Észak-Magyarország, 1977. március (33. évfolyam, 50-75. szám)

1977-03-26 / 72. szám

1977. március 26., szombat ÉSZÁK-MAGYARORSZAG 3 EEÍőször túl a félmílliárdon Jobb minőségben, mint a nyugati cégek Remeg, rázkódik a Diós­győri Gépgyár F-gyáregysé- gének épülete. Ám csak az idegennek szokatlan a jelen­ség, az itteniek tudják: dol­gozik a légkalapács a ko­vácsműhelyben. Nem is leg­nagyobb, mert a í) tonnás tavaly szeptemberben meg­hibásodott. — Veszélybe került a terv­teljesítésünk — emlékszik Szabó Miklós gyáregységve- zelö. — Töprengtünk, mit tehetnénk?' Álcsoportosítot­tuk a létszámot, kisebb gé­pekre osztottuk ki a mun­kát, s végül mégis eleget tet­tünk leiadatunknak. Olyannyira jól sikerült az átállás, a szervezés, hogy a gyáregység először ért el tél­milliárdos termelést. A tőkés exportjuk is minden eddigi­nél több volt: 123 millió. Másodszor kapták meg a Kiváló Gyáregység címet. — Az érdem elsősorban a szocialista brigádoké —jegy­zi meg a szakember. — Csak­nem 100 kollektíva kötött éves szerződést. Közülük egy kiérdemelte a Vállalat Kiváló Brigádja címet, 7 arany-, négy ezüst-, négy bronzloko- zatbaii részesült. A közössé­gek azok, akik élenjárói a Dolgozz Hibátlanul! mozga­lomnak. Az F-gyáregység a DIGÉP legnagyobb termelő részlege. Túlnyomórészt melegtechno­lógiával dolgoznak, emellett azonban nagy szakítószilárd­ságú, 4—5 tonnás alkatrésze­ket is készítenek. — Megközelítően 1400 fajta kovácsolt alkatrészt gyár­tunk, ebből 200-ra tehető a fontosabb. Vásárlóink elége­dettek a minőséggel, s elő­fordul: a külföldi piacon többet fizetnek az áruinkért, mint más nyugati cégeknek. A gyáregységben kovácsol­ják a Mann-molorok for- gattyús- és vezérlőtengelyét, a tengelykapcsolóit, a hozzá szükséges • fogaskerekeket, olajszivattyúkat, a gépjár­művek melsőtengelyét. Hat típusban évente 120 ezret sajtolnak a gépjárművek hát­só hídjába való üreges ten­gelycsonkból. Foglalkoznak rúgógyártással, különböző méretű csőkarimák előállítá­sával. — Az elmúlt évi félmilli­árdos eredményünk meg­szabja idei tervünket — mondja a gyáregységvezető. — Termelésben 523 milliót, exportban 124 milliót aka­runk elérni. A gyáregység dolgozói te­hát négy év alatt megdup­lázzák a termelésüket. Ex­portjuk nemrégiben még alig volt, ma már 25 százalékos arányt képvisel. Minqk kö­szönhető a látványos előre­lépés ? — A profiltisztításnak, a gyártmányfejlesztésnek, a gé­pesítésnek, a kapacitás-bő­vítésnek, a munka- és üzem- szervezésnek, az ösztönző bélrendszer bevezetésének — sorolja címszavakban a siker titkait Szabó Miklós, ami mögött természetesen sok­sok munka van. Mindenekelőtt tisztázták a feladatokat, ezek figyelembe vételével terveztek. Létre­hoztak egy előkészítési osz­tályt, mely gondoskodik a szerződések kötéséről, a prog­ramok kidolgozásáról, a gyár­tási feltételek biztosításáról. Az éves terveket lebontják negyedévesre, havonkéntira, külön üzemekre, brigádokra, gépekre. Rendszeresen kiér­tékelik az eredményeket, a hiányosságokat kiküszöbölik. A lényeg: amilyen feladat elvégzésére vállalkoznak, azt hiánytalanul teljesítik. — Első kéthónapi tervünk­nek eleget tettünk, bár eh­hez 116 százalékos teljesít­ményt kellett elérnünk. Bí­zunk benne, sikeresen zárjuk a negyedévet is, annak elle­nére, hogy egy lapmegmun­káló gépünk két héten át üzemképtelen volt. Az itteni brigádok pótolják a kiesést, szabad szombatokon, vasár­napokon is dolgoznak. A gyáregységben sokat vál­tozott, fejlődött a termelés az utóbbi években. A ková­csok például korábban me­legben, füstben, gázban vé­gezték a feladatukat, zöm­mel kétkezi munkával. Nap­jainkban jóval kedvezőbbek a munkakörülmények, s ma­nipulátorok emelgetik a ne­héz vasat. — Mennyit keres havonta? — Hat-hétezer forintot — feleli Kovanecz Gusztáv bri­gádvezető. Hozzáfűzi: — Bri­gádommal Mann-forgattyús- tengelyeket gyártunk, az EK—40-es légkalapácson. — Azelőtt a 9 -tonnás nagy­kalapácson dolgoztak — szól közbe Kari László, a propa- gandaosztály munkatársa. — Ok adják a kovácsüzem termelésének négytizedét. — Ígérik, május 'közepétől ismét üzemel a sabottos nagykalapács. Várjuk már nagyon... — sóhajt a bri- gadéros, aki 24 évvel ezelőtt lépte át először a gyár ka­puját. A gyáregység eredményét döntően meghatározza a süly- lyesztékes kovácsüzem telje­sítménye. Békési János üzemvezető mondja: — A miénk a legnagyobb üzem, nekünk kell hoznunk a termelés 60, az export majd’ 100 százalékát. Eddig még nem okoztunk csaló­dást ... — Véleménye szerint, tel­jesíti-e a gyáregység az idei tervét? — Ezt inkább a gyáregy­ség vezetőjétől kellett volna megkérdeznie — mosolyodik el az üzemvezető, majd hoz-’ záteszi: — Mindenesetre raj­tunk nem múlik ... Állunk a buszmegállóban, háromszáz lépésnyire a gyár­kaputól. Időnként jól érez­hetően mégremeg alattunk a föld. Most már tudom:, dol­gozik a légkalapács a ko­vácsüzemben ... Kolaj László Tavasz a határban Égik a burgonyát, vetik a züriséget és már szállítják a salátát A már szinte nyárias me­leg, a minden szempontból kedvező időjárás, megyénk egész területén sietteti a me­zőgazdasági üzemeket az ese­dékes munkák, elsősorban a vetések minél gyorsabb vég­zésére. A fellendülőben levő, az előző éveknél jóval na­gyobb területen folytatott zöldségtermelés eredményes­ségének is előfeltétele, hogy ne késsen a vetés, a palánta- nevelés. A sajóhídvégi Uákóc.zi Tsz- ben, ahol hat hektárral nö­velték az idén az zöldség- kertészetet, s 20 hektárral a burgonya vetésterületét, csaknem 100 hektáron ültet­ték már el a burgonya-velö- gumót. s földbe került a gyökérzöldség-mag. valamint a hagyma nagy része is. A 130 hektárnyi — vetőmagnak termelt — borsó és a 120 hektáron idejében elvetett tavaszi árpa már szépen fej­lődik. A gazdaság körömi üvegházában — a saját szük­ségleten felül — több mint félmillió különböző zöldség- palántái nevelnek a háztáji gazdaságok, a zöldségterme­lő szakcsoportok számára. A tápkockás párád iesom palán­ták egy részét már kiültet­ték a fóliasátrak alá. A fű­tőit. üvegház alól primőrt is szállítanak, a piacokra: hat­vanezer szép fejessalátájuk pótolja tavaszi vitaminhiá­nyunkat. A sajópüspöki Sajóvölgye Tsz-ben, a folyó völgyének északi „végén” is hasznosít­ják a nyárias tavasz minden munkára alkalmas óráját. Itt is megindullak a burgonyái ültető gépek. 120 hektáron készülnek a lehető temaga- sabb termésátlag elérésére. Az „alapozásuk” kitűnő: mi­nőségi vetőgumó. optimális vetésidő és magágy, amely­nek minden hektárja 750 kiló műtrágya hatóanyagot és 35 kiló talajfertötlenítőt is kapott. A mák, a tavaszi ár­pa (a háztáji területen is), a magról termelt hagyma zöme, a gyökérzöldség, vala­mint a sárgarépa is a föld­ben csírázik már, a kertészet palántái pedig szépen zöl­dellnek a palániancvelöbcn. A vizsolyi Lenin Tsz-ben az árpát és az olajlent már elvetették. Az utóbbiból, amely tavaly új növény volt a gazdaságban, ismét leg­alább 19—20 mázsás átlag­termés elérésére készülnek. Az első évben, ugyanis me­gyei „rekordot", 19,8 mázsát sikerüli elérniük. A 100 hek­tár olajlen az 53,4 mázsás átlagtermést adó búzánál is „jobban fizető” növénynek bizonyult. A kedvező időjá­rás lehetővé tette, hogy meg­kezdjék a cukorrépa vetését. 130 hektáron termelik ezt az ipari növényt, s hékt «"ón­ként 510 kiló műtrágya ha­tóanyaggal „alapozták” meg a 350 mázsás átlagtermés­tervet. Elkészült az 500 hek­tárnyi kukorica magágya is. A tavalyi 45,8 mázsával szemben (>2 mázsás átlag­termés elérése a cél. A gaz­daság cccei határrészében 10 hektáron a zöldség- és diny- nye-kerlcszcl tavaszi előké­szítő munkái is javában folynak már. A rátkai Búzakalász Tsz- ben is naprakészek az esedé­kes tavaszi munkákkal. A 101 hektáros nagyüzemi sző­lőben. ahol a metszést, feb­ruár végére sikerült befejez­ni, a tóm berendezések „re­konstrukciója” után már a vegyszeres gyomirtást és a lemosó permetezést végzik. Tízezer mázsa szerves trá­gyát és hektáronként 600 ki­ló hatóanyagú műtrágyái is kapott már a szőlő. Mi lesz az SIS miskolci iskolájával? Tízezer ügyfél, magasabb követelmények A motorizáció fejlődése és a közúti kölekedés bizton­sága közölt megfelelő össz­hangot kell kialakítani. Ha­zánk, s így Borsod megye útiain is egyre több a gép­kocsi és sajnos, egyre nö­vekszik a közúti balesetek száma. Ezért nem közömbös, miiven körülmények között folyik a gépkocsivezetők ok­tatása. hogyan emelik a kö­vetelményeket ebből a szem­pontból minden területen. A gépkocsivezetés oktatásának egyik gazdája Borsod megyé­ben az Autóközlekedési Tan­intézet miskolci iskolája, 'amely jelenleg a motorke­rékpár, a személygépkocsi, a hivatásos személy- és teher­gépkocsi-vezetésre, a gépko­csi ügyintézői, valamint — különféle szaktanfolyamok keretében — a Diesel- és benzinmotor beszabályozá­si és hibafeltárási, a tarifa- ellenőri, a magánszemélyek és a vállalati gépkocsielő­adók részére iskolai, okta­tási feladatokat lát el. Az Autóközlekedési Tan­intézet miskolci iskolájának a megyei székhelyen kívül Özdon, Sárospatakon, Sze­rencsen, Leninvárosban, Ka­zincbarcikán, Putnokon, Me­zőkövesden és Tokajban van­nak úgynevezett állandó bá­zishelyei. A tanintézet mis­kolci iskolája jelenleg 55 gépjárművel rendelkezik, amelyből 46 személygépkocsi, 8 tehergépkocsi és 1 autó­busz. Ezen kívül 4 motor- kerékpár is szolgálja az ok­tatást. A tanintézet miskolci iskolájának teljes létszáma 83 fő, amelyen belül 54-en foglalkoznak gépjárműveze- tési oktatással. Ezenkívül a részleges foglalkoztatásban a különféle — elsősorban köz­lekedési vállalatoktól — 150 —200 oktató is segíti ezt a munkát. A miskolci iskola gépjármű-parkjának kisebb javítását saját műhelyeiben, nagyobb javításokat az AFIT- nál végezteti el. Mint Horváth István, az Autóközlekedési Tanintézet miskolci iskolájának igazga­tója elmondotta, a rendelke­zésükre álló gépkocsipark elegendő, műszaki állapota jó, hiszen a gépjárműveket három évig üzemeltetik, utá­na új kocsikat kapnak. Az oktatás tárgyi feltételeihez tartozik még több berende­zés, szemléltetőeszköz és a tanpálya is. A központban, Miskolcon rendelkezésükre áll egy úgynevezett Magno­cor oktató és feleltető gép —, amellyel egyszerre 40 hallgató dolgozhat — a ben­zin- és a Diesel melegüzemi tanalváz, a különféle met­szetek, diaprogramok, és je­lenleg átmenetileg a Kerté­szeti Vállalat közelében egy tanpálya is. A tervek sze­rint az úgynevezett benzin­es a Diesel melegüzemi tan­alváz létrehozását tervezik a közeljövőben az iskola há­rom-négy Borsod megyei bá­zisán, a középiskoláknál, mint ahogy már ilyen mű­ködik Sárospatakon is. Az Autóközlekedési Tan­intézet miskolci iskolájában a múlt esztendőben több mint tízezer ügyfél fordult meg. A személygépkocsi-ve­zetői oktatásban résztvevők száma — beleértve a saját kocsival rendelkezőket is — meghaladta a 4300 főt. A KRESZ-továbbképzés rész­vevőinek a száma a múlt évben öt és fél ezer volt. .Tanultak még gépjárműügy­intézők, a gépjárművezető- és karbantartók. Így az Au­tóközlekedési Tanintézet miskolci iskolája a különféle pótvizsgákkal együtt -a múlt esztendőben több mint tíz­ezer olyan emberrel foglal­kozott, akinek valamiféle­képpen kenyere a közúti közlekedés. A motorizáció fejlődése megköveteli a közúti közle­kedésben a követelmények fokozását. Az ATI miskolci iskolája az igények állandó növekedése mellett nagy gondot fordít az oktatás mi­nőségének a fokozására is. Éppen ezért bevezették a szakoktatók rendszeres to­vábbképzését, az oktatási se­gédletek, programok korsze­rűsítését, valamint a szocia­lista brigádok ilyen irányú vállalásainak maximális se­gítését. A minőségi követelmények fokozása érdekében válasz­tották ketté éppen a múlt év áprilisában az Autóköz­lekedési Tanintézet és a gép- járművezetői vizsgabizottság munkáját. Ez megtörtént Borsod megyében, Miskolcon is. Reprezentáns adatok bi­zonyítják, hogy az oktatás színvonala az elmúlt, idő­szakban megközelítette és megközelíti a vizsgabizottság követelményeit. Érdemes idézni az ide vonatkozó múlt évi adatokat. Az Autóközle­kedési Tanintézet miskolci iskolájában oktatott gépjár­művezetők nagyjából és egé­szében megfeleltek a gép- járművezetői vizsgabizottság követelményeinek. Sikeres vizsgát tettek: a motorke­rékpárvezetők 35 százaléká­ban a KRESZ, a műszaki is­meretek szempontjából 79 százalékban, a gyakorlati ve­zetés szempontjából pedig 75 százalékban. Annál is in­kább, mivel a motorkerék­párvezetők KRESZ-vizsgáia csak 35 százalékban volt si­keres. valószínű,' hogy még az idén a motorkerékpár- vezetőknek nemcsak vizs­gázni kell, hanem tanfolya­mon is részt kell venni. A gyakorlati vezetés szempont­jából a - sikeres vizsgák ará­nyát tekintve az országos át­lag alatt van a személygép*- kocsi-vezetők gyakbrlati-ve- zetési vizsgája, ugyanakkor személy- és hivatásos teher­gépkocsivezetők sikeres vizs­gaaránya jobb az országos átlagnál. Az Autóközlekedési Tan­intézet miskolci iskolájának központja a Major utca 2. szám alatt található. A,z is­kola igen mostoha körülmé­nyek között működik. A te­lep túlzsúfolt, kevés a tan­terem, a gépkocsipark szá­mára nincsenek garázsok. Mint Horváth István, a mis­kolci iskola .igazgatója el­mondotta, az iskola telephe­lye szanálásra van ítélve. Az illetékes főhatóságok — ép­pen a motorizáció fejlődését, valamint a gépjárművezetők­kel kapcsolatos minőségi kö­vetelmények fokozását szem előtt tartva — megfelelő pénzösszeget biztosítanak egy új oktatási létesítmény létre­hozásához. felépítéséhez, be­rendezéséhez. A probléma „csak” az, hogy az új okta­tási létesítményt. a régi he­lyén kell létrehozni. Ez ma­gyarán azt jelenti, hogy' a Major utcában levő régi épületeket szanálni kell, s csak ezután lehet hozzákez­deni az Autóközlekedési Tan­intézet új miskolci iskolájá­nak a felépítéséhez. A jelenlegi beruházási és kivitelezési tapasztalatokat figyelembe véve, ez nyilván­valóan hosszabb időt vesz igénybe. A kérdés az — és ez a Miskolc városi Tanács illetékeseihez szól —, hogy a szanálás és az új létesít­mény' kialakítása, üzembe­helyezése között hol műkö­dik majd az Autóközlekedé­si Tanintézet miskolci isko­lája? Oravce János A vasútépítők sikerei, tervei Az 1972-ben végzett munka alapján érdemelte ki először, s immár négy oklevél birto­kosa a MÁV Miskolci Építési Főnökség. A kollektíva — az adatok alapján — immár ha­gyományosán 1976-ban is ki­váló szintű eredményekkel dolgozott, s a műit évben ta­pasztalt lendülettel igyekez­nek dolgozni ez évben is. A vasút, híd és magasépí­tési. gépállomási kollektíva az elmúlt évben 11,7 száza­lékkal teljesítette túl a ter­vét. A munka jó szervezése, a kollektíva áldozatvállalása, s különösen a szocialista bri­gádok ló munkája eredmé­nyeképpen — sok más mel­lett — a tervezett. 28.3 kilo­méter helyett 32.0 kilométer hosszúságban végeztek vonal- korszerűsítést. ezen belül 22.2 kilométer hosszúságban cse­rélték ki a 48 kilogrammos síneket a méterenként 54 ki­logrammos korszerű. nagy forgalmat bíró acélsínekre. Az egy személyre jutó terme­lékenység 12 százalékkal lett jobb a tervezettől. A jól végzett, hatékony munka eredményeképpen a munká­sok átlagbére 5.2, az alkal­mazottaké 4,8 százalékkal nö­vekedett. A sikerek egyik forrása, hogy a főnökségen 1972-vel kezdődően újszerű, a 10 + 4 napos munkarendet vezették be, s igy elsősorban a vasút­építők. nehézgépkezelők mun­kája foly'amatos. A dolgozók egy része szombaton és va­sárnap is dolgozik, fogadja, kirakja a talajjavító anyagot, a zúzott követ, azt elterítik, tömörítik. A nagyobb létszá­mot igénylő vágányfektetést — amelyet a hét elején, kö­zepén végeznek — így jól előkészítik, folyamatossá te­szik a munkát. Mindez hoz­zájárult. hogy a kezdeti egy személyre jutó évi 150 túróra a vasútépítőknél egyharma- dára csökkent. A főnökségi kollektíva már­cius 14-én a Szerencs és Me- zőzombor közötti vasúti sza­kasz mindkét vágányának cseréjét kezdte meg. Az 1972- ben először bevezetett, s meghonosított 10 + 4 napos munkarend eredményeként a 6,2 kilométer hosszú vágány cseréjét 8 nappal előbb vég­zik el, mintha hagyományos munkarend szerint munkál­kodnának. E feladat befeje­zése után Felsőzsolca és Her- nádnémeti között kezdik meg, végzik el ez évben a vágánycserét, fektetik le a 48 kilogrammos helyett a méte­renként 54 kilogrammos síne­ket. Ezen túlmenően a főnök­ségi kollektíva egy sor más munkát: híd- és magasépítést végez, s e munkák megköny- nyítésére korszerű mozgóáll­ványt. zsalukészletet, hidrau­likus kotrógépeket, szállító járművet, kisgépeket szerez­tek be. A munkaszervezés korszerűsítését elősegíti, hogy ma már rádiótelefonon tud­ják irányítani a munkát, a szállítást. összehangolni a különféle szakszolgálatok te­vékenységét..

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom