Észak-Magyarország, 1977. március (33. évfolyam, 50-75. szám)

1977-03-25 / 71. szám

I ESZAK-MAGYARORSZAG 2 1977. március 25., péntek Kádár János nagygyűlési Tisztelt Honecker Elvtárs'. Tisztelt Nagygyűlés! Kedves Elvtarsak! A magyar párt- és kor­mányküldöttség nevében őszinte köszönetét mondom a Német Szocialista Egység- párt Központi Bizottságának a Német Demokratikus Köz­társaság kormányának a meghívásért. Berlin lakossá­gának a testvéri fogadtatá­sért. Köszönjük Honecker elvtárs hozzánk intézett ba­ráti, elvtársi szavait. Szívből üdvözlöm a nagy­gyűlés elnökségét és minden részvevőjét. Pártunk, kormányunk, a magyar nép igen nagyra ér­tékeli azt a testvéri barát­ságot, amely összeköt ben­nünket a Német Szocialista Egységpárttal, a Német De­mokratikus Köztársasággal, s annak dolgozó népével. Megbízatásunknak eleget téve, ma aláírtuk a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság új barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződését. Hatalmas a fejlődés Látogatásunk jó alkalmat nyújt arra, hogy lemérjük azt a hatalmas fejlődést, ame­lyet az elmúlt években a Német Demokratikus Köz­társaság népe marxista-le­ninista pártja vezetésével a német forradalmi munkás- mozgalom legjobb hagyomá­nyait folytatva elért. Kedves Elvtársak! . örömmel adhatunk számot arról, hogy a Magyar Nép- köztársaság is következete­sen halad a szocialista épí­tés utján. A Magyar Szocia­lista Munkáspárt tagsága, egész -népünk szoros egység­ben dolgozik a párt XI. kongresszusán elfogadott ha­tározatok megvalósításán, a fejlett szocialista társadalom építésén. Jelenleg az ötödik ötéves terv feladatainak megoldá­sán dolgozunk. Népgazdasá­gunk szilárd, fejlődik. A Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság évről évre erő­södő barátsága és együttmű­ködése történelmi vívmá­nyunk ; kapcsolatainkat min­den fontos elvi-politikai kér­désben a teljes egyetértés és összhang jellemzi. Tisztelt Nagygyűlés! Tárgyalásaink megerősítet­ték, hogy pártjaink állás­pontja azonos a nemzetközi helyzet valamennyi alapvető kérdésében. Történelmi jelentőségű Az erőviszonyok kedvező változásában döntő része van a szocialista országokban fo­lyó építőmunka . sikereinek amelyekről a testvérpártok legutóbbi kongresszusai ad­tak átfogó képet. A szocia­lista országok erejének ki­apadhatatlan forrása a ka­pitalista^ kizsákmányolás alól felszabadult emberek alkotó energiája és összefogása, a testvéri népek internaciona­lista egysége. sokoldalú együttműködése. Különösen jelentős, hogy a szocializmus és a béke ügyéért legna­gyobb terheket és áldozato­kat vállaló Szovjetunió' •— miként ezt az SZKP XXV kongresszusa is hangsúlyoz­ta — történelmének legsi­keresebb ötéves tei-vél tel­jesítette és sikeresen valósít­ja meg a kommunista társa­dalom felépítésének, minden haladó embert lelkesítő, pél­damutató programját. A szocializmus, a haladás és a béke erőinek térhódí­tását napjainkban korsza­kos változások tanúsítják Történelmi jelentőségű győ­zelmet aratott a hős viet­nami nép. Az ötvenmillió« Vietnami Szocialista Köztár­saságban épül a szocializ­mus. A szocialista építés út. jara lépett Laosz népe. A szocialista országok, s más haladó erők támogatásával sikerrel védelmezi, nehéz harcban kivívott független­ségét az angolai nép. Euró­pában a görögországi, a por­tugáliai és a spanyolországi fasiszta erők vereségei a ha­ladó erők harcának fellen­dülését jelzik. Sokéves, kitartó munka után 1975 nyarán létrejött és történelmi jelentőségű záró­okmány aláírásával ért vé­get Helsinkiben az .európai biztonsági és együttműködé- ' sí értekezlet. Helsinkiig hosszú út, ne­héz harc vezetett, számos akadályt kellett leküzdeni. Az enyhülésért vívott har­cunkat a jövőben is folytat­nunk kell. Azok a reakciós erők. szélsőséges körök. Eu­rópában és Európán kívül, amelyek kezdettől fogva az enyhülés és a békés egymás mellett élés ellen léplek fel, az utóbbi időben aktivizá­lódtak, s a helsinki záróok­mány betűjével és szelle­mével ellentétes módon, sok­szor hidegháborús hangvé­tellel akadályozzák a nor­mális államközi kapcsolatok fejlődését, s beavatkoznak más országok belügyeibe. Ezeknek a köröknek a próbálkozásai valójában ar­ra irányulnak, hogy a szo­cialista országokban meg­valósult társadalmi rendszer befeketitésével megakadá­lyozzák a szocialista eszmék további térhódítását, elterel­jék a figyelmet a kapitaliz­mus belső bajairól. Ezek az erők a négyoldalú megállapodást megsértve mesterségesein élezik az úgynevezett nyugat-berlini problémát, bátorítják a Né­met Demokratikus Köztársa­ság elleni provokációkat. Tovább , a helsinki úton A szocialista államok, s köztük országaink, a helsin­ki ajánlások maradéktalan megvalósítására töreksze­nek. Ennek megfelelően po­zitív programmal készülnek a belgrádi értekezletre is. Ügy véljük, hogy ez a ta­nácskozás akkor felel meg a részvevő országok érdekei­nek, ha konstruktív módon tekinti át a helsinki záróok­mány aláírása ’ óta eltelt időszak tapasztalatait és elő­mozdítja az európai enyhü­lés további elmélyítését. Eb­ben a törekvésben változat­lanul számítunk a tőkésor­szágok reálisan gondolkodó politikai tényezőire, minden­kire. aki felelősséget érez a Helsinkiben megkezdett út folytatásáért, a kontinens és a világ népeinek békés, bol­dog jövőjéért. Az egész 'világ biztonsága szempontjából alapvető fon­tosságúnak tartjuk a közel- keleti kérdés igazságos, át­fogó és tartós politikai ren­dezését. Meggyőződésünk, hogy ez csak valamennyi ér­dekelt lel teljes iogú rész­vételével érhető el. Az izra­eli csapatokat ki kell vonni valamennyi megszállt arab területről: biztosítani kell a Palesztinái arab nép törvé­nyes nemzeti jogát, beleért­ve a független állami léthez való jogot is; garantálni kell a térség valamennyi államá­nak függetlenségét és biz­tonságát. Támogatjuk Afrika, Ázsia és L.atin-Ämerika népeinek antiimperialista harcát. Szo­lidárisak vagyunk a chilei hazafiakkal., Namíbia és Zimbabwe népeinek harcá­val. Elítéljük a dél-afrikai fajüldöző rendszer jogtalan uralmát és a haladó Mozam. bik ellen folytatott nrovoká- cióit, a fasiszta terrorista módszerek alkalmazását egyes latin-amerikai orszá­gokban Kedves Elvtársak! A szocialista országok kül­politikai lépései napjaink, ban a politikai enyhylés visszafordíthatatlanná téte­lére. a katonai enyhülés elő­mozdítására és a világ bé­kéjét fenyegető, az emberi­ség anyagi es szellemi erő­forrásait pazarló iegyverke- •zesi hajsza megfékezésére irányulnak. Ezt az átgondolt törekvést szolgálják a Var­sói Szerződés Politikai Ta­nácskozó Testületének leg­utóbbi ülésén született nagy- jelentőségű kezdeményezé­sek, valamint a Szovjetunió javaslatai a nukleáris fegy­verkísérletek teljes eltiltásá­ra, az új típusú tömegpusz­tító fegyverek és fegyver- rendszerek előállításának megakadályozására, a lesze­relési világértekezlet összehí­vására. Hazánk, csakúgy mint a Német Demokratikus Köztársaság, a Varsói Szer­ződés többi tagállamával együtt következetesen azon munkálkodik, hogy ezek a kezdeményezések célt érje­nek. Döntő fontosságú A világ békéjének megszi­lárdítása, az enyhülési folya­mat jövője szempontjából döntő' jelentőségű, mikent alakul a szocialista és a ka­pitalista világ legerősebu ál­lamának, a Szovjetuniónak és az Egyesült Államoknak a viszonya, A Szovjetunió vezetői több ízben megerősí­tették, hogy elvi politikájuk­ból kiindulva, az emberiség sorsa iránti felelősségtől át­hatva változatlanul az egyen­jogúságon alapuló és kölcsö­nösen előnyös kapcsolatok fejlesztésére törekszenek. Minden jó szándékú ember egyetértésére, a mi közvéle­ményünkben is helyeslésre találtak azok a konstruktív javaslatok, amelyeket Leo-- nyid Iljics Brezsnyev elvtárs három nappal ezelőtt a szov­jet szakszervezetek XVI. kongresszusán elhangzott be­szédében terjesztett a világ nyilvánossága elé. ügy vél­jük, hogy azok az amerikai politikusok gondolkodnak reálisan és vonnak le he­lyes. az amerikai nép érde­keinek is megfelelő követ­keztetést, akik azt szorgal­mazzák. hogy az Egyesült Államok új vezetése maga is segítse elő a két nagyha­talom közötti viszony to­vábbi javítását. Az öt világrészt átfogó nemzetközi kommunista moz­galmat a fellendülés jellem­zi. Meghatározó vonás Mozgalmunk fejlődésének meghatározó vonása, hogy az élő marxista—leninista elméiéitől vezerelve keresi és megadja korunk nagy kér­déseire a választ. Erősödik a törekvés az egységre, amint ezt jól mutatta az elmúlt évben az európai kommu­nista es munkáspártok ber­lini találkozója. A találko­zón a kontinens 29 kommu­nista es munkáspártjának képviselői földrészünk jele­nének és jövőjének leglé­nyegesebb kérdéseiben ala­pos, demokratikus előkészítő munkával kialakítóit közös álláspontot fogadtak el. A közösen kimunkált dokumen­tum' meggyőzően bizonyítja, hogy az európai kommunis­tái! mélységes felelősséget éreznek földrészünk és a vi­lág minden népének sorsa iránt. A kommunista és m ii nkáspártok valamen nyl haladó, békeszerető erővel készek együttesen fellépni annak érdekében, hogy Eu­rópa a béke. a biztonság, az együttműködés és a társa­dalmi haladás földrészévé váljék, s azért, hogy a nem­zetközi enyhülés kiterjedjen a világ más térségeire is. A nemzetközi kommunis­ta mozgalomnak. korunk meghatározó erejének kipró­bált és hatékony fegyvere a nemzetközi összefogás. Az 'osztályellenség, a nemzetkö­zi burzsoázia természetszerű­leg éppen ennek megbontá­sára törekszik. Arra számít hogy sikerül szembeállítania egymással a mozgalom Kü­lönböző osztagait. Megpró­bálja saját/ osztályérdekei­nek megfelelően félrema­beszéde gy a rázni a marxizmus—le- rúnizmusnak azt a nyilván­való tételét, hogy a szocia­lizmushoz különböző utak vezethetnek. , A marxista— leninista pártoknak minden esetben az a kötelességük, hogy összhangot teremtse­nek az osztályharc történel­mi tapasztalatainak elméleti összegezései, a szocialista építés általános törvénysze­rűségei és az egyes orszá­gok konkrét adottságai, a nemzeti sajátosságok között. A Magyar Szocialista Mun­káspárt politikájának is alapvető elve és feladata én­nél! az összhangnak a biz­tosítása, a marxizmus—leni- nizmus alkotó alkalmazása A Magyar Szocialista Munkáspárt azt vallja, hogy napjainkban, amikor a kom­munista és munlíáspánok önállóan határozzák meg taktikájukat és stratégiáju­kat. különösen nagy jelen*, tősége van eszméink tiszta­sága megvédésének, a mar­xizmus—leninizmus alkotó alkalmazásának, a testvér­pártok proletár internaciona­lista egységének. Kedves Elvtársak!, Az a harc. amelyet a kommunista világmozgaiom az emberiség boldog, békés jövőjéért több mint egy év­százada vív. (iO évvel ezelőtt a népek sorsára kiható vi­lágtörténelmi jelentőségű győzelmet aratott: 1917. no­vember 7-én győzött Orosz­ország proletariátusa, a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom. A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom ÖO. évfor­dulója a mi nagy ünnepünk is. Az évforduló tiszteletére a legnagyobb magyar vasas­üzem. a Csepel Vas- és Fém­művek szocialista brigádjai nuinkaversemyt kezdemé­nyeztek. Felhívásuk széles körű visszhangra talált ha­zánkban. A kezdeményezés Október forradalmi szelle­mében született és, a szocia­lista építés mai 'feladatainak megoldását segíti. A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 60. évfor­dulójáról történő méltó meg­emlékezéssel nemcsak a tör­ténelemnél! adózunk. 1 A Szovjetunió népei méltán, le­helnek büszkék a hat évti­zed hősies harcainak és odaadó munkájának hatal­mas eredményeire, és a mi népeink is a világ elé tar­hatják a megvalósuló és vi­lágrendszerré vált szocializ­mus nagyszerű vívmányait. Kedves Elvtársak! Tisztelt Nagygyűlés! Kívánjuk a testvéri Né­met Demokratikus Köztársa­ság kommunistáinak, dolgo­zó népének, hogy további kimagasló eredményeket ér­jenek ei hazájuk felvirágoz­tatásában. szocialista közös­ségünk erősítésében, a szo­cializmus és a bélié ügyé­nek szolgálatában. Éljen a Német Demokra­tikus Köztársaság és vezető ereje, a Német Szocialista Egységpárt! Éljen a Magyar Népköz- társaság ás a Német De­mokratikus Köztársaság meg­bonthatatlan testvéri barát­sága ! 'Éljen a szocialista orszá­gok testvéri közössége! Éljen a szocializmus és a béke! Kádár János szavait a nagygyűlés résztvevői újból és újból lelkes tapssal és él­jenzéssel fogadták. Beszédé­nek befejezésekor nem akart szűnni a két nép testvéri összetartozásának. Igaz ba­rátságának, a két ország pártjainak, vezetőinek élte­tése. A magyar párt- és kor­mányküldöttség NDK-beli látogatásának utolsó hivata­los eseményére csütörtökön este a Magyar Népköztársa­ság berlini nagy követségén került sor: Kádár J 'nos dísz­vacsorát adott NDK-beli vendéglátója és házigazdája, Erich Honecker tiszteletére. Lázár György miniszterel­nök pohárköszöntőt mondott. A magyar párt- és kor­ina ny küldőt tsée NDK-beli hivatalos baráti látogatását befejezte. A foíó, mely bejárta a világot. LJE AZ APARTHEIDDEL! [ fiz új indiai miniszterelnök letette a hivatali esküt Űj-Dclliiben, a Gandhi-emlékműnél olvasták fel politikai nyilatkozatukat az indiai választásokon győzött pártvezetők (balról jobbra): Narayan, Ram és Dcszai, a Dzsanata-blokk (négy párt szövetsége) vezető politikusai Az Aszamacsar indiai hír­ügynökség jelentette, hogy India új miniszterelnöke, a 81 éves Morardzsi Deszai, a parlamenti választásokon győztes Dzsanata párt veze­tője. Morardzsi Deszai, India űj miniszterelnöke 1896. febru­ár 29-én született Gujarat ál­lamban, tehát 81 éves. 1980-ban csatlakozott Ma- halma Gandhi polgári enge­detlenségi mozgalmához; Mindvégig részt vett a brit gyarmatosítás ellen vívott nemzeti küzdelemben és, ez­alatt több ízben börtönbe vetették. 1921-ben belepett az indiai Nemzeti Kongresszus Pártba és tagja lett h szervezet vég­rehajtó bizottságának. 1956-ban. tagja lett a köz­ponti kormánynak, 1956 és 1958 között kereskedelem- és iparügyi miniszter volt, 1958-ban a pénzügyminiszté­rium élére került és 1967 márciusában — tárcájának megtartásánál — miniszter- helyettes lett. 1969 júliusá­ban lemondott, mert elle­nezte a bankok államosítását. 1969 novemberében szaka­dás következett be az indiai Nemzeti Kongresszus Párton belül, s Morardzsi Deszai a pártból kivált ellenzéki frak­ció vezetője lett. 1975. június 26-án, néhány nappal a rendkívüli állapot bevezetése után letartóztat­ták és csak 1977. január 18- án bocsátották szabadon. 1977. január 24-én az ellen­zéki pártok alkotta koalíció, a Dzsanata Párt országos bi­zottságának vezetője lett. Miután a parlamenti vá­lasztásokon a Dzsanata Párt szerezte meg a győzelmet, Deszait megválasztották az alsóház többségi csoportjá­nak vezetőjévé és ezzel jogot nyert arra, hogy ő alakítson kormányt. Morardzsi Deszai csütörtö­kön letette a hivatali esküt Dzsatti államfő kezébe. A kormány tagjainak ki­jelölését — az eredetileg kö­zölt tervektől eltérően — Deszai péntekre és szombat­ra halasztotta. Az új miniszterelnök ké­sőbb sajtóértekezletet tartott. Külpolitikai kérdésekre válaszolva kijelentette: India „szívélyes és jó kapcsolato­kat tart majd fenn minden országgal, feltéve, ha ezt vi­szonozzák”. India — folytat­ta — nem tervezi „különle­ges kapcsolatok” kialakítását -egyetlen országgal sem. „Ma­radéktalanul el nem kötele­zett politikát követ majd”. India és a Szovjetunió ba­rátsági szerződéséről egy kérdésre válaszolva Morar­dzsi ‘ Deszai azt mondotta, hogy „ha ez a viszony azt jelenti, hogy valamely más országgal nem barátkozha­tunk, akkor a szerződést meg kell majd változtatnunk, vagy legalábbis nem járunk el majd ilyen szellemben'’. Ami magát a szerződést ille­ti. Deszai szerint ezt nem készül felbontani az új kor­mány. amelynek élére áll.

Next

/
Oldalképek
Tartalom