Észak-Magyarország, 1977. február (33. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-11 / 35. szám

1977. febr. 11., péntek É5ZAK-MAGYAR0RSZAG 3 Barangolás a norma körül A norma, a teljesítmény, a végzett munka szerinti bé­rezést jelent. Megyénk üze­meiből, vállalataitól mind gyakrabban hallják: itt vagy ott, ilyen vagy olyan mun­katerületen sikeresen, min­denki megelégedésére való­sították meg a norma sze­rinti bérezést. Jó néhány pél­da bizonyítja: a fizikai mun­kakörök „normázásán” túl, sok helyen hasznosítható tö­rekvések is születőben van­nak. ★ A Borsodnádasdi Lemez­gyárban egy esztendővel ez­előtt már működött az úgy­nevezett normarendszer. Ta­valy ennek a kiszélesítésé­vel. 155-tel növelték azok számát, akik így dolgoznak. Más szóval, csaknem 10 szá­zalékkal növelték az ebből származó termelékenységet. Érthetően, hiszen ennyivel többen dolgoztaik munkaide­jük hatékonyabb kihaszná­lásával, szervezettebben és gazdaságosabban, a korábbi­nál magasabb termelési ér­téket előállítva. Más szem­pontból is igen hasznosnak bizonyult a „magasabb mér­ce, több kereset” módszer ki­bővítése. Alkalmazásával mintegy 00 dolgozó munká­ját tudták pótolni — ennyi­vel kellett volna növelni a létszámot ahhoz, hogy a na­gyobb feladatokat elvégez­zék. A teljesítmény szerinti bé­rezés alkalmazásával mind a dolgozók, mind pedig a le­mezgyár jól járt. A vállalat hasznáról már szó esett. Ki­egészítésül annyit; az ilyen munkarendben dolgozók fi­zetése havonta átlagosan 10 —15 százalékkal, forintban 250—300-za] nőtt. S ásít is hozzá tehetjük; ma már nem szívesen vállalná az órabér szerinti munkát. * A téglagyárakban dolgozó munkások közismerten ne­héz fizikai munkát végez­nek — legtöbbjük kifejezet­ten norma, a ki- és bera­kott, megmozgatott téglák darabszámúnak függvényé­ben kapja a havi keresetet. Nyilvánvalóan nem közöm­bös számukra „eljárkálják- e”, várakozással töltik-e a munkaidőt, avagy folyama­tos munkát végeznek. Egyi­ket is, másikat is lemérhe­tik fizetési napokon a kéz­hez kapott borítók vastagsá­gán. A Putnoki Téglagyárban nagyszerűen bevált a nor- mázás. Olyannyira. hogy' egyéni teljesítményük foko­zása. a munkaidő jobb ki­használása érdekében, ma­guk a munkások kényszerí­tik ki vezetőiktől az egyen­letes munkavégzés feltételei­nek fokozatos javításét. Nagyrészt ez az oka annak, hogy a gyár anyagi lehetősé­geit figyelembe véve igye­keznek kisgépesítéssel, szál­lítóberendezések beállításé­val csökkenteni a fizikai megterhelést, elősegíteni a normák teljesítését vagy túlteljesítését. * A megye vegyipari válla­latainál a technológiai fo­lyamiatok határozzák meg a munkaiintenzitást. — eze­ket gyorsítani, jobb munka­idő-kihasználást elérni meg­lehetősen nehéz, sőt a leg­több esetben kifejezetten til­tott. Ám. bizonyos próbálko­zások a norma bevezetésére náluk is megkezdődtek. Mint például az Észak­magyarországi V egy i mű vek - ben. ahol az V. ötéves terv­re kidolgozott munka- és üzemszervezési program ré­szeként, idén több munkate­rületen vezetik be a telje­sítmény szerinti bérezést. Mégpedig a vállalat sajátos­ságainak legjobban megfele­lő. úgynevezett „osoport- normásítást”, ami nem sze­mélyre szólóan, hanem egy- egy összetett gyártási folya­matra, az abban részvevők összességére állapít meg bi­zonyos végrehajtási időt és bérezést. Ennek előnye, hogy ily módon a csoport tagjai egymást is jobb munkára serkentik. Az ÉMV-ben idén, konk­rétabban szeptember végéig dolgozzák ki bizonyos mun­katerületek, munkafolyama­tok normáját. A feltételek megteremtése, a norma rész­leges bevezetése az év vé­gére várható. Ez közel 500 dolgozót érint majd, első­sorban a karbantartás; az építészeti, a 'gépészeti-vas­ipari és a villamosipari te­rületen. Üj törekvések tanúi lehe­tünk a Sátoraljaújhelyi EL- ZETT-gyárban is, ahol nem­csak a szó szoros értelmé­ben vett kétkezi, fizikai munkások körében van le­hetőség a norma meghono­sítására. Bizonyos finomítá­sokkal, . átértékelésekkel ugyanez megvalósítható az adminisztratívok, az irodák­ban dolgozók esetében is. Igaz, most még itt is csak a kezdet kezdetén járnak: veszteségidő-tanulmányokat, felméréseket végeznek an­nak kiderítésére, hogyan le­het létszámnövelés nélkül elvégezni a fizikai dolgozók­nál elkerülhetetlen munka­erő-növekvés — a gyár na­gyobb feladatai szükségessé teszik — „adminisztrálását” megoldani. A tervek szerint elsősorban a bérelszámoló­kat, a könyvelésben, kalku­lációs munkákban jártas dol­gozókat vonják be a norma szerinti bérezésbe. Ez nyilvánvalóan nem azt j'elenti. mint más teljesít­ménnyel könnyen mérhető munkáknál. A veszteségidők feltárásával ugyanis „csak” annyit érnek el, hogy a nö­vekvő fizikai létszám ellené­re nem kell adminisztratívo- kat is beállítani. Az ezzel kapcsolatos felmérés az év közepéig elkészül — haszno­sítását már idén megkezdik. ★ A népgazdaság V. ötéves tervi célkitűzéseinek a meg­valósítása döntően azon is múlik, mennyire emelkedik a munkaerő-gazdálkodás színvonala, milyen mérték­ben nő a termelékenység. A teljesítmény szerinti bérezés ennek egyik fontos eszköze, elősegítője. Csupán a megye néhány vállalatánál szerzett tapasztalat, ötlet, kezdemé­nyezés is bizonyítja, e terü­leten sok lehetőség, tartalék vár még hasznosításra, az üzemek és vállalatok ered­ményeinek gyarapítására. N. I. Msif s ével zár! a italra tsz Nyolc környező település tsz-lagjait szállították tegnap, csütörtökön reggel autóbu­szok, gépkocsik a tornaszent- andrási kultúrterembe, a bód- vaszilasi Bódvavölgye Tsz zárszámadó és tervtárgyaló közgyűlésére. Megyénk egyik legészakibb fekvésű és talán legmostohább vidékét műve­lő közös gazdaságának tagsá­ga a „mérleg” számainak, az elmúlt évi gazdálkodás ered­ményeinek ismeretében örömmel, s jogos büszkeség­gel érkezett erre az évzáró, s egyben évnyitó fórumra. Kü- lön-külön a négy üzemág már alanosan megvitatta az elmúlt év munkáját, s nem­csak a tsz vezetői, de 37 fel­szólaló is csak azt állapít­hatta meg: a nehéz eszten­dőben is helytálltak, előbbre léplek. Pedig csak az őszi árvíz, a rendkívüli időjárás 12 millió forintnyi kárt oko­zott az amúgy is mostoha határban. Az ünnepi hangulatú köz­gyűlést Bárdos István, a tsz elnökhelyettese nyitotta meg. Üdvözölte a tsz tagságát, a kedves vendégeket: Újhelyi Tibort, a megyei pártbizott­ság titkárát, Szaniszló Gyu­lát, a járási pártbizottság el­ső titkárát és dr. Németh Pált, a TESZÖV titkárát. A vezetőség nagyon reális, gondos, a munka minden te­rületéi értékelő, a tennivaló­kat pontosan meghatározó beszámolóját Szmolyák Já­nos tsz-elnök ismertette. Az értékelésből, a számokból, a mérleg „mutatóiból” kitűnt, hogy a rendkívüli szorgalom, az egyetakarás, a jó, rugal­mas munkaszervezés, a ki­esések pótlására tett gyors és eredményes intézkedés nyo­mán nemcsak átvészelték, de nyereséggel zárták az 1976- os esztendőt. A tervezettnél is magasabb, 50 millió fo­rintnyi volt á tsz termelési értéke, 2,5 millió a tiszta nyerésén, 7 millióval gyara- podott a közös vagyon érté­ke, 2 millió forint van a biz­tonsági alapon. Sorolhatnánk tovább az eredményességet bizonyító számokat: a domb­oldalak fagykár, és aszály, a völgyek árvíz tizedelte ter­mésátlagait, a 29 mázsás bú­za, a 30 mázsás kukorica, a 12 mázsás napraforgó és a 275 mázsás cukorrépa átlag­termést. A melléküzemágak, amelyek sokaknak az állandó munkalehetőséget biztosít­ják, nyereséges termelésük­kel jól egészítették ki a me­zőgazdasági termelést. A kő­bánya, a fafeldolgozó, az építőrészleg és a szövőüzem a tervezettnél is kétmillióval magasabb árbevételt ért el. És érdemes külön szólni az állattenyésztési ágazatról is, amely két év alatt megdup­lázta, 7 millióról 14.9 millió forintra növelte árutermelé­sét. Az idei eredményes gaz­dálkodás, a még jobb ered­ményele elérésének alapjait is megteremtették a Bódva­völgye Tsz-ben. Az előző évek 1,5—2 millió forint értékű műtrágya helyett most 5 mil­lió forint értékű műtrágya gazdagítja földjeiket. Van már K—700-as erőgépük, to­vábbi 3,1 millióért vásárol­hatnak új gépeket, 2,3 mil­liót költenek meliorációra és 8,8 milliós beruházással léte­sítenek 120 gépegységes új szövőüzemet. Sok szó esett ' a zárszáma­dáson a közös, édes testvéré­ről, a háztáji gazdaságról is. Több felszólaló köszönetét fejezte ki a háztájinak nyúj­tott támogatásért, az így el­ért 6,4 millió forintnyi „ár­bevételért”, amit az értéke­sített tejért, hízóért, hízó- marháért kaptak a tagok, az alkalmazottak. A megyei és járási pártve­zetés elismerését Újhelyi 'Ti­bor, a megyei pártbizottság titkára tolmácsolta a nehéz körülmények között, példa­mutató szorgalommal, hozzá­értéssel gazdálkodó Bódva­völgye Tsz tagságának és ve­zetőinek. Beszédében ismer­tette a mezőgazdaság előtt álló megnövekedett felada­tokat, amelyek teljesítéséhez minden vonatkozásban bizto­sítottak az előfeltételek. Ren­delkezésre állnak a kipróbált technológiáik, a megfelelő technika, a gazdag "termelési tapasztalatok. Hangsúlyozta, hogy a magas, de reális ter­vek szorgalmas, becsületes, fegyelmezett munkát kíván­na K. A zárszámadó és tervtár­gyaló közgyűlés méltó záró­akkordja a legjobbak meg- jutalmazása. Tizennégyen kapták meg a Kiváló Dolgozó kitüntetést, további 15-en pénzjutalomban részesültek. A hőre lágyuló műanyagokat csigadugattyús fröccsöntőgé­pekkel dolgozzák fel a Miskolci Műanyag-feldolgozóban. Ke- púnkon: a fröccsöntés hőmérséklet-beállítása történik Fotó: ifj. Hollósy Endre Húszmillió tonna iversvas Ózdon 1908-tól gyártanak nyersvasat kohókban és teg­nap délelőtt szerény ünnep­ség keretében Király Gyula szocialista brigád vezető irá­nyításával a IV-es számú kohóból lecsapolták a 20 milliomodik tonna nyersva- sat. Az Ózdi Kohászati Üze­mek nagyolvasztóinak fejlő­désére jellemző, hogy amíg a felszabadulás előtti 37 év alatt 5 847 000 tonnát, addig a felszabadulás után, 32 év alatt, 14 153 000 tonna nyers­vasat csapoltak le a közben csaknem kétszeresére növelt kapacitású kohókból. A kohászok évi kitűzött célja, hogy a Nagy Októbe­ri Szocialista Forradalom 60. és a vasasszakszervezet fennállásának 100. évfor­dulója tiszteletére tett válla­lásukkal (12 000 tonna) együtt 942 Q00 tonna jó mi­nőségű nyersvasat gyártsa­nak az országos acélprog­ram sikeres megvalósítása érdekében. A miskolci üveggyárban mondták el. Az üzeni- és munkaszerve­zési feladatok fontossága mel. lett nem kell érveket felso­rakoztatnunk — mindenki előtt ismeretes, hogy jó szer­vezéssel, ha csodákat nem is, de kimagasló gazdasági ered­ményeket lehet produkálni. Éppen ezért néhány évvel ezelőtt számos vállalatnál, üzemben, önálló üzem- és munkaszervezői csoportokat, munkaköröket hoztak létre. Az Üvegipari Művek Mis­kolci Gyárában két éve tevé­kenykedik függetlenített üzem- és munkaszervező. A szervezéssel kapcsolatos te­endők gazdája Schmidt Sán­dor. — Két évvel ezelőtt dolgoz­tuk ki az új technológiai sza­bályzatot — mondja Schmidt Sándor. — Részleteiben meg. fogalmaztuk a tennivalókat az alapanyag beérkezésétől kezdve egészen a készter­mék kiszállításáig. A változ­tatásokat az új gépi keverő üzembehelyezése tette szük­ségessé. Búcsúzva a manuá­lis módszerektől. 1975-ben az egész gyártósort átszerveztük. Az elmúlt évben három nagy téma is foglalkoztatta a szakembereket. Meg kellett oldani — egyebek között — az alapanyagtárolás korszerű­sítését, az U-profilú üvegek kötegelését, belső mozgatását és tárolását, s át kellett szer­vezni az anyaggazdálkodást. — Megoldottuk végre a zsákos anyag fedett helyen történő tárolását. A helyte­len tárolás miatt ugyanis ko­rábban gyakran használha­tatlanná vált az alapanyag. Átszerveztük anyaggazdálko­dási rendszerünket is. Ez le­hetővé tette a naprakész nyilvántartást, s megszün­tette a párhuzamos adatfel­vételt. Ugyancsak sürgető fel­adat volt az U-profilú üveg kötegelésének, valamint bel­ső mozgatásának korszerűsí­tése. Ezért az elmúlt évben beszereztünk egy kézi mű­ködtetésű kötegelő, vagy más néven, pántoló gépet, amely egyelőre megfelel az igé­nyeknek. Az anyagmozgatás korszerűsítésére pedig újabb targoncákat vásároltunk. így milliós értékekkel csökken­tek a belső szállításból eredő töréskárok. Az idén újabb feladatok várnak a szervezőkre. A leg­fontosabb talán a törött üveg ismételt felhasználásával kap­csolatos intézkedés. — Azt tervezzük, hogy az üvegcserép zúzása közvetle­nül a gyártósorok mellett, azaz a törés keletkezésének helyén történjék. Ezért a zú­zógépeket áttelepítjük a technológiai sorokhoz, a zú­zalékot pedig szállítószalago­kon juttatjuk folyamatosan a tárolókba. A terv megva­lósítása jelentős létszámmeg­takarítást eredményez majd, s lehetővé teszi az eddiginél jóval több zúzalék felhasz­nálását is. Folyamatos feladat a táro­lásból eredő töréskárok csök­kentése. Éppen ezért az idén teljes egészében átrendezzük a tárolóteret,. mégpedig úgy, hogy megoldjuk a különböző méretű üvegek elkülönítését, keveredésmentes tárolását. A terv megvalósítása folyamat­ban van — a várható gazdá­sági megtakarítás egymillió forint. A szállítás és a rakodás korszerűsítése érdekében az év második felében újabb szállítótargoncák, valamint kötegberakó berendezések üzembe helyezését tervezik. Így további eredmények ér­hetők el a töréskár csökke­nésében, nem is szólva a nehéz fizikai munka meg­könnyítéséről. Minderre az anyagi fedezetet a műszaki és a vállalati fejlesztési alap­ból biztosítják. A gyárban a legtöbb em­bert jelenleg a 4. számú ke­mence átépítési munkálatai­nak sikere foglalkoztatja, amelynek felújítását január I-én kezdték meg. — A szokásos 60 napos át­futási időt mintegy 20 nap­pal kívánjuk csökkenteni — megfelelő szervezési intézke­désekkel — mondják. — Ez annál is inkább fontos, mi­vel sikeres megvalósítás ese­tén naponta csaknem 270 ezer forinttal növelhető a termelési érték. Az üzem- és munkaszer­vező munkáját nagymérték­ben segítik a dolgozók javas­latai, észrevételei. Számos változás, korszerűsítés az ilyen jellegű észrevételek alapján történt az elmúlt esztendőben is. Az üveggyá­ri munkások kezdeményezé­sére például ládamegfogó szerkezeteket szereltek fel a targoncákra. Ezek haszna is ezrekben mérhető. D. H. T A Nagy Októberi Szocia­lista -Forradalom 60. évfordu­lójának méltó köszöntésére indult mozgalom keretében már eddig is igen értékes felajánlások születtek me­gyénkben az éves termelési, gazdálkodási tervek túltelje­sítésére. Számos üzemben vi­szont éppen ezekben a na­pokban vitatják meg, milyen plusz vállalásokkal csatla­kozzanak a felhíváshoz. Vál­lalatainknál általában az ex­port fokozását, a jobb mun­kaszervezés megvalósítását és az anyagokkal, eszközökkel való fokozottabb takarékos­kodást tekintik a legfonto­sabbnak. * Az Üvegipari Művek Sa- jószentpéteri Ü veggyárának dolgozói csatlakozva a cse­peli munkások felhívásához vállalták, hogy termelési ter­vüket a bázishoz képest 5 százalékkal túlteljesítik, mintegy 4 millió forint érték­ben csökkentik a selejtképző- dést, nem utolsósorban anyagból, energiából 2 mil­lió forintot takarítanak meg, a gépmeghibásodásokat pedig jobb karbantartással minimá­lisan 10 százalékkal csökken­tik. * A Borsod megyei Tanácsi Építőipari Vállalat 0-os sz. szerencsi építésvezetőségének kollektívája, az általuk tett felajánlás teljesítése bizonyé, ra nagy örömet okoz majd az itt élő embereknek. Ígé­retet tettek ugyanis arra, hogy az épülő 24 lakást és a kapcsolódó vendéglátóipari egységet határidő előtt, októ­ber 31-ig átadják. Egy másik épület; 12 lakás és egy ru­házati üzlet kivitelezését, be­fejezését pedig a tervezettnél 6 hónappal korábban, 1977. december 31-re teljesítik. *- Említettük; sok helyen még ezekben a napokban csatla­koznak konkrét felajánlások­kal. Most dolgozzák ki vál­lalásaikat a Habselyem- és Kötöttárugyér 4. sz. kurityá- ni üzemének dolgozói, ahon­nan 21 szocialista brigád je­lentette be részvételét a moz­galomban. Ugyanígy az Észak­magyarországi Kőbánya Vál­lalat tarcali üzemében i* most összegezik a vállaláso­kat. A helyi kezdeményezés konkretizálása folyik a Bor­sod megyei Kézműipari Vál­lalatnál, ahol a Zalka Máté szocialista brigád felhívása nyomán egymást követik a felajánlások.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom