Észak-Magyarország, 1976. november (32. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-04 / 261. szám

\ 1976. november 4., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Ilit ideit a megbecsülés? — Szeretem én a számo­kat:, bámni is tudok velük. De csak úgy, hogy fogok egy darab papírt, a falra fekte­tem. és ripsz-ropsz, kiszá­mítok valamit. Aztán a gép mellé állok, és megcsinálom azt, amit az előbb kiszámí­tottam. — íróasztal, szorzógép, in­digó? — Akiknek ilyesmi kell a munkához, azok szerelik az irodai munkát. Biztosan •szépnek is tartják. Én nem tudnám elviselni. Engem a fizikai munka boldogít. Nagy Mátyással, a Miskol­ci Vasipari Vállalat lakato­sával a kétkezi munka szép­ségeiről és nehézségeiről be­szélgetünk. Szó esik a kéz- zelfoghatóságról, a munka eredményének szüntelen mér­hetőségéről és arról a jó ér­zésről, amelyet a végered­mény kelt az emberben. — Egy elektrotechnikus bizonyára boldog, hogy az a kicsi műszer mennyi min­denre képes. Mi meg akkor vagyunk boldogok, ha meg­látunk egy hatalmas csarno­kot, ami a mi vasszerkeze­tünkből épült. Ha meglátom aiz Ózdi Kohászati -Üzemek­ben azt az öntöcsarnokot, vagy az LKM-ben a gáztisz­títót, szinte minden eszembe jut, ami a gyártási idő alatt történt. Emlékszem az aggo­dalmakra, a töprengésekre, arra a 150—200 tonnányi anyagra, amelyet leraktak az udvaron, és mi azt sem tud­tuk, hogyan mozdítsunk meg egy-egy hatalmas vasrudat. — Nagy még a fizikai igénybevétel ? — Kiesi a mi vállalatunk ahhoz, hogy darunk legyen. De gondolkodni azt tudunk, és nem felejtjük el a köz­mondást, hogy „többet ész­szel, mint erővel”. Naponta adódnak itt olyan alkalmak, hogy az észnek kell helyet­tesítenie az izmokat. Egy- egy sikeresebb, nagyobb öt­letből újítás kerekedik. Több egyéni és közös újításom van már... — Megbecsülik az újító­kat? — Erkölcsileg és anyagilag is. Különben is: itt gyorsan kiderül, hogy ki milyen munkás, mert kevesen va­gyunk, Ügyelni tudjuk egy­mást. A jó munkásból — ez a tapasztalat — előbb-utóbb újító válik. A mi csoportunk­ban a többség fiatal, és öröm nézni, hogy némelyik milyen szakmai bravúrokat csinál. A csoport szocialista bri­gád is. Nagy Mátyás cso­portvezető is a szocialista brigád tagja. Sokáig mesél brigádélményeiröl, a válla­lásokról, a lengyel utazás­ról. a brigád eredményeiről, aztán ismét a fizikai mun­kára. a fizikai munkásra te­relődik a szó. — Már kevesebb szó esik erről, de annak idején egy­szerűen nem értettem, miért beszélnek annyit a fizikai munkás megbecsüléséről. Nincsenek nagy tapasztalata­im, mert a szakmunkásvizs­ga óta itt dolgozom, és an­nak már húsz esztendeje. Szóval, nem tudom másutt hogy van. hogy volt ez... Itt soha nem volt ilyen prob­léma. nem volt hiány meg­becsülésben. A világ legter­mészetesebb dolga, hogy be­megyek az igazgatóhoz és el­mondom a véleményemet. Aki jól dolgozik, azt becsü­lik, akár fizikai munkás, akár könyvelő az illető. Hallottam már mendemondát, hogy légy adminisztrátor nem engedte meg az olajos cipős munkás­nak, hogy a szőnyegre lép­jen. Nevetséges. Nem itt kez­dődik a megbecsülés. Annak a munkásnak tudnia kellett volna, hogy a szőnyegből ne. hez.en tisztítható ki az olaj­folt ... A megbecsülés mást jelent! — Mit jelent a megbecsü­lés? —• Fogadják el a javasla­tomat. ha az hasznára válik a kollektívának. Bírálhassam meg a mérnököt, ha az hi­bát vétett. Kapjak dicséretet, jutalmat, ha átlagon felül tel­jesítettem feladataimat... So­rolhatnám tovább. — ön élvezi a megbecsü­lésnek ezeket a módjait? — Tizenegyszer kaptam Kiváló Dolgozó kitüntetést. Tagja vagyok a pártvezető­ségnek. megbíztuk a vállala­ti döntőbizottság elnöki tisz­tével. Elégedett vagyok a fi­zetésemmel és mindenről tu­dok. ami a vállalatnál tör­ténik. Az otthon kerül szóba, Nagy Mátyás Heves megyé­ből. Szihalomról jár napon­ta. Hét éve építkezett, kocsi­ja van. Nagyobbik lánya gimnazista, a kisebb, Mari­anna hetedikes. — Ha vásárolni jönnek az anyjával Miskolcra, el nem mulasztaná, hogy megláto­gasson itt. a vállalatnál. En­nek a kislánynak tetszik ez az olajos üzem. Ki tudja, mi lesz belőle? A feleségem fő­könyvelő-helyettes a Rima­mente Termelőszövetkezet­ben. No. liát ő is irodista. Nálunk egyenrangú a fizikai és szellemi munkás ... Ecvay Györgyi Harmincöt ezer ember otthona Kazincbarcika nemcsak a szobrok, s a virágok városa. Az itt élő emberekre jel- ]emző a közösségi élet szere- tete, a közösségért, való ösz- szeíogás is. A harmincöt- ezer lakosú varos fejlődésé­ben, szépítésében magúiénak a lakóknak is' sok szelepük van: alkotó kedvüket egy­aránt hasznosítják a parkok, pihenőhelyek gondozásánál vagy a lakótelepi kisebb kö­zösségek tevékenységében. * A Hazafias Népfront váro­si irodáján kedves, fiatal nő fogad: Szalontai Lajosné a legfiatalabb népfronttitkár a megyében. Júniusban kapta megbízatását, teli ötlettel, kedvvel kezdett feladatához: — Sikerült jó kapcsolatot kialakítani a társadalmi szer­vekkel, a lakókörzeti párt- á lapszervezetekkel — mond- ja Szalontainé. — Az újon­nan megválasztott népfront- bizottságnak az a célja, hogy a lakók minél több rétegét bevonja az együttes tényke­désbe. Éppen ezért, most megújítjuk a nőbizotlságot: a háziasszonyokat, a nyugdí­jasokat is szeretnénk közre­működésre szólítani. Az üze­mekben, a munkahelyen a nők többsége aktívan részt vesz a közösségi éleiben, ám mi számítunk azokra is, akik otthon vannak. — A gyermekgondozási se­gélyen levő anyákra gondol­nak, f — Eddig kevéssé mutattak érdeklődést a kismamák a város iránt. Most megkeres­sük őket a lakótelepeken, s hasznos együttléleket szerve­zünk számukra is. Jó alka­lom erre például a kisma­mák, védőnők, óvónők esz­mecseréje. Délutánonként ta­lálkozókat szervezünk, ahol gyermeknevelési, egészség- ügyi kérdésekben kapnak majd tanácsot a kismamák. Tervezzük, hogy ízléslormá- 1 ássál, művészetre való ne­veléssel is foglalkozunk. Ka­zincbarcikán az idén megöl-: dódott a gond: az iskolakez­dés előtt álló gyermekek mindegyike kapott óvodai elhelyezést. A megalakuló pedagógiai munkaközösség feladata a család és az isko­la közötti összhang megte­rem tése lesz. Az elsősök szü­leinek például megszervez­zük a szülők fórumát: az is. kolakezdés problémáiban sze­retnének segíteni nekik. Kazincbarcika egyik legna­gyobb vállalkozása az V. öt­éves terv időszakában meg­épülő városi fedett uszoda. Felépítéséhez több üzem, vál­lalat ajánlotta fel segítségét, s maguk a lakók is vállalták a társadalmi munkál. Eddig már három általános iskolá­ban vezették be az úszások­tatást. A város egyetlen strandja azonban kevés ah­hoz, hogy o kezdeményezés az egész városra kiterjedjen. * Kazincbarcikán a terek, parkok igen tiszták, gondo­zottak. Megóvásukhoz az is kell, hogy a város lakói fe­lelősséggel legyenek értük. A Hazafias Népfront ennek ér­dekében környezetvédelmi őrséget hozott létre: úttörők, ifjúgórdisták vigyázzák a rendet, tisztaságot. — A környezetvédelmi őr­ségbe most bevonjuk a la­kótelepeken élő nyugdíjaso­kat, kismamákat is. hiszen ők azok, akik legtöbbet sé­tálnak az utcán, a parkok­ban. A szabad idejük eltöl­tésére egyébként egy másik új ötlet is született: lakó­körzeti klubokat szeretnénk létrehozni. Nem kell ebhez sok pénz. a kluboknak jó helyet adnak a lakóházak alagsorai. Itt találkozhatná­nak a háziasszonyok, barká­csolhatnának a nyugdíjasok. A gyerekeknek pedig téli játszóhelyet biztosítana, szü­lői felügyelettel, változatos programmal. A lakóbizotlsá- gi tagoktól, s a tanácstagok­tól várjuk ehhez a segítsé­get. Már alakult a városban egy lakótelepi sportegyesü­let. a 2-es körzeti pártalup- .s/er vezet kezdeményezte. Egyelőre még csak a gyere­kek. a fiatalok vesznek részt a kocogásban, a túrákban, az asztali tenisz-versenyekben. 1 De szeretnénk mindinkább bevonni a felnőtteket is. (mikes) A Ganz MÄVAG .«zaícnnmkilsai a tápszivaítyúk motorjai­nak alapjait szerelik a Tiszai Erőműben Tervteljesítés 3 ílíSeÉÉÉSti! ÉÍÍÉ3ÍI Az Egereseid Iíányaf'zeni borsodnádasdi akr.i 'ától kap tűk a hírt. miszerint a kői lektiva november 3-án reggé teljesítette éves termelési térj vét. A termelőegység a Bor sodi Szénbányák Vállala aknái közül másodikként Szeles-akna inán — telt ele get éves mennyiségi felada Iának. A borsodnádasdi bánya szók — a tervelőirányzat szerint eddig S0 ezer 37! tonna szenet küldtek a fel színre. Napi átlagos férnie lésük megközelíti a 269 ton nát. szemben a tervezett 22i tonnával. A figyelemre méli ni eredmény elsősorban ; szocialista brigádok kiemel kedő munkájának köszönhet tő. A borsodnádasdi akna dől go/ói a hátralevő időszak ban 12 ezer tonnával telje sitik túl éves termelési kő tciezettségiiket. Fejlesztések az encsi járásban Az ötödik öt eves terv ide­je alatt az encsi járásban összesen kétszázmillió forin­tos tanácsi fejlesztés várha­tó. Ebben már benne foglal­tatik a tervezett ötvenmillió forint értékű társadalmi munka is. A nagyobb fej­lesztésekre Encsen, Szikszón, Göncön kerül sor. Göncön például a kollégium kiegészí­tésekén! négy új tanterein épül. Négy tantermet kap Novajidrány is. Ezek a fej­lesztések a körzeti iskolaköz­pontok kialakítását szolgál­ják. A tervezés, az előkészí­tés megkezdődött: Encsen általános iskolai kollégium építését kezdik meg ebben az ötéves- tervben. . Viszonylag jelentős össze­gek állnak rendelkezésre a kommunális fejlesztésekre. Több száz otthon kap majd vezetékről vizel a hálózatbő­vítések után Encsen. Szik­szón, Vilmányban, Felsödob- szá-n, Perén. A munkák so­rtul alap vezeték-bővítésekre, új fogyasztói körzetek be­kapcsolására is sor kerül. A kommunális fejlesztések pél­dául Encsen iparfejlesztési célokat is szolgálnak. Célcsoportos beruházásban 78 lakás épül fel. ezek OTP-, illetve társasházak lesznek és hatvanat Encsen adnak át. a többit Szikszón, Krasznok- va.idán, Hidasnémetiben, Hal. májon. Útkorszerűsítés szinte min­denütt. lesz.. Ismert az apró­falvas területek gondja, ezért utakra, járdákra kilencmil­lió forintot fordítanak. Ezek­nél a munkáknál jelentős ér­tékű társadalmi segítséggel is számolnak a járásban. Simaházi Sándor, a járási hivatal elnöke elmondta, hogy az építőipari kapaci­tás hiánya sok gondot okoz. s emiatt az idén a tejlesz- tésre szánt össz.egek felét sem sikerült felhasználni. Még az sem segített, hogy a munkák kezdete előtt alapos előkészítést végezlek. Elkészült viszont három 25 személyes óvoda, a homrog- di. a szalaszendi és a bakta- kóki. A felújítások, karbantar­tások elvégzése a jövőben re­mei helőleg nem okoz már olyan nagy gondot a járás­ban, mint eddig. A ,megyei tanács végrehajtó bizottsága jóváhagyta az. encsi költség- vetési üzem létrehozásának támogatását. Az üzem szer- ! vezetet, amelyik évente 10 millió forint körüli munkát végez, megkezdték. Új célkitűzések az ÉPFU-nál Októl>er 12-én tartották Miskolcon a megyei gazda­sági aktivaértekezletet. Poli­tikai és állami vezetőink őszintén szóltak az ország, a megye gondjairól, a megnö­velteden igényekről, az ipar, a mezőgazdaság tennivalói­ról. Bál- az aktívan nem esett szó a szállításról, mégis a 3. sz. ÉPFU-nál a nagyobb igénynek,' a szigorúbb mér­cének megfelelően, három­szor is ..átértékelték” az év kilenc hónapjában végzett munkát, s a korábbitól na­gyobb feladatok elérését ír­ták elő az év utolsó negye­dére, az új gazdasági cv elő­készítésére. — Üzemegységünk kollek­tívái — mondja dr. Lendít József igazgató — az év ed­digi időszakában becsülettel, szorgalmasan, odaadóan dol­goztak, s különösen vonat­kozik ez a szocialista brigá­dokra. Ennek eredménye­képpen a múlt évihez viszo­nyítva, 9.4 százalékkal nőtt az árutonna kilométer, 21 százalékkal a termelési ér­ték. amely — örvendetesen — túlnyomórészben a ter­melékenység növelésének az eredménye. Ugyancsak a múlt évihez viszonyítva, 242 százalékkal nőtt az ömlesz­tett cement szállítása. Az eredményekben része van annak, hogy 10,4 száza­lékkal nagyobb az egy dol­gozóra jutó termelési érték, mint tavaly, s 9.5 százalék­kal több a jármű. Elsősor­ban a HCM .,belépése" nyo­mán jelentősen növelték a speciális jármüvek számát. Előnyösen kihatott a mun­kára a forgalom jobbani szervezése. A 3. sz. ÉPFU négy megye területén — s immár máso­dik éve az országhatáron túl­ra. Szovjetunióba is — szál­lít építőanyagokat, házgyári elemeket. Ez évben eddig a miskolci és a debreceni ház­gyárból 4093 lakás elemeit vitték, a trélerek a hazai építkezésekre, és 491 lakás elemeiÄ pedig közúton, s rész­ben vasúti kocsikon négy szovjet városba, településre. Az eredményeknek, a mu­tatóknak a múlt évihez vi­szonyított jelentős növeke­dése sikeres háromnegyedévi munkát tükröz. Az Építőipari Szállítási Vállalat miskolci egységének vezetőit, dolgo­zóit mégis pozitív elegedet, lenség tölti el. Ennek okai ról, s az új célkitűzésekre ezt mondja az igazgató: — Az új, a megnöveke­dőit építőipari és népgazda­sági igényeknek megfelelőéi az év utolsó negyedére vo­natkozó tervünket jelentőser módosítottuk, további növej kedést tervezünk. Így töb­bek között az éves termelés' értéktervet mintegy 7 száza­lékkal akarjuk túlteljesíteni a nyereségtervünket 9 száza Iákkal növeljük. Vonatkoz.il ez a dolgozók jövedelmére is hiszen a tervezett 4,5 száza­lékos bérfejlesztéssel szem­ben 5 százalékos fejlesztés: akarunk elérni. Az új célkitűzés elérési korántsem lesz könnyű. Nem hiszen vannak szinte megold hatatlan gondjaik. Ilyen tői bek között az. hogy például a HCM „felfutására” számolj' va. több mint 42 százalékka több speciális jármüvet sze reztete be. Korábban az. -épí tűipar igénye a vártnál ki­sebb volt, így e jármüvei! egy műszakra eső kihasznál lása mindössze 4.6 óra. Máj célra pedig a cementes szál­lítójárművek nem 1 alkalma! sak, így azok kapacitása csal- részben van kihasználva; Szerencsére ezt ellensúlyozza; hogy más építőanyagokba:: nagy az igény. így a hagyó mányos jármüvek viszont jobban ki vannak használva' Az igények további növeke-; désével számolva tervezik; hogy a hagyományos szállí­tógépek egy részénél továbl bővítik a kétmüszakos szál­lítási. A jármükapaeitás jobb ki-; használása. a fesz.itettcbl- szállítási tempó melleit arra törekszenek, hogy több sz«-' bad időt biztosítsanak a gépi kocsivezetöknek. Ez évben havonta 10 órával csökken­tették — keresetkiesés nélkül — a gépkocsivezetők foglal­koztatási idejét. Így teremtik meg fokozatoson a feltételi ahhoz, hogy 1978 január 1- töl 191 óra legyen a gépko­csivezetők havi munkaideje] Csorba

Next

/
Oldalképek
Tartalom