Észak-Magyarország, 1977. március (33. évfolyam, 50-75. szám)

1977-03-25 / 71. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1977. március 25., péntek Hozzászólás Ma este a színházban: Zenei életünkről A Népművelés című szakmai folyóirat márciusi számában ;— többek között — két miskolci témájú közleményt is olvas- I hatunk. Az egyikben diósgyőri zenei nevelési kísérletről ad­nak számot, a másik egy egyoldalas összefoglalás Zenei elet ' Miskolcon címmel. Szerzője Frideczky Frigyes, a Kulturális Minisztérium munkatársa. Ez utóbbihoz kell egy-két gondo­latot hozzáfűzni. Mindig örömmel fogadjuk, ha szűkebb pátriánk kulturális életéről országos fórumon hallunk, vagy olvasunk. Frideczky Frigyes cikke jó szándékú, átfogó képet kíván adni nemcsak Miskolcról, hanem szinte egész Borsod megyéről. (Már amennyire egy folyóirat-oldalas cikk átfogó' lehet.) Mégis az első megjegyzés már a címre vonatkozik, ugyanis a cikk tar­talma ellentmond a megyeszékhelyre leszűkített címnek, mert nemcsak Miskolc, hanem Borsod zenei életéről kapunk nagy­léptékű képet. A cikk a város fejlődését is érzékeltetni próbálja, s itt mindjárt egy apró kiegészítést kell tenni, mert Miskolc nem csak „az ország második ipari központja'’, amelynek lakos sága 180—190 ezer, hanem az ország második városa — tehát nemcsak ipari központ — és lakosságának lélekszámú az el- műit év májusában meghaladta a kétszázezrei. Örömmel olvastuk a Miskolci Szimfonikus Zenekarról adott sokirányú tájékoztatást, művészeti és közművelődési munka jának bemutatását. Valóban igaza van a cikknek, ez az együttes a város és a megye zenei életének egyik legfon­tosabb tényezője. De ha már az egyik legfontosabb tényező­vel kiemelten foglalkozunk, jó lett volna más tényezőket is megemlíteni. Például a zeneoktatást intézményhálózat mun­káját, slz ott működő zenetanárok, zeneművészek helyi művé­szeti nevelő tevékenységet. Megemlíti a cikk a miskolci opera megszüntetését. Hivat­kozik lapunkra is, amely 1957-ben megírta, hogy a színház átépítése miatt „az új színház elkészültéig” szünetelnek az operaelőadások. Az újjáépített színházat 1959 decemberében (és nem 1958-ban, mint a cikk írja) nyitották meg, de már akkor rég köztudott volt, hogy „egyhamar nem lesz Miskol­con operaelőadás”. A színház operarészlegét ugyanis kény­szerhelyzetben, 1957 novemberében megszüntették. „Az önálló miskolci opera egyelőre még mindig csak ígéret” — olvasható a cikkben. Az nem tűnik ki az írásból, hogy ez az ígéret milyen felelős szerv részéről és mikor hangzott cl, vagy csak az operabarátok bíznak egy ilyen, talán soha nem- volt ígé­retben. Szól a cikk egy miskolci oratóriumkórus szükségességéről is. Való igaz, hogy ennek gondolata mindig felmerül, ahány­szor a koncertprogramban olyan mű szerepel, amelyhez ilyen kórus szükséges, és történt már sok hamvába holt kezdemé­nyezés egy ilyen együttes megteremtésére. Nagy múltú munkáskórusainknál is inkább a stagnálás, vagy helyenként erős elöregedés tapasztalható, semmint olyan fejlődési ten­dencia, amely egy városi oratóriumkórussá egybeolvasztható nagyegyüttes megszületését ígérhetné. A Járműjavító kórusa él, eleven, dolgozik. Sikerrel működik a Vasas kórus. Orszá­gos hírű a 6-os számú Általános Iskola kórusa. Nemzetközi rangú a Miskolci Bartók Kórus. Van hát- kóruséletünkben igen sok pozitív jelenség. Az oratóriumkórus azonban még mindig várat magára. Kóruséletünk fejlettségét éppen a már­cius 26-i nagyszabású miskolci kórushangverseny, és az ott átadandó dijak sora is bizonyítja. A Zenei élet Miskolcon című cikk jó szándékú kép váro­sunk és megyénk zenei életéről. A fent írt kiegészítéseket nem a kötekedés, hanem a pontosbitás szándékával, a kép teljesebbé tétele végett kellett hozzáfűzni. (bcncdck) Miskolcra érkezett Moliére ringlispílje mm Blaskő Péter és Mariin Márta A régi vásári ringlispíl, amelyen a Miskolci Nem­zeti Színház együttese A mi Moliére-ünk című összeállí­tását bemutatta, illetve be­mutatja, még az elmúlt óv szeptember közepén kezdte meg forgását Sárospatak egyik tanyáján, Apróhomo­kon, a Kossuth Tsz majorjá­nak egy frissiben elkészült magtárjában. Azóta sokfelé, sok helyen és mindig más- . féle körülmények között for­gott a ringlispíl, pergett raj­ta a vidám vásári komédia, s végre hazaért anyaszínhá­zába: ma este megtartják a miskolci premiert is. A ta­valy nyáron még búcsúk és vásárok közönségét szórakoz­tató ringlispílt felállították a miskolci színház színpadára, és ma este hét órától a hely­beli közönség is élvezheti A mi Moliére-ünk című kétré­szes vásári komédiát. Mivel az első bemutatás idején — tekintettel arra, hogy a megye közönsége előbb látta a produkciót, mint a miskolci és mi, me­gyei olvasóinkat is tájékoz­Foíó: Jármay Gy. tatni, orientálni tartozunk —• részletes kritikai értékelést még szeptemberben adtunk erről a rendkívül érdekes, látványos, szórakoztató elő­adásról. Ezt most elismétel­ni nem kívánjuk, de néhány dologra szükségesnek tartjuk a miskolci nézők figyelmét felhívni. Az összeállítás Moliére A botcsinálta doktor című mü­vére épül, az egyben az elő­adás záródarabja is. Ugyan­akkor az előadás színpadra teremtőinek arra is volt gond­juk, hogy rövid előjátékot iktassanak az előadás elejé­re bevezetőként, majd Moli- ére-t megelőző idők vásári komédiáiból, vagy közvetlen kortársaitól, ma már isme­retlen nevű szerzőktől is be­mutassanak két komédiát, amit Moliére Doktor Fregoli- ja követ. Ez utóbbi valójában A botcsinálta doktornak elő­zetes vázlata, és a vázlatot, valamint a főművel az ugyan­csak moliére-i varsailles-i rögtönzés köti össze. Az ere­deti bemutatóhoz képest egy jelenettel kevesebbet látha­tunk az első részben, ez azonban —, mint azt koráb­ban is megjegyezte a kriti­ka — nem okoz hiányérze­tet. Bizonyára igen sok néző emlékszik még Miskolcon is az előző évad, Csapodár ma­dárka című reneszánsz népi komédiájának színre vitelére, Csiszár Imre rendező e pro­dukcióban megmutatkozó ko- médiateremtő erejére. A mi Moliére-ünk előadását is Csiszár rendezte, és mind az előjátékok vaskos jelenetei­ben, bohóctréfáiban, mind A mi Moliére-ünkben ismét megmutatkozott, hogy ennek a műfajnak értő rendezője, szerkesztője, játékmestere, sőt, mivel a ringlispíl alkal­mazása is az ö ötlete volt, játéktér-tervezőként is kitű­nőnek bizonyult. A játékok­ban Blaskő Péter, Martin Márta, Bus Erika, Matus György, Csapó János, Páva Ibolya, Hunyadkürti István, Újlaki Dénes, M. Szilágyi Lajos, Zala Szilárd játszik, nem egy közülük több sze­repet is. A kísérőzenét Dé- kány Endre szerezte, zenei munkatárs Kalmár Péter, jelmeztervező Szakács Győr­ül/'• A mi Moliére-ünk igen sok előadás után ért a mis­kolci színpadra, hogy most bérleti sorozatban nyújtson kellemes szórakoztató esti órákat a helyi színházláto­gatóknak. Akik láttuk már korábban ezt az előadást, valamennyi szereplőről csak a. legnagyobb elismerés hang­ján szólhatunk, méltánytalan lenne most, a premier előtt akármelyiküket külön ki­emelni. Az elmúlt előadások során valamennyien fénye­sen bizonyítottak. A króni­kásnak most már csak az lehet a feladata, hogy a ma esti és az ezt követő mis­kolci előadások közönségé­nek jó szórakozási kívánjon. Ehhez a színház megadja az alapot. (bm) Lakások nevcioK A megyei tanács végrehaj­tó bizottságának legutóbbi ülésére ismét több előterjesz­tés érkezett, melyben anyagi támogatást kérnek házvá­sárláshoz, pedagógus szolgá­lati lakás céljára. A közeljövőben Abaúj- szántón, Hernádvécsén, Me- gyaszón szeretnének ily mó­don enyhíteni a lakásgondo­kon. Mindhárom község ne­velői közül többen laknak al­bérletben, vagy éppen külön­böző helyiségekből kialakí­tott, szűkös szobákban. A vásárlást a helyi tanácsok a maguk anyagi erejével segí­teni tudják, az anyagiak na­gyobb részét viszont a me­gyei tanácstól kérik. A vb mindhárom község kérésé­nek helyt adott. Kitűnően sikerült A munkásművelődés változa­tos alkalmainak megteremtését tekinti ebben az evben legfon­tosabb feladatának Sárospatakon a művelődési ház vezetősége.' Ezt a célt szolgálja az ifjúmun­kások és szocialista brigád veze­tők klubjának megalakítása is, s ezek programját mindig a ta­gok érdeklődése alapján állít­ják össze. . Az idei tervnek ‘megfelelően rendezték meg a szocialista bn- gadvezeiök közművelődési tábo­rát. A kitünően sikerült négy­napos tanfolyamon különböző ipari és mezőgazdasági üzemek­ből harmincán vettek részt, s megismerhették a közművelődési intézmények nyújtotta lehetősé­geket, amelyekkel vállalásaikat tartalmasabbá tehetik. A tábor programján a mun- kásmuveiódés Jelentőségéről, a szocialista brigádok kulturális vállalásairól Nagy László es Pásztor András, a városi párt­bizottság titkára, illetve mun­katársa tartott előadást. Előadá­sok. viták hangzottak el képző­művészeti, népművészeti kérdé­sekről, az olvasás, a művelődés hasznáról, a múzeumok közmű­velődési szerepéről. Előadók voltak: Berecz József, a megyei könyvtár igazgatója, Dankó Ka­talin régész, Mezey Tamás ipar­művész. A szocialista brigadvc- zetők találkoztak Fábián Zoltán Íróval, s részt vettek Bárány i Ferenc költő. Merőn j/i Judit és Márton Sándor előadóművész irodalmi estjén, tapasztalatcse­rét tartottak az ELZETT sátor­aljaújhelyi gyáregységében. A negyedik napon tanulmányi kirándulást rendezlek a zemp­léni hegyvidékre:. .Széphalmon megtekintették a Kazlnczy-em- • ékhel.vet, Telkibányán az Ipar- történeti múzeumot: és elláto­gattak a gönci romokhoz. Rudnay-lapok a képtárban Néhány nappal ezelőtt minden ünnepélyes ceremó­nia nélkül nyílt meg a Her­man Ottó Múzeum Képtárá­ban a magyar grafika mes­terei sorozatban Rudnav Gyula kiállítása. E sorozat értékeit több ízben felsorol­tuk mór egy-egy kiállítás kapcsán, de talán most sem felesleges elismételni: nagy­szerű alkalmat nyújt ahhoz, ha kamaratárlat jelleggel is, de megismertessen művészeti életünk egy-egy kiemelkedő képviselőjének munkásságá­val, gazdagítva azt a képet, amelyet ki-ki a múzeumok­ból, a művészeti könyvek lapjairól őriz róluk. Rudnayt (1878—1957) első­sorban mint festőt tartjuk ■;zámon, s ismerjük. Az Al- ' öld paraszti világának mo­tívumait örökítette meg ké­pein, s azok közé soroljuk, akik a magyar piktúra meg­teremtésén munkálkodtak. Most a miskolci kiállításon 28 munkáját láthatják az ér­deklődők. elsősorban rézkar­cait, de néhány akvarelljét és színes krétával készült munkáját, is. jóllehet, ez Btóbbiak talán leginkább ta­nulmányrajzokként szerepel­hetnének e kamaratárlaton, nem kétséges, eléggé erőtel­jesek ahhoz, hogy önálló mű­ként is megállják a helyüket, s közvetítsék Rudnay belső indíttatású művészetét. A katalógusban, amely e kiállításhoz készült, olvasha­tó Rudnay művészetről val­lott mondása: „Az átérzés heve dönti el a mű értékét, nem a virtuozitás. Nem az értelem, nem a tudomány, de szivünk érzései, érzelmi világunk vezetnek csak a művészet legmélyebb igazsá­gaihoz.” E hitvallásként is felfogható mondatai igazolást nyernek minden egyes lapja által, ámbár talán néha úgy is érezhetjük, mintha mes­terkéltek lennének beállítá­sai. Mert még a mesterkélt- ség' vádja alól —, ha egyál­talán illethetnénk váddal Rudnay Gyulát — is felmen­tést nyer belső hitelessége miatt. Festészetének értékeiről e helyt nem kell szólanunk. de azt el kell mondanunk még­is. hogy rézkarcain, akvarell- jein is dominál a festői jel­leg. Ahogy a kiállítás kap­csán írják róla: „A vonalak finom rezdülései, ha kell drá­mai tónusokká állnak össze, a legfehérebb fehérek és ful­ladt mélységek indulattal töltik meg a műveket, elénk idézi a tikkasztó alföldi sí­kot, az alkonyt, a nincste- lenséget, a nyári délidőre éjfátyollal törő viharfelhő­ket...” A belső indulat, a fojtott, s már-már kitörni kész indulat munkál rajzai­ban, akár az alföldi tájat veti papírra, akár az e táj­ban élő vizhordót, a vágtató szegénylegényeket, vagy a horizontba belevesző tanyát. A Herman Ottó Múzeum Képtárában látható 28 lap az 1923-ban megjelent Rudnay- album anyagából való. Is­mert művészettörténészünk Lyka Károly azt mondta ezekről a lapokról: ..Alig lát­tunk grafikánkban olyan szuggesztiv lapokat,^ mint ezek.” Nos. a művészettörté­nész után már aligha tehet­nénk hozzá még valami mást is. Legfeljebb azt tehetjük meg. hogy a május 1-ig nyit­va tartó kiállítást, mint je­lentős művészeti élményt ajánljuk a képzőművészetet szeretők figyelmébe. — vegyésztechnikus, vegyipari és vegyipari gépész szakközépiskolát végzett férfi vegyészeket, — férfi vegyipari szakmunkásokat, I folyamatos négyműszakos üzemmenet mellett, vegyipari rendszerkezelői munkakörben. , Nagy szakmai gyakorlattal rendelkező — gőzturbina-gépészeket, — elektrikusokat, — karbantartó villanyszerelőket. A családosok esetében — amennyiben a hirdetési feltételeknek megfelelnek — a vállalat rövid határidőn belül lakást biztosít. A pályázatokat levélben kell a Borsodi Vegyi Kombinát munkaügyi főosztályára megküldeni. A pályázatban feltüntetendők az eddigi munkahelyek és munkakörök, az egyes munkaviszonyok időtartamának megjelölésével. Cím: BORSODI VEGYI KOMBINAT MUNKAÜGYI FŐOSZTÁLYA 3702 Kazincbarcika, Bolyai tér 1-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom