Észak-Magyarország, 1976. október (32. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-29 / 256. szám

'1976. október 29., péntek wwitwrw 111 ÉSZAK vMAGYARORSZAG 3 ► Kevesell! répából több cukor Az idei cukorkampány első harmadának végéhez köze­lednek a Szerencsi Cukor- nyárban, ahol a legfrissebb termésbecslések szerint ebben a gyártási idényben mintegy 40 ezer vagon nyersanyagot kell feldolgozni. Tizenkétezer vagonnyi répa már „áthaladt” a gyár gép­sorain, ennél jóval több, csaknem 15 ezer vagon nyers- anvagot pedig már álvett a termelőktől a cukorgyár. — Vajon milyenek a répa- átvétcl és a -feldolgozás ed­digi tapasztalatai? Dr. Gönczi Ferenc, a gyár igazgatója adott erről tájékoztatást. Ismeretes, hogy a szerencsi gyár és az egész hazai cu­korgyártás történetében a legutóbbi kampány volt a legnehezebb, legküzdelme­sebb. Mind a répatermesztés, mind a feldolgozás szempont­jából a mostani gyártási idény sem sokkal könnyebb. Sajnos az időjárás — a vetéstől kezdve a most folyó betaka­rításig — nem volt kedvező e fontos nyersanyag termesz­téséhez. A répa „érésének” késedelme miatt a tervezett szeptember 1. helyett csak szeptember 13-án kezdődhe­tett meg a feldolgozás. Az első hat kampánynap még aránylag zavartalan volt, de az esőzések és a kései érés okozta nyersanyaghiány miatt ezt követően 9 napig csak kétharmad „gőzzel” termel­hetett a gyár, s ez 1,1 millió forint többletköltséget oko­zott. Gondokat jelent, igen gyors, rugalmas szervezési intézke­déseket igényel, s a gyár mun­kásaitól, szocialista brigádjai­tól nagy helytállást igényel, hogy a tervezettnél -i- mun­kaerőhiány miatt — 150 dol­gozóval kevesebb létszámmal kell megoldani a feladatokat. Ami a répa minőségét és a termelés „mutatóit” illeti: az elmúlt kampánynál ked­vezőbb a helyzet. A cukorré­pa digesztiója (cukortartal­ma) 1,4 százalékkal, s a cu- Icorkihozatal ugyancsak 1,4 százalékkal jobb az elmúlt évinél. Az ország niás répa- termesztő körzeteiben, szinte mindenütt ennél is jobb mi­nőségű a nyersanyag. Az vi­szont a szerencsi gyár kol­lektíváját dicséri, hogy az országban eddig náluk a leg­kisebb a gyártási veszteség. Mindez azt eredményezi, hogy az idén kevesebb cu­korrépából több cukrot fog­nak gyártani. Az elmúlt kam­pány során 42 79ö vagon cu­korrépából 3 366 vagon cukor került a gyár raktáraiba, az idei várható eredmnéy: 39 700 vagon répából 3 700 vagon cu­kor. E tervezett eredmény el­éréséhez azonban szükség van a gyár és a répatermelő gaz­daságok további jó együtt­működésére. Megyénkben 50 nagyüzemi gazdaság 4 420 hektáron termel Szerencs ré­szére nyersanyagot. Az eddig átvett répa minősége jobb, szennyezettsége alacsonyabb az elmúlt évinél. Gyári ál­lagban 14 százalékos a szeny- nyezettség, sajnos a borsodi gazdaságokból átvett répánál ez eléri a 17 százalékot. És ezen belül is igen nagy a szó­ródás. A legjobb termelőktől 5 százalék, egyesektől viszont 6'8 százaiéic ,,idegen anyagot” tartalmazó nyersanyag is ér­kezett eddig a gyárba. Most, amikor megyeszerte gyorsítani kell a répa beta­karítását, a termelőknek kü­lönös gondot kell fordítaniuk arra, hogy a sietség ellenére se romoljon, hanem inkább javuljon a répa tisztasága. A túlságosan sáros, de különö­sen a rosszul fejelt, nagy zöldtömeget tartalmazó répák ugyanis nagy károkat okoz­hatnak a népgazdaságnak. (p. s.) Fejlődő rehabilitáció Csütörtökön a Kereskedel­mi Kamara épületében meg­kezdte munkáját a megala­kulásának 10. évfordulóját ünneplő Magyar Rehabilitá­ciós Társaság IV. kongresz- szusa. A rendezvényt dr. Borsay János professzor, az Országos Orvosi Rehabilitá­ciós Intézet igazgatója,' a társaság elnöke nyitotta még, majd dr. Zsögön Éva egészségügyi államtitkár üd­vözölte a kongresszus részt­vevőit. Egyebek közölt hang­súlyozta, hogy a rehabilitá­ció világszerte fejlődőben van, s különösen nagy fej­lődést ért el a szocialista országokban. E fejlődés eredményeként elérkezett az idő, hogy hazánkban is megteremtsük az orvosi re­habilitáció szervezett köte­teit. Népgazdaságunknak is jelentős érdekei fűződnek ahhoz, hogy a sérült, beteg embereket — adottságaik­nak megfelelően — mielőbb ismét munkába állítsák. ■ A háromnapos * tudomá­nyos tanácskozáson több mint 300 szakember' 120. előadás keretében vitáim meg a csökkent munkaké­pességűek rehabilitációjának időszerű kérdéseit. 1 FÉKÉÉ!! o siiisip innia A Parlament, kongresszusi termében szombaton több száz küldött és meghívott részvételével kezdi meg munkáját az MSZBT VI. országos értekezlete. A ba­ráti társaság legmagasabb fórumának kétnapos tanács­kozásán ott lesznek a tár­sadalmi és tömegszervezetek képviselői, továbbá a szov­jet, testvérszervezet, az SZMBT küldöttsége. A társaság 1071 novembe­rében tartotta V. országos értekezletét. Most az elmúlt fél évtized munkájának mérlegét vonják meg: átte­kintik, hogy a mozgalom sok százezres tábora milyen eredményeket ért el a, két nép közötti kapcsolatok erő­sítésében, a barátság ápolá­sában, s milyen új formák­kal, módszerekkel gazdago­dott tevékenysége. Ismere­tes, hogy a két országos ér­tekezlet közötti időben ho­nosították meg a kollektív tagcsoport-munkaformát a barátsági munka hatékony­ságának fokozására, hatósu­garának bővítésére. 1971 április 22-én elsőként kapta meg a tagcsoporttá nyilvá­nításról szóló oklevelet a Le­nin Kohászati Müvek kol­lektívája. Azóta 1200 fölé emelkedett a munkahelyi, iskolai tagcsoportok szálba, s bebizonyosodott, hogy lét­rehozásuk. megerősödésük öt év alatt kiszélesítette a mozgalmat.. A küldöttek írásban' kéz­hez kapták az. országos el­nökség beszámolóját, ehhez fűz szóbeli kiegészítést szom­baton Nagy Mária, az MSZBT főtitkára. Az országos értekezlet szombat-vasárnapi tanácsko­zását átfogó, széles körű előkészítő munka előzte meg. Az országos értekezlet kül. dőltei már szőkébb hazájuk tapasztalatainak, véleményé­nek ismeretében vehetnek Vasárnap a beszámoló fe­letti vitával folytatódik a ta­nácskozás, majd döntenek a beterjesztett dokumentumok­ról: a Magyar—Szovjet Ba­ráti Társaság országos el­nökségének az eltelt időszak munkájáról szóló beszámo­lójáról, az országos értekez­let határozati javaslatáról és az MSZBT működési elvei­ről. Ugyancsak vasárnap vá­lasztják meg a 175 tagú új országos elnökséget vala.' mint annak tisztségviselőit. Az OKISZ VII. kongresszusa tiszteletére nyolc megyében hirdették meg a tiszántúli ipari szövetkezetek .szakmunkástanulóinak verse­nyét asztalos, kőműves, valamint női szabó szakmában. A Miskol­con megtartott vetélkedőn éti fiatal vett részt. A szakmai, elméleti és gyakorlati versenyben az ifik általában igen jól szerepeltek, az ifjú­sági, valamin! a zovetkezeti törvény ismeretében viszont vannak kívánnivalók. Képünkön a verseny részvevői az írásbeli dolgoza­tokat készítik. Ipari iiiii versenye — Ne feledkezz meg rólam Lacikám! — mondja búcsú­zóul egy fejkendős nénike a boldogkőváraljai tanácselnök irodájában. — Tessék nyugodt; leinti Mariska néni. Majd küldök értesítést — nyugtatja meg Vavrek László elnök, a tá­vozó t. Egy éve választották meg Vavrek L'"zlót tanácselnök­nek itt Váralján. — Bizonyára nehéz volt belejönni az elnöki teendőkbe ilyen fiatalon, s az egyetem miatt távol töltött évek miatt. Mi okozta kezdetben a leg­több gondot? '— Tulajdonképpen közvet­ve már volt tapasztalatom, hiszen édesapám 1950-től 85- ig itt volt tanácselnök. Ott­hon is sokat dolgozott, így hát ifjabb koromban akarat­lanul is elleshettem egy-két módszert tőle. 1974-ben fejez­tem be a műszaki egyetemet Miskolcon, aztán hazajöttem. Visszahúzott a szívem. Itt van édesanyám, testvérem, itt érzem jól magam én is. 1975- ben választoltak meg. Ekkor továbbképzőre jártam, ahol az idősebb kollégáktól sok se­gítséget kaptam, mindig kész­ségesen válaszoltak kérdése­imre. Eleinte megizzadtam, amikor a hivatalos jelentése­ket kellett elkészítenem, de később ebbe is belejöttem. — Mi az, ami napjainkban legtöbbet foglalkoztatja a várai jaiakat? — Legtöbben az adók miatt keresnek fel. Több helyen be­vezettük már a vizel, s ahol nem fizetnek, ott le kell állí­tanunk. Sajnos késedelmek előfordulnak, ilyenkor aztán jönnek a panaszosok. A má­sik gondunk a körzeti orv.os hiánya. Több mint két. éve orvos nélkül vagyunk, helye­sebben, körzeti orvos nélkül. Az ő teendőit a gyermekott­hon orvosa látja'el. Itt áll a két és Tél szobás nagy lakás, garázzsal együtt, üresen. Nem tudom mi az oka annak, hogy ilyen nehezen jönnek vidékre az orvosok. — Ügy tudom, kevés fiatal él Váralján. Akik itt laknak, azoknak milyen elhelyezke­dési lehetőségük, van? — Bizony kevés a fiatal. Sokan elmennek tanulni a városba, s aztán már nem szívesen jönnek vissza. Ez bizonyos fokig érthető is, hi­szen itt a termelőszövetkezet­nél, vagy az erdészetnél tud­nak csak elhelyezkedni. A nők már kedvezőbb helyzet­ben vannak, meid a gyermek- otthon bőséges munkalehető­séget biztosít számukra. Szó­rakozási' lehetőségünk is mi­nimális. Most tervezzük át­alakítani a régi mozit, ahol könyvtárat létesítünk, KISZ- klubot a fiataloknak. Lesz még egy nagy terem is, ahol nagyszabású rendezvényeket tartunk majd. — Boldogkőváraljának társ­községe Boldogköújfalu és Horjka is. Sok gondot okoz a három község teendőinek el­látása? — Akad tennivaló bőven. Az 1977-és esztendőben Új­falun postafiókot. Horkán pe­dig buszvárót létesítünk majd, hogv csak a legfontosabbakat említsem. Legnagyobb lélek- szátna Váraljának . van. ahol az említett klubon és könyv­táron kívül presszót és tej- gyűjtőt építünk majd. Emel­lett folyamatosan történnek a vízbevezetések és a villany­áram bekötése a község la­kóinak házába. Sajnos nem megy minden egyszerre. Szük­ség van a községek lakóinak türelmére. Itt a tanácson most egy fiatat gárda dolgo­zik. akiknek lendülete, fiata­los munkakedve, ötletgazdag­sága reméljük hamarosan megmutatkozik a község éle­tének változásában is. — Monos — Két hónappal a határidő előtt Nagy részt vállaltak a tervteljesítésben a fronton dől go zó bányászok, köztük a képen látható Szaniszló Gyula fotó: Kozák Péter Ritka szép munkasiker ré­szesei a Szeles-aknai bányá­szok, akik október 26-án, a délelőtti műszakban -teljesí­tették éves termelési tervü­ket. Az utolsó tonnákat fel­pántlikázott tehergépkocsi szállította 11 óra 23 perckor a berentei szénosztályozóba. Ezzel a kollektíva a Borsodi Szénbányák Vállalatnál el­sőként — s talán országosan is —, több mint két hónap­pal a határidő előtt eleget tett idei 236 ezer 550 tonnás mennyiségi kötelezettségé­nek. Biztatóan kezdte az évet az akna közössége, s az el­ső károm hónapot 137 szá­zalékos eredménnyel és csak­nem 26 ezer tonna többlet­tel zárta. A második ne­gyedévben kisebb megtorpa­nás volt a frontok munká­jában, amiben közrejátszott a Dobson biztosítóberende­zések rossz állapota, az üzem­zavarok nagy száma. Júli­ustól aztán derekasan haj­ráztak az újonnan üzembe helyezett KM-es fronton dol­gozó brigádok, s tovább nö­velték a korábban szerzett előnyt. Szeptember végéig közel 40 ezer tonnával adott több szenet a bánya, mint azt az időarányos terv elő­írta. Hasoivio sikerre még a legidősebb bányászok sem emlékeznek Szeles-aknán. A kimagasló eredmény kapcsán elsősorban a szocia­lista brigádok gyakran áldo­zatos munkáját kell kiemel­nünk. Közülük is kitűnik a tröszti versenybe benevezett Pangó Bertalan brigád, to­vábbá Kenyeres István front­csapata. A két kollektíva tagjai egyidőben 20 tonnás teljesítményt értek el 11114- szakonként. A műszakit ar- madok versenyében első he­lyen áll Konyha Károly har­mada, megelőzve Nagy Sán­dor és Haraga József szak­jai. A termelés alakulásában szerepe volt a kedvező geo­lógiai viszonyoknak, a kö­rültekintő szervezésnek, a magas fokú gépesítettségnek, nem utolsósorban a javuló munkafegyelemnek. A bá­nyászok a korábbinál biz­tonságosabb körülmények között dolgoztak, s a bal­esetvédelmi intézkedések ha­tására lényegesen csökkent a sérülések száma, súlyos­sága. Az akna dolgozói naponta 20 százalékkal termeltek töb­bet, mint a múlt év hason­ló időszakában. Ráadásul a napi átlagos 1018 tonna sze­net csökkenő létszám mellett küldték felszínre. Legutóbb májusban történt kisebb át­szervezés az aknában, ami­kor ötven embert áthelyez­tek Feketevölgyre, s a bri­gádok számát a korábbi ti­zenötről kilencre redukálták. Említésre méltó, hogy az egy főre jutó, úgynevezett dSszüzemi teljesítmény 2.4 tonna, ami vállalati szinten is a legjobbak közé tartozik. Nem mellékes az sem. hogy napjainkban 80 forinttal ol­csóbban bányásszák ki a szén minden egyes tonnáját, a korábbi időszakhoz viszo­nyítva. Közben folytatódott az évekkel ezelőtt megkez­dett beruházás a föld alatt, s ma már országosan is kor­szerű egység üzemel a mú- csonyi országút mellett. Az aknának van jövője. Az or­szágban először itt helyezik majd üzembe a magyar—an­gol kooperációban készülő FSW—Husky gyártmányú biztosítóberendezéseket, me­lyekhez nagy reményt fűz­nek. Október közepén változás történt az akna vezetésében. A korábbi aknavezető fő­mérnököt, Tóth Józsefet ki­nevezték a Magyar Szénbá­nyászati Tröszt észak-ma­gyarországi 1 főmérnökévé, s .a Búkkal,iái Bányaüzem Tervtáré aknájának kötjet- vezetője, Nagy András lé­pett az őröltébe. Az „átál­lás” nem okozott nehézséget az egység munkájában, je­lenleg is töretlen lendület­tel dolgoznak a bányászok. Papp Géza, fejtési körletve­zető elmondta: november 7-e tiszteletére 46 ezer ton­na többlettermelést akarnak elérni. Az év végéig pedig — az éves terven felül — további 55 ezer tonna sze­net. küldenek felszínre. Min­den reményük megvan arra, hogy elérjék a kiváló akna megtisztelő címet, (kolaj)

Next

/
Oldalképek
Tartalom