Észak-Magyarország, 1976. november (32. évfolyam, 259-283. szám)
1976-11-02 / 259. szám
T97é. november 2., KecTcí ESZAK-MAGYARORSZÁG 3 W A karbanfaríóműhclybcn az egyik univerzális marógépen dolgozik Hák Zoltán szakmunkás. A KISMOTOR- ÉS GÉPGYÁR öt gyáregysége közül a mezőkövesdi 3-as számú üzem íi legfiatalabb. Mindössze néhány éves múlttal rendelkezik, ugyanis a IV. ötéves terv ele.ién létesítették. A csaknem 150 millió forint költséggel felépített gyáregységben két korszerű, tágas gépműhely, szerelde- üzemrész, festőműhely, foszfátozó részleg, szerszám- és karbantartó műhely, villamos fogadóállomás, raktárhelyiségek és különböző szociális létesítmények kaptak helyei. Az üzem erőteljes fejlődésére vall, hogy öt év leforgása alatt a dolgozólétszám többszörösére növekedett; jelenleg több mint félezer embernek nyújt biztos megélhetést, A vállalat, amelyet Csonka János, a magyar autó- és motorgyártás úttörője alapított, több mint lél évszázaddal ezelőtt, gazdag tapasztalatokkal rendelkezik a belső égésű motorok, valamint vasúti, közúti és vízi járművek különböző szerel vényeinek, felszerelési cikkeinek gyártásában. A kövesdi gyáregységben ma még ugyan nem állítanak elő komplett benzin- és Diesel-motorokat, áramfejlesztő gépeket, de amit csinálnak, azt igen magas műszaka színvonalon teszik. Mi is tulajdonképpen a profilja ennek az üzemnek? Elsőrendű feladata, hogy a vállalat más gyáraiban készített motorokhoz, gépekhez, szerelvényekhez biztosítsa a megfelelő alkatrészeket, amely gépi forgácsolással történik. A gyártóeszközök korszerűek: csaknem minden szerszámgéptípus megtalálható a műhelyekben. Szükség is van ezekre, hiszen a világpiacon csak kifogástalan minőségű, a lehető legkorszerűbb termékekkel lehet a versenyt felvenni. A dolgozóknak csaknem a fele nő. Ott találjuk őket a gépek, a munkapadok mellett: sokan közülük már szakmunkásvizsgát tettek, másik részük betanított munkásként dolgozik. És ráadásul, ugyanazt a munkát végzik, mint a férfiak. Arra azonban ügyelnek, hogy a 4több gyermekes és az egyedülálló anyák a számukra legkedvezőbb munkarendben dolgozhassanak. A gyengébb nem képviselői munkájukon keresztül már eddig is bebizonyították, hogy viszonylag elég könnyen elsajátítják a bonyolultnak tűnő technológiái, műszaki ismei'eteket. KÜLÖNBEN rendkívül fogékonyak az emberek az új iránt. Talán közrejátszik ebben az is, hogy a dolgozók többsége fiatal, akikben megvan a készség a szakmai tudás gyarapítására. Ma már egyre több dolgozó vesz részt az üzem által szervezett oktatásban és szakmai továbbképzésen. Jelenleg mintegy harminc százalékra tehető azoknak a munkavállalóknak a száma, akik szervezett oktatás keretében képezik magukat.. Mind többen győződnek meg róla, hogy csak jól felkészült szakemberek tudnak lépést tartani a technikai haladással. A Kismotor- és Gépgyárban egy mérnökre öt érettségizett, tíz szakmunkás és tíz betanított munkás jut. Ezt az arányt azonban tovább igyekeznek javítani. A dolgozókban is megvan az igyekezet. Szép számmal tanulnak például a műszaki és közgazdasági egyetem levelező tagozatán és sokan járnak gimnáziumba és szakközépiskolába is. AZ EDDIGI gyakorlat szerint évenként 5(i—100 dolgozóval nő a gyáregység létszáma. Honnan biztosítják az új munkaerőt? — vetődik fel a kérdés. Kész szakembereket ebben a városban is nehéz találni. Nin.cs más megoldás : a fiatalokat kell megnyerni a 'vasasszakmának. A gyáregység vezetői idejekorán felismerték az iparita- nuló-képzés fontosságát. Ezt a célt szolgálja a jól felszerelt tanműhely is, ahol a forgácsoló és géplakatos-tanulók gyakorlati oktatása folyik. A gyáregységvezetés igen jó kapcsolatot alakított ki a városban levő oktatási intézményekkel. Így hát. nem véletlen, hogy évenként száz fiatal tanulja a vasasszakmát, s legtöbbjük a szakmunkás-bizonyítvány meg szerzése után, ebben a megszokott környezetben ver gyökeret. Lovas Lajos Meggyorsult a kereskedelem fejlesztési üteme A kereskedelmi dolgozók helyzetével, a szakma gondjaival foglalkozott hétfői sajtótájékoztatóján a MUOSZ- ban dr. Krekács György, a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglálóipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára. Elmondotta egyebek között, hogy a KPVDSZ — a vasasszakszervezet után — a legnépesebb szakszervezet, megközelítően félmillió tagja van. A népgazdaság ágazatai közül a kereskedelem foglalkoztatja a legtöbb — szám szerint 360 ezer — nődolgozót. Elismeréssel szólt arról, hogy a negyedik ötéves tervben meggyorsult a kereskedelem fejlesztési üteme. Szólt a főtitkár a létszámgondokról, amelyek kisebb mértékben már a vidéki városokban, az ipari centrumokban is fellelhetők, és nemcsak az élelmiszeri par- ban és a vendéglátásban, hanem az iparcikk-kereskedelemben is. Egyre nehezebb a megfelelő utánpótlás. Az elmúlt tervidőszakban a kereskedelmi szakmunkástanulók száma több mint 5 százalékkal csökkent, s a végzett tanulók fele is másutt, ipari vállalatoknál helyezkedett el. A főtitkár végül arról szólt, hogy a .szakszervezet támogatja a kereskedelemben az intenzív fejlesztési módszerek alkalmazását, a hatékony kiszolgálási formák további szélesítését, a boltok munka- szervezési intézkedéseit, a nehéz fizikai munka gépesítését, stb. A szakszervezethez tartozó vállalatok, szövetkezetek és intézmények az ötödik ötéves tervidőszakban 6,5 milliárd forintot irányoztak elő a munkakörülmények további javítására: szociális célokra összesen több, mint 10 milliárd forintot terveztek. Olcsóbb a filter... Á levegő tiszt A lí'VfMía tisztasága it* tgw szempontjából az egész ország védett területnek számít. Vannak továbbá, kiemelten védett területek, — mint például Lillafüred és Miskolc-Tapolca —, amelyek többnyire pihenőhelyek. üdülőközpontok. És vannak sajnos, egyéb területek is. Az egyéb területeken élőknek el kell tűrniük bizonyos port, gázt. füstöt, mert egyébbel a fejlett iparvidékeket jelölik. Nem régiek e kategóriák, 1974-ben készült el a borsodi iparvidék levegőtisztaságának vé- deliVii terve, ezután jelentek meg a térképen a védett területet az egyéb területtől elhatároló vonalak. A méréseket az Építésügyi- Minőségellenőrző Intézet végzi — rendszeresen. Az egyéb kategóriához tartozó területek Borsodban a Sajó völgyét jelentik elsősorban, de vannak ilyen foltok az edelényi. mezöcsáti és szerencsi járásban is. Nyolcszáz légszennyező üzemet tartanak nyilván megyénkben. ebből hatszáz a Sajó- völgyben működik. Özddal kezdődik a sor. A legszeny- riyezettebb városnak tartják, időnként a megengedettnél sokszorosan több port és szénmonoxidot bocsátanak ki az üzemek. Az Özdi Kohászati Üzemek nagy összegeket fordít a légszennyezés megakadályozására, de amit eddig teli, az még csak kezdeti lépésnek tekinthető. Kazincbarcika légterét az ülepedő por, az ammónia és a nitrogénoxidok szennyezik. Az újváros szerencsés helyre épült, az üzemek légszeny- nyét máshová fújja a szél. A vegyi üzemek gázait meglehetősen nehéz lekötni, de a Borsodi Vegyikombinát törekvései megnyugtatóak. Levegőtisztaság-védelmi pályázatára támogatást is kapott a levegőtisztaság-védelmi területi alapból. Pedig nem könnyű hozzájutni ehhez a támogatáshoz, azok az üzemek részesednek belőle, amelyek nagy összegeket fordítanak a légszennyezés megakadályozására, amelyek tervei megfelelnek a közegész ségügyi normáknak. A Borsodi Hőerőmű az év végéig 10 millió forintot kap az alapból, majd a következő évek valamelyikében is ugyanennyit, tehát összesen 20 milliót. A hőerőmű tíz év alatt az összes kazánját ellátja elektrofilterrel. A Cső- szerelöipari Vállalattal már megkötötte szerződését az első öt elektrofilter gyártására és szerelésére. Ez a beruházás — az öt berendezés — 100 millió forintba kerül. A miskolciak szálló portól egyaránt szenvednek és a határértékek fölött van a város egyes területén a levegő kéndioxid- tartalma is. Bőven jut a városnak a sajószentpéteri út melletti Borsodi Ércelökészí- tő Mű légszennyező anyagaiból. A megyei tanács levegőtisztaság-védelmi felügyelője —, akitől információinkat kaptuk — egyetlen dossziéban sem talált adatokat a BÉM-ről. Kérdésünkkel — mit tervez a mű a 1 égszen nyezés m ega ka dál y o- zása érdekében — bekopogtattunk a BÉM-hez. de az illetékesek nem tudtak idői szakítani az ötperces válaszra. Leninváros levegőjét a por és a nitrózus gázok szeny- nyezik. Ennek a térségnek az üzemei is napirenden tartják a szennyezőanyagok kiszűrését, a legfrissebb pályázatok között található .a Tiszai Hőerőműé is. A pályázatok számából is kiderül, hogy az utóbbi időben egyre több vállalat határozta el a beruházásokat. Mert már nem „csak” a környezettel, a környezetben élő emberekkel szembeni felelősség 'indokolja a tisztító- berendezések beszerzését. Iranern — szerencsére — a gazdasági számítások is a beruházások ésszerűségét indokolják. Magasak a légszeny- nyezési bírságok! Sok helyütt kidobott pénzként emlegetik: évekig fizetni keli. és közben minden marad a régiben. 'Ma már a kisebb üzemektől, mint például a Debreceni Közúti Építő Vállalat tállyai aszfaltkeverő üzemétől is érkeznek — ilyen megfontolások alapján — pályázatok. Röiinvíi az üzemek helyIVuuin it zetén_ hogy bővül az elektrofilterek és egyéb tisztítóberendezések választéka. Alig egy évtizede még csak nyugati gyártmányú filterekét lehetett kapni — borsos áron. Néhány éve az NDK és Csehszlovákia is gyárt ilyen berendezéseket, amelyekhez mérsékeltebb áron lehet hozzájutni. A Borsodi Hőerőmű pedig már magyar gyárral kötött szerződést. —lévay— A magyarázkodás nélküli magyarázat fi tárcsáról és egy Felsőzsolcán, a Lenin Termelőszövetkezetben egy újságcikk nyomában jártam. Talán, még olvasóink is emlékeznek rá,’ a kis történet a „szerencseborsó”-ról szólt. A 3-as országút jobb oldalán húzódó 25 hektáros tábláról, amelyen kétszer termett a borsó. Egyszer úgy június táján, amikor a fajtaborsót a termelőszövetkezet betakarította. Másodszor szeptember derekán, amikor az árvakelést boldog-boldogtalan szedte és vitte haza, vagy .kilónként tizenötért a Búza téri piacra. Nos, a termelőszövetkezet szakmai vezetésének ez ügyben néhány célzatos kérdést tettünk fel, a nagy szem- veszteségre, az elhanyagolt nyári talajmunkákra vonatkozóan. Amit nem is reméltünk, választ kaptunk rá. A főagronómus levelében csak egy kérés szerepelt: Magya- razkodás helyett inkább nézzünk körül a termelőszövetkezetben. Így kerültem Felsőzsolcára, pontosabban az ügy egyik „főszereplőjéhez”, amely a szárítóberendezés mellett értetlenkedett. Egy tárcsa szétszedett darabjai. Deres István tsz-elnök: — Hány évesre becsüli? — Ötre — feleltem. A válaszon nem sokat gondolkodtam, hiszen a sok hegesztés, a 10—15 centire lekopott csipkés tárcsalapok, a megvetemedett tartókeret, elíerdült tengelyek az „idős kor” érzését keltették. És jött a csattanó: — Mindössze kétéves I A ■*A gépműhely kis irodájában jegyzőkönyvekből, feljegyzésekből megismerkedtem a két T—480-as tárcsa történetével. Az egész bonyodalom az IKK termelési rendszerbe lépéskor kezdődött. Mint sok gazdasagot, úgy érzem a Lenin Termelőszövetkezetet is a rendszerek nagy teljesítményű erő- és munkagépei érdekelték elsősorban. A bábolnai iparszerü kukoricatermesztési rendszer a tagjainak adott gépekért nem kér készpénzt, hanem a vételárat kukoricával is lehet törleszteni. Ez nagy vonzerő, hiszen a Rába—Steigers a KLC-eke és' a T—480-as tárcsa ára több mint kétmillió forint! A felsőzsolcai termelőszövetkezet fejlesztési alapja ekkora beruházást nem tesz lehetővé, mondjuk ki nyíltan, tőkehiányos az üzem. A nagv teljesítményű traktor megvétele, a munka minőségi javításán túl feleslegessé teszi a kisebb traktorokat. Nemkin Béla főagronómus: — A Rába—Steiger egymaga erőgépállományunk 50 százalékát jelenti. Ha valamelyik munkagép, akár az eke, vagy a tárcsa rossz és a kieső munkanapok száma eléri az egy hónapot, akkor nagyon nagy baj van. Mint a múlt évben. Tavaly szeptember 7-én. megérkezett a várva várt (h Rába—Stei- gerhez egyedül kapcsolható), KLC-eke. A Mosonmagyaróvári Gépgyár gyártmánya, amihez nagy reményeket fűzlek. Három nap múltán már a tábja szélén találjuk kissé megviselt állapotban. Ötszáz méter megtétele után a vo nórúd elszakadt. Nem (őrt, nem a traktoros hibája, hiszen ő csak dühöngeni tudott, hanem, ahogy a drótot húzzák, egyre vékonyodva elszakadt. Hely hiányában nem akarjuk a KLC őszi hibáit leírni. A szántásból kieső 25 nap mindent megmagyaráz. A gép napi teljesítménye 30 hektár. így nem csoda, hogy Felsőzsolca környékén, tavaly 600 hektáron képtelenek voltak megforgatni a talajt. A termelési eredmények pedig a talajmunkák függvényei. Mielőtt Oláh Bertalan, a tsz gépészmérnöke tovább fűzné a gazdaságosság és a gépek kapcsolatát, szeretnénk egy kis kitérőt tenni. Csak a szomszédba rándul- nánk át. Semsei Barnahoz, a hernádnémeli Her n ád v ölgve Termelőszövetkezet gépészmérnökéhez. A múlt évben, sokat panaszkodtak itt is a KLC-ekére. Nos a rosszat a gyár egy megerősített konstrukcióra cserélte ki. Az eke megerősített változata bevált. Kifogástalan munkája —• amelyet mindig dicsértünk —, most már párosul aávag- szerkezetének erősségével is. Azért szeretnénk emlékeztetni a gyárat: a régebben kiadott munkagépeknél megtalálhatók még a különböző szerkezeti gyengeségek. És ezért tovább tart a „kilincselés”. Mint Felsőzsolcán is, ahová visszakanyarodva, idéznénk Oláh Bertalan megjegyzését: — Az ekére eddig a termelőszövetkezet 38 ezer forintot költött. A rendszer garanciális szolgálata pedig mintegy 40 ezer forintot. A munkagép beszerzési ára 128 ezer forint. A három adat tükrében az ekét egyértelműen aligha dicsérhetnénk. Ha hozzátesz- szük. hogy ezer forintot érő ekevasával rendszerint csak két napot tudnak dolgozni, nem irigylem a tsz-t. ahol az őszi munkák önköltségébe az alkatrész ára „szervesen” beletartozik. És ez a nem kis összeg ugrásszerűen növekszik. ha a tárcsa költségeit is beleszámítjuk. Deres István elnök megelőzött: — A kecskeméti MEZŐGÉP solti gyárában készült a tárcsa. Előzőleg már láttuk a mezőgazdasági kiállításon, ahol csupa nagy betűvel mellé volt írva: „Import pótló geo”. Értéke 107 ezer forint. Mit pótol? A gépjegyzék könyvünkben azt a helyet, ahová azt írtuk, van tárcsánk. A megjegyzés epés, de .11 A kétéves gépről, néhány „gyakorlati” megjegyzést tennénk. A kettő közül állandóan csak egy tud üzemelni, mert hol az egyik, hol a másik „robban le”. Egy ,tárcsalap ára 760 forint, de egy darabot nem lehet cserélni, csak az összesei, a garnitúra pedig 50 ezer forintba kerül. Sajnos a „levelek” egyenetlenül kopnak, a 3 centimétertől a 15 centiméterig. A többi alkatrészcserét is beleszámolva. az anyaghibás konstrukciót 70 ezer forintért lehetne most működésképes állapotba hozni, s vajon megéri-e. ■írt Amit láttam, az magyarázat nélküli magyarázata vo’* a 25 hektár árvakelésnek. Es meg szeretném kérdezni azoklól, akiket illet: — szerintük. hogyan tud dolgozni a gépműhely udvarán széf- / szedeti gép? Kármán István
