Észak-Magyarország, 1977. február (33. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-11 / 35. szám

C5ZAK-MAGYAROR5ZAG 2 1977. fcbr. 11., péntek MB ß Magyar Országos Békeianács javaslatai Szófiában szerdáról csütör­tökre virradóra . éjszakai üléssel folytatódott az euró­pai nemzeti békemozgalmak képviselőinek találkozója. Ezen az ülésen hangzott el többek között dr. Réczei Lászlónak, a Magyar Orszá­gos Béketanács alelnőkének felszólalása is. Dr. Réczei László felszóla­lásában rámutatott, hogy az enyhülési politika teljes si­kerét elsősorban két ténye­ző gátolja. Az egyik a nyu­gati propaganda annak be­bizonyítására irányuló ma­kacs törekvése, hogy orszá­gaikat támadás fenyegeti a szocialista közösség részé­ről, a másik pedig az a nyu­gati álláspont, amely a biz­tonságot csak a fegyverek (Folytatás az 1. oldalról) — A közelmúltban — mondotta az államtitkár — a Központi Bizottság agitá- ciós és propaganda osztálya többek között vizsgálta az 1972-es oktatáspolitikai ha­tározat végrehajtását, az irányitottabb pályaelhelyez­kedést. a pedagógusképzés bővítését, valamint tájékozó­dott áz üj tantervekről és tankönyvekről is. Borsod megyében pedig az Oktatási Minisztérium vizsgálta a közoktatás helyzetét. Legdi­namikusabb fejlődés az óvo­dahálózat, az óvodai nevelés terén volt, amit jól mutat az is, hogy az elmúlt ötéves tervben 100 ezer új óvodai férőhely létesült hazánkban, s az oktatási rendszer szer­ves részeként az óvodás korú gyerekek 78 százalékát tud­juk országosan felvenni a gyermekintézményekbe. Az elkövetkező években viszont — a demográfiai hullám kö­vetkezményeként — hihetet­len erőfeszítéseket kell ten­nünk a szintentartás érdeké­ben. Az oktatáspolitikai pártha­tározat az általános iskolák­ra és a szakmunkásképzők­re különös figyelmet fordí­tott. s ha az előbbrelépés nem is egyértelműen mutat­kozik meg minden téren — az iskolák közötti színvonal­beli különbségek csökkenté­egyönsúlya alapján tartja el­képzelhetőnek. A Magyar Országos Béke­tanács nevében dr. Réczei László két javaslatot is elő­terjesztett: 1. Helsinkitől ✓ Belgrádig minden európai nagyváros­ban tartsanak nagygyűlése­ket, s ezeken a nemzeti bé­kemozgalmak ismertessék az enyhülés és a leszerelés elő­mozdítására kidolgozott prog­ramjukat. 2. A Béke-világtanács küld­jön saját delegációt a belg­rádi találkozóra, s ez a kül­döttség számoljon be a nem­zeti békemozgalmak tevé­kenységéről, tegyen jelentést a második stockholmi felhí­vás aláíróinak számáról. sében nem sikerült elégséges módon előbbre jutni — ja­vult a taneszközellátás, a diákotthoni elhelyezés es a napköziellátás. Csökkent a bukások száma, viszont to­vábbra is nagy gondot okoz a cigánytanulók segítése. Ugyancsak gondot okoz a pedagógushiány. Borsodban az országos átlagnál maga­sabb a képesítés nélküli pe­dagógusok száma — mon­dotta az államtitkár. Ugyan­akkor feltétlenül pozitív eredménynek számít, hogy a tanulócsoportokban csökkent a tanulók száma. Mindezek ellenére a tanítóképzés ka­pacitását növelni szükséges, s ezért négy kihelyezett ta­nítóképző főiskolai tagozatot indítanak majd be. Az államtitkár szólt az új tantervekről, melyeket 1978- tól folyamatosan vezetnek be. A felkészítés az új tan- tervek szerinti tanításra megkezdődik, és lehetséges, hogy variációs tankönyvek kipróbálására is sor kerül majd. Dr. Gosztonyi János, végezetül ismételten az isko­la és a társadalom együtt­működésének szükségességét hangsúlyozta. A bevezető előadást követően igen élénk vita alakult ki. amely­ben nemcsak a leni nvárosi tapasztalatokról adtak szá­mot a felszólalók, hanem ál­talános közoktatási kérdése­ket is érintettek. A NEB napirendjén A közisti autóbuszok ügye Eléggé vegyes érzelmekkel fejezte be a Borsod megyei Népi Ellenőrzési Bizottság tegnapi ülésének első napi­rendi pontját, amelyen a kö­zületi autóbusz-állomány ala­kulásának, üzemeltetésének kérdéseit vizsgálták meg. Népi ellenőrök sokasága dolgozott az ügyben, alapos, részletes jelentés készült, en­nek alapján pedig a követ­kezők állapíthatók meg. A vállalatok autóbuszainak ki­használtsága általában gyen­ge. Megvásárlásukról, fenn­tartásukról gazdáik valóban szívesen lemondanának, de nem tehetik, mivel ezekre a kocsikra nagyon is szüksé­gük van. A Volán ugyanis képtelen lenne mindazt a szerepkört betölteni, amelyet ezek az üzemi autóbuszok betöltenek. Például: a köz­vetlen „ermtléssel kapcsola­tos. hirtelen adódó feladatok megoldására is kellenek, üzemzavar-elhárításhoz .n. dúlnak, szerelőket visznek, márpedig ez esetben hangsú­lyozni is fölösleges a gyor­saság szükségességét. Más esetekben brigádokat, spor­tolókat visznek távolabbi helységekbe. Adódhatnak idő­szakok, amikor sűrűn veszik igénybe a kocsikat és vanak időszakok, amikor kevésbé. A kihasználtságot, — az eléggé alacsony kihasználtságot — azonban az üzemek, vállala­tok jellege, ritmusa, stílusa szabja meg, alakítja olyan­ná. amilyen. Néhány észrevételre azon­ban mégis érdemes, szüksé­ges odafigyelni. Az ellenőrök tapasztaltak visszásságot pél­dául a menetlevelek vezeté­sében, az üzemanyag felvé­telezésében, néhány helyen a buszvezetők munkaidejének elszámolási rendszerében is., Előfordult, hogy a buszveze­tő az egyik hónapban több órát dolgozott az előírtnál, és ezt a többletet a követke­ző hónapra vezették át és annak a teljesítményeként fizették ki — szabálytalanul. Általános tapasztalat, hogy azon a bizonyos kihasználtsá­gon jobb, körültekintőbb szervezéssel mégis lehelne javítani. Ugyancsak az el­lenőrök véleménye, hogy az üzemeknél, vállalatoknál — éppen saiátos körülményeik miatt — hasznosabb lenne inkább két kisbusz, mintegy; nagy. Az űrhajósok második munkanapja \ Második munkanapjukat kezdték meg csütörtökön Vik­tor Gorbatko és Jurij Glaz- kov űrhajósok a Szojuz—24 —Szaljut—5 űrállomáson. Az automatikus és kézi irányítással végrehajtóit ösz- szekapcsolás után az űrhajó­sok szerdán reggel láttak hozzá a berendezkedéshez. A két űrhajós szerdán este már a Szaljut—5-ről, szkafande­rüket levetve, kényelmes munkaruhába köszöntötték a moszkvai televízió nézőit. Az. egyenes közvetítés során lel­kesen számoltak be első él­ményeikről. Az űrállomás teljes üzem­be helyezése után a két űrha­jós hozzálátott a munkaprog­ramban előírt feladatok el­végzéséhez. Feladataik között szerepel, hogy népgazdasági célú felhasználásra fénykép- felvételeket készítsenek a Föld felszínéről, tanulmá­nyozzák az atmoszférában le­játszódó jelenségeket. Tech­nológiai kísérleteket, vala- -mint orvosi és biológiai ku­tatásokat végeznek. A Gor­batko és Glazkov által ki­próbált munkamódszerek hozzásegítik a későbbi űrre­pülések résztvevőit, hogy szülcség esetén maguk, földi segítség nélkül megjavítsák az űrállomás meghibásodott berendezéseit. Fidel Castro a kubai—amerikai kapcsolatukról A Kuba és.az Egyesült Ál­lamok közötti kereskedelem felújítása mindkét fél szá­mára előnyös lenne — je­lentette ki Fidel Castro ku­bai kormányelnök egy ame­rikai tv-társaságnak adott nyilatkozatában. Castro meg­elégedéssel nyilatkozott a washingtoni kormányválto­zásról. Mint ismeretes, Washing­ton a hatvanas évek elején a Kubával folytatott keres­kedelemre tilalmat rendelt el. amelyet a legutóbbi éve­kig a latin-amerikai orszá­gok nagy többsége is köve­tett. Vanee, az új amerikai kül­ügyminiszter ismételt célzá­sokat tett a két ország kö­zötti kapcsolatok normalizá­lásának lehetőségére, mégpe­dig feltétel nélkül. Első, mintegy kísérleti lé­pésként márciusban várható­an tárgyalások kezdődnek a két ország között a légika­lózkodás ellen kötött egyez­mény meghosszabbításáról. A kereskedelmi kapcsola­tok újrafelvétele a legköze­lebbi lehetőség a kubai— amerikai kapcsolataik nor­malizálása felé — jelentette ki Fidel Castro. „Mind Kubának, mind az Egyesült Államoknak előnye származhat a kereskedelmi cseréből; Mi jelentős cukor- termelők vagyunk, az Egye­sült Államok jelentős cukor- lögyasztó. Cukorszállitó ha­jóink néhány óra alatt elér­hetik az Egyesült Államo­kat” — hangsúlyozta a ku­bai vezető. Egy esetleges kubai—ame­rikai csúcstalálkozó lehetősé­géről szólva Fidel Castro ki­jelentette: „ha Carter is úgy kívánja, egy nap szíve­sen találkozom az Egyesült Államok elnökével. Nem szükségszerű az; hogy két szomszédos országnak állan­dó ellenségként kell egymás mellett élnie”. Miskolcra vezetik a Tisza vizét (Folytatás az 1. oldalról) ros. illetve környékének el­látását a Tiszából kiemelt vízzel kell majd megoldani. A kiegyenlített vízellátást akadályozza, hogy a város­nak jelenleg csak 17 ezer 400 köbméter víztározó áll rendelkezésére, amelynek a kapacitását az idén mintegy 10 ezer köbméterrel lehet növelni. Gondot okoz az, hogy a városnak jelenleg nincs szennyvíztisztító-kapa­citása, és csak 1980-ra ké­szül el a 70 ezer köbméter kapacitású tisztító, de már most feladat tárgyát képezi ennek a duplájára való nö­velése. A város gerincviz- hálózata 42 százalékban el­avult, felújításra szorul és új vízhálózati rendszerék kiépítése szükséges elsősor­ban a munkás lakta területe­ken. Folyamatban van a Szinva, a Pece és a Garad- na meder rendezése, amely szintén fontos feladat, első­sorban az árvízi problémák, káros következmények csök­kentése érdekében. Feltétle­nül szükség van a csúcsvíz­mű második üteme építésé­nek meggyorsítására is. Meggyorsítják a Dél-bor­sodi Regionális Vízmű má­sodik ütemének építését is, ami azt jelenti, hogy ennek kivitelezési munkálatai az idén megkezdődnek és vár­hatóan a jövő év végére be­fejeződnek. Ez nagymérték­ben segíti majd az érintett terület lakosságának vízellá­tását. A távlati tervekben szerepel a Sátor-hegyi nagy kapacitású víztározó megépí­tése is, amely szintén azon a konyákén élő lakosság víz­ellátását teremti meg. Az elmúlt években, de az idén is gondot okozott a Sa­jó, illetve a Hernád mentén levő néhány községnek az árvíz. Itt. elsősorban azokról a területekről van szó, ahol nincs még meg az összefüg­gő árvízvédelmi töltés. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján és bizonyos gazda­ságossági számítások szerint a leghelyesebb az érintett községeknél az úgynevezett körtöltéses megoldás. Ezek a munkák jelenleg is napiren­den vannak és a jövőben Is folyamatosan megvalósulnak. Az ár- és belvíz az idén is sok gondot okozott a Bod­rogközben és a Takt aköz­ben. Mint már hírt adtunk róla. folyamatban van 40 millió forintos ráfordítással a Bodrog bal parti árvízvé­delmi töltésének a kiépítése. Most újabb 110' millió forin­tot szánnak a Bodrogköz megvédésére az ár-, illetve belvíz ellen. Hasonló problé­mával küzd a kitűnő termő­talajú Taktaköz, ahol szin­tén szükség lenne népgazda­sági érdekből' is megfelelő védművek, berendezések, műtárgyak megépítésére. Dr. Gergely István állam­titkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke a tárgyaláson hangsúlyozta, hogy a vízügyi szervek Borsod megyével az ország, a népgazdaság, a tár­sadalom helyzetében elfog­lalt szereppel szinkronban kiemelten foglalkoznak. Bor­sod megye és Miskolc je­lenlegi vízügyi helyzete nem mondható rossznak, a víz­igények és az ezzel kapcso­latos járulékos követelmé­nyek egyre növekednek, a távlatokban pedig meghatvá­nyozódnak. Éppen ezért nagy szükség van arra, hogy az egyre emelkedő Igények ki­elégítése érdekében a ren­delkezésre álló erőket, esz­közöket magas fokon kon­centrálják. O. J. A kormány hitelpolitikája Dr. Tiviár Mátyás, a Ma­gyar Nemzeti Bank elnöke csütörtökön délelőtt tájékoz­tatta az újságírókat a Kor­mány hitelpolitikájáról. A szocialista szektor beruházá­saira 149,5 milliárd forintot költöttek, ami megfelel a terv előírásainak. A fejlesz­tési hitelek iránt élénk volt a kereslet. 2450 hitelkérelem érkezett be tavaly, az igé­nyelt összeg pedig meghá­romszorozódott és lúlhalad- ta az 5G milliárd forintot. A meghirdetett 45 milliárd fo­rintos exportnövelő hitelke­retből 24 milliárd forintra ír­tak alá hitelszerződést. Az egyéb címeken érkezett Ké­relmeket is beleértve össze­sen 46,5 milliárd forint hi­telt engedélyeztél-; az év fo­lyamán. 1976-ban 22 milliárd forint beruházási hitelt fo­lyósítottak. A készletállo­mány tavaly valamivel a ter­vezettet meghaladó mérték­ben nőtt. Az iparban bővült a saját termelésű készletek állománya. Az ország külgazdasági kapcsolatai és a lebonyolított deviza- és hitelforgalom bő­vülésének külső feltételei 1976-ban várakozásainknak megfelelően alakultak. A szocialista országokból szár­mazó importunk a tervben számítottnál gyorsabban nőtt. Export kötelezettségeinket teljesítettük. Nyugaton a lassú fellendülés javította értékesítési lehetőségeinkéi. 1976-ban dollárviszonylatú fizetési mérlegünk kisebb deficittel zárult. Január kö­zepén egy nemzetközi bank- konzorciumtól 150 millió középlejáratú kölcsönt vet­tünk fel. 1975. decemberében és a múlt év júniusában ha­sonló megállapodásokat ír­tunk alá ugyancsak 150— 150 millió dollár kölcsön fel­vételéről. Ezek a tőkés hi­telek a már említett 45 mil­liárd forintos exportfejleszté­si program keretében nyúj­tott beruházási hitelek for­rását jelentik. Az említette­ken kívül 1976-ban számot­tevő összegben vettünk fel hosszú lejáratú hitelt a Nemzetközi Beruházási Bank­tól, az orenburgi gázvezeték építésének finanszírozására. A legfontosabb cél to­vábbra is az exportképesség fokozása, a minden piacon, értékesíthető termékek ter­melésének. a termelést bő­vítő kapacitások létrehozásá­nak elősegítése. Az idén 22 milliárd forint beruházási hitel folyósítására van lehe­tőség. Továbbra is kiemeltén támogatja a bank a vállala­tok külkereskedelmi vonat­kozású céljait. A konvertibi­lis árualapok bővítését szol­gáló beruházásokra előiránv- zott 9 milliárd forint túl­léphető. ha a számítottnál több, megfelelően jövedel­mező és még az V. ötéves terv időszakában üzembe he- lvezhető beruházásokra ké­rik azt. Azokat a beruházá­sokat részesítik előnyben, amelyek gyorsan megvaló­sulnak. A kedvezményes ex­portfejlesztő beruházási hi­tel. amelynek 6 százalék a kamata, a lejárat pedig 12 évig terjed, továbbra is csak a netto devizahozamból 3—5 év alatt megtérülő vállalko­zásokra nyújtható. Változat­lanul fennmaradnak azok a kedvezmények, amelyek se- gítésgével a meglevő kapaci­tásokat jobban kihaszináljált- Az általánosnál kedvezőbb feltételekkel nyújt hitelt a Magyar Nemzeti Bank a la­kosság jobb ellátását, a szol­gáltatások , fejlesztését, a* építő- és szerelőipari kapa­citások feszültségeinek csök­kentését szolgáló beruházá­sokra. A mezőgazdaságot érintő hitelkedvezmények bővültél;, a nagyüzemi zöldség- és bur­gonyatermelés növelését szol­gáló öntözőtelepi beruházá­sokra évi 6 százalék kamat­tal nyújtható hitelekkel. A szarvasmarha- és sertéste­nyésztés, a tejtermelés, a S zöldség-gyümölcstermelés bő­vítéséhez beruházási és for­góalaphitelt nyújtanak. Dr. Tímár Mátyás befeje­zésül rámutatott, hogy az során még 1—2 nagyobb je­lentőségű hitelmegállapodást tervezünk. Folytatjuk hite­lek felvételét a KGST-n be­lül is. 1977 elején a forint általános felértékelésére nem volt szükség. A városgondnokság muukájárúl Ülést tartott, a Miskolc városi Tanács V. B. Tegnap délelőtt ülést tar­tott a Miskolc városi Tanács Végrehajtó Bizottsága. Je­lentés került a vb elé az ok­tatási intézmények társadal­mi segítésének eredményei­ről, problémáiról, főbb ten­nivalóiról. Ezután a Varos­gondnokság vezetőjének tá­jékoztatóját vitatta meg a végrehajtó bizottság. A gondnokság munkájával íép- ten-nyomon találkozunk a megyeszékhelyen, tevékeny­ségi köre igen széles körű. Feladatai közé tartozik az utak, járdák hibáinak feltá­rása. az észrevételek továb­bítása. a parkőrzési felada­tok irányítása stb. A kétség­telenül szerteágazó munká­nak még nem 'vált igazi gaz­dájává a gondnokság, főként a gyors hibaelhárítás hiánya érződik erősen. Az úthibák, kátyúk jelzését, a munkák sürgetését többnyire nem követi még gyom intézkedés. Nagy feladat vár a gond­nokságra az autóparkírozó helyek rendjének megte­remtésében is. A végrehajtó bizottság tagjai a tegnapi ülésen a gyors, jól szerve­zett munkát kérték számon, ugyanakkor az is elhangzott, hogy ehhez a munkafeltéte­lek, körülmények javítására is szükség lesz. Ezután került a vb elé a városi tanács építési osztá­lyának előterjesztése alapján az Avas általános rendezési tervének módosítása, és részletes rendezési terve. A terv városépítészeti meg­oldásaiban, valamint gazda­ságossági szempontok alap­ján vizsgálva, jobb a koráb­binál. Az eltérések közt em­líthető. hogy nőtt a beépítés nagysága, megváltozott oizo- nyos utak cs át lakozása. Na­gyobb az új tervek alapján az intézményközpont létesí­tésére szánt terület is. M avas! építkezés III. ütemé­nek terve nem tér el alap­jaiban az előző ütemek ki­alakítási rendszerétől, mégis jobban figyelembe veszi 3 lakótelepeken élők szem­pontjait az intézmények. 3 játszóterek elhelyezésével. A közművek kialakításá­nál az az elképzelés valóséi meg. amelyik a 1 egjobb»3 szolgálja az avasi lakótelep­nek a város egészébe vol® minél szervesebb beépülés1- Azért kell hangsúlyozni eb­nek fontosságát, hiszen a I3' kótelep a teljes kiépít®3 után 13 ezer lakásban ^ ezer embernek ad majd ott­hont, A városi tanács végrelrift^ bizottsága jóváhagyta 3> Avas részletes rendezési ter­vét és az ezzel összefügg® általános rendezési terv mó­dosítását. Komiiiynista peuayogusoH tanácskozása Leninvárosban

Next

/
Oldalképek
Tartalom