Észak-Magyarország, 1977. február (33. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-11 / 35. szám

A Sátoraljaújhelyi Dohánygyárban dolgozik a „Vasas” kétszeres vállalati kiváló szo­cialista brigád. Képünkön: két brigádtag, lí. Molnár János és Almádi Miklós lakain- sok a gyorsdaraboló gépen dolgoznak. Fotó: Szabados György EGYESULJETEKI A MAGVAK SZOCIALISTA MDVKASFART BOKSOD MFGYEJ BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIII. évfolyam, 35. szám Ara: 80 fillér Péntek, 1977. február 11. UtL Egy i p to in b a n cs ü lö r tökön népszavazást tartottak An­var Szadat elnök 11 pontos rendelettervezetéről. A nép­szavazás reggel nyolc órától délután ölig tartott, és a kairói rádió szerint nyugodt körülmények között zajlott le. A népszavazáson — annak jellegéből adódóan — a sza­vazók „igennel”, vagy „nem- - mel” felelhettek arra a kér­désre, hogy elfogadják-e a meglehetősen eltérő kérdé­seket tartalmazó „csomag­tervet”, amely a többi kö­zött életfogytiglani kényszer- munka büntetést javasol a „szabotázsakciók”, a tünte­tések, a sztrájkok szervezői ellen, továbbá előirányozza a magas jövedelmet élvezők fokozott megadóztatását és súlyosan bünteti az adócsa­lást. A kormány a választás napját munkaszüneti nappá nyilvánította. Az általános és középiskolákban szünetelt a tanítás. Kitelte és fél mil­lió választópolgárt vártak az urnákhoz. Valószínű azon­ban, hogy — miként a ko­rábbi választásokon — ez­úttal is sokan távolmaradtak a szavazóhelyiségektöl. Á ciprusi helyzet változásai A ciprusi helyzet alaku­lásában jelentős fejlemény következett be: január vé­gén Makari ősz érsek, Ciprus elnöke találkozott Rauf Denktassal, a ciprusi török közösség vezetőjével. A szi­get görög és török közössé­ge pozitívan értékelte a ta­lálkozót és azt fontos állo­másnak tekinti a ciprusi kérdés ' igazságos megoldásá­nak útján. Cipruson ezekben a napok­ban várják Kurt Waldheim látogatását, és az ENSZ fő­titkárának jelenlétében kerül sor Makari ősz és Denktas második találkozójára. A szi­getországban nem tartják kizártnak, hogy e találkozó eredményeképpen felújítják majd a két közösség egy év­vel ezelőtt megszakadt tár­gyalásait. A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter­tanács csütörtökön ülést tar­tott. Dr. Szekér Gyula, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese beszámolt a Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsa Végrehajtó Bizottságának Havannában tartott 79. ülé­séről. A kormány a jelentést jóváhagyólag tudomásul vet­te és megbízta a nemzej,- közi gazdasági kapcsolatok bizottságát, hogy gondoskod­jon az ülésen elfogadott ajánlások végrehajtásának megszervezéséről. A Minisztertanács jóvá­hagyta a magyar—kubai gaz­dasági és műszaki-tudomá­nyos együttműködési bizott­ság VI. ülésszakáról szóló jelentést, megerősítette az ülésszakon aláírt jegyző­könyvet. és határozott a ten­nivalókról. A külügyminiszter beszá­molt Charles Samba Cissok- hónak, a Mali Köztársaság külügyminiszterének január 26—28., valamint Milos Mi- nicsnek, a Jugoszláv Szocia­lista Szövetségi Köztársaság külügyminiszterének január 31—február 2. között hazánk­ban tett hivatalos látogatá­sáról. A Minisztertanács a jelentéseket jóváhagyólag tudomásul vette. A nehézipari miniszter je­lentést tett a paksi atomerő­mű építésének helyzetéről. A kormány a jelentést elfogad­ta és határozatot hozott a létesítmény program szerinti megvalósítása érdekében szükséges intézkedésekről. A Minisztertanács megtár­gyalta a mezőgazdasági szö­vetkezetek III., valamint a fogyasztási szövetkezetek VIII. kongresszusán elhang­zott, kormányintézkedést igénylő javaslatokat, és meg­határozta az ezekből adó'dó feladatokat. A kormány jó. váhagyta a TOT, valamint a SZÖVOSZ alapszabályát. A kormány úgy határo­zott, hogy a Tudományos Is­meretterjesztő Társulat álla­mi felügyeletét — tekintet­tel a közművelődésben be­töltött fontos szerepére — a jövőben a kulturális minisz­ter lássa eL A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Izraelnek az ENSZ közel- keleti szerepével kapcsola­tos álláspontjával és ezen belül a genfi konferencia felújításának kérdésében el­foglalt izraeli álláspontról folytatott csütörtökön két és fél órás megbeszélést Jigal Állón külügyminiszterrel Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára. A világszervezet vezetője, aki tegnap reggel Ammanból érkezett Izrael­be. arról a napokban elhang­zott Allon-nyilatkozatról kért közelebbi felvilágosítást, amely szerint Izrael semmi­féle szerepet nem szán az ENSZ-nek a közel-keleti rendezésben. Bár a találkozóról részle­tek nem ismeretesek, a meg­beszélés után Waldheim úgy nyilatkozott, hogy a kérdés­ben „őszinte és tájékoztató” jellegű felvilágosítást ka­pott. Csütörtökön több izraeli lap fejtette ki a genfi kon­ferencia mielőbbi felújítá­sának elősegítésére hivatott Waldheim-körúttal kapcsola­tos izraeli álláspontot. Az egyik napilap cikké­nek címe: „Izrael meg fogja mondani Waldheimnek, hogy a genfi konferencia csak az eredeti összetételben ülhet újból össze, s hogy az érte­kezleten az ENSZ-nek semmi szerepe nem lehet”. Szedet keztSeménvezések — kínai válasz A Pravda csütörtöki szá­mában „szemleíró” aláírás­sal cikket közöl a Kínában folyó szovjetellenes rága­lomhadjáratról. Kínában január végén közlemény jelent meg arról, hogy összehívják a tacsingi olajmező munkatapasztala­tainak elterjesztésével fog­lalkozó országos értekezle­tet. Az ott előterjesztett, ki­fejezetten belső problémák­kal foglalkozó dokumentum hidegháborús szellemű szov­jetéi lenes kirohanásokat tar- talmaz. A világ közvéleménye jól Ismeri a Szovjetuniónak a Kínához fűződő kapcsolatok normalizálását célzó számos kezdeményezését. Csupán néhány jól ismert tényre kí­vánunk az alábbiakban em­lékeztetni : — 1971-ben a szovjet kor­mány javasolta, hogy kös­senek szerződést, amelyben kölcsönösen lemondanának az ei'őszak alkalmazásáról. — 1973-ban a kínai félnek átnyújtottak egy meg nem támadási szerződéstervezetet, amelynek értelmében a Szovjetunió és a Kínai Nép- köztársaság „kötelezettséget vállalnak, hogy kölcsönös kapcsolataikban, a vitás kér­dések megoldásánál semmi­lyen formában nem folya­modnak erőszakhoz és nem fenyegetőznek az erőszak al­kalmazásával". — A Szovjetunió ismétel­ten indítványozta, hogy báx-­milyen szinten, ezen belül legmagasabb szinten, rendez­zenek találkozót a fennálló problémák megvitatására. 1969-ben, 1970-ben, 1973-ban tettek ilyen javaslatokat. Ezek a kezdeményezések azonban vagy válasz nélkül maradtak, vagy elutasításra talállak. A világ népei mély biza­lommal fogadták Leonyid Brezsnyevnek a párt és az egész nép nevében megfo­galmazott szavait, hogy „a mi országunk sohasem lép az agresszió útjára, soha nem emel fegyvert más népek el­len”. Erre a lenini elvre épít- jivk kapcsolatainkat minden országgal, köztük Kínával is. Miskolcra vezetik a Tisza vizét Ivóvíz — Csatornázás — Ár- és belvízvédelem Borsod megye települései­nek vízellátottsága 1975-ben 54, csatom a - ellátót tsága 32 százalék volt. A terveik sze­rint. 1980-ra a települések vízedláloUsiigának el kell ér­nie a 63 százalékot, a csa­torna-ellátottságnak pedig a 40 százalékot. Jelenlegi hely­zetünk alapján e témát te­kintve Borsod megye az or­szágban közepes ellátottsá­gának mondható. Mindemel­lett ma és a jövőben még in­kább számolni kell az egész megye dinamikus fejlődésé­vel. ennek alapján az ivó­víz-, az iparivíz-igényék gyors fejlődésével, ennek kapcsán a csatornázottság megfelelő fejlesztésével is. Ez azt jelenti, hogy új víz­nyerő helyeik felkutatása és az ezzel kapcsolatos szüksé­ges létesítmények megépíté­se, kialakítása, üzembe állí­tása igen fontos feladat. A kiegyenlített vízellátás azon­ban szükségessé teszi új, nagykapacitású víztározók kiépítését is, a környezetvé­delem pedig, és emellett a vízzel való takarékosság el­sőrendű fontosságú kérdéssé lépteti elő új szennyvíztisztí­tó telepek létrehozását. A különféle vízügyi szerveiének azonban nagy feladataik vannak az ár- és belvízvé­delem területén is. Ezeket a témákat ölelte fel elsősorban a tegnap Mis­kolcon, a megyei tanács vb- termében megtartott tanács­kozás, amelyen részt vett és a vitában felszólalt dr. Bod­nár Ferenc, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Gergely Ist­ván államtitkár, az Orszá­gos Vízügyi Hivatal elnöke, dr. Ladányi József, a megyei tanács elnöke és Kolláth Sándor, a Miskolci városi Pártbizottság titkára is. A tárgyalás alapját szolgáló írásos anyagot dr. Pusztai Béla, a megyei tanács elnök- helyettese és Székely László, a Miskolc városi Tanács el­nökhelyettese egészítette ki. A vitában ,— amelyben az illetékes párt-, tanácsi és helyi vízügyi szervek, intéz­mények. vállalatok vezetői is részt vettek — felszólalt Ve- z se Sándor, az Észak-ma­gyarországi Vízügyi Igazga­tóság igazgatója is. A tanácskozáson kiemelt hangsúlyt kapott Miskolc vá­ros víz- és csatorna-ellátott­sága. A város jelenlegi víz­termelő kapacitása csak 80 ezer köbméter naponta, de>- vannak időszakoik, amikor 100—120 ezer köbméter (a vízfogyasztás. Egy tanul­mány szerint a város víz­igénye 1985-re el fogja érni a 200 ezer köbmétert napon­ta. Éppen ezért sürgős es el­sőrendű feladatként kel] ke­zelni ezt a kérdést, gondos­kodni kell arról, hogy minél hamarabb bekapcsolódhasson a város vízellátásába a Hcr- nád menti és a sajóládi víz­mű. Ez azonban nem oldja meg a gondokat, éppen ezért a távlati tervek szerint a vá­(Folytalás a 2. oldalon.) fifiHliliSta ianácskizésa Lenirásiai Leninváros kommunista pedagógusainak részvételével tartottak tanácskozást teg­nap, február 10-én délután a Dei'kovits Gyula Művelő­dési Központban. A tanács­kozáson, amelyet Üjvári Ist­ván, a Leninvárosi városi Pártbizottság titkára nyitott meg, dr. Goszlonyi János, az Dr. Goszlonyi János vitaindító előadását tartja MSZMP KB tagja, oktatási minisztériumi államtitkár tartott vitaindító előadást, s részt vett az aktíván Deme László, a megyei pártbizott­ság titkára. Bujdos János, a Borsod megyei Tanács el­nökhelyettese. valamint a varos több vezetője. Vitaindító előadásában dr. Goszlonyi János hangsúly óz­ta. hogy az iskolai munka alapjául az 1972-es oktatás- politikai párthatározat szol­gál, amelyet megerősített a XI. pártkongresszus is. Ezek szellemében tevékenykedik közoktatásunk akkor, ami­kor a nyílt iskola megvaló­sításúra törekszik, azaz szo­ros kontaktust épít ki a tár­sadalommal. A nevelési fel­adatok közös megoldására tö­rekszik az oktatásügy, de e- mellett nem kevésbé ielen- tős az sem, hogy az oktaiás- ügv mellett a társadalom anyagi segítséggel is teiso- rakozik. Nemzeti jövedel­münk 5 százaléka jut a köz­oktatásnak. Az iskola így. ,i társadalom nélkül nem tud­ja megoldani feladatán, a különböző társadalmi akciók mind-mind az előrelépést szolgálják. (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom