Észak-Magyarország, 1977. március (33. évfolyam, 50-75. szám)

1977-03-20 / 67. szám

1977. március 20., vasárnap ESZAK-MAGYARORSZAG 5 JUBILÁL. A KISZ Tavaszt köszöntünk most is. Tavaszt, éppen úR.y, mint 1957. március 21-én. A két tavasz között 20 esztendő telt el. Városok arculatát változtató, ú.i gyárakat, kor­szerű üzemeket létesítő 20 esztendő. S 20 esztendővel öregebbek lettek azok is, akik akkor, azon a vihar utáni tavaszon benépesítet­ték az Erkel Színház nézőte­rét, hogy tanúi legyenek an­nak. amint zászlót bont a Kommunista Ifjúsági Szövet­ség. A .iubileum jó alkalom a visszatekintésre. Kerek év­fordulók esetében ez amúgy is szokásos. Húsz év telt el azóta, s ez a 20 év egy ifjú­sági szövetség életében azt jelenti, hogy akik akkor még nagyon is fiatalnak számitó alapítótagok voltak, ma a negyvenes évek halárához értek. A mai KISZ tagsága zömében már új nemzedék képviselője. Más körülmé­nyek között veszik át tag­könyvüket és más körülmé­nyek között dolgoznak az if­júsági szövetségben, élnek lakóhelyükön, tanulnak az oktatási intézményekben, mint annak idején, az ala- pítótagok. Mert más lett, szebb, gazdagabb, örömte­libb a haza. hol élünk. Így 20 esztendő távlatából örömök és gondok birtoká­ban kellemes érzés vissza­emlékezni 1957. március 21- re, a KISZ alakuló nagygyű­lésére. Igaz, az országban sokfelé, így Borsodban is voltak már akkor KISZ- alupszervezetek. Megsárgult újságoldalak őrzik a kora­beli események beszámolóit, tudósításokat, melyek tava­szi ünnepnek nevezték a szö­vetséget életrehívó pártha­tározat megjelenését. Való­ban nem nehéz jelképet ta­lálni abban, hogy az ifjúsá­gi szövetség éppen a hivata­los tavasz első napján ren­dezte újjá sorait. A tavasz és a fiatalság egyaránt ígé­ret. És 20 esztendő távlatá­ból jól látható, hogy a KISZ valóban megújulást hozott a magyar fiatalok életében. Villantsunk hát fel. minden­fajta teljességre való törek­vés nélkül, néhány képet az eltelt 20 esztendő emlékei­ből. * Diósgyőri . Gépgyár. 1957. március 19., kedd. Gyűlést tartottak a fiatalok. Har­mincnyolc ifjúmunkás hall­gatta meg az érdekes tájé­koztatót, Czirbus János ar­ról beszélt, hogy az ellen­forradalom mennyire leple­zetlenül használta fel céljai­hoz a fiatalok egy részét, A többség azonban akkor is tudta, hol a helye. Fiatalok és idősek szólaltak fel ezen a szűkkörű tanácskozáson, s hangsúlyozták, meg kell ala­kítani a gyárban a Kommu­nista Ifjúsági Szövetséget. Megtörtént a választás, s a fiatalok délután táviratban értesítették _a Központi Bi­zottságot az alakulásról, kö­zölve: Támogatni akarják azt a harcot, amelyet a várt folytat a szocializmus felépí­téséért. Így kezdődött a Di­ósgyőri Gépgyárban az ifjú­sági szövetség tevékenysége, s folytatódott olyan nagysze­rű tettekkel mint például az első export-brigád megala­kulása. Bárány Gyula nevét akkor is és azóta is sokan is­merik a DIGÉP-ben. 1957 tavaszán, amikor még kevés szó esett a munkaverseny- ről. a brigádmozgalomról, hírül adta a sajtó: KISZ ex­port-brigád alakult a gyár­ban. s felhívással fordullak a fiatalokhoz, cselekedjenek ők is hasonlóan. Bárányék mindjárt versenyre hívták a csepeli fiatalokat. A győzte­seit. a „November 7.” címet kapták. Néhány hónappal később a Bárány-brigád ne­vet változtatott. ..November 7.” brigád lett az új nevük... * A szomszédvár. a Lenin Kohászati Művek ifjúsága sem maradt el a DIGÉP-től. Nem sokkal u KISZ megala­kulása után rövid újsághír látott napvilágot: A Lenin Kohászati Művek KISZ-fia­taljai olyan munkál vállal­tak. amire kevés példa van. Ügy határoztak, felépítik a diósgyőri érctömörítő müvet, s c kezdeményezés felelt védnökséget vállalt a nagy­üzemi KISZ-bisottság. A vá­lasztás tehát a fiatalokra esett. Pártmegbízatási kap­tak egy olyan feladat meg­oldásához. amely esvbeesett a fiatalok lelkesedésével, len­dületével. alkotni vágyásá­val. A munka élére a K1SZ- bizottság az akkori szervező titkárt, Drótos Lászlót állí­totta, aki feladatát, mindvé­gig becsülettel ellátva 1958. december 31-én jelentette: Az érctömörítő mű felépült. Évek múltán növekedtek az igények, s nagyobb, kor­szerűbb létesítmények meg­valósításának gondolata ke­rült előtérbe. Hozzákezdtek hát a Borsodi Ércelőkészitö Mű építéséhez. Hatalmas, modern gyár épült a Sajó partján — és a KISZ itt is védnökséget vállalt. Az egy­kori érctömörítő helyén pe­dig hamarosan elkezdődik egv európai színvonalú acél­mű építése. A KISZ itt is jelentkezett. A hagyományok folytatód­nak. * I960 és 1965 között a KTSZ-munka fontos része lett az ..Ifjúság a szocializ­musért" mozgalom. Sokolda­lúan foglalkozott a nevelő- munkával. A fiatalok életé­nek legfontosabb területén, a munkában, a > tanulásban, a kultúrában és a sportban egyaránt őlvan követelmé­nyeket állított a résztvevők elé. amelyet erős akarattal. szorgalommal teljesíthettek, s egyúttal erőpróbaként se­gítették a szocialista ember formálását, kialakítását. A fizikai és az erkölcsi köve­telmények teljesítésével gaz­dagodott az ifjak jelleme, öntudat osabbá vált gondol­kodásunk. Esvre jobban megtanultak új módon, a szocialista társadalom tag­jaihoz méltóan élni. Iskola volt ez a mozgalom ifjúsá­gunk számára, a merészen álmodó, s álmait valóra is váltó közösségért munkál­kodó új típusú ember isko­lája. Borsodban s számos munkahelyen nem csupán az a feladat hárul a mozgalom résztvevőire, hogy becsület­tel teljesítsék a normákat, hanem ennél többet kellett adniuk a közösségeknek. A mpgnövekedett követelmé­nyeknek számos formában tettek eleget, a fiatalok, a gépgyárakban, a kohászatban, az építőiparban és a bányá­szatban egyaránt. A diákif­júság feladata is méltó volt: a tanulás, az állandó önmű­velődés. Korunknak megfe­lelő műveltség szerzése az életben való helytálláshoz. A mozgalom keretem belül le­hetővé vált. hogy a 15—16 éves fiúk és lányok olyan dolgokkal ismerkedjem meg, amelyeket később a’ nagyüzemekben az automata gépsorok irányításánál hasz­nosíthattak. Nem csoda hát, hogy az ifjúság oly hamar megsze­rette az ISZM-et és szívesen vállalt minden olyan mun­kát. amellyel teljesíthette a mozgalom követelményeit. Jelvényeit büszkén viselték a fiatalok, es féltve őrzik mindmáig. * A KISZ kétévtizedes tör­ténelme során gyakran ta­lálkoztunk jól értelmezett példákkal, amelyek éooen szállóigévé vált jelszavak nyomán születtek, vaav let­tek valóságos mozgalmakká. Ki ne emlékezne a ..Tanulj. lioot/ taníthass!” mondásra, a ..Jobb munkával, naavobb tudással a szocializmusért!” kongresszusi jelszóra, vasv az 1966-ban szárnyra kelt két mondatra: ..Tervezzünk c.s cselekedjünk együtt!”, il­letve ..Szót kér a KlSZ-tag!” Aztán később már azt mond­ták az üzemekben. ..Dolgozz hibátlanul!”. A KISZ VIII. kongresszusán ez volt a jel­szó: „Jobb munkával, na­gyobb tudással a szocialista Magyarországért!”. S végül tavaly, a KISZ IX. kong­resszusa a következőt írta zászlajára: „Forradalmi fel­adatunk és történelmi fele­lősségünk a fejlett szocialis­ta társadalom felépítése!”. E jelszó tükrében dolgozik, tanul és él megyénk több mint százezer fiutalja nap­jainkban is. S e jelszó tük­rében gyürkőzik azért, hogy a nagyszerű elődök nvomdo- kain haladva napjaink igé­nyeinek megfelelően teljesít­se becsületbeli kötelességét, mely nem kevésbé forradal­mi tett. mint volt korábban bármikor. * 1977. március 21. Húszéves a KISZ. Tavaszt köszöntünk most is. Tavaszt, éppenúgy, mint 1957. március 21-én. Most is készülünk a felszabadu­lási ünnepségekre és kö­szöntjük a Forradalmi Ifjú­sági Napokat. Azonban azok. akik egykor a szövetség ala- pitótagjainak számítottak' ma már többségükben szem­lélői lesznek az ifjúkommu­nisták nagy seregszemléjé­nek. Ez a természet, rendje. A közös célok azonban egy életre egyesítik azokat, akik hajdan a KISZ kibontott zászlaja alá sorakoztak. Paulovits Ágoston Levél azt otthonból A fehér irkalapon gonddal megrajzolt diszítösorok. Szí­nes ceruzával gömbölyített karikák, pöttyök ölelik körül a levelét; aki irta, hozzá kö­zelálló embereknek szánta a sorokat, „Kedves Kati néni, Béla bácsi! Nagyon jó volt. hogy együtt leliettünk a múltkor, jó lenne megint találkozni. Nem kérek semmit behozni," itt mindenünk megvan. Sokat játszunk a csoporttal, de ez a játék azért nem egyenlő a lillafüredi kirándulással, aho­vá Béla bácsi yitt el. mert az sólettal jobb volt. Szerető csók­jait küldi: Marika.” ¥■ Tavaly decemberben tör­tént. hogy az idős ember, aki harminc évig dolgozott a nagyüzem kováesműlielvében, váratlanul meghalt. Munka­társai gyakran meglátogatták nyugdíjas évei alatt, szeret­ték. tisztelték az öreg hegesz­tőt. Tudtak arról is. hogy «gyedül nevelte örökbe foga­dott gyermekét, a 12 éves kislányt. — Amikor megtudtuk, mi történt, felbolydult a kovács- műhely. A brigádban nem is kellett kérni, éreztük, tudtuk egymástól függetlenül is. mit kell lennünk. Gondoskodni fogunk a kislányról, nem hagyhatjuk magára Marikát — emlékszik vissza ..Béla bá­csi”, azaz Dapsi Béla. a Le­nin Kohászati Művek kovács- műhelyének egyik brigádve­zetője. — Éppen akkoriban volt nálunk a szocialista bri­gádvetélkedő. és az első két (helyezett rögtön felajánlotta a pénzjutalmat. Veszünk raj­ta közösen ruhát, játékot, mindent, ami kell. — Persze, azért a dolog nem ilyen egyszerű — szól közbe a felesége. — Iskolai szünidő volt. és a kislány egyedül maradt a házban. Szóltunk hát mindjárt a ke­rületi gyámhatóságon Margit néninek, hogv hozza el hoz­zánk Marikát. Kelten élünk a férjemmel, a másik szobában kényelmet tudunk biztosítani neki. — Emlékszel, amikor elő­ször eljött hozzánk? — kérdi a fiatalasszonyt a férje. — Mi is nagy izgalomban vol­tunk. Iskolából jöttem haza. itt volt Marika. Csak ült. és rágta a körmét. Kezdtünk neki vidámkodni. beszélget­tünk, vacsoráztunk, tévét néz­tünk. Aztán ö is jobb kedvre derüli, engedett zárkózottsá­ga. Mesélt nekünk a barát­nőjéről. mondtuk, hívja el játszani. A szünidőből hátra­levő napokra szabadságot vet­tem ki. akkor mentünk el ki­rándulni is. Lillafüredre. — És mi történt azóta? — Kis csönd támad, aztán a fe­leség elgondolkodva mondja: — Az. az igazság, hogy na­gyon megszerettük Marikát. Nekünk nem 'ehet gyerme­künk. és a férjemmel úgy gondoltuk, hogv végleg ma­gunkhoz vesszük. Deagvám- hatóság úgy- döntött, hogy amíg tanul, lakjon a gyer­mekotthonban. Gyakran el­megyünk hozzá, látjuk: jó he­lyen van. Annak nagyon örü­lünk. hogy amióta megismer­kedtünk, sokat javult a ta­nulmányi eredménye, ö lett az osztályfelelős, megnyerte az olvasási versenyt is. — Tudja, az emberek nem egyformák. Ebben az. esetben is voltak olyanok, akik vala­miféle hátsó gondolatot 'ke­restek. Akik nem hisznek még a jóindulatban. Szeren­csére. a mi munkahelyi kö­zösségünk, a brigád máskép­pen gondolkodik. Azóta Is többször meglátogatták a kis­lányt. és a kovácsműhely nemrégiben megalakult női brigádja szerződést köt a pat- ronálására. Mi magunk pedig egész életünkben mellette fo­gunk állni. * Igaz. az. emberek nem egy­formák, Ám a gonddal meg­rajzolt levelek szaporodnak, és a gyermeki kötődés őszin­tébb mindennél. (mikes) \ FiataEsk az egészségügyben Alig néhány hete második alkalommal ült össze az egészségügyben dolgozó fia­talok országos ifjúsági parla­mentje. Az első, országos szintű parlamentet 1974-ben tartották meg. Azóta számos központi intékezdés, helyi kedeményezés született az egészségügyben dolgozó és tanuló fiatalok helyzetének javítása érdekében. Megyénk­ből mindkét ifjúsági parla­menten részt vett dr. Benkő Péter szülész, a Szentpéteri kapui Megyei Vezető Kórház KISZ-szervezetének titkára. — Melyek voltak azok az intézkedések, amelyek a fia­talokat leginkább foglalkoz­tatták a Budapesten meg­tartott második Országos Egészségügyi Ifjúsági Parla­menten, ahol ön volt az el­nök? — A parlamenten, ahol kétszáz küldött és százhúsz vendég vett részt, a bérezés­sel és a lakáskérdéssel kap­csolatos problémák szerepel­tek legtöbbször. Bár 1974-ben kimagasló helyet foglalt el ez a két téma. az idei hozzászó­lásokban — ha rangsorolni lehet —, azonos sorrendben szerepelt a többi felvetődött gonddal. — Konkrétan mely terüle­ten dolgozók bérét kevesell­ték a fiatalok? > — Főleg a szakdolgozók bérének alacsony színvonalát kifogásolták, amelv jelentő­sen elmarad más szakmun­kások bérétől. Javasolták azt is, hogv emeljenek az ügye­letben levő orvosok, műtősök, altatósok, ápolónők és beteg­hordozók béi'én is. A lakás­témában pedig a szakdolgo­zók letelepedési segélyének hiányát tették szóvá. — Milyen problémák ve­tődlek fel 3' képzés- és to- vábbképzéssel kapcsolatban ? — Abban mindenki egyet­ért, hogy az alapképzés egyenlő fontosságú a tovább­képzéssel. Egv jó orvosnak lépést kell tartania a tudo- mánv feilödésével. Itt inkább a lehetőségek bővítését igé­nyelték a felszólalók. Kérték továbbá az egészségügvi fő­iskolások szakmai tárgyainak gyarapítását, valamint azt. hogy a gvógvszertári as.szi.sz- tenskép/ést és a mentős lisz­tek kénzéséf emel’ók főis'-o- •lai rangra. Wiánvoliák a fia­talok az erkölcsi megbecsü­lést is — Hogyan reagáltak a kül­döttek az etikai törvény meg­jelenésére? — Ez volt talán az eevik levitatottabb téma a parla­menten. A vélemények vál­tozók. a kérés viszont egyér­telmű. A közvélemény való­ban az etikai törvényben megfogalmazott, illetve érin­tett orvosok ellen szóljon, és ne általánosítson. Javasolták azt is a küldöttek, hogv vizs­gálták felül, kísérjék, leve­lemmel a néffv évre megvá­lasztott osztályos orvosok munkáiét, os g tapasztalatok mérlegelésével válasszák vagy ne válasszák őket újra. Ehhez kapcsolódott egy má­sik fontos téma. Nevezetesen az, hogy kevés fiatalt talá­lunk vezető beosztásban. Sajnos, ez egy bizonyos hie­rarchikus viszony fennmara­dását vonja maga után. Nem megfelelő a fiatal pályakezdő orvosok fogadtatása sem az egyes kórházakban. Többet kellene tenni azért, hogy az újonnan érkezők hamarabb illeszkedjenek be a régi kol­lektívákba. — Eddig főként szakmai kérdésekről volt szó. Milyen vélemények hangzottak el a sporttal és a szórakozással kapcsolatosan? — Országosan kevés az egészségügyiek részére létesí­tett sportpálya és ifjúsági klub. Tulajdonképpen nincs hely, ahol a fiatalok együtt sportolhatnának és szórakoz­hatnának. CsaU igény van rá. — A második Országos Egészségügyi Ifjúsági Parla­menten ajánlástervezetet fo­gadtak el. Melyek a sürge­tően megoldásra váró felada­tok? — Az Egészségügyi Minisz­térium elkészítette és széles körben hozzáférhetővé telle az ötödik ötéves terv szak­mai. politikai célkitűzéseit. Ezek tanulmányozása és meg­valósítása az elkövetkezendő időszakban az ifjúság egyik feladata. A parlament fel­hívta az egészségügvi szak­igazgatás központi és helyi vezetőit, valamint az egész­ségügyi és szociális intézetek és intézmények vezetőinek figyelmét arra. hogy tekint­sék állandó feladatuknak az ifjúságról szóló, az ifjúság élet- és munkakörülményeit, szakmai, politikai és kulturá­lis fejlődését érintő feladatok végreh aj tásá t. Fordítsa n a k fokozottabb figyelmet, a la­kás- és egyéb szociális prob­lémák megoldására, továbbá vonják be a fiatalokat mun­kájukba. Érezzék a fiatalok, hogy lelkiismeretes munká­inkra mindenkor és minden­hol szükség van. A munka­helyi demokrácia érvénvesí- tése érdekében fejlesszék a fiatalok jogainak gyakorlásá­hoz szükséges feltételeket. Olyan fórumokat hozzanak létre, ahol bátran elmondhat­ják véleményüket. — A parlament felhívása kiterjed a fiatalokra is . . . — Igen. Hangsúlyozták,’ hogy a tanulók igyekezzenek munkáinkban tudásuk és ké­pességük legjavát adni. Ve­gyenek részt az ötödik ötéves terv helyi célkitűzéseinek megvalósításában, kezdemé­nyező készségükkel segítsék elő a jobb betegellátást és egészségvédelmet- Az orvo­sok. egészségügvi dolgozók szűk körében taoasz.talha'ó etikátlan magatartást el­ítélve. küzdienek ellenp és személyes néldáimitn*"ssal járuljanak hozzá az etika1* célprogram megvalósításáé­hoz, .Monos Márta

Next

/
Oldalképek
Tartalom