Észak-Magyarország, 1976. november (32. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-11 / 267. szám

1976. november 11., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 az ju dr. Kádár Lászlóval Állami Fejlesztési Bank igazgatójával Interj Az V. ötéves terv első évének végéhez közeledvén, szeretnénk tájékoztatást ad­ni olvasóinknak a beruhá­zási célkitűzések megvalósí­tásának tapasztalatairól. Mi­után az Állami Fejlesztési Bank a beruházási infor­mációk összefogója is. ez­ért. felkerestük dr. Kádár Lászlót, az Állami Fejlesz­tési Bank igazgatóját, hogy adjon választ néhány kér­désre. — Melyek a megye szocia­lista szektorában az öiöüik iji- évcs tervben, kiemelten pedig az IMS. évre vonatkozó leg­fontosabb célkitűzések, felada­tok? — Közelítő számítások alapján a megye szocialista szektorában az V. ötéves terv időszakában mintegy 72—7(> milliárd forint beru­házás megvalósulására le­het számítani. A tervidő­szakban várhatóan 17 nagy­beruházás megvalósítása lesz folyamatban és kettő előkészítés alatt. — A célcsoportos beruhá­zások nagysága és aránya növekszik a megyében. Ezek közölt a vasúthálózat fej­lesztése. a vezetékrendsze­rek építése látszanak domi­náns szerepet. A vállalati és szövetkezeti beruházási le­hetőségék megítélésénél az­zal számolunk, hogy a be­ruházások finanszírozásában a nyereségből képzett fej­lesztési alap kisebb súllyal játszik szerepet (a megvál­tozott jövédelemszabályozás következményeként), míg az állami támogatás igény­bevételének lehetőségei nö­vekednek. A bankhitelen beiül pedig jelentős arányt kell, hogy képviseljen a konvertálható export-áru­alap bővítését, vagy létesí­tését célzó akciók nagysága. — Az 1976. évi népgazda­sági célkitűzések alapján a megyében mintegy 16 milli­árd forint értékű beruházás megvalósítása a feladat. A központi döntésű beruházá­sok körében közel 9 milli­árd forint értékű beruházás m egvalósí tásá val számol u n k. A tanácsi beruházások kö­rében az l!)7(i. évre előirány­zott 3.4 milliárd forint ősz- szegből a legjelentősebb ösz- szeget, 68 százalékot a la­kásépítésre terveztek, amely 2795 lakás megépítését tűzte célul. A vállalati és szövet­kezeti szektorban 1976-ban 4 milliárd forint beruházás teljesítése várható. — Az éves feladatok te­rületén és ágazati megoszlá­sát tekintve, az erős kon­centráltság jellemző, amely a korábbi évek tendenciájá­nak folytatását is jelenti. A beruházások nagy része Mis­kolc. Len in város. Kazinc­barcika, Özd területén való­sul meg. Egyben a vegy­ipari, viUamosenergia-ipari és kohászati ágazat további, jelentős erősödését eredmé­nyezi a megyében. — Az év folyamán befe­jezésre tervezett/ vagy a már befejeződött jelentő­sebb beruházások közül pél­daként említeném uz Ózdi Kohászati Üzemek rúd- és drót hengerművét, a szovjet —magyar földgázvezeték 11. szakaszának üzembe helye­zését. Külön ki kell emel­ni azokat a feladatokat, amelyek a már üzemelő be­ruházásoknál befejező és hi­ánypótlási munkákat jelen­tenek. amelyeknél nem a teljesítés mértéke, hanem a hiánytalan megvalósítás a fő feladat. — A következő évek be­ruházási feladatai közül há­rom beruházást említenék, az LKM minőségi a dóiévá r- tás-fejlesztését. a szovjet— magyar földgázvezeték III. ütemét és a Borsodi Tüzál- lóanyo“gyár beruházását. amelyek előkészítése szintén feladatainkat kénezik. I — Milyen volt «/. elmúlt ' három negyedév alall a be­ruházási feladatok Icljesdésé- ben az. clórchaladas cs mi várható az év végéig.’ — A köznonti döntésű be­ruházásoknál a háromne­gyedéves pénzügyi teljesítés a bázisidőszakhoz képest 105 százalék, azonban az éves feladatok 10—12 százalékos növekedését figyelembe vé­ve. a teljesítés időarányosan kedvezőtlenebb a múlt évi­nél. A harmadik negyedév­ben határozott élénkülés volt megfigyelhető a beru­házási feladatok teljesítésé­ben. így azek többségénél- várható az éves feladatok teljesítése. — A folyamatban levő nagyberuházásoknál az évre ütemezett kiemelkedően fon­tos feladatok közül még bi­zonytalan a Tiszai Hőerőmű. 215 mW kapacitást jelentő 1. sz. blokkinak — év vé­gére módosított határidejű — párhuzamos kapcsolása. Kedvezőtlen a Tiszai Kő­olaj finomító technológiai kombinált üzemének és az Ózdi Kohászati Üzemek acélgyártás-fejlesztésének készültségi foka. — A tanácsi beruházások körében az 197(1. évre terve­zett 2795 lakásból (amelyből Miskolcra 1518 lakás építé­sét tervezték), a harmadik neevedév végéig mintegy egvharmada .került átadásra, ami időarányosan kedvezőt­len és éves szinten is némi lemaradással lehet számolni. A miskolci 386 +14 ágyas csecsemő- és gyermekkór­ház műszaki átadása meg­történi. — A vállalati és szövet­kezeti beruházások körében az elmúlt három negyedév­ben a központi célkitűzések­kel összhangban az előző időszakokhoz képest a növe­kedés üteme mérséklődött, azonban a vállalati beruhá­zások növekedésének üteme meghaladja a szövetkezetit. — . A konvertálható ex­portárualap bővítő beruhá­zási ajánlatok elbírálása lassú ütemben halad és a beérkezett ajánlatok többsé­gét kellő megalapozottság hiányában átdolgozásra visz- sza kellett adni. — A korábbi évekhez vi­szonyítva legszembetűnőbb változás, hogy a saiát for­rásból megvalósuló beruhá­zások aránya erőteljesen nö- -vékedett. A beruházások döntően szinttartásra, szűk keresztmetszetek feloldását szolgáló gépesítésre, munka­erőhiányt pótló gének be­szerzésére és szociális léte­sítmények. megvalósítására irányultak. — A _ mezőgazdasági ter­melőszövetkezeteknél foko­zódott a termelési rendsze­rek bevezetésével kapcsola­tos beruházások termény- feldolgozó. -szárító berende­zések beszerzése. — Milyen gondok tapasztal­halók jelenleg a licruházásoK­bon? — A beruházási munka javításával kapcsolatosan számos befolyásoló tényezőt lehelne említeni, ezek közül csalj néhány általános és jellemző gondról szólnék. A megyei építőipar fejlődése és a megyén kívüli kivitele­zők nagyarányú részvétele mellett az építési igények és a rendelkezésre álló ka­pacitás között állandó fe­szültség mutatkozik. Az épí­tési egyensúlyhiány kihat a beruházási folyamat egészé­re és egyre erősödő tenden­ciát: mulat. — E témában elsősorban az építőipari szervezetek ütőképességének, technikai felszereltségének, a követel­ményszintektől való lemara­dását emelném ki. Az épí­tőipari létszámhiány a har­madik negyedév végén mint­egy 1000—1200 főre tehető, a szerelő vállalatok létszám- hiánya 600—700 fő. A lét­számhiányként érzékelt probléma mögöt.t —. bár egyes szakmáknál, vasbeton­szerelő. ács. valóban fennáll a hiány — termelékenységi, szervezési és munkarendben hiányosságok is meghúzód­nak. Az építőiparban a szo­kásostól eltérő munkarend alkalmazásával: folyamatos munkarenddel. több mű­szakkal, stb. csak szórvá­nyosan lehel találkozni. — Javításra szoruló terü­let változatlanul a tervező, a beruházó és a kivitelező szervezetek közötti együtt­működés. E szervezetek kö­zölt a munka javítása érde­kében gyakran születnek szocialista együttműködési szerződések. Ezek pozitív szerepének elismerése mel­lett szólni kell arról is, hogy a vállalások gyakran nem lépik túl a kétoldalú vállal­kozási szerződésekből eredő kötelezettségek mértékét. — Munkaszervezés szem­pontjából nem ítélhető elő­nyösnek a kivitelező szerve­zetek széttagoltsága mert a kivitelezés előrehaladása ér­dekében hozott döntések ne­hezen érvényesíthetők a mellérendeltségi viszonyban dolgozó szervezetek között. A számlázási fegyelem ja­vulásáról továbbra sem be­szélhetünk. A kivitelező vál­lalatok [áVyamutos pénzellá­tásra törekednek, figyelmen kívül hagyva a számlázási rende1 kezeseket és jogszabá­lyokat. A banki ár- és szám­laellenőrzés az első három negyedévben 155 millió fo­rint jogtalan kifizetést aka­dályozott meg. Ez az összeg az elmúlt év azonos idősza­kában 80 millió forint volt. — Milyenek az elmúl! cvben üzembe lépett nagyberuházá­soknál az üzemeltetés műsza­ki fettételei és hogyan ala­kul! a termelés ..felfutása”? — Az elmúlt évben üzem­be helyezett nagyberuházá­sok kapacitáskihasználása és a termelés felfutása még nem kielégítő. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a me­gyei szintű ipari termelés bázishoz viszonyított — ál­talában pozitívan értékelt — növekedése nem éri el a tervezett .színvonalat és a kapacitások jobb kihaszná­lásával még fokozható. Egyes beruházásoknál még újra jelentkeznek, vagy to­vábbra is fennállnak a pró­baüzemeltetés alatt tapasz­talt műszaki problémák. A m’űszaki zavarok és a gép- meghibásodások mehet t las­sítják a termelés felfutását az üzemeltetési teltételek biztosításának gondjai, pél­dául alaoarmaghianv. mun­kaerőhiány. illetve a dolgo­zók beeyakorlatlansága — mondotta dr. Kádár László. Csorba Barnabás A szorgos gönciek elmen­nek a dolguk után akar a lel­kibányai erdészéihez, a ba­romfifeldolgozóba. a vasútra is. Csakhogy amíg a férfiak vállalják a sok utazást, a tá- vollétet, addig az asszonyok­nak el kell látni a háztartást, iskolába járatni a gyereke­ket. Nekik már nem felel meg az ilyen vándorélettel járó munka, ők helyben sze­retnének dolgozni. Több szá­zan vannak, akik munkale­hetőségre várnak, bizonyítja a legutóbbi felmérés. A na­gyobbrészt szakma nélküli asszonyok aligha váltanának munkakönyvét, ha napi nyolc órában olyan elfoglaltsághoz juthatnának, ami idegen ed­digi életüktől. A nagyközség vezetői számára évek óta nyilvánvalónak látszik, hogy nem elég csak munkaalkal­mat teremteni, előnyben kell részesíteni a könnyűipari lesztési lehetőségeket. fej­A háromezer lakosú Gönc fiatal tanácsi vezetői ezekben a hetekben sokat fáradoznak azért, hogy a tervek valóra váljanak. Menyhért Béla ta­nácselnök és Kucsma István vb-titkár minden lehetőséget a leendő munkavállalók sze­mével vizsgál. Tudják azt ís. hogy a telephelyet, üzemet létesítő vállalatnak segíteni kell, a jó szándék kevés. Ezekről a gond.okról beszél­gettünk, amikor felvetődött a/, is. hogy egy háromezer lé­lekszámú községben sem szü­letik egyszeriben csaknem felezres munkaerő-tartalék. — Göncön nyolc település iskoláskorú gyerekei tanul­nak, ide köti ükéi a kollégi­um és bármilyen furcsán hangzik, a szülők beköltöztek a gyerekek után — mondja Menyhért Béla tanácselnök. — Pedig a hetvenes évek ele­jéig évről évre kevesebb la­kója volt Göncnek. Aggódva tapasztaltuk, hogy mind több porta marad gondozatlanul, az öreg parasztházak közül jó néhány vált évek alatt ér­téktelenné. mert nem volt aki rendbehözza a tetőt, a fala­kat. — Az elvándorlás úgy há­rom éve állt meg — veszi at a szót a titkár. — ,Azóty in­kább gyarapodóban van a la­kosság száma. A tanács vezetőinek sza­vaiból ügy tűnik, legelőbb a Budapesti Kútfúró és Kazán- építő Szövetkezeti Közös Vál­lalat munkahelye nyithatja meg kapuit a gönciek előtt. Munkavédelmi és szigetelő­anyagok készülnek majd Göncön a közös vállalat üze­mei számára. A régi énület- ben elvégzik a szükséges át­alakításokat. a betanítást helyben szervezik meg, és az 1977-es évben már huszon­ötén mondhatják munkahe­lyüknek a telepet, ahol tel­jesítménybérben dolgoznak. Épül Lcninvárosban a Tiszai Erőmű Brigádgyűlésen A Miskolci MÁV Igazga­tóságon. a III. forgalmi osz­tályon dolgozik a Kiváló Brigád címmel kétszeresen kitüntetett Haladás szocia­lista brigád. A tizenöt tagú kollektíva tanácskozásán vettünk részt a napokban. Mozgalmas egy ilyen bri- gádgyülés. A hivatal egyik helyisége átalakult tanácsteremmé. Az elnöki asztalnál vörös dra­péria, az összetolt íróaszta­lok mellett ülnek a brigád­tagok. Kiss László, brigádvezető ismerteti a napirendi pon­tokat. Van bőven belőlük, valamennyi munkájukkal kapcsolatos. Először Ládi Sándort kö­szönti Pásztor Zoltán. a III. forgalmi, osztály vezető­je. Kihangsúlyozna hogy a kiváló dolgozó cím kitünte­tést azért kapta meg. az idén. mert olyan vágányzá­ri feladatot oldott meg. amely munkánál a legki­sebb hiba súlyos károkat okozott volna. Kiváló mun­kát végzett.« Méltán érde­melte ki társai gratulációit is a kitüntetés mellé. Bialkó Gyulát. Simon Mik­lóst. Pócsa Belát és Zeni­tén yi Endréi születésnapjuk alkalmával üdvozlik egy- egy szál virággal... Megemlékeztek a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalomról. kerek, tömör kis beszéd kíséretében. Szavalat is elhangzott. Megejtették a november 6-i. szombati hétvégi bri- gádetlenörzési beosztást is. Szabad szombat következett volna, azonban e napon mindenki a vonalon volt és ellenőrizte a vasúti munkát. Szép gesztus volt, amikor kedvps ajándékot nyújtottak át Krausz Kálmánnak nyug­díjba vonulása alkalmából. Ezután alapos elemzés alá vették a vállalások teljesí­tését. Nem kellett szégyen­kezni. ami a brigádon mál­lóit, az megvalósult. Az éves vállalást szénen telje­sítik. Akad itt-ott adósság, de még van idő a törlesz­tésre. A gyűlésen Fazekas Bar­na brigádtag tájékoztatót mondott az őszi. szüreti vo­natok indításáról. Ebben az idényben naponta 8500 utast szállítottak. 81 pár vonatot szerveztek a szüreti forga­lom lebonyolítására. Es már a küszöbön kopogtat a ka­rácsonyi forgalom lebonyo­lítása. A brigádvezető be­számolt a személy- és te­hervonatok helyzetéről, a baleset alakulásáról, és az Minden egyes üzem telepí­tései alapos szemle, vizsgáló­dás előzi meg. Az óvatosság érthető, valamennyi vállalat, szövetkezet úgy szeretné be­fektetni fejlesztésre szánt fo­rintjait, hogy azok mielőbb és minél jobban megtérülje­nek. A Hegyalja Ruházati Szövetkezet vezetői a három régi diákotthonépület meg­tekintése után hajlottak az üzem telepítésére, jóllehet a nagyobb mértékű átalakítás az épületeken elkerülhetetlen. Viszont a remények kedvező­ek. ugyanis 120 asszonyt le­helne varrógép mellé ültetni rövid betanítási idő után. Egyelőre persze csak harmin­cán lennének. Az üzem mo­delljének a cigandit tekintik. Egyelőre persze a legköny- nyebben varrható ruhák ké­szülnek, aztán pedig a ké­nyesebb. nagyobb szakmái gyakorlatot igénylő munkák­ra kerül sor. — Lesz-e elég varrónő? Az elnök szerint a gönci asszo­nyokon. lányokon kívül szí­vesen vállalnának munkát Abaújvárról. Hidasnémetiből, Telkibányáról, Vilmányböl. Vizsolyból, vagy Göncruszká- ról is. A közelmúltban felkereste a Gönci Tanács vezetőit az Országos Telephelyforgalmi Központ: a Hazai Pamutszó- vőgyár új telephelyet.-szerel - ne létesíteni. Csakhogy az OTK egyenlő esélyeket adott Siklósnak és Göncnek. Akkor még érezhető volt. hogy a dunántúliak valahogy köze­lebb állnak a 100 milliós lé­tesítményi beruházás meg­szerzéséhez. Aztán megszüle­tett a döntés: Gönc. A szö­vés háromszáz embernek ad­hat munkát, illetve sok kar­bantartónak. villanyszerelő­nek, tehát férfiaknak is. Az sem maradt nyitott kérdés, honnan kerül ennyi szak­munkás a leendő üzembe, amikor a környéken sehol sincs szakmunkásképzés. A régóta „eljáró ’, távol dolgozó gönci szakmunkások — már most jelezték — örömmel térnek vissza. Azok az asszonyok, akik érdeklődtek a vállalat mun­kája iránt, már jártai-; a bu­dapesti üzemben és várako­zásokkal telve érkeztek haza. Nagy József ellenőrzések tapasztalatairól. Olykor szomorú jelenséggel találkoztak. Észrevételei!; papírra kerülték, és a fe­lettesek az értesülések bir- tokában intézkedtek. Más brigádok küldöttei is részt vették a brigádérte­kezleten. Így például Kollai Ferenc, a Makarenkó-bri- gád vezetője javaslattal élt: Kálkápolnán kommunista szombatokat tartottak, pél­dájuk követésére buzdította a jelenlevőket azzal a kité­tellel. hogy a munkáért já­ró pénzt gyűjtsék össze és építsenek a fiatal vasutasok részére garzonlakást. Megtudtuk, hogy szakmai és politikai képzésük elis­merésre méltó. Ez annál in­kább is méltányolandó, mert annak idején a brigádvezető és a kollektíva több tagja „egyszerű" segéd- és pá­lyamunkás volt. Ma a kol­lektívába n üzem mérnökök. felsőfokú technikumot vég­zettek dolgoznak. Mindenki­nek „kismillió” vasutas szak­mai vizsgája van s ahogy a technika fejlődik, úgy szó­lítja őket hivatásuk jobb szolgálata újra és újra az is­kolapadba. A brigádban önálló kul­turális élet. öntevékeny kul- túrmunka is folyik. Nem­csak színházba, moziba „kell” járni. kiállításokat megtekinteni. Például a november 4-én megtartott központi, igazga­tósági ünnepséget a brigád szervezte meg. A Nagy Ok­tóberi Szocialista Forrada­lom 59. évfordulójára tör­ténő megemlékezés tisztele­tére a kultúrműsort szintén ők adták. Minden brigádtag szerepel, funkciót kapott. Önálló énekkaruk van, Zemlényi Endre a karmes­ter. Nehezebb feladat telje­sítéséhez nem is oly régen Virág Elemért, a miskolci színház nyugdíjas karmeste­rei is felkérték. Van a bri­gádban kultúrfelelös. pénz­táros, fotós, naplóvezetö. A napló, amely 1963-tól. a megalakulástól napjainkig hűségesen vezetett, több kö­tetre rúg. Visszaadja az el­telt 10 év küzdelmét, ered­ményét. Makó Imre. a Tiszai pá­lyaudvar jelenlegi állomás- főnöke alapította meg a Haladás brigádot öt mindig megemlítik, ha szó esik a kollektíváról. Nehéz, küzdelmes hivatást választottak. Eddig semmi- íven eredmény nem hullt csak ügy az ölükbe. Min­den elismerés és siker mö­gött temérdek munka van. Csodálatos ez az együttes, csodálatos a munkabírásuk, pedig életkorban 40—50 év között járnak. Jó lenne, ha a fiatalok minden tekintet­ben nyomukba lépnének. Boda István

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom