Észak-Magyarország, 1977. február (33. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-11 / 35. szám
A Sátoraljaújhelyi Dohánygyárban dolgozik a „Vasas” kétszeres vállalati kiváló szocialista brigád. Képünkön: két brigádtag, lí. Molnár János és Almádi Miklós lakain- sok a gyorsdaraboló gépen dolgoznak. Fotó: Szabados György EGYESULJETEKI A MAGVAK SZOCIALISTA MDVKASFART BOKSOD MFGYEJ BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIII. évfolyam, 35. szám Ara: 80 fillér Péntek, 1977. február 11. UtL Egy i p to in b a n cs ü lö r tökön népszavazást tartottak Anvar Szadat elnök 11 pontos rendelettervezetéről. A népszavazás reggel nyolc órától délután ölig tartott, és a kairói rádió szerint nyugodt körülmények között zajlott le. A népszavazáson — annak jellegéből adódóan — a szavazók „igennel”, vagy „nem- - mel” felelhettek arra a kérdésre, hogy elfogadják-e a meglehetősen eltérő kérdéseket tartalmazó „csomagtervet”, amely a többi között életfogytiglani kényszer- munka büntetést javasol a „szabotázsakciók”, a tüntetések, a sztrájkok szervezői ellen, továbbá előirányozza a magas jövedelmet élvezők fokozott megadóztatását és súlyosan bünteti az adócsalást. A kormány a választás napját munkaszüneti nappá nyilvánította. Az általános és középiskolákban szünetelt a tanítás. Kitelte és fél millió választópolgárt vártak az urnákhoz. Valószínű azonban, hogy — miként a korábbi választásokon — ezúttal is sokan távolmaradtak a szavazóhelyiségektöl. Á ciprusi helyzet változásai A ciprusi helyzet alakulásában jelentős fejlemény következett be: január végén Makari ősz érsek, Ciprus elnöke találkozott Rauf Denktassal, a ciprusi török közösség vezetőjével. A sziget görög és török közössége pozitívan értékelte a találkozót és azt fontos állomásnak tekinti a ciprusi kérdés ' igazságos megoldásának útján. Cipruson ezekben a napokban várják Kurt Waldheim látogatását, és az ENSZ főtitkárának jelenlétében kerül sor Makari ősz és Denktas második találkozójára. A szigetországban nem tartják kizártnak, hogy e találkozó eredményeképpen felújítják majd a két közösség egy évvel ezelőtt megszakadt tárgyalásait. A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Dr. Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese beszámolt a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa Végrehajtó Bizottságának Havannában tartott 79. üléséről. A kormány a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette és megbízta a nemzej,- közi gazdasági kapcsolatok bizottságát, hogy gondoskodjon az ülésen elfogadott ajánlások végrehajtásának megszervezéséről. A Minisztertanács jóváhagyta a magyar—kubai gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság VI. ülésszakáról szóló jelentést, megerősítette az ülésszakon aláírt jegyzőkönyvet. és határozott a tennivalókról. A külügyminiszter beszámolt Charles Samba Cissok- hónak, a Mali Köztársaság külügyminiszterének január 26—28., valamint Milos Mi- nicsnek, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság külügyminiszterének január 31—február 2. között hazánkban tett hivatalos látogatásáról. A Minisztertanács a jelentéseket jóváhagyólag tudomásul vette. A nehézipari miniszter jelentést tett a paksi atomerőmű építésének helyzetéről. A kormány a jelentést elfogadta és határozatot hozott a létesítmény program szerinti megvalósítása érdekében szükséges intézkedésekről. A Minisztertanács megtárgyalta a mezőgazdasági szövetkezetek III., valamint a fogyasztási szövetkezetek VIII. kongresszusán elhangzott, kormányintézkedést igénylő javaslatokat, és meghatározta az ezekből adó'dó feladatokat. A kormány jó. váhagyta a TOT, valamint a SZÖVOSZ alapszabályát. A kormány úgy határozott, hogy a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat állami felügyeletét — tekintettel a közművelődésben betöltött fontos szerepére — a jövőben a kulturális miniszter lássa eL A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Izraelnek az ENSZ közel- keleti szerepével kapcsolatos álláspontjával és ezen belül a genfi konferencia felújításának kérdésében elfoglalt izraeli álláspontról folytatott csütörtökön két és fél órás megbeszélést Jigal Állón külügyminiszterrel Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára. A világszervezet vezetője, aki tegnap reggel Ammanból érkezett Izraelbe. arról a napokban elhangzott Allon-nyilatkozatról kért közelebbi felvilágosítást, amely szerint Izrael semmiféle szerepet nem szán az ENSZ-nek a közel-keleti rendezésben. Bár a találkozóról részletek nem ismeretesek, a megbeszélés után Waldheim úgy nyilatkozott, hogy a kérdésben „őszinte és tájékoztató” jellegű felvilágosítást kapott. Csütörtökön több izraeli lap fejtette ki a genfi konferencia mielőbbi felújításának elősegítésére hivatott Waldheim-körúttal kapcsolatos izraeli álláspontot. Az egyik napilap cikkének címe: „Izrael meg fogja mondani Waldheimnek, hogy a genfi konferencia csak az eredeti összetételben ülhet újból össze, s hogy az értekezleten az ENSZ-nek semmi szerepe nem lehet”. Szedet keztSeménvezések — kínai válasz A Pravda csütörtöki számában „szemleíró” aláírással cikket közöl a Kínában folyó szovjetellenes rágalomhadjáratról. Kínában január végén közlemény jelent meg arról, hogy összehívják a tacsingi olajmező munkatapasztalatainak elterjesztésével foglalkozó országos értekezletet. Az ott előterjesztett, kifejezetten belső problémákkal foglalkozó dokumentum hidegháborús szellemű szovjetéi lenes kirohanásokat tar- talmaz. A világ közvéleménye jól Ismeri a Szovjetuniónak a Kínához fűződő kapcsolatok normalizálását célzó számos kezdeményezését. Csupán néhány jól ismert tényre kívánunk az alábbiakban emlékeztetni : — 1971-ben a szovjet kormány javasolta, hogy kössenek szerződést, amelyben kölcsönösen lemondanának az ei'őszak alkalmazásáról. — 1973-ban a kínai félnek átnyújtottak egy meg nem támadási szerződéstervezetet, amelynek értelmében a Szovjetunió és a Kínai Nép- köztársaság „kötelezettséget vállalnak, hogy kölcsönös kapcsolataikban, a vitás kérdések megoldásánál semmilyen formában nem folyamodnak erőszakhoz és nem fenyegetőznek az erőszak alkalmazásával". — A Szovjetunió ismételten indítványozta, hogy báx-milyen szinten, ezen belül legmagasabb szinten, rendezzenek találkozót a fennálló problémák megvitatására. 1969-ben, 1970-ben, 1973-ban tettek ilyen javaslatokat. Ezek a kezdeményezések azonban vagy válasz nélkül maradtak, vagy elutasításra talállak. A világ népei mély bizalommal fogadták Leonyid Brezsnyevnek a párt és az egész nép nevében megfogalmazott szavait, hogy „a mi országunk sohasem lép az agresszió útjára, soha nem emel fegyvert más népek ellen”. Erre a lenini elvre épít- jivk kapcsolatainkat minden országgal, köztük Kínával is. Miskolcra vezetik a Tisza vizét Ivóvíz — Csatornázás — Ár- és belvízvédelem Borsod megye településeinek vízellátottsága 1975-ben 54, csatom a - ellátót tsága 32 százalék volt. A terveik szerint. 1980-ra a települések vízedláloUsiigának el kell érnie a 63 százalékot, a csatorna-ellátottságnak pedig a 40 százalékot. Jelenlegi helyzetünk alapján e témát tekintve Borsod megye az országban közepes ellátottságának mondható. Mindemellett ma és a jövőben még inkább számolni kell az egész megye dinamikus fejlődésével. ennek alapján az ivóvíz-, az iparivíz-igényék gyors fejlődésével, ennek kapcsán a csatornázottság megfelelő fejlesztésével is. Ez azt jelenti, hogy új víznyerő helyeik felkutatása és az ezzel kapcsolatos szükséges létesítmények megépítése, kialakítása, üzembe állítása igen fontos feladat. A kiegyenlített vízellátás azonban szükségessé teszi új, nagykapacitású víztározók kiépítését is, a környezetvédelem pedig, és emellett a vízzel való takarékosság elsőrendű fontosságú kérdéssé lépteti elő új szennyvíztisztító telepek létrehozását. A különféle vízügyi szerveiének azonban nagy feladataik vannak az ár- és belvízvédelem területén is. Ezeket a témákat ölelte fel elsősorban a tegnap Miskolcon, a megyei tanács vb- termében megtartott tanácskozás, amelyen részt vett és a vitában felszólalt dr. Bodnár Ferenc, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Gergely István államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke, dr. Ladányi József, a megyei tanács elnöke és Kolláth Sándor, a Miskolci városi Pártbizottság titkára is. A tárgyalás alapját szolgáló írásos anyagot dr. Pusztai Béla, a megyei tanács elnök- helyettese és Székely László, a Miskolc városi Tanács elnökhelyettese egészítette ki. A vitában ,— amelyben az illetékes párt-, tanácsi és helyi vízügyi szervek, intézmények. vállalatok vezetői is részt vettek — felszólalt Ve- z se Sándor, az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság igazgatója is. A tanácskozáson kiemelt hangsúlyt kapott Miskolc város víz- és csatorna-ellátottsága. A város jelenlegi víztermelő kapacitása csak 80 ezer köbméter naponta, de>- vannak időszakoik, amikor 100—120 ezer köbméter (a vízfogyasztás. Egy tanulmány szerint a város vízigénye 1985-re el fogja érni a 200 ezer köbmétert naponta. Éppen ezért sürgős es elsőrendű feladatként kel] kezelni ezt a kérdést, gondoskodni kell arról, hogy minél hamarabb bekapcsolódhasson a város vízellátásába a Hcr- nád menti és a sajóládi vízmű. Ez azonban nem oldja meg a gondokat, éppen ezért a távlati tervek szerint a vá(Folytalás a 2. oldalon.) fifiHliliSta ianácskizésa Lenirásiai Leninváros kommunista pedagógusainak részvételével tartottak tanácskozást tegnap, február 10-én délután a Dei'kovits Gyula Művelődési Központban. A tanácskozáson, amelyet Üjvári István, a Leninvárosi városi Pártbizottság titkára nyitott meg, dr. Goszlonyi János, az Dr. Goszlonyi János vitaindító előadását tartja MSZMP KB tagja, oktatási minisztériumi államtitkár tartott vitaindító előadást, s részt vett az aktíván Deme László, a megyei pártbizottság titkára. Bujdos János, a Borsod megyei Tanács elnökhelyettese. valamint a varos több vezetője. Vitaindító előadásában dr. Goszlonyi János hangsúly ózta. hogy az iskolai munka alapjául az 1972-es oktatás- politikai párthatározat szolgál, amelyet megerősített a XI. pártkongresszus is. Ezek szellemében tevékenykedik közoktatásunk akkor, amikor a nyílt iskola megvalósításúra törekszik, azaz szoros kontaktust épít ki a társadalommal. A nevelési feladatok közös megoldására törekszik az oktatásügy, de e- mellett nem kevésbé ielen- tős az sem, hogy az oktaiás- ügv mellett a társadalom anyagi segítséggel is teiso- rakozik. Nemzeti jövedelmünk 5 százaléka jut a közoktatásnak. Az iskola így. ,i társadalom nélkül nem tudja megoldani feladatán, a különböző társadalmi akciók mind-mind az előrelépést szolgálják. (Folytatás a 2. oldalon)