Észak-Magyarország, 1977. március (33. évfolyam, 50-75. szám)

1977-03-25 / 71. szám

ESZAK-MAGYARQRSZAG 3 ■if T977. március 25,, péntek Mioisztertielyetlesi és áüamütkári szentiek Tegnap, csütörtökön dél­előtt miniszterhelyettesi és államtitkári szemlére került sor az Ózdi Kohászati Üze­mekben. ahol a folyamatban 1 evő acélgyártás-fejlesztési program beruházásának állá­sát ellenőrizték a magas szin­tű vezetők. Részt vett a szemlén Csépányi Sándor, kohó- és gépipari miniszter­helyettes, dr. Szabó János, az Építési és Városfejlesztési Miniszteri um államtitkára, dr. Havasi Bála, a megyei pártbizottság titkára, Illés Sándor, az MSZMP Közpon­ti Bizottsága politikai mun­katársa, Tóth József, az SZMT vezető titkára, Holtai Endre, .a vasasszakszervezet titkára, Karlik Nándor, a Vas- és Acélipari Egyesülés vezérigazgatója. Vajda Ist­ván, az Ózdi városi Pártbi­zottság első titkára. Jelen voltak mindazoknak a válla­latoknak a politikai és gaz­dasági vezetői, amelyek részt vesznek a közel 3 milliárd forintos beruházás megvaló­sításában. A miniszterhelyettesi szem­le részvevőit Petites András. az Ózdi Kohászati Üzemek vezérigazgatója köszöntötte, majd helyszíni bejárásra ke­rült sor. Megtekintették a legfontosabb objektumok épí­tését. ezt követően munkaér­tekezleten értékelték a lá­tottakat. Megállapították egyebek között, hogy márci­us hónapban örvendetesen felgyorsultak a munkálatok, több vállalatnak sikerült pó­tolni a téli időjárás miatt ke­letkezett lemaradásokat. A munka intenzitásának és szervezettségének javulása mellett azonban újabb nehéz­ségek is adódtak. így példá­ul a Gyár- és Gépszerelő Vállalat a szereléseknél és objektív akadályok miatt mintegy 20 napos késést „gyűjtött össze”, s hasonlóan késés van a füstgáztisztítók építésénél is. Rendkívüli in­tézkedésekre van szükség, hogy az utóbbiaknál a határ­időket tartani tudják. Csépányi Sándor miniszter­helyettes a helyszíni szemle és a munkaértekezlet tapasz­talatait összegezve elmondot­ta, hogy a kivitelezésben részt vevő valamennyi válla­latnak rendkívül nehéz fel­adatot jelent a gyorsítási programban megszabott ha­táridő betartása. Az Ózdi Kohászati Üzemekben a ki­vitelező vállalatok nehéz és főleg szokatlan körülmények között végzik munkájukat, hiszen úgy kell az építést, a szerelést megvalósítaniuk, hogy a termelés folyamatos­ságát és a vállalatok egymás munkáját a legkevésbé za­varják. Ennek ellenére meg­állapítható, hogy a gyorsítá­si programban megszabott határidő és a beruházás tel­jes befejezésének határideje nem került veszélybe, össze­fogással a felmerülő akadá­lyok elháríthatok (t. i.) Tegnap szemlét tartott a Tiszai Kőolujíinomitó és a TVK polipropilén gyárának beruházásán Zsengellér Ist­ván nehézipari, és Sárost János építésügyi és városfej­lesztési miniszterhelyettes. El­sőként a Tiszai Köolajíino- rnító építkezését tekintették meg. A szemlén részt vett dr. Juhász György, a megyei pártbizottság gazdaságpoliti­kai osztályának vezetője, dr. Kovács Miklós, a Leninvá- rosi Pártbizottság első titká­ra; ott voltak a két nagy­üzem párt- és gazdasági ve­zetői. a beruházásban közre­működő tervező- és kivitele­ző vállalatok igazgatói is. A kőolajfinomító megtekintése után a miniszterhelyettesek a TVK-ban épülő polipropi­lén gyárban tanulmányozták a beruházás helyzetét. A szemle alkalmával szer­zett tapasztalatokat a láto­gatás során tartott megbeszé­lésen összegezték. Zsengellér István, nehézipari miniszter- helyettes bevezetőjében szó­lott róla, hogy a Tiszai Kő­olajfinomító építése eddig igen sok gonddal járt. A be­ruházás közben felvetődő problémákat, több-kevesebb sikerrel tudták csak a beru­házók és a kivitelezők meg­oldani. Nagy nehézséget je­lentett. hogy a külföldi gép­szállítások egy részét nem tudták határidőre teljesíteni. A tanácskozáson Farka s Kálmán, a Tiszai Kőolajipari Vállalat igazgatója a beru­házó és a leendő üzemeltető szemszögéből értékelte az el­múlt évben végzett munkát. Elmondta, hogy bár az 1970. évi pénzügyi tervet összessé­gében teljesítették, az elvég­zett munka műszaki tartalma elmaradt a várakozástól. Pél­dául a technológiai kombi­nált üzemben a műszaki tel­jesítés tavaly, mintegy 50— 55 millió forinttal kevesebb volt, mint az éves előirány­zat. Az elmaradás legfőbb okát abban látják, hogy kés­tek bizonyos gépszállítások, az építőipar több esetben nem biztosította időben a munkaterületet a szerelő vállalatoknak, amelyek ennél fogva csak késve tudták a munkát megkezdeni, illetve elvégezni. Az 1977. évi feladatok kö­zött említette a technológiai kombinált üzem, a komp­resszorcsarnok. a szennyvíz­tisztító, a recirkulációs víz­mű, a négy darab 30 ezer köbméteres fűtőolaj tartály építési és szerelési munkái­nak határidőre való teljesíté­sét. Olyan készültségi fokot kell ezeknél és még egyéb létesítményeknél az év vé­gére elérni, amely biztosíté­kul szolgál arra, hogy 1978. második felében megkezdőd­het a próbaüzemeltetés. Sárosi János, építésügyi és városfejleszt é-si m i niszterhe- lyettes elmondta, hogy a tár­cához tartozó ÉVM vállala­toknak az idén mintegy 450 millió forint értékű munkát kell a TIFO-nál teljesíteniük. Ahhoz, hogy azt elérhessék, időben biztosítani kell a lé­tesítmények tervdokumentá­cióját. Ez ugyanis döntő fon­tosságú a tervszerű munka­végzéshez. A polipropiléngyár beruhá­zásának helyzetét értékelve Zsengellér István elmondta: megvan a reális lehetősége annak, lrogy a létesítmény valamivel az előírt határidő előtt elkészüljön. Ez tehát azt jelenti, hogy a polipropilén­gyár építése és szerelése — a beruházás jó előkészítése, továbbá a beruházó, a ter­vező és a kivitelezők között kialakult jó együttműködés eredményeképpen — jó ütem­ben halad. Erről tájékoztatta a minisz­terhelyettesi szemle részvevő­it Balázs Lajos, a. TVK be­ruházási igazgatóhelyettese is. Egyebek között beszámolt róla, hogy az építőipar — amelynek az idén közel 200 millió forint értékű munkát kell teljesítenie — a prog­ram szerint végzi munkáját. Jó dolog az is, hogy gyakor­latilag elkészült az építőipari létesítmények összes kiviteli terve,. így zavartalanul, terv­szerűen dolgozhatnak a ki­vitelező vállalatok. Balázs Lajos bejelentette, hogy a kombinát igazgatósága a vál­lalat dolgozóiból mintgey 100 fős kivitelezői részleget ho­zott létre, hogy meggyorsít­sák a technológiai szerelés ütemét. Azon vannak, hogy határidő előtt elkészüljön a pol i propi 1 éngyár, amelynek üzembe helyezésével jelentős devizakiadástól mentesítik a népgazdaságot. Mindkét mi­niszterhelyettes elismerését fejezte ki a munkában pél­dás helytállást, tanúsító dol­gozóknak, vezetőknek. L. L. Értékelték az elmúlt m munkát A Miskolci Vendéglátóipa- ri Vállalat 197(i-ban 5,7 szá­zalékkal forgalmazott többet, mini az azt megelőző évben. Az V. ötéves terv első évé­ben mintegy tizenhét és fél millió forinttal növekedett a vállalat forgalma. A Miskolci Vendéglátóipa­ri Vállalat több, mint ezer fős kollektívájának képvise­lői a tegnap megtartott ter_ Wciesi tanácskozáson érté­kelték az elmúlt év munká­ját. A gazdasági tevékenység­ről dr. Makai Tibor, a vál­lalat igazgatója számolt be A vállalat elmúlt évi célki­tűzéseinek teljesítése mellett szólt az idei feladatokról, a megvalósítás módjairól. Az új egységek létesítésén kí­vül a meglevő üzemek kor­szerűsítése, a szolgáltatások fejlesztése is fontos feladata a vállalatnak. Az ételforga­lom további fejlesztését és a szeszmentes italok forgalma­zásának biztosítását tervezik ebben az évben, a fogyasztói érdekek képviseletében to­vább erősítik a belső ellen­őrzési munkát- A termelési tanácskozáson értékelték az elmúlt évi mun­kaverseny eredményeit, és a szocialista brigádok tevé­kenységét is. Célgépen készülnek a szcleph ázak a Borsodnádasdi Lemez gyárban r Épül a keleti termékvezeték A Magyarország és a Szov­jetunió között Leninvárosia kiépülő keleti termékvezeték összekapcsolja majd a két ország kőolajtermék-szállító vezetékhálózatát, s lehetővé teszi, hogy évente 1,6 millió tonna szovjet benzint vagy gázolajat kapjon az ország. 1976. májusában írták alá a közös beruházás megvalósí­tásáról szóló kormányközi egyezményt. A határtól Nyírbogdányig szovjet szakemberek már ki­építették a vezetéket; a Le- ninvárosig terjedő másik szakaszon pedig a magyar építők dolgoznak. A legfon­tosabb munka most a nyir- bogdányi, átadó-átvevő mé­rőállomás megépítése, fel­szerelése, s június 30-i üzem­be helyezése. Több, mint egy évtizede kísérleteznek a BVK agro­kémiai osztályán a kombinát egyik keresett termékének, az Agronit műtrágyának a növényi életre gyakorolt ha­tásával. A magnéziumtartal­mú tápanyagról bebizonyo­sodott, hogy termésnövelő hatásán kívül javítja annak minőségét is- A kedvező nagyüzemi tapasztalatok már régebben a cukorrépa spe­cialis műtrágyájává tették az Agronitot. A véletlennek volt köszönhető, hogy a Tokaj- hegyaljai Borkombinátban is felfigyeltek a termék mi­nőségjavító hatására, amikor a szőlőültetvényeken a szán­tóföldihez hasonló jelenséget tapasztaltak. A magnézium- tartalmú műtrágya kedvező tulajdonságai arra indítot­ták a kombinát és a BVK vezetőit, hogy nagyüzemi vizsgálatot végezzenek az Agronittal. A kísérlet lebo­nyolítása érdekében együtt­működési szerződést kötöttek egymással, amelynek értel­mében a vizsgálatokat 5 te­lephelyen, 150 hektáron foly­tatják le. A nagyüzemi pró­bálkozás sikere esetén, az Agronitot speciális szőlőtrá- gyának is lehet majd tekin­teni. Minden a szervezésen múlik A mezőgazdaság nemzeti jövedelmünk jelentős részét, — több mint 20 százalékát — termeli évente népgazda­ságunk számára. Ugyanakkor exportunkban is előkelő he­lyet foglal el: évente 6—7 százalékkal növekszik a me­zőgazdasági és élelmiszer- ipari kivitelünk. Ez a né­hány számadat is egyértel­műen bizonyítja, hogy fej­lődő, korszerűsödő iparunk mellett, milyen kiemelkedő es jelentős szerep jut a me­zőgazdaság és a mezőgazda­ságban dolgozók számára. Tehát számunkra nem lehet közömbös az, hogy ebben az esztendőben és a következő években hogyan alakul, a mezőgazda»ság sorsa, milyen volumenben emelkedik a ter­melés. De egyelőre "Tnarad- junk csak a mánál, az ez évi feladatoknál és tenniva­lóknál. A megyei pártbizottság határozata értelmében — fi­gyelembe véve a népgazdasági elvárásokat, kívánalmakat és arányokat —, az idén a me­zőgazdasági termelést 7 —8 százalékkal kell emelni. Eny- nyi növekedés szükséges ah­hoz, hogy az igényeket meny- nyiségileg és nem utolsó­sorban minőségileg ki tudjuk elégíteni: olyan választékot tudjunk biztosítani, ami elő­segítheti a lakosság korszerű táplálkozását, és az export- előirányzatok maradéktalan teljesítését. Mindezekből világosan ki­tűnik. hogy a mezőgazdasági termelés alakulásától nagy mértékben függ az egész népgazdaság fejlődésének üteme, alakulása, valameny- nyiünk életszínvonalának emelkedése. Tehát senki szá­mára sem lehet közömbös, hogy a mezőgazdasági üze­mekben, termelőszövetkeze­tekben, állami gazdaságok­ban, hogyan mennek a dol­gok, és az sem, hogy a ki­segítő és háztáji gazdaságok, milyen mértékbén és arány­ban segítik a köz ellátását. A határozat azt is megálla­pítja, hogy a dinamikus fej­lődéshez, a kissé feszített tervek teljesítéséhez úgyszól­ván minden objektiv felté­tel és eszköz biztosítva van: a tervszerűen kialakított op­timális méretű gazdaságok, korszerű gépi berendezések, jó minőségű vetőmagvak, hatásos növényvédő szerek, műtrágya stb A sokat vita­tod és szidott alkatrészellá­tás is javult. Bár ezen a té­ren még korántsem állunk a kívánt színvonalon, sok még a tennivaló. Tehát most alapvetően a szervezésen, az irányításon múlik minden. Azt hiszem nem túlzunk akkor, ha azt mondjuk — az időjárási vi­szonyokat is figyelembe vé­ve —, hogy a főszereplő min­denütt az ember. Mindenek­előtt azt kell szem előtt tar­tani, hogy minden művelés­re alkalmas földterületet hasznosítsunk. Ez így leírva a világ legtermészetesebb dolgának tűnik, sajnos azon­ban nem mindenütt. Tavaly például több mint 15 -ezer hektár jó minőségű föld ma­radt parlagon megyénkben. Ha a termelésre és művelés­re alkalmas zárt kerteket is figyelembe vesszük, ez a szám jóval nagyobb: a kétszeresét is meghaladja. E fölött vi­szont szemet hunyni nem le­het. Különösen ebben az esz­tendőben nem, amikor az ár­víz- és . a belvíz oly súlyos károkat okozott megyénk me­zőgazdaságának. Több mint 60 ezer hektár termőföld ke­rült víz alá. Ilyen körülmények között nem szabad tűrni, hogy akár egy talpalatnyi föld is par­lagon maradjon. A jelenleg műveletlenül heverő földek és elhanyagolt kertek óriási termelési tartalékokat rejte­nek magukban. Éppen ezért a tanácsoknak, termelőszö­vetkezeteknek az áfész-eknek az eddigiektől jobb, operatí­vabb együttműködésére, koo­perációjára van szükség. Kö­zös összefogással a tartalék területek művelésbe adásával fuvar és vetőmag támoga­tással szinte máról holnapra meg lehet oldani ezeket a gondokat. Nemrég két termelőszö­vetkezet egyesülése során tör­tént. felméréskor és határ­járáskor derült ki. hogy a két község területe között évek óta több mint 100 hektár •gazdátlan, úgynevezett „sen­ki földje” terül el. s hever parlagon. Ez a föld lénye­gében állami tartalékterület volt, s mivel senki sem vitte be a tsz-be, — megműve- letlenül maradt. Azt hiszem, ha tanácsaink és tsz-eink jól körülnéznének a határban, jó pár hektár ilyen parlag- területet fedezhetnének fel. A háztáji gazdaságok is sok-sok tartalékot rejtenek magukban. Ehhez viszont jobb szervezésre, összehan­goltabb együttműködésre van szükség a közös és a háztáji gazdaságok között. Nem ele­gendő, csak biztosítani a te­rületet. Az évközi munká­kat, és termelői gondokat is figyelemmel kell kísérni. Ta­nácsokat adni, és nem utolsó­sorban, biztonságot, konkrét támogatást a műveléshez és az értékesítéshez. A mezőgazdaság egyik ősi jelszava: „mindent idejében”. A késlekedés — a gazdálko­dás minden ágában — ko­moly károkat jelent, a me­zőgazdaságra azonban foko­zottabb mértékben áll ez. A „ráérünk” szemlélet, milliós károkat jelenthet egy-egy gazdaság számára, ugyanak­kor milliprdokat a népgaz­daság számára. Éppen ezért ilyenkor tavasszal nem elég, csak a hetet megszervezni, a napokat is külön-külön meg kell tervezni. Több termelő­szövetkezetben a heti és napi terveket két Variációban ké­szítik el: jó idő és rossz idő esetére. Így aztán nem for­dulhat elő kiesés, tétlenke- dés, várakozás. Az időjárás­tól függően látnak munká­hoz. Most még igen szeszé­lyes, változó az időjárás, hisz’ március félig-meddig a tél, félig-meddig a tavasz hónapja. Éppen ezért nem elég csak a naptárt figyelni. A tényleges helyzethez és időjáráshoz kell igazodni. Ha az idő engedi azonnal mun­kához látni, harcolni a na­pokért, az órákért, a per­cekért. Kihasználni minden lehetőséget' Ez most a fel­adat, mert csak így lehet eleget tenni azoknak az el­várásoknak. amelyet a me­zőgazdaság dolgozóitól var az ország, a népgazdaság. A ter­vek sok munkát, és erőfeszí­tést igényelnek mindenkitől. Teljesítésük állampolgári fel­adat, amely valamennyiünk hasznát és javát szoleália. \V. L,

Next

/
Oldalképek
Tartalom