Észak-Magyarország, 1976. november (32. évfolyam, 259-283. szám)
1976-11-02 / 259. szám
„iESZAK-MAGYARORSZAG 4& 1976. november kedd A képernyő előtt Fórum és Hofi Magyarországon minden ötödik ember a fővárosban él. Minden, vagy csaknem minden 'központi hivatal, intézményi centrum ott van, a nem Budapestien élőknek is gyakran van dolguk a metropolisban, sűrűbb-ritkább időközökben megmegfordul ott a vidéki lakosság jelentős hányada. Nem lebecsülendő azok száma sem, akiknetk Budapest jelenti a munkahelyet. Ha még mindezekhez hozzávesszük, hogy a tömegkommunikáció jóvoltából, különösképpen a Tv-híradó képsoraiból esténként budapesti utcáko-n járunk, budapesti örömökben és gondokban részesülünk, bizton elmondható, hogy a múlt szerdán sugárzott Fórum — a fővárosról című adós nemcsak az ország egyötödének érdeklődésére tarthatott számot. (No meg a másik csatornán sugárzott operaközvetítés — Tosca — is szűkebb közönségrétegeket vonzott.) A - Fórum-adások már régóta megszokottak a képernyőn. Nem ritkán hosszú időre emlékezetesen izgalmasak is. Ez a fővárosi fórum nem tartozott a ieigizgalmasabbak közé, de unalmas sem volt. A témák jobb megválasztását, csoportosítását jól szolgálta a néhány előzetesen készített, utcai riport (a látottaknak bizonyára többszörös«), s a budapesti lakosok körében is igen nagy volt az érdeklődés. Ezt bizonyítja a beérkezett kérdések igen magas száma. A válaszolók — a Fővárosi Tanács elnöke, négy elnökhelyettese és vb-titkára — korrekt módon, felelősségteljesen adtak választ a legkülönbözőbb kérdésekre. Őszintén, mindenféle rózsaszínűbbre- festés szándéka nélkül, mindenkor számolva a realitásokkal és figyelmeztetve arra a fővárosiakat is. Tulajdonképpen itt be is fejezhetném a fővárosi fórumról szóló jegyzetet, ha nem nézte volna esetleg egy-két millió vidéki magyar állampolgár is. S mert a főváros nemcsak a budapestieké — mint arra a bevezetőben céloztam —. jó lett volna többet hallani arról, mit tesz a főváros a Budapestre> utazó, nem ritkán odautazni kényszerülő vidéki állampolgár kedvére, segítésére. Persze, ehhez kérdezni is kellett volna. De Petress a pesti utcán gyűjtögette a kérdéseket, telefonon is bizonyára döntő többségben a budapestiek jelentkezgettek, s amit mi kérdeznénk, az ő gondolatkörükön kívül esik. Mert például nem lett volna oktalan egy ilyenforma kérdés: fenntartva, hogy együtt örülünk a fővárosiakkal Budapest szépülésén, világszínvonalú intézményeinek születésén, s együtt füstölgünk velük néhány vitatható beruházáson, szeretnélek megtudni, vajon mikor épül majd néhány olyan korszerű, de nem luxus jellegű szálloda is,.amelyben a vidéki magyar állampolgár az átlagkereset mellett elérhető áron szállást kaphat, ha sorsa a fővárosba szólítja, akár hivatalosan, akár saját kedvére? ■* Aligha lehet pontosan felmérni, hányán ültek a képernyők elé pénteken este nyolc 'órakor, de biztos, hogy igen sokan. Hofi Géza műsora változatlanul nagyon vonzó. Hofi hovatovább már valóságos intézménynek számít. Az Építem a csatornámat című, a Mikroszkóp Színpad műsorából vett, s Horváth Adóm által televízióra rendezett ötvenöt perces magánszáma bizonyára százezreknek adott örömöt, szórakozást, s sokan néztek jelentősen.egymásra, mondván, nocsak, megint jól beolvasott a Hofi. Hofi Géza műsora most1 is élvezetes volt. Nagyszerűen kiszámított „rögtönzései”, „elszólásai”, félbemaradt mozdulatai, a mindenkor az okos, mindent jól látó kisember platformjáról történő témaközelítései, alapos tájékozottsága most is szórakoztattak, elgondolkoztattak. „Figyelmeztetései”, hogy nocsak, kacarászás közben se feledjük: mi egy meghatározott irányba és cél felé haladunk, s nem ezt a célt, vagy haladást állítjuk pellengérre, hanem éppen az akadályokat és akadályozókat. mindenkor: jól helyeződtek el. Tájékozottsága, közösségben való gondolkodása, csontig hatoló szatirikus ábrázolásmódja, látszólagos laza, valójában nagyon is tudatos és célratörő műsorszerkesztése újra célba talált. Mi az, amit mégis el kell mondanunk? Üjabb motívumok, kifejezési módok kellene, hogy frissítsék már Hofi magánszámait,'hogy a gyakorlottabb néző se mondhassa be előre a várható fordulatot, mozgást, vagy poént. Valamivel kevésbé fölényesen kioktató hangnem kívánkoznék azokkal szemben, akik esetleg nem mindenben értenek vele egyet, akiket most bunkóknak nevezett, ne erősítse azt a hitet, hogy mindig ő a legokosabb és azt a tévhitet, hogy neki szabad másokat lebecsülni. És még valami, de ez nem rá tartozik: ne késsen egy rögzített műsor adása közel fél évet, mert hatástalanítja a poénokat; másrészt: ötvenöt perc nem volt-e kicsit sok erre a műsorra ? Benedek Miklós NE HALASSZA TAVASZRA kerítésének építését! \t$> VASKAPUK ÉS KERÍTÉSBETÉTEK REKLÁMÁRON beszerezhetők a TÜZÉP Vállalat telepein! LEPKE ketszárnyas nagykapu 1 .110 Ft LEPKE kiskapu 474 Ft LEPKE I A kerítésmező lábbal 292 Et KUNSÁGI ketszárnyas nagykapu 1 ISO Ft KUNSÁGI kiskapu 500 Ft KUNSÁGI kerítésmező lábbal :uo Ft A - fenti termékek telepeinken OTP terhére is beszerezhetők! építési kölcsön / ÉSZAK-MAGVARORSZÁGI TÜZE! » VÁLLALAT Ari.'j--, íiHf Czinkc Ferenc munkája Szocialista városok fotókiállítása A kazincbarcikai, városi kiállítóteremben a szocialista városok harmadik országos fotókiállítását — 52 alkotó 111 képét láthatjuk — szombat délután nyitotta meg Takács István, a Kazincbarcikai városi Tanács elnöke. Az immár hagyományossá vált pályázat és kiállítás jelentőségének méltatása után a díjazott képek alkotói a Népművelési Intézet, a Fotó című lap, a Borsod megyei Tanács művelődésügyi osztálya, valamint a kazincbarcikai párt-, állami, tömegszervezetek, intézmények és vállalatok által felajánlott jutalmakat vetlek át. Nehéz lenne mind az 52 kiállító képét felsorolnunk, de említsük meg azokat — a díjazottakat —, akiknek legjobban sikerült az elröppenő pillanat látványának megörökítése: Angyal László a '"'ép, Balás István Űtépítők, E. Szabó István Város és fénykép album (sorozat), Gebhardt György Csillés, Gvenes Kálmán Vasbetonszerelők, Herpay Gábor Sára néni, Ilku János Üzem, Juhász Miklós Menekülés, Kurucz János Korrmozició, Medgyasz- szay Béla Sirályok, Nagy Sándor A .szénhegyen, Pap Zoltán Nemzedékek (sorozat) és Skarupka Tivadar Dinamika című képe kapott díjat. A kiállítás témája szocialista városaink dinamikus fejlődése, az ott dolgozó emberek élete, munkája, eredményei. Ezen kívül termé- szetésen azok a képek is helyet kaptak, amelyek mindennapi életünk apró eseményeit örökítik meg művészi színvonalon. A paravánokon függő képek azt láttatják, hogyan nőttek ki virágos, tarka mezők helyén ég felé törő, új, modern városok, gyáróriások, és a képeken látjuk az embert is, aki szellemével. erejével, hitével és helytállásával mindezt megvalósította: a vasbetonszerelő hóban edzőit kemény tekintetét. a csillés megfeszülő izmait, a kohászok munkakörülményeit. S magunk előtt látiuk az ezernyi arcú, kifakult kendőjű, tűnődő szavú parasztasszonyt is. akinek talán a fiai és lányai már egy bánya mélyében, egy üzem éjszakai műszakjában, vagy éppen egy szerelőállvány szédítő magasságában járulnak hozzá életünk szocialista átalakulásához. Ez a kiállítás méltó folytatása az előzőeknek: a Kazincbarcika történetét bemutató tárlatnak, a festők, a lengyel fotóművészek, a megyei képzőművészek, valamint Mezey István grafikai kiállításainak.' ■ Bagi Aranka Vásároljon Márka szőlőt! Keresse a rózsaszín- és a kékbetétes kupakot! 500 ÉS 100 FORINTOS AJANDÉKUTALVANYT KAP. HA 1976. DECEMBER 31-IG AJÁNLOTT LEVÉLBEN. A NÉV ÉS PONTOS CÍM MEGJELÖLÉSÉVEL BEKÜLDI A KUPAKOT A BORGAZDASAGI VÁLLALATOK TRÖSZTJÉHEZ (1054 Budaposl, Széchenyi rakpart 6.) A beküldők további értékes - 5000. 3000 vagy 2000 forint értékű - ajándékutalványt nyerhetnek Ne felejtse el megnézni a kupakot: ÖN IS NYERHETI Szakmai-módszertani füzetek Koncentráció az idegen n A Borsod megyei Tanács művelődésügyi osztálya Pedagógus Továbbképzési Intézetének gondozásában látott napvilágot — a Szakmai- módszertani füzetek sorozatban — Kováts Dániel tanulmánya : A koncentráció lehetőségei az idegen nyelvek tanításában. A szerző az angol nyelv tanításához 'járul hozzá néhány roppant érdekes adalékkal — s talán nem túlzás állítani; néhány megállapítását, elvi észrevételét és okfejtését hasznosítani lehet más idegen nyelvek tanításában is. Anélkül, hogy a tanulmány, részleteibe bocsátkoznánk, érdemes felhívni a figyelmet arx'a a — a tanulmány szerzője állal is idézett — didaktikai igazságra, hogy „az egyes tantárgyakat nem hagyjuk elszigetelten egymás mellett, hanem természetes belső szálakkal igyekszünk azokat egymáshoz fűzni . . . Kétségtelenül szükséges ugyan a tárgyak közötti kapcsolatokat tárgyi érintkezési pontjaikban biztosítani, de nem kevésbé fontos a tantárgyak összefüggését egységes nevelő hatásukban keresni.” Nos, a különböző tanfár- gvak összefüggéseiről —például a történelem és az irodalom kapcsolatairól — meglehetősen sok szó esik napjainkban, s az úgynevezett tantárgycsoportos oktatás elméletét is ez a szükségszerűség alapozná meg. De viszonylag kevesebb szó esik arról — és ezen a téren a la- i tin nyelv funkcióvesztésével az alapok is kétségessé váltak —. hogy a nyelvek tanításában mennyire lehet érdemlegesen támaszkodni más tantárgyak ismeretanyagára. A nyelvtanításban a Koncentráció lehetőségét bizonyos mértékig megkérdőjelezte az is, hogy — bár korántsem elégséges* eredménnyel — az utóbbi években a beszélleté- sen, s kevésbé a nyelvi gon- dolicodáson volt a hangsúly. Kováts Dániel tanulmányában — s ez nagy érdeme —, a grammatikai ismeretek na- gyobb térhódítása mellett ig.y természetszerűleg fogalmazódott meg az igény: „az értelmi nevelés területén és az ezen a területen folyó nevelési munka jegyében a ma- j gyár nyelv koncentrációs j alapja a tanított idegen nyelvek minél eredményesebb el- i sa.iátíttatásának.” Említettük már, hogy nem célunk ezúttal a tanulmány- kötet részletes ismertetése. A Pedagógus Továbbképzési In- i tézel gondozásában megje- ! lent tanulmánykötet — a sorozat címe is erre utal — szakmai jellegű, elsősorban a í nyelvtanárok érdeklődésére i tarthat számot. Ök pedig — remélhetőleg — figyelemmel kísérik, figyelemmel kísérhetik — az ily módon közkinccsé váló tudományos eredményeket. Mert — s őszinte örömünkre szolgál kimondani — a borsodi kutató pedagógusok egyre figyelemreméltóbb eredményeket érnek el nemcsak a gyakorlati oktató munkában, hanem annak tudományos-elméleti megalapozásában is. S ezért örülhetünk minden egyes, újonnan megjelenő szakmaimódszertani füzetnek is. (cs. a.) A novem Napjaink A Napjaink című irodalmi és kulturális havilap novemberi számának címpldalán Lenkey Zoltán rajza idézi a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóját,, s a szovjet néppel való kapcsolatainkat tükrözi Gulyás Mihály Szibériában jártam című írása, Gennagyij I^arpuny in és Viktor Kresank no- viszibirszki költők — Papp Lajos fordítósában olvasható — több verse. Áttételesen e témakörhe: kapcsolódik Ki-i rály Zsuzsa nagyobb terjedelmű munkája — Aki megéli és létrehozza; A mai szovjet széppróza fejlődése és változásai — is. A lapszám egyéb írásai közül feltétlenül kiemelkedő Fábián Gyula Tisztuló emlékezete, a fényes szelek nemzedéke egyik képviselőjének visszapillantása, Szendrei Lőrinc Fáskamrától a főbérletig című irodalmi riportja, Erdős István Ha eljön a nap című szociográfiájának részlete. Tóth Lajos A kétfejű gyufa esztendeié című szépprózája. A Rákóczi-évfor- dulóra két írás emlékeztet: Bán Imre Szathmáry Király Adómról ír, Zöldi László pedig Rákóczi küldetésének regénye . címmel Laczkó Géza torzóban maradt művéről szól. A művészeti kritikák között Zimorjyi Zoltán, a Miskolci Nemzeti Színház Slruc- cok estélye, Gyarmati Béla pedig a mi Moliére-ünk című produkcióját elemzi. A filmek közül Fóbrí Zoltán Az ötödik pecsét című alkotásáról — A félelem útvesztői címmel — Benedek Miklós írt' kritikai jegyzetet, A Figyelő rovatban ez alkalommal egy, a Századokban megjelent tanulmány alapján Kossuth Lajosnak az USA politikai berendezkedéséről vallott megnyilatkozásairól ír Fenyő István. Viszonylag szű- l.jbb most a Könyvek között rovat, ugyanakkor Csokonai kritikai kiadásának kapcsán a kritikai kiadások hasznáról olvashatunk. Igen gazdag a lapszám grafikai és versanyuga, megemlékezést olvashatunk a nemrégelhunyt LajoSjÁrpád néprajzkutatóról. A Miskolci Vendéglátói pari Vállalat felvételt hirdet az alábbi munkakörök betöltéséreműszerész, kávégépszerelö, villanyszerelő szakmunkás, lakatos-hegesztő vizsgával rendelkezők előnyben, továbbá 5 fő segédmunkás részére JELENTKEZÉS Miskolci Vendéglátóipari Vállalat karbantartó részlege, Miskolc, Kőris K. u. 4.
