg­térítve az asztal, jóllehet a vacsora a tűzhelyen gőzöi- gött. Azután, ahogy teltek az évek, a harcias férjek is • le­csillapodtak. Salap Imrénééknel sem volt ez másképpen. Az asz- szony szinte az üzem indu­lásától dolgozik itt; addig is volt elég baj a háztájival, a jószággal. A gyerekeket és a férjét is el kellett látnia. — Nem örült az uram, egyáltalán nem örült — mondja. — De a pénz kel­lett. A gyerekek most Mis­kolcon tanulnak, sokba ke­rül ez, így hát kénj'lelen voltam ide jönni. Tűzőnö va­gyok. a keresetre nem lehel panaszom. Teljesítményben dolgozunk, ettől függ a kere­setünk. Volt, bőgj’ 2400 fo­rint felett is kerestem. , Salap Imréné most egye­dül vezeti a háztartást. Fér­je vidéken dolgozik, így bő­ven van munkája a ház kö­rül. — Ma, hétfőn, mostam. Holnap vasalok, szerdán el­készítem az uramnak a leb­bencset. Csütörtökön még nem tudom, hogj' mi lesz, talán kimegyek a szőlőbe. Pénteken délután érkezik haza a párom, főzni kell ne­ki. Szombaton a gyerekek jönnek, akkor nekik kell főz­ni. Ezenkívül minden reg­gel, délben és este ellátom a jószágot. Salap Imréné heti prog­ramja nagyjából megegj'ezik az itt dolgozó családos asz- szonyokéval. Es mégsem csak itt szorít a cinő... # Sok víz lefolyt már a köz­ség határában levő Tiszán, amióta a Budapesti Minősé­gi Cipőgyár tiszakeszi üzem­egységében megkezdték a termelést. Az azóta eltelt időszakról, ha nem is legen­dák, de mindenképpen tanul­ságos esetek kerengenék a faluban. Néhány ilyen eset: — Nem volt még ötven ember sem, aki az elsők kö­zött kezdett. Pedig jóval többen akartak Idejönni. Fel kellett iratkoznunk. Voltak, akik ehhez a feliratkozáshoz pénzzel a zsebükben indul­tak. Érti; sokan voltunk és mindenki szeretett volna biz­tos munkát... — Valamennyien szalagon dolgoztunk. Hogy Ili. melj’ik részen, sokszor váltott ki ve­szekedést. mert volt. ahol többet lehetett keresni. Itt is voltak visszaélések ... — Egy asszony csirkét ho­zott egy már elkerült veze­tőnek. A nő fővárosi volt, nem tudta, hogv ez nem vá­gott csirke. Betétette a hű­tőbe az asszonnyal a nylon- szatvrot. Másnapra megfa­gyott a szerencsétlen jó­szág . .. Hát ilyen és ehhez hason­ló esetek bosszantották, vagy éppen nevettették meg az ipari munkába éppen csak bécsöpnent tisz.akeszieket. Az. hogv többségük nem tudta ezeknek a fonákságoknak a komolyságát felmérni, s még ma sem tudja — nem raj­tuk múlik. Néhány évnek kell még, eltelni, amíg az egykori cselédek és zseliciek leszármazottai ipari munkás­sá válnak. * Ma az üzemi létszámnak csaknem teljes egésze beta­nított munkásokból áll. Amit az előző üzemvezetők elron­tottak, nehéz lesz helyrehoz­ni. Az indulástól eltelt gaz­dasági eredmények egyálta­lán nem mondhatók rózsás­nak. Tavaly például a meg­engedett selejiszint helyett annak több mint háromszo­rosát ..teljesítetté'*”. A ielen- legi üzemvezető — és ezt nem ő mondta — sem képes egyik napról a másikra évek mulasztásait helyrehozni. So­kaknak nem íétszik vezetői | stílusa sem. hiszen nem a ; becsempészett tyúkok, libák után méri az embereket, j mint ahogy arra régebben j volt példa. Amit — ezt szin­tén dolgozók mondják — ..jó pontnak” írnak fel neki — az. hogy megköveteli a munkafegyelmet, s nem sze­mélyes szimpátia, hanem a munkavégzés után ítéli meg az üzem dolgozóit. A sz.akmunkásoótlás bizto­sítására szakmunkáské'v/ő t.anfohvamot indított a válla­lat. amelvnek résztvevői nagyrészt fiatalok. Itt született emberek, ti­zen- és huszonéves lányok, , asszonyok, akik innen, eb- > bnl az üzemből szeretnének j megélni, s jól megélni... Pusztafalvi Tivadar (Folytatjuk)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom