Észak-Magyarország, 1977. március (33. évfolyam, 50-75. szám)

1977-03-20 / 67. szám

1977. március 20., vasárnap

ESZAK-MAGYARORSZAG 5

JUBILÁL. A KISZ

Tavaszt köszöntünk most is. Tavaszt, éppen úR.y, mint 1957. március 21-én. A két tavasz között 20 esztendő telt el. Városok arculatát változtató, ú.i gyárakat, korszerű üzemeket létesítő 20 esztendő. S 20 esztendővel öregebbek lettek azok is, akik akkor, azon a vihar utáni tavaszon benépesítették az Erkel Színház nézőterét, hogy tanúi legyenek annak. amint zászlót bont a Kommunista Ifjúsági Szövetség.

A .iubileum jó alkalom a visszatekintésre. Kerek évfordulók esetében ez amúgy is szokásos. Húsz év telt el azóta, s ez a 20 év egy ifjúsági szövetség életében azt jelenti, hogy akik akkor még nagyon is fiatalnak számitó alapítótagok voltak, ma a negyvenes évek halárához értek. A mai KISZ tagsága zömében már új nemzedék képviselője. Más körülmények között veszik át tagkönyvüket és más körülmények között dolgoznak az ifjúsági szövetségben, élnek lakóhelyükön, tanulnak az oktatási intézményekben, mint annak idején, az ala- pítótagok. Mert más lett, szebb, gazdagabb, örömtelibb a haza. hol élünk.

Így 20 esztendő távlatából örömök és gondok birtokában kellemes érzés visszaemlékezni 1957. március 21- re, a KISZ alakuló nagygyűlésére. Igaz, az országban sokfelé, így Borsodban is voltak már akkor KISZ- alupszervezetek. Megsárgult újságoldalak őrzik a korabeli események beszámolóit, tudósításokat, melyek tavaszi ünnepnek nevezték a szövetséget életrehívó párthatározat megjelenését. Valóban nem nehéz jelképet találni abban, hogy az ifjúsági szövetség éppen a hivatalos tavasz első napján rendezte újjá sorait. A tavasz és a fiatalság egyaránt ígéret. És 20 esztendő távlatából jól látható, hogy a KISZ valóban megújulást hozott a magyar fiatalok életében. Villantsunk hát fel. mindenfajta teljességre való törekvés nélkül, néhány képet az eltelt 20 esztendő emlékeiből.

*

Diósgyőri . Gépgyár. 1957. március 19., kedd. Gyűlést tartottak a fiatalok. Harmincnyolc ifjúmunkás hallgatta meg az érdekes tájékoztatót, Czirbus János arról beszélt, hogy az ellenforradalom mennyire leplezetlenül használta fel céljaihoz a fiatalok egy részét, A

többség azonban akkor is tudta, hol a helye. Fiatalok és idősek szólaltak fel ezen a szűkkörű tanácskozáson, s hangsúlyozták, meg kell alakítani a gyárban a Kommunista Ifjúsági Szövetséget. Megtörtént a választás, s a fiatalok délután táviratban értesítették _a Központi Bizottságot az alakulásról, közölve: Támogatni akarják

azt a harcot, amelyet a várt folytat a szocializmus felépítéséért. Így kezdődött a Diósgyőri Gépgyárban az ifjúsági szövetség tevékenysége, s folytatódott olyan nagyszerű tettekkel mint például az első export-brigád megalakulása. Bárány Gyula nevét akkor is és azóta is sokan ismerik a DIGÉP-ben. 1957 tavaszán, amikor még kevés szó esett a munkaverseny- ről. a brigádmozgalomról, hírül adta a sajtó: KISZ export-brigád alakult a gyárban. s felhívással fordullak a fiatalokhoz, cselekedjenek ők is hasonlóan. Bárányék mindjárt versenyre hívták a csepeli fiatalokat. A győzteseit. a „November 7.” címet kapták. Néhány hónappal később a Bárány-brigád nevet változtatott. ..November 7.” brigád lett az új nevük...

*

A szomszédvár. a Lenin Kohászati Művek ifjúsága sem maradt el a DIGÉP-től. Nem sokkal u KISZ megalakulása után rövid újsághír látott napvilágot: A Lenin Kohászati Művek KISZ-fiataljai olyan munkál vállaltak. amire kevés példa van. Ügy határoztak, felépítik a diósgyőri érctömörítő müvet, s c kezdeményezés felelt védnökséget vállalt a nagyüzemi KISZ-bisottság. A választás tehát a fiatalokra esett. Pártmegbízatási kaptak egy olyan feladat megoldásához. amely esvbeesett a fiatalok lelkesedésével, lendületével. alkotni vágyásával. A munka élére a K1SZ- bizottság az akkori szervező titkárt, Drótos Lászlót állította, aki feladatát, mindvégig becsülettel ellátva 1958. december 31-én jelentette: Az érctömörítő mű felépült.

Évek múltán növekedtek az igények, s nagyobb, korszerűbb létesítmények megvalósításának gondolata került előtérbe. Hozzákezdtek hát a Borsodi Ércelőkészitö Mű építéséhez. Hatalmas, modern gyár épült a Sajó partján — és a KISZ itt is védnökséget vállalt. Az egykori érctömörítő helyén pedig hamarosan elkezdődik egv európai színvonalú acélmű építése. A KISZ itt is jelentkezett.

A hagyományok folytatódnak.

*

I960 és 1965 között a KTSZ-munka fontos része lett az ..Ifjúság a szocializmusért" mozgalom. Sokoldalúan foglalkozott a nevelő- munkával. A fiatalok életének legfontosabb területén, a munkában, a > tanulásban, a kultúrában és a sportban egyaránt őlvan követelményeket állított a résztvevők elé. amelyet erős akarattal. szorgalommal teljesíthettek, s egyúttal erőpróbaként segítették a szocialista ember formálását, kialakítását. A fizikai és az erkölcsi követelmények teljesítésével gazdagodott az ifjak jelleme, öntudat osabbá vált gondolkodásunk. Esvre jobban megtanultak új módon, a szocialista társadalom tagjaihoz méltóan élni. Iskola volt ez a mozgalom ifjúságunk számára, a merészen álmodó, s álmait valóra is váltó közösségért munkálkodó új típusú ember iskolája. Borsodban s számos munkahelyen nem csupán az a feladat hárul a mozgalom résztvevőire, hogy becsülettel teljesítsék a normákat, hanem ennél többet kellett adniuk a közösségeknek. A mpgnövekedett követelményeknek számos formában tettek eleget, a fiatalok, a gépgyárakban, a kohászatban, az építőiparban és a bányászatban egyaránt. A diákifjúság feladata is méltó volt: a tanulás, az állandó önművelődés. Korunknak megfelelő műveltség szerzése az életben való helytálláshoz. A mozgalom keretem belül lehetővé vált. hogy a 15—16 éves fiúk és lányok olyan dolgokkal ismerkedjem meg, amelyeket később a’ nagyüzemekben az automata gépsorok irányításánál hasznosíthattak.

Nem csoda hát, hogy az ifjúság oly hamar megszerette az ISZM-et és szívesen vállalt minden olyan munkát. amellyel teljesíthette a mozgalom követelményeit.

Jelvényeit büszkén viselték a fiatalok, es féltve őrzik mindmáig.

*

A KISZ kétévtizedes történelme során gyakran találkoztunk jól értelmezett példákkal, amelyek éooen szállóigévé vált jelszavak nyomán születtek, vaav lettek valóságos mozgalmakká. Ki ne emlékezne a ..Tanulj. lioot/ taníthass!” mondásra, a ..Jobb munkával, naavobb tudással a szocializmusért!” kongresszusi jelszóra, vasv az 1966-ban szárnyra kelt két mondatra: ..Tervezzünk c.s cselekedjünk együtt!”, illetve ..Szót kér a KlSZ-tag!” Aztán később már azt mondták az üzemekben. ..Dolgozz hibátlanul!”. A KISZ VIII. kongresszusán ez volt a jelszó: „Jobb munkával, nagyobb tudással a szocialista Magyarországért!”. S végül tavaly, a KISZ IX. kongresszusa a következőt írta zászlajára: „Forradalmi feladatunk és történelmi felelősségünk a fejlett szocialista társadalom felépítése!”. E jelszó tükrében dolgozik, tanul és él megyénk több mint százezer fiutalja napjainkban is. S e jelszó tükrében gyürkőzik azért, hogy a nagyszerű elődök nvomdo- kain haladva napjaink igényeinek megfelelően teljesítse becsületbeli kötelességét, mely nem kevésbé forradalmi tett. mint volt korábban bármikor.

*

1977. március 21. Húszéves a KISZ.

Tavaszt köszöntünk most is. Tavaszt, éppenúgy, mint 1957. március 21-én. Most is készülünk a felszabadulási ünnepségekre és köszöntjük a Forradalmi Ifjúsági Napokat. Azonban azok. akik egykor a szövetség ala- pitótagjainak számítottak' ma már többségükben szemlélői lesznek az ifjúkommunisták nagy seregszemléjének. Ez a természet, rendje. A közös célok azonban egy életre egyesítik azokat, akik hajdan a KISZ kibontott zászlaja alá sorakoztak.

Paulovits Ágoston

Levél azt otthonból

A fehér irkalapon gonddal megrajzolt diszítösorok. Színes ceruzával gömbölyített karikák, pöttyök ölelik körül a levelét; aki irta, hozzá közelálló embereknek szánta a sorokat,

„Kedves Kati néni, Béla bácsi! Nagyon jó volt. hogy együtt leliettünk a múltkor, jó lenne megint találkozni. Nem kérek semmit behozni," itt mindenünk megvan. Sokat játszunk a csoporttal, de ez a játék azért nem egyenlő a lillafüredi kirándulással, ahová Béla bácsi yitt el. mert az sólettal jobb volt. Szerető csókjait küldi: Marika.”

¥■

Tavaly decemberben történt. hogy az idős ember, aki harminc évig dolgozott a nagyüzem kováesműlielvében, váratlanul meghalt. Munkatársai gyakran meglátogatták nyugdíjas évei alatt, szerették. tisztelték az öreg hegesztőt. Tudtak arról is. hogy «gyedül nevelte örökbe fogadott gyermekét, a 12 éves kislányt.

— Amikor megtudtuk, mi történt, felbolydult a kovács- műhely. A brigádban nem is kellett kérni, éreztük, tudtuk egymástól függetlenül is. mit kell lennünk. Gondoskodni fogunk a kislányról, nem hagyhatjuk magára Marikát — emlékszik vissza ..Béla bácsi”, azaz Dapsi Béla. a Lenin Kohászati Művek kovács- műhelyének egyik brigádvezetője. — Éppen akkoriban volt nálunk a szocialista brigádvetélkedő. és az első két (helyezett rögtön felajánlotta a pénzjutalmat. Veszünk rajta közösen ruhát, játékot, mindent, ami kell.

— Persze, azért a dolog nem ilyen egyszerű — szól közbe a felesége. — Iskolai szünidő volt. és a kislány egyedül maradt a házban. Szóltunk hát mindjárt a kerületi gyámhatóságon Margit néninek, hogv hozza el hozzánk Marikát. Kelten élünk a

férjemmel, a másik szobában kényelmet tudunk biztosítani neki.

— Emlékszel, amikor először eljött hozzánk? — kérdi a fiatalasszonyt a férje. — Mi is nagy izgalomban voltunk. Iskolából jöttem haza. itt volt Marika. Csak ült. és rágta a körmét. Kezdtünk neki vidámkodni. beszélgettünk, vacsoráztunk, tévét néztünk. Aztán ö is jobb kedvre derüli, engedett zárkózottsága. Mesélt nekünk a barátnőjéről. mondtuk, hívja el játszani. A szünidőből hátralevő napokra szabadságot vettem ki. akkor mentünk el kirándulni is. Lillafüredre.

— És mi történt azóta? — Kis csönd támad, aztán a feleség elgondolkodva mondja:

— Az. az igazság, hogy nagyon megszerettük Marikát. Nekünk nem 'ehet gyermekünk. és a férjemmel úgy gondoltuk, hogv végleg magunkhoz vesszük. Deagvám- hatóság úgy- döntött, hogy

amíg tanul, lakjon a gyermekotthonban. Gyakran elmegyünk hozzá, látjuk: jó helyen van. Annak nagyon örülünk. hogy amióta megismerkedtünk, sokat javult a tanulmányi eredménye, ö lett az osztályfelelős, megnyerte az olvasási versenyt is.

— Tudja, az emberek nem egyformák. Ebben az. esetben is voltak olyanok, akik valamiféle hátsó gondolatot 'kerestek. Akik nem hisznek még a jóindulatban. Szerencsére. a mi munkahelyi közösségünk, a brigád másképpen gondolkodik. Azóta Is többször meglátogatták a kislányt. és a kovácsműhely nemrégiben megalakult női brigádja szerződést köt a pat- ronálására. Mi magunk pedig egész életünkben mellette fogunk állni.

*

Igaz. az. emberek nem egyformák, Ám a gonddal megrajzolt levelek szaporodnak, és a gyermeki kötődés őszintébb mindennél.

(mikes)

\

FiataEsk

az egészségügyben

Alig néhány hete második alkalommal ült össze az egészségügyben dolgozó fiatalok országos ifjúsági parlamentje. Az első, országos szintű parlamentet 1974-ben tartották meg. Azóta számos központi intékezdés, helyi kedeményezés született az egészségügyben dolgozó és tanuló fiatalok helyzetének javítása érdekében. Megyénkből mindkét ifjúsági parlamenten részt vett dr. Benkő Péter szülész, a Szentpéteri kapui Megyei Vezető Kórház KISZ-szervezetének titkára.

— Melyek voltak azok az intézkedések, amelyek a fiatalokat leginkább foglalkoztatták a Budapesten megtartott második Országos Egészségügyi Ifjúsági Parlamenten, ahol ön volt az elnök?

— A parlamenten, ahol kétszáz küldött és százhúsz vendég vett részt, a bérezéssel és a lakáskérdéssel kapcsolatos problémák szerepeltek legtöbbször. Bár 1974-ben kimagasló helyet foglalt el ez a két téma. az idei hozzászólásokban — ha rangsorolni lehet —, azonos sorrendben szerepelt a többi felvetődött gonddal.

— Konkrétan mely területen dolgozók bérét kevesellték a fiatalok?

> — Főleg a szakdolgozók bérének alacsony színvonalát kifogásolták, amelv jelentősen elmarad más szakmunkások bérétől. Javasolták azt is, hogv emeljenek az ügyeletben levő orvosok, műtősök, altatósok, ápolónők és beteghordozók béi'én is. A lakástémában pedig a szakdolgozók letelepedési segélyének hiányát tették szóvá.

— Milyen problémák vetődlek fel 3' képzés- és to- vábbképzéssel kapcsolatban ?

— Abban mindenki egyetért, hogy az alapképzés egyenlő fontosságú a továbbképzéssel. Egv jó orvosnak lépést kell tartania a tudo- mánv feilödésével. Itt inkább a lehetőségek bővítését igényelték a felszólalók. Kérték továbbá az egészségügvi főiskolások szakmai tárgyainak gyarapítását, valamint azt. hogy a gvógvszertári as.szi.sz- tenskép/ést és a mentős lisztek kénzéséf emel’ók főis'-o- •lai rangra. Wiánvoliák a fiatalok az erkölcsi megbecsülést is

— Hogyan reagáltak a küldöttek az etikai törvény megjelenésére?

— Ez volt talán az eevik levitatottabb téma a parlamenten. A vélemények változók. a kérés viszont egyértelmű. A közvélemény valóban az etikai törvényben megfogalmazott, illetve érintett orvosok ellen szóljon, és ne általánosítson. Javasolták azt is a küldöttek, hogv vizsgálták felül, kísérjék, levelemmel a néffv évre megválasztott osztályos orvosok munkáiét, os g tapasztalatok mérlegelésével válasszák

vagy ne válasszák őket újra. Ehhez kapcsolódott egy másik fontos téma. Nevezetesen az, hogy kevés fiatalt találunk vezető beosztásban. Sajnos, ez egy bizonyos hierarchikus viszony fennmaradását vonja maga után. Nem megfelelő a fiatal pályakezdő orvosok fogadtatása sem az egyes kórházakban. Többet kellene tenni azért, hogy az újonnan érkezők hamarabb illeszkedjenek be a régi kollektívákba.

— Eddig főként szakmai kérdésekről volt szó. Milyen vélemények hangzottak el a sporttal és a szórakozással kapcsolatosan?

— Országosan kevés az egészségügyiek részére létesített sportpálya és ifjúsági klub. Tulajdonképpen nincs hely, ahol a fiatalok együtt sportolhatnának és szórakozhatnának. CsaU igény van rá.

— A második Országos Egészségügyi Ifjúsági Parlamenten ajánlástervezetet fogadtak el. Melyek a sürgetően megoldásra váró feladatok?

— Az Egészségügyi Minisztérium elkészítette és széles körben hozzáférhetővé telle az ötödik ötéves terv szakmai. politikai célkitűzéseit. Ezek tanulmányozása és megvalósítása az elkövetkezendő időszakban az ifjúság egyik feladata. A parlament felhívta az egészségügvi szakigazgatás központi és helyi vezetőit, valamint az egészségügyi és szociális intézetek és intézmények vezetőinek figyelmét arra. hogy tekintsék állandó feladatuknak az ifjúságról szóló, az ifjúság élet- és munkakörülményeit, szakmai, politikai és kulturális fejlődését érintő feladatok végreh aj tásá t. Fordítsa n a k

fokozottabb figyelmet, a lakás- és egyéb szociális problémák megoldására, továbbá vonják be a fiatalokat munkájukba. Érezzék a fiatalok, hogy lelkiismeretes munkáinkra mindenkor és mindenhol szükség van. A munkahelyi demokrácia érvénvesí- tése érdekében fejlesszék a fiatalok jogainak gyakorlásához szükséges feltételeket. Olyan fórumokat hozzanak létre, ahol bátran elmondhatják véleményüket.

— A parlament felhívása kiterjed a fiatalokra is . . .

— Igen. Hangsúlyozták,’ hogy a tanulók igyekezzenek munkáinkban tudásuk és képességük legjavát adni. Vegyenek részt az ötödik ötéves terv helyi célkitűzéseinek megvalósításában, kezdeményező készségükkel segítsék elő a jobb betegellátást és egészségvédelmet- Az orvosok. egészségügvi dolgozók szűk körében taoasz.talha'ó etikátlan magatartást elítélve. küzdienek ellenp és személyes néldáimitn*"ssal járuljanak hozzá az etika1* célprogram megvalósításáéhoz,

.Monos Márta