Észak-Magyarország, 1977. február (33. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-06 / 31. szám

1977. február 6., vasárnap ESZAK-MAGYARQRSZAG 3 A bank és a szövetkezetek Dr. Pálos Gyula, a Ma- K.yiir Nemzeti Bank elnök- helyettese fogadta munka­társunkat és válaszolt a mezőgazdasági üzemek — elsősorban termelőszövetke­zetek — hitelellátásával kap­csolatos kérdéseire. nunk a legelőnyösebb beru­házásoknak, de kötelessé­günk visszautasítani azokat az igényeket, amelyek nem felelnek meg a hatékonyság — A tsz-kongresszuson újra és újra elhangzott, hogy túlsá­gosan drága a bankhitel. Az elérhető haszon gyakran nem fedezi a kamatokat sem. Meg­kérhetném, hogy válaszoljon ezekre az állításokra? élénk kapcsolatot bankjuk­kal es minden gazdasági döntésük előtt — ezt külön hangsúlyozom, hogy a dön­tés előtt — tárgyalják meg elképzeléseiket, azok meg­Exportra és hazai piacra gyártalak ii asztalosok? — Hogyan ítéli meg a Nem­zeti Hank a magyar mezőgaz­dasági termelőszövetkezetek pénzügyi helyzetét? — A mezőgazdasági terme­lőszövetkezetek a IV. ötéves terv időszakában nemzetközi mércével mérve is nagy ered­ményeket értek el. Gazdasá­gi és társadalmi fejlődésünk­höz nagyon sokkal járullak hozzá. Pénzügyi szempontból is Hagy tanulságnak tartom, hogy a sikerek az önálló vál­lalati gazdálkodás kibonta­kozásával születtek meg. A pénzügyi rendszer nemcsak az önálló vállalati döntések kedvező feltételeit, biztosítot­ta, hanem a termelés ered­ményeiben való anyagi érde­keltség hatásos érvényesülé­sét is. A szövetkezeti dolgo­zók személyes jövedelmei ál­talában a termeléssel és a termelésben létrehozott szö­vetkezeti jövedelemmel szo­ros összefüggésben alakultak. A szövetkezeti bruttó jöve­delem felhasználósa szemé­lyes fogyasztásra és felhal­mozásra — szövetkezeten­ként és évenként változato­san — a konkrét viszonyok­hoz igazodva, országos össze­sítésben mégis nagyon ked­vező arányossággal történt. A bruttó jövedelem létreho­zásában és felhasználásában való érdekeltség a vállalati döntések következményeiért viselt anyagi és erkölcsi fe­lelősségben, a kockázat vise­lésében is kifejezésre jutott és így a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek szocialis­ta vállalatként fejlődtek. Kétségtelen azonban, hogy egyes részterületeken tartó­san fennálltak megoldatlan problémák és a lakosság szükségleteinek tervszerű ki­elégítését gátló termelési ne­hézségek is. Egyes ágazatok­ban — mint például a szarvasmarha-tenyésztésben és a zöldségtermesztésben — a lemaradás szembetűnővé vált. A személyi jövedelmek­ben a túlzott mértékű diffe­renciálódás ugyan mérséklő­dött, de nem tudtuk még ki­küszöbölni a vezetés színvo­nalának nagy eltéréseiből adódó különbségeket A ter­melőszövetkezetek egyesíté­sével kialakult új problé­mákkal sem tudtak még min­denütt megbirkózni. Helyen­ként a bruttó jövedelem ará­nyos felhasználásában való érdekeltség bizonyos defor- málódása is érzékelhető volt, ami — az aszály okozta ho­zamkiesésekkel tetézve — 1976. évben szaporította a pénzügyi helyzet kedvezőtlen jelenségeit. Az elmúlt esztendő súlyos gondjait — az egy főre jutó személyi jövedelem növeke­dése és a beruházások elő­irányzatának előnyösnek mondható túlteljesítése mel­léjt — csak az előző évit meghaladó, jelentős hitelki­bocsátással lehetett áthidal­ni. A mezőgazdasági terme­lőszövetkezetek pénzügyi egyensúlya tehát valamelyest romlott, a jövő éveket ter­helő kötelezettségeik nőttek. Ennek ellenére az 1977. évi terv teljesítéséhez szükséges forrósokat a mezőgazdaság­ban — a mezőgazdaság egé­szét tekintve — a szövetke­zeti amortizációs alapok nö­vekedéséből, állami támoga­tásokból és hitelekből bizto­sítottnak látjuk. — Milyen hitelekre számít­hatnak a jelen fős beruházásra készülő üzemek? — A kormány által megálla­pított hitelfeltételek szerint a bank kötelessége, hogy sze­lektív hitelezési gyakorlatot folytasson. Utat kell nyit­követelményeinek. A szar vasmarha-tenyésztés és a zöldségtermesztés beru­házásait, a szőlő- és gyü- mölcstelepitéseket különös fi­gyelemmel kezeljük. Követ­kezetesen végrehajtjuk a kormány határozatát és a szarvasmarha-tenyésztés fej­lesztésére a hiteleket hosz- szubb lejáratra nyújtjuk. Te­lepítések esetén a lejáratot és a kamatfizetést a termőre- forduláshoz igazítjuk. A zöldségtermesztés fejlesztésé­nél is tekintettel leszünk a megtérülés és a vállalati ér­dekeltség körülményeire. Ele­ve veszteségesnek mutatkozó befektetéseket persze ezután sem finanszírozhatunk. Ha azonban az előnyben része­síthető beruházások megfele­lő hatékonyságot és jövedel­mezőséget ígérnék, hitelt nyújtunk még abban az eset­ben is, ha a kezdeményező gazdaság pillanatnyilag nem rendelkezik az egyébként előírt 30 százalékos saját erővel. Ösztönözzük a minden pia­con jól értékesíthető áru ter­melését szolgáló beruházáso­kat, az úgynevezett export- fejlesztő befektetéseket. Az ilyen hitelkérelmek elbírálá­sát egyszerűsítjük, gyorsít­juk Eltekintünk az előzetes pályázat benyújtásától és er­re a célra is a megszokott módon lehet hitelt igényelni. A bank megyei igazgatósá­gai saját hatáskörben jelen­tős összegű hiteleket enge­délyezhetnek. Az ilyen igényes exportra történő termelés rövid lejáratú hiteleinél ka­matjóváírást is adunk. — Korábban súlyos problé­mát okozott, hogy például az istálló elkészült ugyan, üc a vállalatnak már nem volt pen. ze állatokra, takarmányra, vagyis a forgóalap feltöltésérc. Mi a helyzet most? — A legtöbb helyen nem a pénz hiányzott eddig sem, hanem a megfelelő állatál­lomány. Már két-három éve kifejezetten kínáljuk ezekre a célokra a forgóalaphitelt. Sok tsz — ha volt mire — ezt igénybe is vette, sokan azonban nem éltek ezzel a lehetőséggel. Egyébként a tsz vezetőségének dolga el­dönteni, hogy a tsz önálló­sága és felelőssége tudatá­ban előrelátóan, a jövő ered­ményeinek növeléséért tevé- kenykedik-e, vagy a mának élés szellemében kiárusítja es a következő év elején jóval drágábban visszavásárolja a termeléshez szükséges anya­gokat. A jól ismert forgó­alap probléma megoldásá­ban azonban nagy az előre­haladás. Az idén még tovább megyünk. Lehetőségünk lesz arra, hogy a népgazdasági érdekeket szolgáló létesítmé­nyekhez kapcsolódva ugyan­olyan feltételek mellett nyújt­sunk forgóalap-, mint beru­házási hitelt. A hitel lejárata tehát nyolcéves, sőt annál hosszabb is lehet. A kamat- feltételek is megegyeznek az előnyben részesített beruhá­záshoz nyújtott hitelek ka­mataival; A fedezeti elv ér­vényesülését azonban követ­kezetesen biztosítanunk kell. Az iparszerű állattartás tele­peinek forgóeszköz-szükségle­tére a jövedelmező üzemelés érdekében megszavazott for­góalaphitelek tényleges fel- használása csak akkor lehet­séges. ha az állatállomány és a forgóeszközkészlet megfe­lelő növekedése valóban be is következik. Ezek az elő­nyös hitelek esak a terme­lés bővülése útján, az eszkö­zök felhasználásának növek­vő hatékonyságával segíthe­tik elő a szövetkezeti dolgo­zók személyi jövedelmeinek növekedését, de már az igénybevételkor biztosíthat­ják a szövetkezetek dolgozói, nak érdekeltségét és felhal­mozás és a fogyasztás ará­nyosságában. — A kamatlábak emelése mellett annak idején azért döntöttünk, hogy az egysé­ges ár- és kamatfeltételek le­ié haladjunk. Ez is része volt a jövedelem-szabályozásnak, és az önálló — felelős — vál­lalati döntések befolyásolásá­nak. A fejlesztésekre a kö­zép- és hosszú lejáratú hitele­ket általában ti—9. a kedvez­ményes hiteleket pedig 6. szá­zalékos kamatra nyújtjuk. Közismert, hogy a mezőgaz­daságban a kedvezményes 6 százalékos kamat az általá­nos. A rövid lejáratú hitelek kamata általában 9 százalék. Az. iparban azonban 90 napi igénybevételt meghaladó hi­telek esetén ún. kamatlép­csőt alkalmazunk, és olykor még 13 százalékos kamatot is kérünk. Kern állítom, hogy ezek a kamatlábak a mezőgazdaság á tlagos j övedelmezőségének mai körülményei között ala­csonyak, de meggyőződésem, hogy ebbe a jövedelmező­ségbe nem helyes belenyu­godni. Az egyes beruházások megvalósításában a hitel részaránya általában csak lő—20 százalékos, tehát a „magas” kamat a bekerülési értéknek csak erre a részére jóllét számításba, de az egé­szet terheli. A 15—20 száza­lékos hitellel ugyanis — ha jól fektettünk be — növelni lehet az egesz befektetés hasznát. A vállalatoknak ál­talában módjuk van arra is, hogy egyszer az egyik, más­kor a másik ágazat tiszta jö­vedelmét használják fel az éppen legfontosabb beruhá­zás céljaira. Ez az önálló vál­lalati gazdálkodás egyik ve­lejárója, tudománya, éppen úgy, mint a kamatfeltételek és az összes pénzügyi felté­telek mérlegelése a vállalat döntéseinél. Az alacsony ka­mat nem ösztönözne meg­fontolt döntésekre, és a sa­ját források mozgósítására. És végül még azt is ki kell mondanom: igenis társadal­mi érdek megkövetelni, hogy legalább 'az új beruházások legyenek olyan hatékonyak és jövedelmezőek, amelyek ezt a kamatterhet is viselni tudják. — Mi határozza meg a bank idei magatartását? — Mindenekelőtt azt kell hangsúlyoznom, hogy a lehe­tő legaktívabb hitelezési ma­gatartással szeretnénk előse­gíteni az' élelmiszertermelés tervszerű és dinamikus fejlő­dését. különösen pedig a min­den piacon jól értékesíthető áruk előállításának gyors bő­vítését. A hitelrendszer to­vábbra is a vállalati önálló­ságra épül, de ezután sem nyújt biztosítékot arra az esetre, ha a szövetkezetek gazdasági munkájának haté­konysága romlik, vagy ha a szövetkezeti bruttó jövede­lem (és a tartalékok) felhasz­nálása felhalmozásokra és a szövetkezeti vezetőség által garantált munkadíjakra nem megfelelő megalapozottsággal történik. Abból kiindulva, hogy a népgazdasági terv kulcskérdése a hatékonyság fokozása, a pénzforgalom és a hitel rendszerével követ­kezetesebben valósítjuk meg a gazdasági folyamatok fo­rinton keresztül történő el­lenőrzését. Ez feltételezi a társadalmilag előnyös fej­lesztések erőteljes alátámasz­tását a hitelek útján, a gaz­daságtalan. előnytelen irány­zatokkal szemben pedig a ha­tározott ellenállást. A gazda­ságos és jövedelmező terme­tes bővítésének elősegítése a bankhálózat legfontosabb fel­adata. — -végűit milyen KHzalnstlgi magatartási tanácsol lí)7*-re <lr. pálos Gyula, a szövetkezeti ve­iéi öltnek? — Azt tanácsolom, hogy kamatoztassák azokat a ta­pasztalatokat. amelyeket ed­dig szereztek. Teremtsenek valósításának lehetőségeit a pénzügyi szakemberekkel. Az állami és társadalmi szervek kívánságait konstruktívan mérlegeljék, és a népgazda­sági érdekkel egyező irány­ban haladjanak. Ha azonban a szövetkezeti döntésekbe történő külső beavatkozás számításaik és meggyőző­désük szerint nem felel meg a tényleges társadalmi érde­keknek, mindig követeljék meg a pénzügyi feltételek előzetes tisztázását A szö­vetkezeti döntések pénzügyi következményeiért ugyanis az állam ezután sem vállal­hatja a teljes anyagi garan­ciát. Az ország pénzügyi egyensúlya megköveteli an­nak az elvnek az érvényesü­lését. hogy az önálló válla­lati, gazdasági döntések csak a rendelkezésre álló pénzala­pok mértékéig történhetnek. Legfontosabbnak végül is azt tartom, hogy a szövetke­zeti vezetők — körültekintő számítások alapján — kezde­ményezzenek az idén is bát­ran, a negyedik ötéves terv időszakában megszokott ak­tivitással. Kutassanak fel minden lehetőséget a minden piacon jól eladható áruk gaz­daságos termelésének növe­lése érdekében. Ezekre a fej­lesztésekre kérjenek hitele­ket és adjanak a bankháló­zatnak minél több ilyen mun­kát. F. B. A iiiifíiipar ifjtisi pariantjc Sopron adott otthont a könnyűipari ágazat ifjúsági parlamentjének. A Liszt Fe­renc Művelődési Központban szombaton megkezdődött a kétnapos tanácskozás. A plenáris ülésen Keserű Jánosné könnyűipari minisz­ter üdvözölte azt a 240 kül­döttet, akik 230 ezer társuk képviseletében vesznek részt a parlamenten. A miniszter beszámolójá­ban szólt arról, hogy a köny- nyűipar dolgozóinak fele a 30 éves korhatár alatt van, e korosztálybeliek kétharmad­része lány, vagy fiatalasz- szony. Ez azt is jelenti, hogy a termelésben és fejlesztés­ben a fiataloknak meghatá­rozó szerepük van. A miniszteri referátum után öt alágazati szekcióban folytatódott a vita, amelyet vasárnap délelőtt tovább folytatnak. A végén csattan az ostor — tartja a közmondás. A Mezőkövesdi Asztalos Szö­vetkezetben sem isznak előre a medve bőrére, bár lehet­nék, mert ilyen jól még egyetlen év sem kezdődött, mint az 1977-es esztendő. — A múlt évet is jól zár­tuk. hiszen termelési ter­vünket több mint három­millió forinttal túlteljesítet­tük — újságolta Nyitrai József, a szövetkezet elnöke. — Az idén ennél lényegesen több eredményre számítunk — mondja bizakodva. — Er­re minden lehetőségünk meg­van. Tavaly ilyenkor 40 mil­lió forint értékű megrende­lés volt a birtokunkban, most viszont mór 55 millió forint­nál tartunk. Külön örülünk annak, hogy az idén minden eddigit meghaladó exportra van kilátás. Ennek azonban külön története van. * — A közelmúltban Köves- den jártak az ARTEX Kül­kereskedelmi Vállalat üzlet­kötői. Elmondták: nem min­dennapinak nevezhető igény futott be hozzájuk Francia- országból. Ennek lényege, hogy egy francia üzletember fából készült kutyaházal sze­retne vásárolni Magyaror­szágról. Az ARTEX képvise­lői több vállalatot felkeres­tek, de mindenütt elutasítot­ták őket, mondván mert ran­gon alulinak tartották, hogy ilyesmivel foglalkozzanak. Nem igy a köveseitek. — Mi azt mondtuk, ha kedvezőek a feltételek, ne­künk megéri, hogy elvállal­juk az exportmegrendelés teljesítését — magyarázza az elnök. — Meg is kötöttük az előszerződést 25 ezer kutya­ház legyártására. — Az export értéke meg­haladja a 8 millió 901) ezer forintot. Kiszámítottuk azt is, hogy mintegy 160 ezer négy­zetméter falemez kell hozzá, amit rögtön megrendeltünk a gyártó vállalatoktól. Ezenkí­vül bizonyos hulladékanya- gokat is fel tudunk használ­ni. ami szintén amellett szól, hogy érdemes volt az üzlet­be belemenni. Számításaink szerint három szakmunkással és tizenkét betanított, illetve segédmunkással viszonylag rövid idő alatt teljesíteni is tudjuk a feladatot. — A francia export gya­korlatilag azt jelenti, hogy a közel kilencmilliós tőkés ki­vitel alaposan megnövelte éves termelési tervünket. Eredetileg ugygnis mintegy 46 millió forint teljesítést irányoztunk elő 1977-re. Mi azonban örülünk a megvál­tozott helyzetnek, hiszen az üzem kapacitása lehetővé teszi a termelés további fo­kozását. — Az elmondottakon kívül milyen exportíeladatokat kell még megoldaniuk? — kér­deztük az elnöktől. — Van egy 5 millió forin­tot érő szovjet megrendelé­sünk. Ennek az a lényege, hogy különleges falburkoló anyagot kell készítenünk öt szovjet vasúti pályaudvar fo­gadótermeihez. Így, a szö­vetkezet ez évi dollár- és ru­belelszámolású exportja el­éri a 14 millió forintot, amely négyszerese a tavalyi­nak. . * Az asztalos szövetkezet vezetői már régóta szeretné­nek egy élmegmunkáló gép­sort vásárolni, amely kifo­gástalan minőségű terméket gyárt, ugyanakkor jelentősen növelné a termelékenységet. Jelenleg úgy fest a helyzet, hogy rövidesen teljesül a kövesdiek kérése, ugyanis a megyei szövetség egymillió forint vissza nem térítendő támogatóst nyújtott részükre. Ebből az összegből mór fe­dezni tudják az import él- furnirozö beszerzési árát. A teljesen automatizált gépsornak, igen nagy hasz­nát veszik többek között a szovjet exportra kerülő fal­burkoló gyárfásánál is, mi­vel igen nagy pontossággal kell az anyagot megmunkál­ni. Az élmegmunkáló gép 6 szakember helyett dolgozik, tehát rendkívül termelékeny. S ha értő kezek irányítják a munkafolyamatokat tized-, sőt századmilliméter pontos­sággal végzi az előirt felada­tot. Ezért nagy gondot for­dítanak a szakemberek ki­választására. Az elképzelé­sek szerint két technikust bíznak meg a gépsor keze­lésével, akiki először betanu­láson vesznek részt, ahol el­sajátítják a szükséges szak­mai ismereteket. Lovas Lajos Nehéz a fagyos falakai birkóznia még a francia gyártmányú univerzális gépnek is. A BAEV két dolgozója. Keveri"' János cs Kiss István kezelők, a géppel az Egészségügyi Szakiskola tereprendezését végzik.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom