Észak-Magyarország, 1977. február (33. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-22 / 44. szám

1977. február 22., keclcf ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Zárszámadás Putnokon és Mezőkövesden Az időjárás okozta gon­dok, kiesések ellenére igen eredményes észtedét zárt a putnoki Egyetértés Termelő- szövetkezet. A közös gazda­ság zárszámadó és tervtár­gyaló közgyűlésén amelyen részt vett dr. Havasi Béla, a megyei pártbizottság titkára. Soós Oltó, az Ózdi járási Pártbizottság első titkára és Hegyi Imre, a Hazafias Nép­front megyei titkára. Farkas Pál tsz-elnök ismertette a Vezetőség elemző beszámoló- iát. Az Egyetértés Tsz tagságá­nak szorgalma, a hozzáértő Vezetés, a már az előző évek, ben megteremtett szilárd alapok gyümölcse, hogy a/, igen nehéz 1976-os évben is eredményes volt gazdálkodá­suk. Bizonyítja ezl. hogy a növénytermelés a tervezett­hez viszonyítva csaknem 5 millió, az állattenyésztés 2 millió, a melléküzemág 4 millió forinttal teljesítette túl árbevételét, s 10,5 millió fo­rint volt a gazdaság -nyere­sége'. Búzából például 46. ta­vaszi árpából 47, téli káposz­tából 478 mázsás hektáron­kénti átlagtermést értek el, a zöldségkertészet 2,6 millió helyett 4,9 millió forint ér­tékű árut küldött a piacok­ra. Csupán az AGROKON- ZUM útján 572 vagon burgo­nyával és zöldségfélével se­gítették a megye jobb ellá­tását. Az idei tervek, amelyek az alsószuhai tsz-szel történt egyesülés után egy. már 6757 hektáros nagyüzem célkitű­zéseit rögzítik, minden vonat­kozásban magasra tették a mércét. A termelési értéket már 91 millió forint fölé ter­vezik. A csepeli felhíváshoz csatlakozva e magas tervek túlteljesítését is vállalták Tehenészeik például 16 ezer liter lejei. a kertészek 10 va­gonnal több zöldségfélét Ígér­nek a terven felül november 7. tiszteletére. Az ünnepi hangulatú köz­gyűlésen. amelyen a legjob­bak közül húszán a Kiváló Dolgozó kitüntetésben is ré­szesüllek. dr. Havasi Béla. a megyei pártbizottság titkára tolmácsolta a megyei párt­vezetés elismerését a kiváló eredményekért. Felszólalásá­ban a mezőgazdaság felada­tairól szólva hangsúlyozta, hogy megyénk tsz-eiben a népgazdasági érdekekkel összhangban, a termelést 9—1 10 százalékkal szükséges nö­velni. Ennek érdekében moz­gósítani kell a tartalékokat, hasznosítani kell az olyan le­hetőségeket, mint a biológiai alapok jobb kihasználása, az üzeni- és munkaszervezés ja­vítása, a gazdasági együtt­működések fokozása. Szélesí­teni kell a legjobb módsze­rek elterjedését, minimálisra kell csökkenteni a vetetten területek nagyságát, fejlesz­teni a növényvédelmet és az állategészségügyet. — Terveink valóra váltá­sában — mondotta — meg­határozó szerepe van mind­annyiunk fegyelmezett, pon­tos. lelkiismeretes munkájá­nak. Tizenegyezer hektár jó gazdái Egy évvel ezelőtt mondták ki Mezőkövesden a város ha­tom termelőszövetkezetének egyesüléséi, amely egyben azt is jelentette, hogy meg­alakult Borsod legnagyobb közös gazdasága: a kövesdi Matyó Termelőszövetkezet. A csaknem 11 ezer hektáron gazdálkodó tsz már az egye­sülést követő első évben olyan ' termelési eredményeket ért Cl, amelyekkel kevés gazda- lúg büszkélkedhet. Erről idolt számot a minap meg­tartott közgyűlésen, amelyen teszi vett dr. Pusztai Béla, a borsod megyei Tanács elnök­helyettese. dr. Hargitai Fe­renc, a MÉM főosztályvezető helyettese. Juhász Péter, a Mezőkövesdi városi Pártbi­zottság első titkára és Pataki István, a városi tanács el­nöke. Lázár Péter, tsz-elnök be­számolójában részletesen ele­mezte az elmúlt évben vég­zett munkát. Többek közölt elmondta: a másfél ezer ta­got (ebből nyugdíjas és já­radékos 946) számláló közös gazdaságban az utóbbi egy esz­tendő alatt 297 millió forint terméket állítottak elő. A nö­vekedés üteme meghaladta a 12 százalékot. Az árbevétel 43 százaléka a növényter­mesztésből származott. A korszerű termelési módszerek alkalmazása — a főbb növé­nyek (mint például kukori­ca, napraforgó, szója és bur­gonya) termesztését évek óta iparszerű termelési rendszer­ben végzik —- meghozta a várt eredményt.' A kukorica és a lucerna kivételével va­lamennyi ágazatban jelentő­sen emelkedtek a hozamok. Például a búzából 39. napra­forgóból 16, cukorrépából 265. míg szőlőből 240 mázsát takarítottak be hektáronként. Mindez döntően közreját­szott abban, hogy a növény­termelésből származó árbe­vétel 56 százalékkal maga­sabb volt. mint három évvel ezelőtt. A termelékenység 25 százalékkal, növekedett. így az egy Isz-tagra, illetve alkal­mazottra jutó éves termelési érték meghaladta a 330 ezer forintot. A szövetkezet tiszta vagyo­na több, mint 34 százalékkal gyarapodott. Az egyre javu­ló gazdasági helyzet ered­ménye az is, hogy a tagság jövedelme 51,3. az egy mun­kanapra jutó részesedés pe­dig 32,6 százalékkal növeke­dett az utóbbi három évben. Mint az a beszámolóból és az azt: követő vitából egy­aránt kitűnt, az egyesített termelőszövetkezet 1976. évi gazda lkodé sa k legye n sül yozott volt, pénzügyi problémák nem forogtak fenn. Az egy dolgozóra jutó részesedés el­érte a 35 ezer forintot; egy tízórás’ munkanapra ISO fo­rint részesedést fizetett a Matyó Tsz. A Szerencsi Cukorgyárban az automata centrifugasort ja­vítja Révész Géza aranyjel­vényes szocialista lakatos brigádja. Felvételeink a nagy­javítás idején készültek. Fotó: Szabados György lizsíiik ttja , r Főbizalmiak klubja ala­kult az Ózdi Kohászati Űze­tlek vállalati szakszervezeti bizottsága kezdeményezésű- le. Az szb a klub célját, feladatát a következőkben felölte meg: nyújtson lehe­tőséget ahhoz, hogy a főbi­zalmiak szervezed keretek között gynrapíthassák jogi és Munkaügyi ismereteiket és tzek birtokában eredménve- tobben tudják segíteni a’ szakszervezeti bizalmiak Munkáját. A klub vezetőjévé Bikki hínost, a szakszervezeti, bi­zottság melled működő jog­segélyszolgálat vezetőiéi vá­lasztották. fpillió taiann Egészen pontosan: egvmil- bó-neuvvenha lézer darab Csavaranyát gyártott január­ban az ongai csavargyár ÁKS—63 jelű melec csavar­anya sajtoló gépe. A régvárt M'edmény egyben rekord is. s 47 600 darabos napi ál­laggal egvenlő. A figyelemre Méltó teliesítménv elsősor­ban a már megfelelő tapasz­tatnak. a kiesési idő csök­kentésének és az eddiginél Óbb minőségű alapanyagnak köszönhető. A belga—cseh avártmánvú az idén 9,4 millió M—20 Ős ivi—:)0-as méretű csavar- jMvát készít, A terv teliesí- {őséhez . elengedhetetlen a búrom műszakos munkarend Mnntartása. hiszen a havi Mladat: 762 ezer csavaranya előállítása. Újsághír: . A Tiszai Ve­gyikombinát megtermelte az üt milliomodik tonna ammon- nilrát műtrágyát; az eddig gyártolt termék értéke megha­ladja a 15 milliárd forintot. Tizenharmadik esztendeje termel a TVK műtrágyagyá­ra. Az 1964. októberében üzembe helyezett létesítményt hosszú éveken át az ország legkorszerűbb műtrágyagyá­raként tartották számon. A szakemberek egybehangzó véleménye szerint a Szovjet Állami Nitrogénip.ari Kutató és Tervező Intézet tervdoku. mentációja alapján felépített műtrágyagyár nagymértékben hozzájárult a magyar nitro­génipar műszaki színvonalá­nak növeléséhez. Maga az a tény, hogy az üzemindulás­tól számított három hónap alatt a gyár elérte a tervfel­adatban rögzített termelési szintet, kellőképpen bizonyít­ja a beruházás sikerét. Még két év sem telt el az üzemindulást követően, ami­kor felvetődött a gondolat, hogy az évi 210 ezer tonna 34 százalék hatóanyag-tartal­mú ammonnitrát műtrágyát előállító gyárat tovább cél­szerű bővíteni. A tervből va­lóság lett. A hatvanas évek második felében, mintegy 300 millió forintos beruházással számottevően 1 növelték az ammónia, illetve a műtrágya gyártó kapacitást; a sav- üzem termelése az időköz­ben megépített újabb négy termelőegység üzembe helye­zésével a duplájára emelke­dett. Így. 1969-ben már 220 ezer tonna ammóniát és 450 ezer tonna nitrogénműtrá­gyát adott a TVK a magyar mezőgazdaságnak. 'S mivel a savüzem a bővítés ellenére sem tudta a megtermelt am­móniát teljes egészében fel­dolgozni. 1972-ben megépítet­ték és üzembe helyezték a 9. termelőberendezést is. Et­től kezdve a TVK műtrágya­termelése elérte, sőt megha­ladta az évi félmillió tonnát. Ennél több ammonnitrát tí­pusú műtrágyát ma áem gyárt egyetlen más vállalat sem az országban. A beruházással biztosított kapacitásnövekedés azonban egymagában még nem tette volna lehetővé a műtrágya- termelés ilyen nagyarányú fokozását, ugyanis a nitro­géngyári bővítés az ammó­niatermelésben csupán 60— 65 százalékos kapacitásnöve­kedést eredményezett. A ter­melés nagyarányú emelkedé­sében döntően közrejátszott a vállalat műszaki dolgozói által végzett .kapacitásfeltá­rási tevékenység is. A terme, löberendezéselc inlenzifikálá- sa során a szakemberek szá­mos módosítást, átalakítást végeztek, s ezek eredménye­képpen tovább növekedett az egyes létesítmények teljesít­ménye, csökkentek az üze­meltetési költségek, és javult a végtermék, azaz a műtrá­gya minősége. A műtrágyagyárban végbe­ment változások közül emlí­tésre méltó a termelékenység nagyarányú emelkedése. Ki­lenc évyel ezelőtt, amikor fele annyi műtrágyát termelt a gyár. mint jelenleg, lénye­gesen több dolgozóval oldot­ták meg feladataikat. Azóta ugyanis 115-tel csökkent a gyár létszáma. Ez annak kö­szönhető, hogy a dolgozók nagy része több munkaposzt betöltésére is alkalmas; je­lentősen csökkentették a technológiai munkahelyeken előirt adminisztratív jellegű tevékenységet, és tovább gé­pesítették, illetve korszerű­sítették a kétkezi munkások által végzett munkafolyama­tokat (zsákolást, a műtrágyá­nak vagonba történő szállí­tását. stb.). A szakemberek kiszámí­tották: ha annak idején nem kerül sor a gyárbővítésre, 24 év kellett volna ahhoz, hogy a TVK 5 millió tonna mű­trágyát megtermeljen. Így viszont lényegében fele ariy- nyi idő alatt érték el ugyan­azt. a teljesítményt. Az üzemindulástól 1977. februárjáig előállított 5 mil­lió tonna műtrágya 17 millió hektár földterület optimális nitrogén-hatóanyag igényét fedezi. Ebből is kitűnik, hogy a mezőgazdasági kultúrák terméshozamának évről évre történő növeléséhez ez a vál­lalat is jelentősen hozzájá­rult. A legfrissebb adatok sze­rint a TVK-ban eddig gyár­tott műtrágya értéke megha­ladja a 15 milliárd' forintot. Ez azt bizonyítja, hogy a há. rommilliárd forintos befekte­tés — ennyibe került ugyan­is a műtrágyagyár alapberu­házása és bővítése — jól ka­matozik. L. L. Percekben gondolkodva Í ó filmet játszottak a moziban, a délelőtti előadás­ra minden jegy elkelt. Felárral sem lehetett jegyhez jutni a „börzén”, mindenki igyekezett a bejárat felé. Mire elsötétült a nézőtér, megteltek a széksorok. Szó se róla, valóban sikerfilmet vetítettek, előadás után megelégedéssel jöttünk kifelé. Az előt­tem haladók is a filmről beszéltek. Már majdnem az utcán jártunk, amikor kissé visszahúzódtak, s egyikük riadtan mondta: ebből baj lesz. ott áll a főnök. Hogy milyen eszmecsere történt, a moziból kijövő kis társaság és munkahelyi vezetőjük között, nem tu­dom. Érzésem szerint, aligha vettek ki egy nap fize­tett szabadságot azért, hogy kulturális szomjukon eny­hítsenek. A példa nyilván egyedi, de megtörtént. S ki ne tudna olyan esetekről, amikor talán finomabb formá­ban, de enyhén szólva mégis csorba esik a munkaidő becsületén. S miközben az egyik üzemben órákban gondolkodnak, a másik helyen, sportnyelven szólva, a percekért küzdenek. Teszik ezt azért, hogy feladatu­kat becsülettel megoldják,' hpgy a munkaidő jobb ki­használásával enyhítsék a hiányzó munkáskezek otkoz- 1a gondokat, hogy műszak végén nyugodt lelkiisme­rettel nézhessenek szembe munkatársaikkal és önma­gukkal. Hallottam, a Diósgyőri Gépgyárban a legtöbb mun­kahelyen nemcsak a szocialista brigádok, hanem a környezetük is egyre inkább percekben gondolkodik. Igénylik a jobb munkaszervezést, a 480 perc ledolgo­zásához szükséges feltételeket, a folyamatos anyagellá­tást, egyszóval az ideális munkakörülmények megte­remtését. A Lenin Kohászati Művekben több felmé­rés bizonyította, hogy mennyire javul a munkaidő és a termelőberendezések kihasználása. Éppen ott hal­lottam egy művezető szájából: a munkaidő korrekt ledolgozása már-már becsületbeli üggyé válik, hiszen aki 480 percből csak 400-at tölt munkával, az valahol megcsalja munkatársait, szükebb és tágabb értelemben . vett környezetét. Különösen vonatkozik ez olyan mun­kahelyekre, ahol nem lehet tételesen elkülöníteni ki- nek-kinek az egyéni produktumát, hiszen az eredmény a közösség munkájának a gyümölcse. Napjainkban több intézkedés történik azért, hogy különösebb befektetés nélkül, fegyelmezett munkával; a munkafeltételek ideális megteremtésével, az alkotó ember többet és jobbat nyújthasson. Számos példa bizonyítja, hogy a termelékenység fokozása mennyire egy tőből sarjad a munkaidő jobb kihasználásával, tar­talékaink ésszerű és célszerű felkutatásával. E dén szinte minden üzemben, vállalatnál és intéz­ménynél reálisan felmérték a lehetőségeket, s olyan terveket készítettek, amelyek egybeesnek, megnövekedett feladataink megoldásával. Teszik ezt azért, hogy ne legyen szükség hó végi hajrázásokra, fe­gyelmezetlenség, vagy munkahelyi szervezetlenség okozta kihasználatlan órák, percek túlóráztatással tör­ténő csökkentésére, a szabad idő, a pihenésre, a mű­velődésre, a szórakozásra, vagy éppen a családra szánt idő megkurtítására. Az, hogy valaki hivatalos munkaidőben — elnézést a kifejezésért moziba szökik — egyfajta munkajogi téma. Az, hogy fegyelmezetten, lelkiismeretesen dolgo­zik, már becsületbeli kérdés. Ez utóbbinál kinek-kinek az öntudatára, szorgalmára, hozzáértésére és felké­szültségére apellálnak azokban az üzemekben, ahol a feszített tervek teljesítésével számolnak. Félreértés ne essék, nem valamiféle áldozatvállalásról, nadrágszíj összébb húzásáról van szó, hiszen hála alkotó népünk­nek, ilyenre most nincs szükség. Senkitől nem várják és nem kérik most azt, hogy hozzon, akár a legkisebb áldozatot is mai életszínvonalunk megtartásáért, vagy holnapunk gazdagabbá, tartalmasabbá tételéért. Csu­pán arról van szó. hogy élve a lehetőségekké!, dol­gozzunk lelkiismeretűnk szerint — kihasználva a mun- t kaidőt. nemcsak az órákat, hanem a perceket is. Mostanság senki sem csodálkozik azon, hogy a kü­lönféle értekezletek, tanácskozások, vagy munkaidő előtt, vagy a munka befejeztével vannak. Hivatalos megbeszélés címén is csupán a legritkább esetben hív­nak el valakit a munkapadtól. A különféle rendezvé­nyek megtartására is egyre inkább munkaidőn túl ke­rül sor. Szinte kitapinthatóan csökkent a munkaidőn belüli vendégjárás és a már-már csaknem polgárjogot nyert, ugyancsak munkaidőn belüli névnapozás, kö- szöntgetés és baráti eszmecsere. Azok is egyre céltu­datosabban gazdálkodnak saját maguk idejével, akik korábban soha nem voltak időzavarban. Az igények, a feladatok, a környezet, s egyáltalán, az a légkör, amelyben élünk, napirendre parancsolta mások és ön­magunk munkaidejének becsületét. Valahogy úgy vagyunk vele. mint a sportoló: megtanuljuk tisztelni az időt. Igaz, a futó vagy az úszó a másodpercek ..lefaragásáért” tesz hallatlan erő­feszítéseket. S valljuk meg őszintén, akaraterejükkel, fegyelme,oetségükkeí. céljaik elérésével sokunk elisme­réséi vívják ki időről időre. Sajátos módon megtanul­ták tisztelni az időt mint teljesítményük eredményes­ségét kifejező kategóriát. N os. ez a percekben való gondolkodás, ha úgy tet­szik a munkaidőalap kihasználása, ma egyre in­kább velejárója mindennapjainknak. Ennek lehe­lünk tanúi megyénk számos üzemében, szövetkezetében, vagy intézményeiben. Ezt segítik sajátos eszközeikkel az egyre céltudatosabban és fegvelmezetebben dolgozó szocialista brigádok, példát mutatva az emberi helyi- állásból. ezt szolgálják a munkafegyelem szilárdításá­ra. a termelőeszközök célszerűbb kihasználására ho­zott központi és helyi intézkedések — és est paran­csolja a munkaidő becsülete. Paulovits Ágoston

Next

/
Oldalképek
Tartalom