Észak-Magyarország, 1976. december (32. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-05 / 288. szám
1976, december 5., vasárnap E5ZAK-MAGYARORSZAG 3 Hogy minél több munkáslakás épüljön c Nagyobb tervszerűség — Újabb kedvezmények jli Több települést kapcsolnak be az akcióba I A Borsod megyei Tanács ’Íj pártbizottságának végrehaj- - tó bizottsága néhány nappal ezelőtt elemezte: milyen té- ?t, nyék, tendencia jellemzi a e megyében a munkáslakás- építést. A IV. ötéves terv ta- ^ Pasztalatait, a Miskolc és ' más városok éves és ötéves " I lakásépítési tervét, valamint az idei év eddigi eredményeit mérlegre léve szabta meg a tanácsi vezetés a legfonto- sabb. konkrét feladatokat. 1 A tanácskozás után kértük meg dr. Pusztai Bélát, a megyei tanács általános elnökhelyettesét, válaszoljon néhány kérdésünkre, vázolja milyen fejlődés várható az akció kiterjesztésében, a lakások építésének meggyorsításában. — Az elmúlt évek eredményei után milyen fejlődés várható, hány ilyen akciós lakás épül a megyében 1980 végéig? — A munkáslakás építését segítő akcióról tudni kell, hogy ennek a párthatározat és a Minisztertanács 3/1973. számú rendelete alapján alapvetően kettős célja van. Az egyik, hogy az ötéves tanácsi, szövetkezeti és más alapon épülő állami lakásépítési terven túl minél több gyorsan, lehetőleg olcsón, különböző kedvezményekkel megépülő lakás, családi ház segítse a munkások lakásigényeinek kielégítését. A másik, hogy e szociális, kommunális feladat megoldásába saját jói felfogott közvetlen érdeke alapján minél intenzívebben kapcsolódhassanak be az adott nagy-, közép-, Vagy akár kisebb üzemek és konkrét munkájukkal masuk, a leendő lakástulajdonosok is. Tehát: társadalmi szinten, minél több csatornán — bizonyos tartalékok feltárásával — történjen az anyagi-társadalmi erők koncentrálása az egyik legégetőbb feladatunk megoldása érdekében. — Megyénkben, pontosabban a megye hat városában, illetve nagyközségében: Miskolcon, Kazincbarcikán, Le- hinvárosban, Özdon, Sátoraljaújhelyen és Putnokon kerülhetett sor a IV. ötéves terv utolsó három évében ilyen lakásépítési akciókra, s bár az előközművesítési tervek és más tervek nem állhatták rendelkezésre, 1975 l! végéig —, nagyrészt az Or- K Szágos Takarékpénztár béli ruházásában 563 lakás épült l( meg. A viszonylag kis lakás- i szám indoklásaként tegyük l; hozzá, hogy akkoriban sem a 1 vállalatok nem rendelkeztek 2 még megfelelő, e célra ter- V vezett pénzösszeggel, sem elegendő közművesített terüli let. kapacitás nem állt ren- i' delkezésünkre. S egyáltalán nem volt olyan szervezet, 1; amely megfelelően összefogni ja. koordinálja az akciót. ciós lakás megépítésével lehet számolni az V. ötéves terv végéig. — Hogyan ítéli meg á tanácsi vezetés és személyes tapasztalatai alapján Pusztai elvtárs; meglcsz- nek-c a szükséges feltételek az elképzelések való- raváltásához? — Az előbb említett keretszámhoz hadd tegyem hozzá, hogy a városok, települések igénye nagyobb. Eszerint Miskolcon 1146. Kazincbarcikán 672, Leninvá- rosban 63, Ózdon 893, Sátoraljaújhelyen 163 darab lakás az igény a vállalatok részéről. Tehát meghaladja az ötéves tervszámot. — Ami a felieteleket illeti, az előközművesítéssel Miskolcon és Leninvárosban állnak a legjobban, az ez évi beruházási ütemet illetően. A vállalatoknál az igényeknek megfelelő pénzösszeg rendelkezésre áll. Ami pedig tanácsaink munkáját illeti, dicsekvés nélkül, de érthetően; elégedetten és megnyugvással mondhatom, megfelel a követelményeknek. Fontos feladatnak tartják a munkáslakásépítési akció segítését és ennek megfelelően lelkiismeretes tervező-, szervezőmunkájuk is. Ennek megfelelően : a kijelölt" területek rendezési tervét az illetékes osztály időben elkészítette az adott városokban (Miskolcon. Kazincbarcikán. Leninvárosban teljesen), más helyeken részben, kisebb hiányosságokkal, de elkészült, illetve folyamatban van. Ugyanakkor Miskolcon es. Leninvárosban már az építési területelv előközmüvesítése is készen van. — A kivitelezési kapacitás —, amely meghatározó és általában nálunk problematikus — még nem egyértelműen biztosított. Ezt nemcsak a kapacitás szűke indokolja, hanem az is, hogy a legkülönbözőbb építési technológiák jellemzik az akciós építkezést. Miskolcon, Ózdon, Leninvárosban és Kazincbarcikán. ahol a paneles építés a meghatározó, a kapacitás biztosított. Putnokon, az öntött építési technológiával készülő 300 bányászlakás kivitelezését a Borsod megyei Tanácsi Építőipari Vállalat végzi. A Miskolci Építőipari Vállalat pedig kohósalak nagyblokktyól épít Miskolcon, a' Komlóstetön 490, a Templom utcában pedig 96 lakást. A sátoraljaújhelyi munkáslakások kivitelezője pedig a Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalat lesz. Ezek építése lehal, ha semmi közbe nem 'ön, biztosított. Nem az viszont az Ózdon épülő munkáslakások közművesítése és Putnokon a szükséges szennyvíztisztító telep megépítése. E leiadat megoldása meg hátra van. — Vannak-e még jelentősebb gondot okozó hiányosságok? — Igen. Közismert dolog, hogy a házgyári termékekből épített lakások ára a kedvezmények ellenére is magas. a munkáslakásépítési akció célját tekintve különösen az. Hiszen a cél. hogy lehetőleg olcsó lakásokat kaphassanak a nagycsaládos, közép- és kisebb keresetű munkások. Viszont ma nem áll rendelkezésre olcsó építőipari technológia. E vonatkozásban töprengeni kell, keresni a jó megoldásokat. Évekkel ezelőtt, például Miskolcon. a Berekalján és má- sütt számos igen jó munkás- lakás épült meg olcsó technológiával. jelentős saját fizikai munka hozzájárulással és olcsó külső segítséggel. — Mi, a magunk részéről kevésnek tartjuk az előköz- művesítésre biztosított keretösszeget i.s. Jó lenne, ha menet közben, a pénzügvi és más lehetőségekhez mérten, még kapnánk e célra segítséget. Ugyancsak apellálhatunk annak érdekében is. hogy a jelenleginél több települést jelöljenek, jelölhessünk ki munkáslakások építésére. — A megye tervei, elképzelései alapján van-e realitása annak, liogv a lakásépítési akció viszonylag kisebb településeken is eredményes legyen? — A Minisztertanács egyik elmúlt évi (3.557 számú) rendelete lehetővé teszi, hogy a központi kereten túl további településeket is ki lehet jelölni egvszori m<>nk».slakás- éoitési akcióra. Ennek en- gedélvezését megfelelő indokkal. tehát a szükséges, (feltételek garantálásával kérni lehet. Mi ennek alapján fel is törlesztettük Sárospatak és Mezőkövesd város, .valamint Ernőd és Hollóháza nagvközségek ilyen iellegü .kérését. Az igenlő, jóváha- cvó választ ezzel kapcsolatban már meg is kaptuk ... A beszélgetés végén szó esett róla — dr. Pusztai Béla ezt a további feilődés. a lehetősének jobb kihasználása érdekében hangsúlyozta — hpgv. ha a vállalatok, az eddig e kérdésben még csak minimális érdeklődést tanúsító üzemek vezetői, társadalmi szervezetei! dolgozói jobban, többet kezdeményeznek. lebet lehetőséget teremteni úiabb és úiabb munkás- lakások megépítésére. Hozzá kell tennünk: ezeket a lehetőségeket nem szabad elszalasztani. ezekkel nem élni hiba, mind társadalompolitikai. mind gazdasági vonatkozásban. Barcsa Sándor Borsodban elsőként i Jelentős esemény színhelye volt a mezőkövesdi Matyó Termelőszövetkezet, ahol Borsodban elsőként megalakult a Dél-borsodi Agrokémiai Központ. A tanácskozáson részt vettek az érdekelt termelőszövetkezetek, a megyei AGROKER Vállalat és a TESZÜV vezetői, s olt voltak a helyi párt és tanácsi szervek képviselői is. Először Lázár Péter, a mezőkövesdi Matyó Termelőszövetkezet elnöke ismertette az agrokémiai centrum megalakulásáról szóló szerződéstervezetet. Elmondotta, hogy a mezőgazdasági termelésben végbemenő intenzív fejlődés, az iparszerű termelési rendszerek térhódítása, a korszerű agrotechnikai eljárások elterjedése szükségessé teszi a termőterületek tápanyaggal (műtrágyákkal) való szakszerű pótlását. A termelőszövetkezetek önerejükből ezeket a feladatokat nem képesek maradéktalanul megoldani. Ezért született az a javaslat, bogi’ célszerű társulás formájában az erőket koncentrálni és mezőkövesdi telephellyel, a Matyó Tsz területén a mér meglevő iparvágány mellett agrokémiai centrumot hoznak létre. Az alapító szerződés értelmében a dél-borsodi agrokémiai centrum gondoskodik a műtrágyák tárolásáról, azok szakszerű kezeléséről és az igényeknek megfelelő elosztásáról. A társulás tagjai: mezőkövesdi Matyó, a bor- sodivánkai Kossuth, a szent- istváni XII. Pártkongresszus, a bogácsi Hoóvölgye Termelőszövetkezet és a megyei AGROKER Vállalat, amely egyik kezdeményezője volt az agrokémiai centrum létrehozásának. A létesítmény megvalósítása .több mint tízmillió forintot igén vei. amelyből 2.3 forintot az AGROTRÖSZT. illetve a megyei AGROKER Vállalat biztosít. Az agrokémiai centrum tervét a megyei AGROBER Vállalat még ebben a hónapban elkészíti; a beruházás befejezésének határideje pedig 1977. június 30-a. Így a jövő év második felében már ennek a társulásnak a közreműködésével végzik az érintett termelőszövetkezetek a talajerő visszaoótlást. Az alakuló ülésen megvitatták és elfogadták az agrokémiai centrum működését szabályozó úgynevezett társasági szerződést. Molnár József, a TESZÖV elnökhelyettese a dél-borsodi termelőszövetkezetek kezdeményezését példaként állította a megye közös gazdaságai í — Az V. ötéves tervet, te- 1' hát mai mindennapjainkat , t már j'obb felkészültség jel- s lemzi. Azt, hogy' a munkást sok, elsősorban a nagyüzemi j munkások lakáshelyzetének |í a korábbinál intenzívebben ti kell javulnia, a XI. párt- ;. kongresszus határozatai meg- r erősítették. Fontos politikai érdek és feladat tehát, hogy [í az adott vállalatok aktívan f segítsék az akciót. Üj vonás j Ugyanakkor az is, hogy táji hácsaink lehetőséget kaplak , arra, hogy a munkáslakások '.j területelőkészítési, előközmü- , Vesítési munkálatait is elvé- ( gezhessék. Erre a célra a me- , gyében 295 millió forint áll . rendelkezésre. Ez 2551 lakás I területelőkészítésére elegen- c do. Ezen túl. a bányászlakás- ( építési program keretében . még plusz 50 millió forint ' értékű közművesítést lehet !' elvégezni. Ezt Ózdon. Putno- ! kon és Kazincbarcikán kí- ' vánjuk felhasználni. A szám- ' szerűség oldaláról- a terv szerint, az OTP által szervezett munkáslakáséoftési akció keretében 2024 ilyen akAz épülő Tiszai Erőmű főcp Lelkesítő colok B z év utolsó hónapjába értünk, s rövidesen az új esztendőt köszöntjük. Üj évet kezdünk a gazdasági épitőmunkában is, ami — s ezen nincs mit tagadni — az eddigieknél is több erőfeszítést — ha szükséges — áldozatvállalást követel. személy szerint is mindenkitől: tudásához, tehetségéhez mérten. A jelenlegi tervidőszak startján túl vagyunk. Az elmúlt hónapokban végzett munka, a kivívott sikerek, a már készülő számvetésekbe kerülő adatok bizonyítják: a IV. ötéves terv befejezésekor jó alapról indultunk. A jo induláshoz azonban soha nem elég csak a szándék, az elhatározás, tettekre van szükség. A múlt év végén lezárt tervidőszak igazolta: dolgozó népünk a párt útmutatásainak szellemében nagy, cselekedetekre képes. 111 Borsodban is. Ha csa.í azt vesszük figyelembe, hogy 52 milliárd forint beruházást valósítottunk meg —, hogy új létesítmények felépítésébe kezdtünk —, hogy az üzemeknél és vállalatoknál, a legkisebb munkahelyen is mind jobban tért Hódit a korszerűség iránti igény, akkor is elmondhatjuk: megyénk országos viszonylatban figyelemre méltó eredményekkel dicsekedhet. A már elért eredményekből, a jól végzett munkával kialakított színvonalból engedni Borsodban nem szokás. Szokás viszont emelni a mércét, még többet tenni azért, hogy az alkotó munka sodrában évről évre gazdagabbak legyünk. Erre a lendületre, erre az akadályokkal szívósan szembenéző törekvésre, az igényességből fakadó, állandóan megújuló munkára joggal lehetünk büszkék. De, amikor ezt valljuk, nem feledhetjük el, hogy ..,4 gazdasági munkát nehezítette a világgazdaságban végbemenő kedvezőtlen folyamatok hatása, valamint a mezőgazdaságot sújtó szélsőséges , időjárás. Emiatt az 19 76. évi tervben kitűzött mulatókat — előreláthatóan — teljes mértékben nem érjük el.” E mondatok a párt Központi Bizottságának december 1-én tartott üléséről kiadott közleményben olvashatók. A gondokat nekünk, magunknak kell megoldanunk. Áz akadályok leküzdéséhez van erőnk, van képességünk, hiszen a világgazdaságban kialakult kedvezőtlen változások ellenére gazdasági életünk alapvetően a kijelölt irányban halad. Javult gazdasági építőmunkánk hatékonysága, fokozódott a termelékenység, kezdeti eredmények születtek — Borsodban is — a termelési szerkezet korszerűsítésében. az anyag és energia takarékosabb felhasználásában. Ebben — mindenekelőtt — a megye nagyüzemei, az LKM, a BVK. az ÖKÜ, a TVK. a D1GÉP — mutatnak példái. De sok példát idézhetnénk a közép- és kisüzemekből is. Ezekben a napokban mind sürűobfen érkeznek a hírek, jelentések arról, hogv befejezve az éves tervet, arra törekednek. iól . előkészítsék, megalapozottan kezdhessék a következőt: 1977-el. S ezen van a hfmsrsúlv' M indenki eiótt ismeretes: V ötéves tervünk második esztendeje a legfontosabb. a döntő év a terv végrehajtásában. Ezt azonban nem elég csak elismerni. mert ettől a terv csal; terv maradna. Hogy a tervből valóság legyen, ahhoz most. az év végéig még hátralevő időben arra van szükség. hogv az új gazdasági év előkésztésére az eddigieknél is mindenütt koncentráltabban f öveked jenek é* figyeljenek. I ‘ " ,, 1977-ben a gazdasági fejlődés üteme az ideinél gyorsabb legyen ... A nemzeti jövedelem növekedését a társadalmi termelés hatékonyságának javulása eredményezze’’. Ehhez az kell, hogy tovább erősödjenek a népgazdasági egyensúly javítását tartósan elősegítő folyamatok. E folyamatok sorában olyan tennivalókról van szó, mint a beruházások megvalósításának biztosítása, a gazdaságos termelési szerkezet kialakítása, a termelési kapacitások kihasználásának javítása, a munkaerő hatékony foglalkoztatottsága. S ami lényeges: ha valahol, akkor itt Borsodban különösen nagy jelentősége van annak, hogy bővüljön a minden piacon értékesíthető, versenyképes termékek előállítása. E tekintetben figyelemreméltó kezdeményezéseknek lehetünk tanúi, mindenekelőtt a kohászatban, a gépgyártásban és a vegyiparban. De más iparágakban is. Ezt igazolja. hogy a népgazdaság által biztosított, pályázat útján elnyerhető, 4.5 milliárd forint exportárualapot bővítő hitelből több mint 4 mii- liárdot megyénk üzemei már megkaptak, s felhasználásukat meg is kezdték. Ebből is kitűnik, hogy van kezdeményezőkészség, felkészültség és igény az új lehetőségek kiaknázására. Erre a törekvésre, az ilyen magatartásra a következő években — de különösen 1977-ben — még fokozottabban szükség lesz. hiszen a feladatok végrehajtásában Borsod súlya, szerepe vitathatatlan. A jövő évi költségvetés szerint a nemzeti jövedelem 6—6.5 százalékos növelését kell elérni. Az ipari termeit .1 .a.-« » jw v..nuv_ici\ rvyz- < íehi 0. — a mezogazdasagi termelést 5—5.5 —, az egy lakosra jutó reáljövedelmet 3.5—4. — az egy keresőre jutó reálbért 2.5—3 százalékkal kell növelni. Beruházásokra 164 milliárd forint fordítható országosan, amiből megyénkben olyan — már megkezdett — létesítmények valósulnak meg. mint Kazincbarcikán az új pvc-gyár. vagy a leninvárosi prollpro- pilén-üzem építése, s még egy sor olyan objektum, amelyeket határidőre megépíteni igen fontos feladat. E tekintetben lényeges, hogy a fejlesztési forrásokat mindenütt. elsősorban a már folyamatban levő beruházások gyorsabb megvalósítására összpontosítsák. U.j beruházás pedig csak ott kezdhető el, ahol megfelelő áz előkészítés, a felkészülés. Újra és újra azon van a hangsúly, amit a Központi Bizottság üléséről kiadott közlemény úgy fogalmazott meg, hogy .......az 1971. évi n épgazdasági terv eredményes végrehajtásának meghatározó szerepe van az V. ötéves terv céljainak elérésében ... A terv sikeres teljesítése azt igényli, hogy erősödjék az egységes szemlélet a teladatok megítélésében, fokozódjék a kezdeményezés, következetes, fegyelmezett legyen a végrehajtás." R övidesen új évet kezdünk a gazdasági építőmunkában. Rajtunk, személy szerint mindenkin múlik, hogy o megnövekedett feladatoknak, lelkesítő céljainknak, a part politikájának szellemében maradék" mm ....—..... m