Észak-Magyarország, 1977. március (33. évfolyam, 50-75. szám)

1977-03-09 / 57. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1977. március 9., szerda líeiglenes veszteséglista Roiáiiábao Három napot töltött a földrengéskor összeomlott étterem romjai alatt a 35 éves Floarea Iordache pinccrnö (középütt) A múlt pénteki romániai földrengés a legújabb, még nem végleges adatok szerint 1034 halálos áldozatot és 6105 sebesültet követelt — jelenti az Agerpres. A román hír- ügynökség hozzáfűzi, hogy a természeti csapás következ­tében Bukarestben 810-en, vidéken pedig 224-en haltak meg. A jelentés közli, hogy 195 vállalat súlyosan megrongá­lódott. Szünetel a víz-, a gáz- és az elektromos energia­szolgáltatás, s ennek követ­keztében számos iparág te­vékenysége megbénult. A me­zőgazdaságban is nagy ká­rok keletkeztek: az istállók romjai között sok haszonállat elpusztult. Sok gyárban és üzemben a dolgozók hősies erőfeszítése eredményeként ismét meg­indult a munka. Undrew Yeung „Afrika-poliíikai” elképzelései Andrew Young, az Egye­sült Államok ENSZ-nagykö­vete annak a véleményének adott hangot, hogy országa az ENSZ zászlaja alatt csa­patokat küldhetné Rhodesiá­ba. Jody Powell. Carter el­nök szóvivője sietve állást foglalt a Washington Post- ban kedden napvilágot látott kijelentéssel szemben. A néger Andrew Young, aki korábban a polgári moz­galmak egyik vezető szemé­lyisége volt és Carter elnök barátjának ' számít, a Wa­shington Postnak adott nyi­latkozatában mindeneseire szokatlan nyíltsággal beszélt Washington Afrika-pol biká­jára vonatkozó elképzelései­ről. „Ha nem törődünk az emberi jogokkal Afrika déli részén — mondotta —, nem számíthatunk a nigériai olaj­ra és minden nemzetközi fó­rumon automatikusan 47 or­szággal találjuk szemben magunkat. Nem pusztíthat­nak el bennünket, de sokat árthatnak kezdeményezése­inknek, például a Közel-Ke­leten. Carter elnök szóvivője le­szögezte, hogy a washingtoni kormány nem foglalkozik amerikai csapatok rhodesiui felhasználásának tervével. Andrew Young kijelenté­sei várhatóan diplomáciai vihart is kavarnak majd. Vetik a tavaszi árpát A szeszélyes, gyakran vál­tozó időjárás néhány nappal ezelőtt még „rányomta bé­lyegét” a határra, nem sok remény volt rá. hogy a me­zőgazdasági üzemek idejében megkezdhessék a nagyon is időszerű tavaszi munkákat Az erős. szárító szelek, majd a hétfői és keddi tartós nap­sütés azonban lehetővé tette, hopp a rpeane több részében teljes erővel megkezdhessél a kora tavaszi növények maoánnának készítését, sőt néhány anzdaságban már a vetődének ;s zavartalanni dolgozhatlak. A hét első két napján — főleg a partosabb határré­szekben — már nasvon sok •nagyüzemi lábián sor került az őszi mélyszántás elmun- kálá'-ira. A bükkábrányi Bé­ke Tsz-böl tegnap, kedden délután már azt a hírt kap­tuk. hogy száz hektárnyi te­rületen elvetették- a tavaszi árpát. Megyénk mezőgazdasági nagyüzemeinek idei tervei, a többlettermelésre tett lelkes vállalások arra köteleznek, hogy amint lehet, mindenütt azonnal foeianak hozzá a ta­vaszi munkákhoz. Minden ciazdasánban törekedni kell árra. horni egnetlen munkára alkalmas óra se vesszen kár­ba. A kezdeti egv-két napos késedelem — tapasztalhattuk már ió néhánv esztendőben — . kócfjhb hetokké. behozha­tatlan lemaradássá halmo­zódhat. EGK-kiiliigyminiszterek tanácskozása Kellős hivatás Brüsszelben egynapos ta­nácskozásra ültek össze az EGK kilenc tagállamának külügyminiszterei, új angol kollégájuk, David Owen el­nökletével. A márciusi meg­beszélés mindenekelőtt a Kö­zös Piac nemzetközi kapcso­lataival foglalkozik. Megvi­tatják például az EGK és Portugália eljövendő kapcso­latait, különös tekintettel Mario Soares portugál mi­niszterelnök most folyó nyu­gat-európai kőrútjára. Soares a hét végén Brüsszelben ta­lálkozik az EGK bizottságá­val. Ugyancsak napirenden szerepel a „spanyol kapcso­lat” is. Az értekezlet napirendjén szérepel egy eszmecsere a Szovjetuniónak az európai közlekedési és környezetvé­delmi értekezlet összehívásá­ra vonatkozó javaslatairól is, erről azonban a miniszterek — nem hivatalos közlés sze­rint — csak „előzetes, első megbeszélést” folytatnák, s az EGK a jelek szerint csak a belgrádi tanácskozáson akarja kifejteni állásfoglalá­sát. A „német hérics” a CDU-kongresszus elüt Kedden — nacionalista jelszavak jegyében, az úgy­nevezett német politika egész napos vitájával folytatódott a Nyugatnémet Keresztény- demokrata Unió düsseldorfi kongresszusa. A hétfőn újjá­választott pártelnök, Helmut Kohl jó előre leszögezte, hogy ezen a téren nem várható változás a CDU magatartá­sában. A jobboldali ellenzéki párt vezetői az „emberi jogok” kérdését helyezték a vita kö­zéppontjába azt állítva, hogy az NSZK jogosult „minden német” érdekeinek képvise­letére és védelmére. A párt­elnökség több tagja nyoma­tékosan felszólította a bonni kormányt, hogy újabb és újabb kísérletekkel gyako­roljon nyomást az NDK kor­mányára politikai engedmé­nyek kikényszerítése érdeké­ben. A kongresszus elfogadta az elnökség határozati javasla­tát a „német kérdésről”. A dokumentumban ugyan em­lítés történik arról, hogy • a CDU „nem hagyhatja figyel­men kívül az európai rea­litásokat”, a párt egyik köz­ponti célkitűzésének azonban „Németország újraegyesíté­sét” jelöli meg. Willy Brandt, a Nyugatné­met Szociáldemokrata Párt elnöke sajtónyilatkozatában hangsúlyozta, bogy a ke­reszténydemokraták düssel­dorfi kongresszusukon nem vállalták a vitát alapvető kérdésekről, mivel a pártve­zetőség nem mert. szembe­nézni ennek kockázatával. A Szabaddemokrata Párt szóvivője szerint a CDU- kongresszus nem kínál al­ternatívát a bonni koalíció kormánypolitikájához. Az el­lenzék igyekezete mindössze arra irányul, hogy ne enged­je felszínre törni a párton belüli mély ellentmondásokat. V asárnap kora délután, kissé még csípős márciusi szél­ben, de már tavaszt jelző napsugárban, mintegy hat­száz nő, idősebb meg kevésbé koros asszony és fiatal lány seregien ki a Parlament Duna-parti épületéből. A Magyar Nők Országos Tanácsa II. országos konferen­ciájának meghívottjai voltak ők, akik másfél napon át közös tennivalókról tanácskoztak. A MNOT II. országos konferenciája javaslatokkal for­dult a kormányhoz, az egyes főhatóságokhoz és a társa­dalmi szervekhez, mozgalmakhoz. A nőkonferencia „aján­lásai” — szinte valamennyi — visszaidézik az 1970. évi nőpolitikái határozat megállapításait, amelyek hosszú távra jelölik ki a kormányra és az egyes társadalmi moz­galmakra vonatkozó programot. Leírtuk a „program” szót, s elgondolkozhatunk azon, hogy valamikor, egy-két generációval ezelőtt a nő ..prog­ramja” szinte kizárólag a íérjhezmenés volt, s énjének kiteljesítése a családban történt, foglalkoztatása is otthon, vagy a ház körül bonyolódott le. Később, két-három év­tizede, a vita akörül folyt: dolgozzék-e a nő, vagy sem? Ma, az igen nagy mértékű női foglalkoztatás idején már ez a kérdés: hol és mit dolgozzék a nő? Ez pedig nagy­részt attól függ: hol, hogyan és mit tanul, illetőleg tanul­hat? A mai nő programja a „hivatásom: a család” mellett, a „hivatásom: a munka” is. S e kettős hivatás maradékta­lan betöltése társadalmi ügy, össztársadalmi szolgálat, ami feltételezi a férfitársadalom szemléletének megváltozását és megváltoztatását is. Ahogyan Lenin állapította meg a munkásnőkhöz irt cikkében: „...a törvény előtti egyen­lőség még nem valóságos egyenlőség. Nekünk az kell. hogy a dolgozó nő ne csak jogilag, hanem a gyakorlati életben is kivívja az egyenlőséget. Ehhez az kell, hogy a munkás­nők egyre fokozottabb mértékben vegyenek részt a társa­dalmi intézmények irányításában és az állam kormány­zásában. A nők az igazgatási munka során gyorsan tanul­nak és utolérik a férfiakat...” Képes csúcs, közös stratégia A szaúd-arábiai hírügynök­ség hétfőn megerősítette: Egyiptom, Szíria, Jordánia és a Palesztinái Felszabaditási Szervezet vezetői március végén — Anvar Szadat egyiptomi államfő április elejére tervezett egyesült ál- laniok-beli és nyugat-euró­pai látogató körútja előtt — Damaszkuszban találkoznak. Bejrúti politikai körök úgy tudják, a találkozó célja az, hogy a genii közel-keleti békekonferencia felújítása előtt közös stratégiát dolgoz­zanak ki a közel-keleti prob­léma megoldására. Télűző az utakról Megkezdődött a helyreállítás A beszélgetés röviden így összegezhető: most már iga­zán jöhet a tavasz, és a nap­lény. Ahogy a mezők, szán­tóföldek, gyümölcsösöli vár­ják a rügybontó, életet in­dító jó időt, úgy gyógyítaná közútjaink „sebeit” is a ta­vaszi napfény. A tél, ponto­sabban a téli hónapok sze­szélyes, olykor „szabályt” semmibe vevő időjárása bi­zony alaposan meggyötörte megyénk közútjait... — visszaidézve az elmúlt hetek, hónapok tapasztaltait, Varga József, a KPM Miskolci Köz­úti Igazgatóságának vezetője és Dávid Tivadar osztályve­zető egyetértőén bólint. Mi­lyen is volt ez a tél közút­jainkon? — Novemberben megelőzte a telet egy kéthetes csapadé­kos időjárás. A folyók ma­gas vízállása, a kiöntések kedvezőtlenül hatottak köz­útjaink altalajára, a föld- művekre. Decemberben meg­jött a várva várt hó, a hideg. Január közepén szinte min­den volt: eső, hó, hideg, nap­sütés. Februárban jött a víz. Rendkívül sok csapadékot kaptunk a téli hónapokban, ez azonban szélsőségesen oszlott el. Nem volt például hosszú ideig az utakon sí­osság. de egészében több volt a havas-síkos nap, mint a korábbi években. — Ezen a télen, amikor annyira szükség volt dolgo­zóink helytállására, beérett á korábbi évek munkája — ál­lapítja meg Varga József igazeató. A vezetés szigora, a következetesen végrehaj­tott munkaszervezés sok élő­vé vált ielét tapasztalhattuk dolgozóink munkájában, ön­tevékenyebben. jó hozzáér­téssel és felelősséggel dol­goztak az utakon. Mind­emellett alapvetően megha­tározta munkánkat az idő- nverés. Korszerű, nagy ielje- sítménvú géneink révén gyorsabban dolgozhattunk. Egy-egy sószóró gép például az idei télen már négy-öt korábbi gép munkáját végez­te el. * Még novemberben történt: kinn az utcán kabátgomboló jó idő, napsütés örvendeztet­te a járókelőket, a teremben ahol a közlekedésben érde­kelt vállalatok képviselői ül­tek, mégis már hóról, jege- sedésről, hidegről folyt a szó. A közúti igazgatóság ismer­tette a téli előkészületi ter­vét. Mindezt csak azért idéz­zük itt fel, mert ki-ki koráb­bi tapasztalata alapján haj­lamos voit a „tamáskodásra”: jő, jó, előkészületről mindig hallunk, aztán, ha véget ér a tél — meg közben is —, egy­mást érik a magyarázkodá­sok ... Nos, — télűzőként is leírjuk —, vége felé jár már a tél. és gondoljuk csak meg: bárhogy volt is az egy­szerre ránk fehéredet! havas napokban: örültünk az évek óta hiába remélt hónak, ak­kor is ha éppen . megyénk közútjain kellett közleked­nünk. Akkor és a követke­ző hetekben is tapasztalhat­tuk: hóekék, hómarók, só­szórók pontosan, gyorsan, szakszerűen dolgoztak. Pon­tosan, gyorsan, szakszerűen kapták a parancsot az em­bertől. a közúti igazgatóság dolgozóitól. Ha helyenként és esetenként adódott — adódhatott —, valamelyes bosszúságra ok. egészében áll a megállapítás: jól dol­goztak a téli időszakban me­gyénk közútjainak gazdái, munkásai. # Jó, jó; tették a dolgukat, nem keli abból nagy ügyet csinálni. Nem is ezért, ha­nem mert valóban nehéz kö­rülmények közölt kellett helytállniuk: le kell ezt írni. E téli időszakban nem csu­pán az elhárítási munkák adtak tennivalót, ezzel pár­huzamosan helyreállítási fel­adatokat is meg kellett ol­daniuk. A téli fagykárokból keletkezett burkolatrongáló- dásokat növelte az olvadás, a folyók, a patakok áradása, a belvizek okozta nagymér­vű útkárosodás. Közel 19 ki­lométeren került víz alá az útburkolat. A közúti igazga­tóság felmérése szerint je­lenleg megyénk közútháló­zatának csaknem fele meg­szenvedte az olvadási káro­kat. Ebből 750 kilométer hosszban anég kátyúzással megjavítható a burkolat, 35U kilométeren viszont ez már nem segít. Itt összefüggő burkolatmegerősitésre van szükség, amit aszfallbetoino- zössal és „itatásos” úthenger- léssel végeznek el. A közúti igazgatóság már korábban — észlelve a nagymérvű rongá­lódást —. komplex, ideigle­nes és végleges helyreállítá­si tervet dolgozott; ki. Meg­állapodtak 'a kivitelező vál­lalatukkal — elsősorban a Miskolci Közútépítő Vállalat­tal —, a munkák ütemezésé­re. sürgősségi sorrendet meg­jelölve. — Csak érzékeltetésül, hogy mekkora a szeszélyes időjárás okozta veszteség: 22 ezer tonna anyagot kell a helyreállításhoz „bedolgoz­nunk” útjainkba — mondják a közúti igazgatóság vezetői. — A burkolatrongálódósok­kal egvidőben jelentős al- éoítmény-meghlbásodások keletkeztek, ezek száma és mértéke még mindig nem végleges. sainos, további romlásokra kell számítanunk. Az utóbbi hetekben 10 al­sóbb rendű út több szaka­szán szélesség- és sebesség- korlátozást kellett elrendel­nünk. a halmai—abaúiszán- tói utat pedig rézsűomlás miatt le kellett zárni. A helyreállítási munkák termé­szetesen megkezdődtek, je­lenleg 9 helyen a végleges helyreállítási munka is fo­lyik. Mindez íeladattervünk- ben, munkaszervezésünkben is átprogramozást igényelt. Gépeinket át kellett állita- rnunk, korábban indult az asz­faltkeverő-telepünk, — hogy csak példát említsek. Le kell szögeznünk — tájékoztatás­képpen is — azt, hogy ez az át­programozás, tervmódosítás a korszerűsítési munkánkat nem érinti, nem lehet hátrá­nyára ennek a szükséges fel­adatvégzésnek. Tervünk sze­rint május elsejéig a megye közúthálózatán a forgalom minden útvonalon megfelelő állapotot kap a közlekedés­hez, a végleges helyreállítás azonban még több hónapot vesz igénvbe. Sok feladat há­rul azokra a szervekre is, amelyek a nyílt- és átkelési szakaszok üzemeltetésére hi­vatottak — a vízelvezetésre gondolunk. Az igazgatóság a mostani tapasztalatok alap­ján kezdeményezte egy kö­zös, komplex vízrendezés végrehajtását az utak menti területeken. Tanácsok, ter­melőszövetkezetek, állami gazdaságok segítő összefogá­sáról van szó, két jó példát együttműködésünkre máris mondhatunk: a sályi és a kácsi termelőszövetkezet jó közreműködését a közutak melletti vízelvezetésre. Nem csupán borsodi gond­ról1 van szó, de megyénket az országosnál is jobban súj­totta a szeszélyes tél. A köz­úti igazgatóság az adott helyzetben mindenekelőtt sa­ját dolgozóira számított, a feladattervet a brigádok ve­zetőivel tárgyalták meg elő­ször, véleménvüket, segítsé­güket kérve. És a dolgozók megértettek. javasoltak, munkára sorakoztak. Nagy lendületet vett megyénk köz­útjain a helyreállítási mun­ka. egVütt az éves feladatok megoldásával. A közutakon még íav is. egy ideig a köz­lekedők is szenvedik az el­múlt hónapok rongáló idő- látásának hatásait. De jö* már a tavasz. Talán meghoz­za jobb kedvünket — a tü­relemhez is. Xcuagy József

Next

/
Oldalképek
Tartalom