Észak-Magyarország, 1976. szeptember (32. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-02 / 207. szám

1976. siept. 2., csütörtök ESZAK-MAGYARORSZÁG 3 Ismerkedés a termelési reredsze^ckkeS Join leer és karikás.. — A jövő útját a fejlődés diktálja és éppen ezért me­gyénk termelőszövetkezetei nem tehetnek mást, mint át­venni a termelési rendsze­rek tapasztalatait. Ez a mon­dat ezelőtt három hónappal hangzott el, amikor dr. Né­meth Pállal, a fnegyei TE- SZÜV titkárával Borsod kö­zös gazdaságainak helyzeté­ről beszélgettünk. Naoja- inkban egyre többet hallani ezekről a termelési rendsze­rekről. Létrejöttük egyidejű a szántóföldi növényter­mesztés ugrásszerű fejlődé­sével. Az egyezés ''nem ivé­letlen, s erről legjobban az a száz megyei szakember bi­zonyosodhatott meg, aki részt vett a megyei TESZÖV szer­vezte tanulmányúton, s amelyben az Alföld négy rendszergazdáját látogatták meg. Az itt látottak minden várakozást felülmúltak és hozzájárultak ahhoz, hogy üzemeink a tapasztalatok tö­redékének átvételével jelen­tős termésnövelést érjenek el. A rendszerek „titkával” először Nádudvaron ismer­kedhettek meg a borsodiak. * Kukorica és Iparinövény Termelési Együttműködés. Ez a teljes neve a rövidítve bizonyára jobban ismert nád­udvari KITE-nek. Négy év­vel ezelőtt a környék tíz ter­melőszövetkezete közösen alakította meg, rendszergaz­dának a nádudvari Vörös Csillag Termelőszövetkezetet jelölve. Fennállásának rövid időszaka alatt hihetetlen karriert” futott be. Ma már 205 társgazdasága van, és az ország szántóterületének 20 százalékán — öt dunántúli megye kivételével — minde­nütt zöld, sárga John Deer traktorjaik szántanak. Ha a termelési rendszer történe­tét, szervezettségét tanulmá­nyozzuk, akkor magyaráza­tot kapunk szükségszerűsé­gének voltára. A borsodi szakemberek előtt dr. Ma­gyar Gabor, a KITE igazga­tója külön kihangsúlyozta: — Napjaink egyetlen fej­lődési lehetősége az összes termésbefolyásoló tényezők összehangolása. Ha ezek kö­zül egy alapozatlan, akkor egész előrelépésünket veszé­lyezteti. Megyénk adottságai közölt ennek a mondatnak tényleg meghatározó jellege van. De megértéséhez előbb ismer­nünk kell a rendszergazda feladatát. Ez már megalakí­tásánál azonos volt céljával; a legújabb tudományos ered­ményeket feldolgozva, azok gyakorlati felhasználását elő­segíteni. Minden egyes növé­nyünkre kialakítja a tech­nológiát, elvégzi a talajvizs­gálatokat, kiválasztja, be­szerzi hozzá a gépeket, mű­trágyákat, vetőmagvakat. Es kiképzi a szakembereket. Szem előtt tartva az ágazat- társítást — a többi rendszer- központtól eltérően — a ku­korica gépsorára több nö­vény termesztését alapozza. Az önköltséget befolyásoló gépkihasználtságon kívül még egy lényeges dolgot em­lített megyénk egyik K1TE- gazdaságának, a vizsolyi Le­nin Tsz főagronómusa, Sztati­kái János: — Nagyon lényegesnek tartom, hogy készpénzzel a gépek beszerzési árának csak 30 százalékát kellett jviíizei- ni. Nagyobbik részét hitel­ként kaptuk. A KITE az ösz- szes rendszer között a legol­csóbb, mert önköltséges ala­pon valósították meg. lia technológiáját a helyi sajá­tosságokra alapítják, kima­gasló termésátlagokat lehet elérni. Eredményeink a ku­koricánál 30 mázsával job­bak a belépést megelőző év­től, a búzánál sikerült túl­haladnunk a hektáronkénti 50 mázsás átlagol. A , délelőtti ismertetést, amelyben főbb vonalakban bemutatták a termelési rend­szert, a sötétedésig határ­szemle követte. A kukorica- fajta-bemulatón több mint száz hibridet ismerhettünk meg. A kísérletben eddig ha­zánkban soha nem alkalma­zott kanadai, francia, ame­rikai fajtákat is láthattunk. Megismerkedtünk a KITE konszignáei js raktárával, amelynek érdekessége, hogy két évvel ezelőtt helyén még vasúti sínek húzódtak. Ma­gában a hajdani állomás­épületben kapóit helyet a KITE irodája. A Salgódex- elemekböl létesített négy- emeletes épületben egymil­lió doilár értékben őriznek alkatrészekéi. A létesítmény bejáratánál helyet kapott a Vám- és Pénzügyőrség is, hiszen az alkatrészek addig a John Deer cég birtokában vannak, amíg a kapun ki nem kerülnek. Mivel a kül­földi gyár év közben állan­dóan szállít, a KITE szer­vizszolgálata rendkívül gyor­san elhárítja az előforduló hibákat. Különlegesen fontos esetben a hiányzó alkatrészt Amerikából telexen kérik, az repülőgépen érkezik Becs­be, s onnan.a John Daercég kocsija szállítja Nádudvarra. Az utolsó benyomás, amit lejegyeztem, egy naprafor- gótábla közepén készült. Itt is fajta- és tőszámkísérlete- ket láthattunk, érdekessége, hogy teljesen szakítottak a hagyományos elképzeléssel, amikor a sortávolságot fél méterre csökkentették. A közel Ü0 centis tányérokból 26 mázsás hektáronkénti (Szemterméssel számolnak. Mégsem ez a kimagasló ered­mény keltette fel érdeklődé­sünket, inkább azok a ri­asztó adatok, amelyek a'kár- tevők „robbanásszerű” meg­jelenésének egyenes követ­kezménye. Kora tavasszal a hörcsögök ellen öt ember, két héten át, pirkadattól al­konyaiig védekezett méreg­gel, csapdákkal. Most a ma­darak — elsősorban a bal­káni gerle — okoznak nagy károkat. Puskával felszerelt mezőőrökkel találkozhattunk úlon-útfélen. Hallottunk is lövéseket. Amiről később ki­derült, hogy a karikás ostor csattanása. Az ősi pásztor­szerszám sokkal olcsóbb, mint a patron. Es hatásos. Ide már közel a Hortobágy. Az út. amelyen hatalmas porfelhőben halad a John Deer traktor, és amerről a karikás durrogására figyel­tünk, oda vezet. jármán István Postás tervek A posta gondjairól, növek­vő feladatairól és a szolgál­tatások fejlesztési terveiről számolt be szerdai sajtótájé­koztatóján Horn Dezső közle­kedés- és poslaügyi minisz­terhelyettes, a posta vezér­igazgatója. Elmondotta, hogy a posta a legfontosabb feladatának a szolgáltatások javítását tart­ói. Ezé) l a növel :ező évek­ben a fejlesztés ütemét né­mileg lassítva elsősorban a rekonstrukciós munkákra for­dítanak nagy gondol, öt év alatt több mint 13,7 milliárd forint áll rendelkezésükre s. távközlés és a postai szolgál­tatások fejlesztésére, minősé­gi színvonalának javulására. A legnagyobb összeget, 5,2 milliárd forintot a helyi te­lefonszolgálat fejlesztésére fordítják, elsősorban a for­galmi torlódások megszünte­tésére. a szolgáltatás megbíz­hatóságának helyreállítására. Mijasok liszintésfi A diósgyőri nagyüzemből augusztusnál! 21 konász ment nyugdíjba, közülük 13 dol­gozói a gyáregységvezetök köszöntöttek ebből az alka­lomból, .nyolcnak pedig —, akik több évtizede dolgoz­tak a gyárban — hétfőn dél­után vállalati szintű köz­ponti ünnepségen köszönték meg helytállásukat a mun­kában. A gyár vezetősége nevében Sötét Károly gaz­dasági igazgató méltatta a nyugdíjba vonulók hűséges munkáját, amit a gyár fej­lesztéséért. a termelési ter­vek teljesítéséért tettek. Kü­lön köszöntötte Fekete Jenő lakatost, az alapanyag-ki- termelö gyáregységtől, és Frigyik Józsefet, a közleke­dési gyáregység üzemveze­tőjét, akik félévszázados munka k útán távoznak nyug­díjba. Ezt követően 23 ju­biláló dolgozónak adta át az egyhavi fizetéssel járó ju­bileumi jutalmat, akik 40 éves munkaviszony után még tovább folytatják a munkát. Jubileumra készül a gyár Mozaik az EMV-ből A gyár életének fontos eseményére készülnek hóna­pok óta, sőt úgyszólván egész éven át a sajóbábonyi Eszak- rrmgyarországi Vegyiművek dolgozói. Vállalatuk — Bor­sod megye legidősebb vegyi- üzeme — ugyanis ez év őszén ünnepli alapításának 25. év­fordulóját, amit sok-sok szakmai és kulturális rendez­vénnyel, különféle ünnepé­lyes megemlékezésekkel sze­retnének köszönteni. A ju­bileum jegyében az elmúlt és az elkövetkező napokban is számos rendezvényt tar­tottak, illetve • tartanak az EMV-ben. * Ezek sorában elsőként a múlt hét végén megtartott vegyipari vetélkedő vállala­ti döntőjének sikeres lebo­nyolítását említhetjük: üsz- szesen 52 harminc éven alu­li fiatal mérte össze szak- Tiai, biztonságtechnikai és Politikai tudását a verse­nyen, — valamennyien jó felkészültségről adlak szá- hiot. A gyár természetesen, nemcsak az ünnepi készülő­dés miatt, hanem a szak­munkásgárda még eredmé­nyesebb kialakítása érdeké­ben is megfelelőképpen ho­norálta a vetélkedő legered­ményesebb résztvevőit, hi­szen 6—1—3 ezer forinttal jutalmazta az első három he­lyezett csapatot. * A vállalatnál persze szép hagyományai vannak a dol­gozók, elsősorban a nők és a nagycsaládosok megbecsülé­sének is. A, sokrétű anyagi segítés egyik jó és aktuális példája., az iskolai tanév kez­dete elöl ti tanszersegély. Ezt. minden esztendőben kiosztja a gyár, ám idén — bizonyára a jubileum miatt — az ősz- szeg is magasabb, mint ko­rábban. Nem kevesebb, mint 300 ezer forintot utaltak ki a napokban a kettő-, vagy annál több gyermekes csalá­doknak, illetve az egygyer­mekes, gyermeküket egyedül nevelő női dolgozóknak. A kiutalt összeg alsó határa 600 íqrint volt, de nem ke­vés volt azoknak a száma, akik a legmagasabbat, a 2250 forintot is megkapták. Összesen 530-an, a gyár dol­gozóinak csaknem egyne­gyede részesült ily módon az anyagi támogatásból. * Az Észak-magyarországi Vegyiművek dolgozóit me- gyeszerle. hovatovább orszá­gosan is úgy tartják számon, mint a Vöröskereszt, illetve az önkéntes véradómozga­lom legaktívabb támogatóit. Érthetően, hiszen- az évente 2—3 alkalommal szervezett véradáson több százan vesz­nek részt, s a mozgalom pár­tolása ma már úgyszólván egyetlen brigád vagy üzem1 vállalásaiból sem hiányzik. Nem véletlen hát, hogy a gyáralapító* évfordulója évé­ben a Vöröskereszt aktivis­táit, a sokszoros véradókat is megkülönböztetett tiszte­lettel köszöntik. Erre au­gusztus 31-én került sor, amikor összesen 48 Kiváló véradó kitüntetést nyújtot­tak át az arra legérdemeseb­beknek: többek között Hó­rész Ilonánál;, aki 82-szeres véradó és Draltos Sándor­nak, aki több mint negyven­szer adott vért. Ok kelten a Vöröskereszt Országos El­nöksége kitüntető jelvényét is megkapták. Rajtuk kívül a Kiváló véradó kitüntetés arany fokozatát 4-en, ezüst fokozatát 10-en. bronz foko­zatát pedig 32-en vették át. A vállalat 24 ezer forint jutalommal honorálta az ön­kéntes véradók önzetlensé­géi. * A jó hírű gyár munkája, gazdasági eredményei elvá­laszthatatlanok Sajóbábony- tól. A vállalat dolgozóinak túlnyomó többsége helybeli lakos, a gyár által építtetett lakótelepen él. Nyilvánvaló, hogy a nagyközségi tanácsi vezető szervek időről időre megvizsgálják, milyen a köz­ségben élő és az ÉMV-ben dolgozó munkások helyzete; hol tart az ipari üzemben dolgozó nők szakmai képzé­sére, illetve továbbképzésére hozott felsőbb szintű intéz­kedések végrehajtása. Az évforduló különösen jó alkalom az ilyen számvetés­re, a további tennivalók megjelölésére. Ezért is tűzte a nagyközségi tanács soron következő, szeptember 3-i ülésének napirendjére az említett té.nát, amelyről Ju- za Károly, a gyár igazgató­ja ad tájékoztatást. * Ugyancsak ezen a napon — a vegyész kulturális he­tek megnyitó ünnepségével — veszi kezdetét a jubileum rendezvénysorozata. Ennek keretében számos program; politikai és szellemi vetél­kedő. irodalmi és zenei mű­sor keretében mulatják majd be, hogyan fejlődött a köz­ség és a gyár az elmúlt 25 esztendő alatt. Nagyjából ugyanez a témája annak a kiállításnak is, amely ezen a napon nyílik a helyi műve­lődési ház előcsarnokában, s amelyet a gyár igazgatója nyit meg és mutat be első­ként a vállalat és a nagy­község vendégeinek. N. I. Á frontfejtésen Kétszáz méter mélyen vagyunk a föld gyomrában. Előt­tünk másfél méter vastag szénfal. .4 kétszer 100 méter szé­les fronton maróhenger haragja a tornyán csillogó szentne- zöt. elefántlábnyi vastagságú Dobson-cgyságek tartják a kö- zelrétegeket. 4c ország második legkiválóbb lejtési brigád­ját Németh 1. István dirigálja. Naponta felszínre küldenek 1200 tonna szenet. Termelőmunkájuk pillanatait a lerviárói D, 19-es fronton örökítettük meg. Akár sétálni is lehetne a front „utcájában". Az embernek itt már elsősorban a gépek üzemeltetése a feladat. Pogány József elmozdít egy kart, s engedelmesen az „őrt" irányába lep a hatalmas gépmonstrum. A bcállófiilUében még mindig gyakran kell kézbe vennie a több kilós nagykalapácsot es a hidraulikus emelőt Kukta Sándornak cs Bartha Lászlónak. Mészáros István és Püspök Ferenc lakatosok munkájára nagy szükség van a gépesített fronton. Mennyi szenet adtatok eddig? — kérdezi Búrom Zoltán ver- senyíelclös Németh I. István brigádvezetötöl. \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom