Észak-Magyarország, 1977. január (33. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-25 / 20. szám

ESZAK-MAGYARQRSZÁG 2 1977. január 25., kedd Kohl tájékoztatója a boiBbamgréayletral Csebszlovákia-ellenes propagandakampány Michael Kohl, az NDK ál­landó bonni képviseletének vezetője hétfőn Berlinbe uta­zott, hogy tájékoztassa a Né­met Demokratikus Köztársa­ság kormányát az állandó képviselet ellen a hét végén elkövetett bombamerénylet­ről. Kohl előzőleg hivatalo­san tiltakozott a provokáció miatt Hans-Jürgen Wiseh- lewskinél, a nyugatnémet lancellári hivatal államtitká­ránál. Ismeretlen tettesek szom­baton reggel bezúzták a kép­viselet bejárati ajtajának ! üvegét és erős gázt fejlesztő I bombát dobtak az előcsar­nokba. A képviselet NDK állampolgárságú alkalmazot­tai közül többen mérgezést szenvedtek. Jóllehet a nyu­gatnémet kormány és az ille­tékes helyi hatóságok ígére­tet tettek az ügy kivizsgálá­sára. hétfőn délutánig „sem­milyen támponttal nem ren­delkeztek, amely a provoká­ció elkövetőinek kilétére utalt volna”. Mondáié Brüsszelben Carter elnök teljés támo­gatásáról biztosította az új amerikai alelnök Walter Mondáié, a NATO állandó anácsát az Atlanti Szövetség jrüsszeli székhelyén. Európai körútja során az alelnök, aki asámap este érkezett: Brüsz- rzelbe, hétfőn reggel rövid megbeszélést folytatott Leo Tindemans belga miniszter- elnökkel, majd az Atlanti Szövetség központjában Luns !'őtitkárral találkozott. Mon­dáié szerint a megbeszélés igen hasznos volt, s annak .órán olyan kérdéseket érin- ■ ettek, amelyek közös gondot slentenek a NATO vezetése ;s az amerikai kormányzat fámára. Az amerikai alelnök ez­után részt vett a NATO tag­államok nagyköveteiből álló állandó tanács ülésén, s itt hosszabb beszédben ismer­tette a Carter-kormányzat álláspontját az Atlanti Szö­vetség kérdéseiről, a nemzet­közi politika problémáiról. Alapvető fontosságú, hogy folytassuk a párbeszédei, tö­rekedjünk annak elmélyítésé­re, természetesen teljes össz­hangban a Nyugat érdekei­vel ... Közös álláspont kialakítá­sa mellett foglalt állást az új kormányzat nevében az eu­rópai biztonsági és együtt­működési értekezlet eredmé­nyeivel foglalkozó nyári belgrádi konferencián is. Az alelnök az ülést köve­tően Haig amerikai tábor­nokkal, a NATO európai fegyveres erőinek főparancs­nokával tárgyalt. ülést tartott A TOKAJ-HEGYALJAÍ ALLAMI GAZDASÁGI BORKOMBINAT PÁRTBIZOTTSÁG A Tegnap, január ,24-én ülést : ártott az MSZMP Tokaj- legyaljai Állami Gazdaság s Borkombinát üzemi bi- 'ottsága. Az ülésen részt ett és felszólalt Vavrek stván, a Sátoraljaújhelyi vá- osi Pártbizottság első titká­■ ‘ti. A pártbizottság tagjai az első napirendi pont' kereté­ben — Kapás Pálnak, a gaz- laság vezérigazgatójának, az üzemi párt-végrehajtóbizott- iág tagjának — előterjeszté­se alapján, megtárgyalták és értékelték az 1976. évi gaz­dasági munkát, és megszab- ák az idei feladatokat. Majd beható vita után elfogadták i cselekvési programot, az üzemi pártbizottság 1977. évi nunkaprogramját, és a vég- ehajtó bizottság első fél évi munka tervét. A beszámoló és az azt kö­vető vita egyértelműen meg­állapította, hogy a jövőben minden lehetőség és adottság megvan ahhoz, hogy a ter­melést az eddigiektől terv­szerűbben és hatékonyabban növeljék. Ehhez azonban ar­ra van szükség, hogy min­den üzemegységben tudato­sabb, tervszerűbb, takaréko­sabb legyen a munka. Fog­lalkoztak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának tiszteletére indított munkaversennyel. A pártbizottság ezután sze­mélyi ügyekben hozott dön­tést. Csomos Jánost, az üze­mi pártbizottság eddigi tit­kárát, munkájának elismeré­se mellett, saját kérésére, más munkakörbe történt át­helyezése miatt fölmentette titkári tisztsége alól. Ugyan­akkor Zahuczki Sándort, az üzemi pb tagját megválasz­totta a pártbizottság titká­rává. Szakszervezeti küldöttség Gáspár Sándornak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a SZOT főtitkárá­nak vezetésével a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsának meghívására va­sárnap magyar szakszervezeti küldöttség utazott Moszk­vába. A MISKOLCI KÖZLEKEDÉSI VÁLLALAT (elvétéire keres „D”-vizsgával rendelkező gépkocsivezetőket, tehergépkocsi-vezetőket. legalább 2 éves szakmai gyakorlattal. 8 ált. iskolai végzettséggel, akik részére „D”-tanfolyamon részvételt biztosít. Szirmabesenyő. Kisfokai községekből személyzeti járatok biztosítják a munkába járást. Felvételre keres továbbá a vállalat: kocsi takarítókat. Bővebb ieloilágosilás a vállalat. munka"r'vi osztályán. Miskolc, Szondi György u. I. se. alatt. Az imperialista propagan­da újabb rágalomhadjáratot indított Csehszlovákia ellen — írj'a a Pravda vasárnapi szárhában Igor Birjukov. Ez­úttal a támadások céljaira a renegátok maroknyi csoport­ja által összeállított, úgyne­vezett Charta ’77-et hasz­nálják fel. A hazug iromány összeállí­tói a nemzetközi reakció na­rancsait teljesítették. A re­akciónak egyfajta „bizonyí­tékokra” volt szüksége arról, hogy a szocialista országok­ban. úgymond, nem teljesítik a Helsinkiben elért megál­lapodásokat. A propaganda- fogások ócskapiacáról most azt a fantazmagóriát rángat­ták elő. hogy a csehszlovák nép állítólag meg van foszt­va jogaitól és szabadságától. A provokátorok e fogásai nem újkeletűek. A szocia­lizmus, a béke és a haladás erőinek sikereire a nemzet­közi reakció minden esetben ideológiai diverzióval vála­szol. A burzsoá propaganda- eszközök egyidejű kirohaná­sait Csehszlovákia ellen a rá- galomhad járatok kulisszák mögötti karmesterei vezény­lik. A renegátok rágalmait el­utasítva1. a csehszlovák dol­gozók még szorosabban zár­kóznak fel a CSKP és Gus­tav Husák vezette Központi Bizottsága mellett. A munkásosztály, a szövet­kezeti parasztság, az értelmi­ség visszautasítja a fogadat- lan prókátorok provokációs koholmányait, a csehszlovák nép nyugodtan folytatja al­kotómunkáját a bizalom, a derűlátás légkörében, a Szov­jetunióhoz és a többi szocia­lista országhoz fűződő szilárd testvéri kapcsolatok feltételei között. Tüntetés Madridban Az utóbbi idők legnagyobb szabású tüntetésének szín­helye volt vasárnap a spa­nyol főváros. A hírügynöksé­gek jelentése szerint Madrid különböző részein 100—200 főnyi csoportodban, összesen mintegy nyolcezren tüntettek a politikai foglyok szabadon bocsátásáért. A rendőrség egyes esetekben könnygáz­bombákkal avatkozott be, másutt lovas rendőröket vezé­nyeltek ki a tüntetők ellen. Az összecsapásoknak egy halálos áldozata van. Isme­retlen tettesek agyonlőttek Madrid központjában egy 19 éves diákot. A merényletről a kormányzó közleményt adott ki, megállapítva, hogy szemtanúk felismerni vélték a fiatalember gyilkosait. A merénylők egy jobboldali — a kormányzó közleményében meg nem nevezett — szerve­zethez tartoznak. A gyilkosság hírére a fő­város központjában, a me­rénylet színhelye környékén újabb tüntetés kezdődött. A madridi kormányzó közle­ménye szerint a tüntetés résztvevői kövekkel és ben- zínpalackokkal támadtak a rendőrökie. Hír és A kínai külügyminiszté­rium szóvivője hétfőn, 'sajtó­tudósítók kérdésére vála­szolva „alaptalannak” minő­sítette a hírt, hogy Teng Hsziao-pinget, a Kínai Kom­munista Párt KB alelnökévé nevezték volna ki. Most. hogy a hír és a cá­folat egyaránt napvilágot lá­tott. az ügyben közvetlenül cáfolat nem érdekelt pekingi diplo­máciái körök hajlamosak fel­tételezni, hogy az egész hír­verés mögött a kínai illeté­kesek nyilatkozásra kénysze­rítésének hátsó gondolata rejlett. Akárhogyan is van, Teng Hsziao-ping változatlanul a I legfőbb beszédtéma a kínai fővárosban. 0 klvelelményekhez Lépést tartani a fejlődés­sel, u rohanó élet egyre nö­vekvő követelményeivel nem egyszerű és nem könnyű do­log. Úgyszólván valameny- nyiünk részéről állandó, rendszeres tanulási, tovább­képzést igényel. Különöskép­pen igényli a vezető beosz­tású személyektől — bármi­lyen poszton állnak is —, a legalsóbb szinttől a legmaga­sabb szintig. Ma már rend­szeres tanulás, továbbképzés nélkül aligha lehet eligazodni a mindennapi élet nehéz, bo­nyolult kérdései és feladatai között. Rohamosan fejlődik a technika, a műszaki tudo­mány, és szerteágazóvá, ne­hezen áttekinthetővé válnak a társadalomtudományok. A vezetés színvonalát a vezetők és az irányításban részt ve­vők szakmai, politikai és tár­sadalmi műveltségi fokát a követelményekhez kell igazí­tani. magas szintre emelni. Ma már nem lehet belenyu­godni abba. hogy „van dip­lomám, megszereztem a bi­zonyítványt, és a dolgok majd csak mennek valaho­gyan”. Az alapképesítés alig­ha elég a növekvő feladatok ellátásához, a magas színvo­nalat követelő vezetéshez. Ezért is telnek meg esté­ről estére a különböző isko­lák padjai, a felnőtt nemze- ( dék képviselőivel, akik a mindennapi fáradságos szel­lemi vagy fizikai munka után szabad idejük jelentős részéi a szervezett, iskola­rendszerű továbbtanulásra és képzésre fordítják. Most, a féléves vizsgájc időszaka alatt bizony néha-néha erőn felüli teljesítményt kíván a jó fel­készülés, ráz elméleti és a gyakorlati tárgyak elsajátí­tása. a tanultak gyakorlattal történő összekapcsolása. Az elmúlt években külö­nösképpen megnőtt az érdek­lődés a politikai és társa­dalomtudományok iránt. En­nek hatására a szervezett alap-, közép- és egyetemi szintű marxista—leninista ok­tatás tömegméretűvé vált ha­zánkban. A pártoktatási in­tézmények már szűknek bi­zonyulnak az igények kielé­gítésére. A politika és társa­dalomtudományok iránt ér­deklődők bizony néha „al­bérletbe” kényszerülnek, más iskolák adnák számukra he­lyet. hogy minél többen be­kapcsolódhassanak a párt­oktatás ‘ különböző formáiba, A megyei .pártbizottság okta­tási ‘ igazgatóságának a me­gye jelentősebb városaiban és üzemeiben már évek óta kihelyezett tagozatai működ­nek, hogy mihél több sze­mély számára szervezett kö­rülmények között váljon le­hetővé a marxizmus—leniniz- mus tanulmányozása, elsajá­títása. De maradjunk csak a most folyó félévi vizsgáknál. A régi megfigyelések szerint, ha egy felnőtt beül az iskolapadba, akármilyen idős is. egy ki­csit újra gyermekké, diákká változik. Ugyanolyan érzései keletkeznek, mint sok-sok Révész Géza 1902-1977 Mely megrendüléssel és fájdalommal tudatjuk, hogy hosz- szan tartó, súlyos betegség után, január 22-én elhunyt Ré­vész Géza elvtárs, pártunk Központi Bizottságának tagja, a magyar és a nemzetközi forradalmi munkásmozgalom régi. kiemelkedő személyisége, vezérezredes, nyugalmazott honvé­delmi miniszter, volt országgyűlési képviselő. Népköztársasá­gunk volt varsói, illetőleg moszkvai nagykövete, aki az MSZBT alelnökc volt hosszú ideig. Révész Géza elvtárs temetése január 28-án (pénteken), 14 órakor, katonai tiszteletadással lesz a Mező Imre úti temető Munkásmozgalmi Panteonjában. Elhunyt elvtársunk barátai, elvtársai, volt munkatársai, harcostársai és tisztelői 13 órától róhatják le kegyeletüket a ravatalnál. Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Révész Géza 1902-ben szü­letett Sátoraljaújhelyen. Ti­zenhárom éves korában níar dolgozott — Budapesten az Ezüstárugyárban —, s rá egy esztendőre tagja lett a Buda. pesti Ifjúmunkás Egyletnek. 1918-ban belépett a kommu­nista pártba, részt vett az if­júmunkás szövetség megala­kításában. 1919 februárjá­tól az ifjúmunkás központban dolgozott, majd a Vörös Had_ sereg katonájaként harcolt. Emigrációs évek következtek, Ausztriában, Csehszlovákiá. ban. A húszas évek elején hazatért Magyarországra, il­legális pártmunkára; s mint függetlenített pártmunkás dolgozott a KIMSZ-ben. 1923. ban elfogták és tízévi fegy­házra ítélték, a rákövetkező év novemberében azonban fogolycserével a Szovjetunió, ba került. Itt a Külügymi­nisztériumban, maid a Lenin Intézetben' tevékenykedett, közben elvégezte a moszkvai ■műegyetem hadiipari egyete­met. 1934-től 1943-ig a Szov. jetunió Honvédelmi Miniszté­riumában dolgozott. 1944-ben a magyar partizániskola ve­zetője, a fronton a magyar párt képviselője lett. A felszabadulás után ludá. sát, tapasztalatait magas be. osztásokban kamatoztatta: 1945-től a Pártközpont osz­évvel azelőtt, kisdiák korá­ban. Talán .ebből is adódik, hogy a vizsga drukkal, iz­galommal jár és néha-néha bizony szerencsével, vagy ép­pen ellenkezőleg „diákos ■pechhel”. A vizsgák előtt kétségtelenül van az embe­rekben bizonyos szorongás, izgalom még akkor is. ha na­gyon lelkiismeretesen készül­tek, minden tételt alaposan áttanulmányoztak a kötelező és javasolt irodalommal együtt. Ennek ellenére — ahogyan a legtöbben mond­ják —, mégsem mindegy, hogy az ember milyen tételt húz, mert egy-egy kérdés le­het nehezebb és könnyebb. Az igazsághoz az is hozzátar­tozik, hogy a tanulás nem sport, itt nem áll az a mon­dás, hogy nem az eredmény, hanem a részvétel a fontos. Ezek az iskolák és tovább­képző tanfolyamok nem ön­célúak. nem szórakozást, nem egyszerű baráti összejövetele­ket és időtöltést jelentenek, hanem egész évi kemény, megfeszített munkát. Mert a tanulás nemcsak a bizonyít­ványért. nemcsak az érdem­jegyekért. az osztályzatokért történik, hanem azért, hoj>y műveltebb emberfők kerülje­nek a közéletbe, a vezetői posztokra, és akik már ott vannak, azok még jobban meg tudják állni helyüket, és irányító munkájukat még színvonalabban és eredmé­nyesebben tudják ellátni. Szükség van erre, mert a mérce egyro nő, a követel­Honvédelmi Minisztérium Külügyminisztérium Magyar Partizán Szövetség ★ tályvezetöje, 1947. novembe. rétöl varsói nagykövet, 1948. tói altábornagyi rangban a néphadsereg főcsoportfőnöke, majd 1954. és 1957. között az Országos Tervhivatal elnök- helyettese, 1957. március 1- től pedig honvédelmi minisz­ter volt. 1957. júniusában, majd /1959-ben az MSZMP Központi Bizottságának tag­jává választották. 1960-ban nevezték ki a Magyar Nép- köztársaság moszkvai nagykö­vetévé, ebben a beosztásban dolgozott 1963. decemberéig, nyugdíjba meneteléig. 1958- ban választották Bács-Kiskun megye országgyűlési képvise­lőjévé, s 1975-ben — a párt Xl. kongresszusán — újból a Központi Bizottság tagjává. Hosszú ideig volt az MSZBT alelnöke, legutóbbi kongresz, szusa óta az országos elnök­ség tagja. Tevékenységét számos ma. gas kitüntetéssel ismerték cl, kétszer kapta meg a Munka Vörös Zászló Érdemrendjét, kitüntették egyebek között a Szocialista Hazáért Érdem­renddel és a Magyar Népköz­társaság Zászlórendjének I. fokozatával. rnények szinte egyik napról a másikra emelkednek és ezek megoldásához, ellátásá­hoz nem elég csak a bizo­nyítvány, a felszínes anyag- elsajátítás, és az évekkel, esetleg évtizedekkel ezelőtt megszerzett alapismeret. A tudományt érteni kell és összekapcsolni a gyakorlat­tal, érvényesíteni az életben, a mindennapi munkában. Talán éppen ez a legnehe­zebb, mert ehhez nemcsak lexikális ismeretekre, hanem alapos, elmélyült tudásra van szükség, bár az előbbi sem lebecsülendő. A könyvek, a jegyzetek bi­zony vaskosak, sok-sok tudo­mányt, széles körű ismeret-' anyagot rejtenek magukba. Elsajátításuk nem gyerekjá­ték, rendszeres tanulásra néha még az éjszakákra is szükség van ahhoz, hogy a tudomány ne csalt írott ma- laszt maradjon', hanem az gyakorlattá. emberi böl­csességgé váljon. , Valamikor régen szinte szállóige volt. hogy „Amit megtanulsz, azt nem veheti el. tőled senki” ... Ez kétség­telenül így van, de a mi tár­sadalmunkban ennél sokkal, de sokkal többről van szó. Akik tanulnak, nerrícsak ön­magukért teszik, hanem az egész társadalomért. Mert az okosan, emberségesen, hozzá­értően irányító vezető kollek­tíva munkájának gyümölcsét közvetve vagy közvetlenül az egész társadalom élvezi, azok is. akiknek valamilyen oknál fogva nem adatott meg a to­vábbtanulás, a továbbképzés lehetősége.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom