Észak-Magyarország, 1977. február (33. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-11 / 35. szám
É5ZAK-MAGYARQRSZAG 4, 1977. febr. 11., péntek A művészetbaráti kör tizenegyedik éve A már országos hírnevű tokaji Zilahy György Művészetbarátok Köre ez év januárjában tizenegyedik évét kezdte. Mint ismeretes, a kör 1966-ban alakult, névadója Zilahy György festőművész, a tokaji művésztelep állandó látogatója, Tokaj barátja akkor hunyt el. Tíz esztendő alatt nemcsak a „Kiváló együttes” megtisztelő kitüntetés fémjelzi munkáját, hanem az az egész országot átfogó hálózat, amely képzőművészeket, szakkörvezető művészeket, rajzpedagóguso- k.at és művészetbarátokat köt Tokajhoz. © A tizenegyedik évébe lépett művészetbaráti, kör a közelmúltban baráti találkozón tekintett vissza az elmúlt esztendő eredményeire, illetve az eddig megtett rútra. és vázolta maga elé 1977. feladatait. Ezekről beszélgetünk Tenkács Tibor festőművésszel, a kör egyik alapítójával, és legaktívabb vezetőjével. — A Zilahy György Művészetbarátok Köre első tíz évének tanulásait összefoglalva bátran megállapíthatjuk. hogy a művészet és a közönség e kör segítségével megtalálta egymást. Vidéki viszonylatban ez igen jelentős eredmény — mondja Tenkács. — A kör profilját 162 képző-, ipar- és népművésze- i kiállítás rendezése jelzi. A 162., amely éppen Tenkács Tibor festményeit mutatja be, a baráti találkozó napján, január 10-én nyílt. Azóta már egy építésztervező — Bán Ferenc — kiállítása szerepelt a programban. — A szerk.) Ezeken kívül minegy 300 egyéb rendezvény — íróolvasó találkozó, irodalmi est. zene- és énekkari produkció. szabadtéri bemutató, fotókiállítás, bélveskiállítás, diavetítéses élmémvbeszá- moló. amatőr filmbemutató — tette többsíkúvá az élményt. igyekezett sokszínű ismereteket nyújtani a nagyszámú diákságnak, a felnőtt látogatóknak, és n nem kis számban e rendezvényekre idelátogató vendégeknek. A Zilahv György Művészetbarátok Köre létszáma nnn- jainkhnn már 300-on fel"! van. Közöttük több mipt 100 az indulásnál is ott volt. Örvendetes. hogy mindig ú.iabb és v.iabb generációk jelentkeznek, s a kör tagsám nemhogy csökkenne, állandóan növekszik. Az úiabb generációk haevománvtisztelő ma- yatartásukkal is új erőforrást. íelentenek a kör részére. A különböző hivatalos és társadalmi szervek, elsősorban a helvi pártszervezet és tanács. a meayei tanács műve-, lődésüevi osztálya, a mérvéi nónfrontbíznf*sáe. a Népművelési Intézet növekvő eliskes erkölcsi és anyagi bázist jelent a kör tevékenységéhez. A bevezetőben említett kiváló együttes címet 1973-ban Tokaj 900. éves jubileuma alkalmából nyerte el. A továbbiakban a kör munkájának kialakult és bevált évszakok szerkezetéről beszélgetünk: — A Tokaji tél a helybelieké. A Tokaji tavasz és a Tokaji ősz a „Tokaj legyen az országé” mozgalom keretében az ország más tájairól idejött, vagy hozott sajátos rendezvényeké. A Tokaji nyár mindenkor a művésztelepé, amely már 23. éve hívja Tokajba a képzőművészeti köröket vezető művészeket és a legtehetségesebb köri tagokat. Ezt az alkotótelepet a Népművelési Intézet működteti. Hozzánk kapcsolódott az egri és a nyíregyházi tanárképző főiskolák tanárainak és növendékeinek nem kis serege, a budapesti I. István Gimnázium zene- és énekkara, s ezeknek az intézményeknek folyamatos toicaji szereplései nemcsak egyszerűen külső erőforrásainkat bővítik, hanem már hagyományainkhoz tartoznak. A nagyközség gazdag történelmi múltja és világhíre ellenére nem rendelkezik megfelelő kulturális feltételekkel, munkánkkal nem maradhattunk a négy fal között. A Zilahy György Művészetbarátok Köre eljutott az iskolákba, az üzemekbe, és igyekezett megnyerni mind több személyiséget is. Most az a törekvésünk, hogy a járási székhellyel és a környező községekkel tegyük szorosabbá az élő kapcsolatot, mert így közös erővel a sajátos vonásokat megőrizve, sokkal színesebbé, vonzóbbá tehető, s nem utolsósorban gazdaságosabbá is a mindnyájunkat érintő korszerű közművelődés ügye. «5 Ezt követően az éves programot tekintjük át Tenkács Tiborral. A naptári rendet mellőzve elsőként említjük a Miskolci napok Tokajban című sorozatot, amely mintegy kéthónapos időszakot ölel át szeptember közepétől november közepéig, és első alkalom, hogy a megyeszékhely a tokaji sorozatban szerepeljen. A képzőművészeti világhét alkalmából. Tóth Imre miskolci festő- és grafikus- művész kiállításával indul a sorozat, maid gyermekrajz- és díszítőművészeti kiállítás, az Avas és a Vasas néptáncegyüttes, valamint a Vasas fúvószenekar közreműködése, Szanyi Péter 'és Varga Éva szobrászművészek közös kiállítása, a. diósgyőri Vasas fotókör tárlata, a diósgyőri ■látsszunk együtt! bábegvüt- tes vendégelőadása, Zoltán Sára és Kulcsár Imre missora, amatőr színjátszók előadása, színházi vendégszereplés és Makovecz Imre építésztervező kiállítása szerepel a Miskolci napok Tokajban programjában. Mindez 'az év vége felé lesz, térjünk vissza napjainkhoz. A Tokaji tél — amely természetszerűen két részre oszlik, hiszen az év végén is lesz tél — sorozatában február közepén a nyíregyházi tanárképző főiskola növendékeinek képzőművészeti kiállítása jelentkezik, majd Ko- csisné Sz. Fóris Mária díszítőművészeti témájú előadása szerepel a programban. Márciusban diszitöművészeti szakköri kiállítás, amatöríil- mek és diaképek bemutatása. emlékezés Ságvári Endrére és görögországi útibeszámoló várja az érdeklődőket. A Tokaji tavasz keretében Fábián Zoltán, az írószövetség titkára előadása említendő. valamint a Komárom megyei napok Tokajban elnevezésű gazdagnak ígérkező egyhónapos rendezvénysorozat, amelyen belül képzőművészeti csoportos kiállítást láthat a közönség, megismerkedhet az Vj forrás című Komárom megyei folyóirattal. filmbemutatót láthat a megye életéről, találkozhat Baráth Lajos íróval és megtekintheti Kerti Károly grafikusművész tárlatát. A tavaszi programban szerepel még a Reformkori magyar művészet című kiállítás, az ifjúsági kórustalálkozó borsodi, szabolcsi és budapesti kórusok közreműködésével, a szerencsi járási pedagógus kórus hangversenye, virágkötő-bemutató és dr. Rácz István Helsinkiben élő fotóművész kiállítása. A nyári programban iparművészeti közös kiállítás jelentkezik először, majd a nyári művésztelep megnyitásával egy- időben Bak Imre festőművész tárlata látható. A hagyományoknak megfelelően a budapesti I. István gimnázium zene- és énekkara ismét tart szabadtéri előadást, s ez alkalommal Kacsóh Pongrác János vitéz című daljátékát mutatja be. A nyári művész- telep programjai részletesen mée korai bemutatni, megemlítendő azonban az ugyancsak hagyományos tokaji írótábor. A nvári programot Pásztor Miklós festőművész kiállítása zárja. Az őszi programban a már említett miskolci napokon kívül az egri tanárképző főiskola növendékeinek kiállítása szerepel, az év végén pedig többek között diaképes előadást, fotókiállítást, útibe- számolókat láthatnak a kör munkája iránt érdeklődők. © Tíz eredményes év után a tizenegyedik esztendő is ígéretes programmal kezdődött. (benedek) Dolgozókat alkalmaznak A B.-A.-Z. megyei Mgtsz-ck Építő-Szolgáltató Közös Vállalkozása Miskolc, József A. u. 38. (Tel.: 14-004) azonnali belépéssel gyakorlattal rendelkező szakképzett villanyszerelőt keres felvételre. Jelentkezés a vállalkozás központjában, fizetés megegyezés szerint. Szakképzettséggel és gyakorlattal rendelkező bolti eladókat felveszünk, valamint takarítónőket. Jelentkezés a Miskolc cs Vidéke Afész, Kossuth u. 1. sz. személyügyi osztályán. Az Ózdi Városgazdálkodási Vállalat felvételre keres központifűtés-szerelőket cs autószerelőket. Jelentkezés a munkaügyi osztályon: özd, I., 48-as út 4. Telefon: 10-30. » A Gábor Áron Kohó- cs ön- \ tőipari Szakközépiskola (Miskolc, III., Bolyai Farkas u. 10.) felvételre keres vízvezeték-szerelésben jártas karbantartó szakmunkást. Jelentkezés az iskola gazdasági irodájában. mérésé és támogatósa kolci színművészek Ady-műAZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI MÉH NYERSANYAGHASZNOSÍTÓ VÁLÉALAT pályázatot hirdet üzemgazdasági osztályvezetői munkakör betöltésére. Felvételi követelmény: szakirányú egyetemi végzettség, vagy kereskedelmi főiskolai végzettség. A pályázatot írásban a vállalat személyzeti vezetőjéhez kérjük megküldeni. WeW, Eszak-magyarországi „MÉH” Nyersanyaghasznosító Vállalat 3501 Miskolc, Sajó-part' Idén először: borsodi irodalmi napok A fatal írók mun kaköz'ósségén Ady-ülésszaka Űj művelődési ház A gazdag történeti és művelődéstörténeti hagyományokkal rendelkező Sárospatak szocialista társadalmunkban is fontos kulturális feladatokat lát el. Nemegyszer megyei, országos, sőt olykor nemzetközi jellegű tudományos, irodalmi, művészeti, ifjúsági rendezvényeknek is a színhelye. Ezért döntöttek úgy a megyei és az országos hatóságok, hogy hozzásegítik a várost a régóta nélkülözött modern művelődési ház megépítéséhez. Egy minden igényt kielégítő művelődési központot építenek a város szívében, amelyben az ifjúsági ház is helyet kap, sőt a felújított moziépületet is belevonják a nagyszabású új épületkomplexumba. Klubszobákon, olvasótermeken, szakköri és zeneszobákon kívül egy 400 személyes színházteremből áll majd az impozáns művelődési és ifjúsági ház, amely a„ Comenius Tanítóképző Főiskola hallgatóinak is lehetőséget nyújt majd a közművelődési munka terén rájuk váró feladatok gyakorlására. A tervet Makovecz Imre műépítész készítette, akinek nevét korábban a Borostyán szálló, a Bodrog áruház és néhány kisebb létesítmény terve alapján már jól ismerik a sárospatakiak. Összesen 60 millió forintba kerül a nagyszabású építkezés, s ehhez a város lakosai társadalmi munkával és téglajegyek vásárlásával szintén hozzájárulnak. Több éves tapasztalat, hogy gyakran akadozik, illetve ötletszerűségekkel terhelt a tavaszi irodalmi rendezvények (költészet napja, ünnepi könyvhét) szervezése és lebonyolítása. Az irodalmi eseményeket, író—olvasó találkozókat szervező intézmé* nyék együttműködése, illetve a rendezvények koordinációja esetleges, vagy épp el is marad. S csökkenőben van az érdeklődés is a konvencionális író—olvasó találkozók iránt. A megyei tanács művelődésügyi osztályának kezdeményezése ezért is figyelmet érdemel. Idén első alkalommal kerül sor a borsodi irodalmi napok összefoglaló címmel megjelölt eseménysorozatra, remélhetőleg azonban az első alkalom egyúttal egy új, az eddiginél hatásosabb gyakorlat kezdete is. Borsod irodalmi és kulturális folyóirata 1977 áprilisában ünnepli első megjelenése tizenötödik évfordulóját. Ebből az alkalomból a borsodi irodalmi napok több eseménye is kapcsolódik a folyóirat ünnepéhez. így március 21-én Miskolcon a Kossuth Művelődési Házban meghívásos sajtógrafikai kiállítás nyílik a Magvar Képzőművészek Szövetsége területi szervezete, a Napjaink szerkesztősége és a művelődési ház rendezésében. A kiállítás, amelyen képviselteti magát a mai magyar grafikusok élgárdája, már csak azért is érdeklődésre tarthat számot, mert a saitógrafika műfaiában az elmúlt három évtizedben, de talán korábban sem rendeztek hazánkban kiállítást. Március utolsó napjaiban a’ Miskolci 'Nemzeti Színházban rendezendő irodalmi est — amelynek szerkesztője és rendezője Illés István, a Miskolci Nemzeti Színház főrendezője — köszönti a Nap- jaink-évfordulót. Az esten, amelyet a folyóirat volt és jelenlegi szerkesztőinek és munkatársainak baráti találkozója előz meg, olyan jeles fővárosi művészek is közreműködnek, akik korábban a miskolci társulat tagjai voltak. Ugyancsak országos érdeklődésre tarthat számot az a kétnapos Ady-ülésszak is, „melyet a Fiatal írók József Attila Munkaközössége, valamint a Napjaink szerkesztősége és az Észak-magyarországi írócsoport rendez Miskolcon, április 5—6-án. Az ülésszakra mintegy 120 fiatal író, költő, irodalmár érkezését várják. A kétnapos tanácskozáshoz kapcsolódóan április 5-én délután reprezentatív irodalmi műsor keretében is bemutatkoznak a FIJAK tagjai Miskolc irodalomszerető közönségének. Ezenkívül a megyében és Miskolcon a két nap során több helyen lesz klubtalálkozó, író—olvasó találkozó a fiatal írók, költők és a Napjaink „házigazdái” tisztet betöltő szerkesztői részvételével. Sokat és joggal felemlített hiányt kíván betölteni az Avas Szálloda és Étterem vezetőinek kezdeményezése, amely a borsodi irodalmi napok keretében valósul meg. Megnyílik ugyanis Miskolcon az irodalmi kávéház; pontosabban bizonyos alkalmakkor az Avas presszó alakul át a jövőben rend zeresen irodalmi kávéházzá, meghívott írók, költők, művészek találkozásainak színhelyévé. Az első ilyen összejövetelre április 5-én este kerül sor, amikor az Ady-ülésszakon részt vevő fiatal írók, irodalmárok találkoznak a miskolci irodalombarátokkal. Még kialakulatlan a költészet napja és az ünnepi könyvhét miskolci—borsodi programja. Remélhető azonban, hogy az ismertetett rendezvények keltette érdeklődés frissítőén hat majd a további, költészet napi és ünnepi könyvhéti események fogadtatására is. Igazolva a borsodi irodalmi napok rendezőinek vállalkozását, s a tavaszi irodalmi rendezvények összefogottabb, a rendelkezésre álló anyagiakkal körültekintőbben, ésszerűbben gazdálkodó lebonyolításának szükségességét. r\ é. Beethoven-est Hétfőn a Filharmónia hatodik bérleti hangversenyére került sor a színházban. A Miskolci Szimfonikus Zenekart Lukács Ervin vezényelte, közreműködött , Szegedi Anikó zongorán. A műsoron két igen népszerű Beethoven mű szerepelt: az Esz-dúr zongoraverseny (Op. 73) és a IV. (B-dúr) szimfónia. Nagy örömmel hallottuk ezt a két jól ismert, Beethoven művészetének paposabb oldalát képviselő kompozíciót. A hősies hangvételű Esz- dúr zongoraverseny komponálása idején a zeneszerző hallása már erősen megromlott, az aktív hangverseny- szerepléstől végleg visszavonult, így a mű bécsi bemutatóján már tanítványa: Carl Czerny játszotta helyette a -ngoraszólamot. A versenymű alapeszméje közeli rokonságban van a III. (Eroica) szimfóniával (hangnemük is azonos). Előadása nagy feladatot ró a szólistára és zenekarra egyaránt. Szegedi Anikó megpróbálta a mű monumentalitását és részlet- finomságait i.s érvényre jut? látni. A zenekarral való össz- játék terén azonban maradtak megoldatlan problémák — annak ellenére, hogy Lukács Ervin nagyon igyekezett kézben tartani az irányítást. Gondolok itt elsősorban az első tétel melléktémájával kapcsolatos ritmikai bonyodalmakra. s egyéb tempóingadozásokra. Tetszett viszont. a poetikus hangulatú második tétel; kár, hogy a zongora hangoltsági állapota a H-dúrban való játékot nehezen viselte. A záró rondó- tétel lendületével, érdekes ritmusú témájával a mű leghatásosabb részlete, a leghá- lásabb feladat a zongorista számára. Szegedi Anikó előadása nem mindig tudta érzékeltetni számunkra azt a felszabadult ünnepélyességet, amelyet ez a zongoraverseny sugall. A szünet után elhangzott IV. (B-dv"' szimfónia látszólag a problémamentesebb alkotások közé tartozik. Valóban nincs olyan súlya, mint a vele szinte egyidőben elkezdett V„ vagy az azt megelőzően elkészült Eroica szimfóniának. Előadása azonban egy sor másféle problémát vet fel, amelyek elsősorban a könnyedebb hangvételből, s az áttört, kevésbé vaskos hangszerelésből adódnak. Gyakori szólóállások, felelgetések teszik igen-igen kényessé a zenekar számara, a karmestert pedig a mű egységes hangzása, összefogottsága tekintetében készteti komoly erőkifejtésre. Egészeben véve a produkció kellemes benyomást tett ránk, bár az előre említett nehézségeket nem sikerült teljesen legyőzni. Különösen a második tétel megformálása terén támadtak kétségeink, inig a harmadikban fel kellett figyelni a fúvósgarda néhány tagjának indiszponáltságára. A két szélső tétel előadása tetszett leginkább: itt sikerült legjobban érvényre juttatni a mű virtuozitását, szellemességét. Lukács Ervin biztos kezű karmester, világos, érthető, a zenekar nyugodtan támaszkodhat rá, a műveket kiválóan ismeri, de ezen az estén (érzésem szerint) nem nyújtotta azt a többletet, amely szükséges lett volna ahhoí, hogy igazán nagy élményben legyen részűn v Fiuui Gábor
