Észak-Magyarország, 1977. március (33. évfolyam, 50-75. szám)

1977-03-26 / 72. szám

6SZAK-MAGYARORSZAGU, 1977, március 26., szombat Dalosünnep Korábban lapunkban több alkalommal is foglalkoztunk a Kórusok Országos Tanácsa Borsod megyei Szervezeté­nek, valamint a megyei ta­nácsnak a kezdeményezésé­vel, amely a megye gazdál­kodó szerveit és intézményeit arra hívta fel, hogy díjak felajánlásával és egyéb mó­don segítsék Borsod kórus- mozgalmának fejlődését, ad­janak támogatást e művé­szeti ágazat megyénkben igen széles körben tapasztal­ható fejlődésének, teremtse­nek anyagi alapot a folya­matos munka biztosításához, illetve a legjobbnak, bizo­nyuló kórusok jutalmazásá­hoz. • A támogatásra szóló felhí­vás jó visszhangra lelt. Míg 1.9'72-ben összesen kilenc szerv adományozott díjat, együttesen 40 ezer forint ösz- szegben és abból 13 kórus részesült — 1974-ben már 86-ra emelkedett ezeknek a száma, s az összeg 66 ezer forintra. A kórusok közül 17-et tudtak díjazni. Napja­inkban már 38 a díjadomá­nyozó szervek száma, 93 ezer 300 forint a díjak összege, és ez 25 kórus között oszlik meg. De ezen a pénzössze­gen felül még különböző tárgyjutalmakat, üdülési le­hetőségeket és utaztatási le­hetőségeket is felajánlottak, illetve biztosítottak a kórus­mozgalmat támogatni kívánó gazdálkodó szervek, vállala­tok, intézmények. Az a tény, hogy öt év alatt több mint négyszeresére emelkedett az adományozók száma, a felajánlott összeg pedig csaknem kétszeresére, azt bizonyítja, hogy a KÖT A Borsod megyei tevékenysége igen eredményes. Mind több gazdálkodó szervvel sikerült megértetni a kultúra és azon- bclül a kórusmozgalom tá­mogatásának fontosságát, an­nak művelődéspolitikai je­lentőségét. Ezért olvasható örömmel az adományozók listája. A nagyüzemek és a kóruskultúrát korábban is már támogató szervek —, mint például a Matyó Házi­ipari Szövetkezet — mellett nagy számban találhatók me­zőgazdasági termelőszövetke­zetek, áfészek, helyi tanácsi kisebb vállalatok. Nem fel­adatunk mérlegelni, melyik intézmény, milyen módon és milyen összeggel járul hozzá a megye kórusmozgalmának fejlesztéséhez, de tagadha­tatlan, hogy bizonyos arány­talanságok adódnak, és ezt a KÓTA, illetve a megyei, közművelődési bizottság eset­lég mérlegre teheti. © Ma március 26-án, délután 5 órakor a miskolci sport- csarnokban kerül sor a nagyszabású kórushangver­senyre, amelyen 25 kórus­nak és karvezetőnek nyújt­ják át az idei kórusdíjakat. Örömmel láthatjuk, hogy a nagy hírű és nagy piultú me­zőkeresztesi Aranykalász Tsz férfikara, a Diósgyőri Vasas­kórus, a Miskolci MÁV Jár­műjavító férfikara, a Szeren­csi járási pedagógus ének­kar, a miskolci 6-os számú Általános Iskola kórusa és más. ismert és már országos hírű énekkarok melldtt a dí­jazottak, tehát a megyei leg­jobbak között kis faluk mű­velődési házainak vegyeska­raival, pávaköreivel, szak­munkásképző intézeti, vala­mint gimnáziumi kórusokkal, munkásőr-kórussal is talál­kozunk. A díjazott kórus- vezetők nagy többsége pedig az énekkari kultúra hosszú évek óta dolgozó, elismert, nagy tudású munkálója, érté­kes művészegyéniség, akik­nek folyamatos munkálkodá­sa cgy-egy kórus élén mél­tán hozta meg a kimagasló eredményt. A mai kórushangverseny egyébként színesnek, gazdag­nak ígérkezik. A közönség­nek történő daltanítás vezeti be, majd Varga Gáborné, a KÓTA Borsod megyei elnöke tart megnyitót. .Ezt követik a kórushangverseny külön­böző összeállításai; a gyer­mekkarok, a szakmunkás- képzők, a különböző ifjúsági együttesek, pávakörök, ve- gyeskarok. a mezőkeresztesi férfikar, majd más férfika­rok énekkari bemutatói, vé­gül össz-vegyeskari bemu­tatás zárja a kórushangver­senynek ezt a részét. Ezt kö­vetően Bujdos János, a me­gyei tanács elnökhelyettese, a. KÓTA megyei társelnöke adja át a díjakat, végül össz- kari zárószámként, Kodály— Berzsenyi A magyarokhoz című kórusműve hangzik el Reményi János vezényleté­vel. © A mai dalosünnep a díj­kiosztás és eredmények hir­detése ellenére nem zár le semmit: Nem ért véget a kórusmozgalom támogatása, nem ért véget a kórusok munkája. Ez a gazdag ígé­retű dalosünnep és az ott átadandó díjak, meg a mö­göttük levő társadalmi tá­mogatás jelzik, hogy Borsod­ban — a KÓTA szervezésé­vel és irányításával — a kó­rusmunkának nagy becsülete van, és jó úton halad. En­nek az útnak egyik fontos mérföldjelzöje a mai dalos­ünnep. (benedek) FIN-ünnepség az LKM-ben A diósgyőri kohászfiatalok FIN központi ünnepségét pénteken délután tartották meg a Diósgyőri Vasas' Mű­velődési Központban. A megemlékezésen jelen voltak a gyár párt-, szakszervezeti és gazdasági vezetői, a gyár­egységek képviselői, és 400 fiatal. Ünnepi beszédet Por­koláb László, az LKM KISZ­bizofctságának titkára mon­dott. Ezután FiiZöp Péter, a KISZ városi bizottságának első titkára ka tüntetéseket adott át az élen járó fiata­loknak. A KISZ KB Kiváló KISZ-szer vezet zászlaja ki­tüntetésben részesült az LKM KlSZ-bizottsága és az öntö­de-gyáregység KlSZ-szerve- zete. Kiemelkedő munkájá­ért Sipos István, az öntöde KISZ-ti lkára a KISZ Érdem­érem, Nagy Kár,oly, az ener­gia dolgozója pedig az If­júságért Érdemérem kitün­tetésben részesült. Az elmúlt évi kiemelkedő munkáért dr. Szeppelfeld Sándor, az LKM vezérigazgatója 48 fia­talt jutalomban részesített. Borsodiak Sarkadon Ady Endrére emlékeztek Három, izgalmakban és eseményekben bővelkedő na­pot töltött a borsodiak ma­gyartanárokból és diákok­ból álló, kis csoportja Sar­kadon, az Ady Endre Gim­názium és Postaforgalmi Szakközépiskola vendége­ként. A középiskolák és szak­munkástanuló intézetek fia­taljainak meghirdeteti Ady Endre vers- és prózamondó- "erseny országos fordulóján, a magyar irodalmat tanító középiskolai pedagógusok­nak kiírt módszertani, vala­mint a diákoknak meghirde­tett irodalmi pályázat ered­ményhirdetésén vettek részt. A szavalóknak egy Ady Endre vers vagy prózarészlet és egy mai magyar költő versének elmondása volt kö­telező. A mieink Váci Mi­hály, Szilágyi Ákos, Jobbágy Károly, illetve Soós Zoltán művet adtak elő. Az Ady- versek közül a Mert mások­ért csatáztam, az Elűzött a földem, a Búcsú siker-asz- szonytól. a Magyar jakobi­nus dala, illetve Az öreg Kunné című költeményt vá­lasztották. . Az országos versenyen hat­vanhét szavaló -indult. A borsodiak közül (öten kép­viselték megyénket), sajnos «senki sem jutott be az első tíz legjobb szavaló közé. Megemlítjük azonban, hogy Sőrés László, a miskolci Ki­lián György Gimnázium ta­nulója, a Sarkadi községi Ta­nácstól különjutalmat ka­pott. Az országos Ady Endre irodalmi pályázaton részve­vő borsodi fiatalok eredmé­nyesebben szerepellek, mint U szavalok. Három miskolci diáklány ugyanis — Déry Mariann és Szikra Zsuzsa, a Földes Ferenc Gimnázium tanulói (közösen készített pá­lyamunkájukkal), valamint Bánfalvy Agnes, a Herman Ottó Gimnázium tanulója — harmadik .helyezést ért el. Az országból hatvan tanuló küldte el munkáját a pályá­zatra. A következő témák közül választhattak: Az én Adym ifjú szívekben él: Ady forradalmiságának, hazasze­retetének tanulságai és a mai fiatalok tettei, érzelmei, fel­adatai; Adyv harcos publi­cisztikájának ifjúsági fölfe­dezése és méltó bemutatása: Én hogyan fogom, tanítani Adyt? Gratulálunk a diáklányok­nak és felkészítő tanáraik­nak! Azt viszont sajnáljuk, hogy a magyartanárok szá­mára kiírt Ady Endre taní­tásának módszertani pályá­zata eredményhirdetésén nem hangzott el borsodi pályázó neve. A szavalóverseny „szüne­teiben” hasznos rendezvé­nyeken vettek részt a jelen­levők. ' Megemlékeztek Ady Endre születésének 100. év­fordulójáról. megtekintették az Ady Endre életét bemu­tató, valamint egy Ady-il- lusztrációkból összeállított tárlatot. A fiatalok arról vi­tatkoztak, milyen szerepe van a névadóknak a moz­galmi életben, a magyar nyelvi és irodalmi szakfel­ügyelők pedig Ady Endre költészetének és prózájának közép- és szakmunkásképző iskolai tanításáról tanács­koztak. A borsodiak kellemes na­pokat töltöttek Sarkadon. Csak elismeréssel szólhatunk a tizennyolc fős tantestület valamennyi tagjáról, akik a három nap minden percében (és ez mennyi előkészitő- inunkát igényelt!) maximális igyekezettel — a legapróbb dolgokra is figyelve! —gon­doskodtak arról, hogy a ven­dégek jól érezzék magukat, es hogy 1980-ban — akkor újra Adyra emlékeznek majd — minél többen visszatérje­nek Sarkadra. Bagi Aránk» Borsodi művelődési motívumok Az elmúlt évben rendezte meg először a mezőkövesdi Földes Ferenc Középiskolai Kollégium — a miskolci Her­man Ottó Múzeummal közö­sen — a honismereti napot, amelyen akkor a múzeum munkatársai tartottak — többségében néprajzi témá­jú — előadásokat. A máso­dik honismereti napot a kol­légium és a múzeum márci­us 28-án, hétfőn délután 3 órai kezdettel rendezi Mező­kövesden, a kollégium köz- gyülés.-termében, Borsodi művelődési motívumok cím­mel. A cím már jelzi, hogy ez alkalommal többrétű, a művelődés több ágazatát fel­ölelő lesz a program, ame­lyet Zupkó Béla kollégium- igazgató vezet be. Múzeum és iskola címmel dr. Szabad­falvi József, Levéltár és helytörténet címmel dr. Sár­közi Zoltán tart előadást, majd Papp Lajos előadása következik a Napjaink funk­ciójáról, dr. Bodó Sándoré a Matyóföld szerepéről, vé­gezetül Sereg János pedig Borsod zenei életéről beszél. Egyetemi napok Javában tartanak már az egyetemi napok rendezvényei a miskolci Nehézipari Mű­szaki Egyetemen. Az egy hé­tig tartó rendezvénysorozat —, ahogy még korábban mondta dr. Komócsin Mi­hály, az egyetemi KlSZ-bi- zottság titkára —, amolyan h a gy om á n y in d í tón a k s zá mi t, hiszen első alkalommal ke­rül sor megrendezésére, a veszprémi és a budapesti ha­sonló elnevezésű rendezvé­nyek mintájára. Talán éppen ez az első alkalom ádju azt, hogy sokféle program ötvöű ződik egybe: a diákmóka mellett megfér a politikai derríonstráció, a zsibvásár mellett az irodalmi vetélke­dő, vagy éppenséggel egy koncert. Mindezzel persze nem kívánjuk azt mondani, hogy a majdan elkövetkező egyetemi napok nem lehet­nek hasonlóan szipesek, s most, hogy lassan végéhez közeledik a rendezvénysoro­zat, éppenséggel erényeként kell íeltüntétnijnk ezt a vál­tozatosságát. Mert vélemé­nyünk szerint a diák jókedv­re alapozott rendezvénysoro­zatban így sem sikkadt el az, amit ’ rendezői ■ elsősorban szántak neki; a forradalmi ifjúsági napok idején politi­kai „tömegmozgalommá” szélesedett, azaz többé-ke- vésbé átfogta az egész egye­tem ifjúságát. Majdhogynem lehetetlen felsorolni az egyetemi napok valamennyi rendezvényét, hiszen a még csak nagyvo­nalakban történő felsorolás is roppant bőséges. A nem kis ceremóniával történt megnyitó után . kiállítások nyíltak, irodalmi esteket tar­tottak. irodalmi vetélkedőket és koncerteket rendeztek, zsibvásárt, •szolidaritási ta­lálkozót, politikai vitát, sport- eseményeket, és rendeznek A Miskolci Nemzeti Színház ta­karítónőket keres felvételre. Je­lentkezés a műszaki titkárnál. Ül- és mélyépítésben jártas munkavezetőt felveszünk. Jelent­kezni lehet munkanapokon Költ­ségvetési Üzem, Mezőkövesd, Gaál 1. 7. sz. alatt. Telefon: 235. Beruházási gyakorlattal és fel­sőfokú végzettséggel rendelkező mezőgazdasági szakembert felve­szünk. Jelentkezés: AGHOBEIT. B.-A.-Z. megyei Kirendeltség, Miskolc, Szemete u. 13. sz. alatt A Miskolci Bőripari Szövetke­zet felvesz betanított munkára női dolgozókat egy műszakban végzendő munkára. Jelentkezés: Miskolc 1., Rákóczi ut 2«. még non-stop szellemi ve­télkedőt, amely végezetül egybefoglalja az egész ren­dezvénysorozatot, s ha úgy tetszik, le is zárja. S köz­ben sor kerül a KISZ-kül- döttgyülésekre is, amelyek köré készültek tulajdonkép­pen az egyetemi napok ese­ményei. Amikor annak- idején az egyetemi napokról beszél­gettünk a KlSZ-bizottság titkárával, azt mondta: azt szerétnek elérni, hogy a ve­zetőségválasztó küldöttgyűlé­sek idején mozgósítani tud­ják az egyetemi KISZ-tag- ságot, ünneppé tegyék eze­ket a napokat, s a sokféle rendezvényen kere'sztül erő­sítsék a KISZ-tagság világ­nézeti állásfoglalását, egysé­gesebbé tömöritsék őket. Jól­lehet, az egyetemi napok rendezvényei — régi téma ez már, melyről igen sokszor esett szó lapunk hasábjain is — nemigen tudlak túllép­ni az Egyetemvároson, azaz nem váltak a város kulturá­lis' rendezvénysorozatának részévé, igen Sikeres akció­ról beszélhetünk. (Az is igaz persze, hogy ez a rendez­vénysorozat ezúttal első,sói­ban az Egyetemvárosra kon­centrált, s hírverésre is sze­rény volt. ellentétben mond­juk a veszprémi egyetemi napokkal, amely Veszprém rendezvényének, jelentős ese­ményének számít.) Mert egyetemi méretekben való­ban tömegmozgalmat hozott. Reméljük, valóban hagyo­mányt is teremtett. A Ne­hézipari Műszaki Egyetem KISZ-bizottságának és az egyetem állami vezetésének ez a közös nagy tavaszi ren­dezvénysorozata, ha ilyen formában ugyan első is, de nem minden előzmény nél­kül való. Ügy érezzük, ha a jövőben valóban jó is lesz A Kelet-magyarországi Vízügyi Építő Vállalat miskolci, Avas II óp/tésvezetősége felvételre keres kőműves, ács. szakmunkásokat, könny «gépkezelőket, esőfek teles­ben jártas kubikosbrigádol. A Vám- cs Pénzügyőrségbe/ felvételre pályázhatnak azok a fiatalok, akik közép- vagy ma­gasabb iskolai végzettséggel ren­delkeznek, a sorkatonai kötele­zettségüknek eleget teltek cs 2f>. életévüket még néni töltöttek be. A pályázók részletes felvilágosí­tásért forduljanak a megyében levő vám- és pénzügyőri szer­vekhez. 6 még tovább erősíteni az egye­temi napok politikai jellegét — ez az egyetemi KISZ-bi- zottság szándéka is — a mostani rendezvények ta­pasztalatait felhasználva ér­demes megőrizni a diák-vi­dámságra, a diákmókára épü­lő jellegzetességeit is. A ket­tő ugyanis nem zárja ki egy­mást, sőt az utóbbi felerő­sítheti az ifjúság mozgalmi jellegét. S reméljük azt is, hogy az elkövetkező évek­ben hatásköre, hatóköre is erősbödik, hiszen az egyete­mi ifjúság az egyetemi KISZ- fiatalok kezdeményezése fel­tétlenül nagyobb visszhangot érdemel. De ha csak saját berkein belül nézzük is az egyetemi napok rendezvé­nyeit, pozitívnak kell érté­kelnünk. Ismert és tudott tény, hogy a Nehézipari Mű­szaki Egyetemen rendkívül erős kulturális élet folyik. Ezeket a hagyományokat jól mentették át az egyetemi napok rendezvényei közé, amit, ha úgy telsíúk, akár közművelődési programnak is számíthatunk. S úgy vél­jük, ezzel is hozzájárultak ahhoz, hogy az egyetemről kikerülő fiatal szakemberek necsak szakmaian felvérte­zetten, necsak a szakismere­tek birtokában lépjenek majd ki a munkanelyekre. hanem olyan széles látókörű, világ­nézetileg is felkészült szak-' emberekként, akik éppen diák-mi voltukból tudnak majd átmenteni magukban olyan tulajdonságokat, amely a közösségben való irányító tevékenységüket, orientáló szerepüket erősíti: Túl az egyetemi rendezvénysoroza­ton ezért sem mehetünk el közömbösen e lassan-lassan vége felé közeledő rendez­vénysorozat mellett. (cs. a.) Észak-magyarországi Nyersanyugliasznosítö villáiul, Misholc-Sajópurt azonnali belé­péssel alkalmaz: tchergépkocsl- vczctökel, miskolci, mezőköves­di, kazincbarcikai és cclclényi telephelyekre. Jeleni kezes a szál­lítási osztályon Miskolc-Sajó- narl. A Csőszerelői pari vállalat 31-es építésvezetősége felvételre keres számlázásban ,jártas érettségi­zett művezetőt, valamint bádo­gos, szigcielő, állványozó, má­zoló szakmunkásokat és betaní­tóit munkásokat, változó mun­katerületre. Gcninváros. Miskolc és Kazincbarcika térségében végzendő munkára. Szállás-, ét­kezés-hozzájárulás, lítiköltség- terítes biztosítóit. Jelentkezés» Miskolc, Kabar u. IC. sz. alatt a CSŐSZÜK kirendeltségé». Dolgozókat alkalmaznak

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom