Észak-Magyarország, 1976. szeptember (32. évfolyam, 206-231. szám)
1976-09-17 / 220. szám
ÉSZAK - MAGYARORSZÁG 4 1976. szept. 17., péntek 1 Az Arany Trombita tudósításával kezdődött Egy új forráskiadvány Mintegy fél esztendővel ezelőtt adtunk hírt róla, hogy Miskolc város Tanácsa Végrehajtó Bizottságának kiadásában nagyszabású forróskiadvány készül. A Források la borsodi és miskolci munkásmozgalom történetéhez című kiadvány első kötete 1869-től 1918-ig kíséri nyomon Borsod és Miskolc munkásmozgalmának történetét és 300 dokumentumot, ad közre, értékelő jegyzetekkel és természetesen nagyobb szabású tanulmány értékű bevezetővel. A kötethez Tok Miklós, Miskolc város Tanácsának elnökhelyettese írt előszót, magát a kötetet Be- ránné Nemes Éva és Román János állította össze, s ők írták a már említett nagyszabású bevezetést is. A nagy érdeklődéssel várt kötet a közelmúlt napokban hagyta el a nyomdát, és mindjárt itt említjük meg, hogy bár elsősorban szakembereknek. a munkásmozgalom történetét kutatóknak, helyismereti adatokat gyűjtőknek készült, minden bizonnyal a nagyközönség érdeklődésére is nagymértékben tarthat számot, s ezért a későbbiekben nyilvános forgalomba is kerül, és Miskolcon a Kazinczy könyves-, boltban lesz megvásárolható. E kötet a borsodi és miskolci munkásmozgalom legfontosabb dokumentumait tartalmazó forráskiadvány- sorozat; első darabja. A további kötetek várhatóan háromévenként jelennek meg a mostanihoz hasonló szerkesztési elvek szerint. A következő kötet az 1918 és 1929 közötti időszakot, a harmadik kötet az 1929 és 1944 közötti. az utolsónak tervezeti negyedik kötet pedig az 1944 és 1948 közötti időszak forrásanyagait tartalmazza. A Tanácsköztársaság időszaka nem szerepet majd a kötelekben, mivel arról korábban — 1969-ben — külön kötet jelent meg. Az első kötet borítóját és tipográfiáját Bodó Sándor tervezte. © A Források, a borsodi és miskolci munkásmozgalom történetéhez most kézbe vett első kötete, mint említettük, 49 esztendőt ölel fel és 800 forrásanyagot közöl. Az első a Táncsics Mihály hetilapjában. az Arany Trombitában 1869. március 6-án megjelent miskolci tudósítás az országgyűlési választásokra jelölt jobboldaliak mesterkedéseiről. Ebből azt tudjuk meg, hogy a választások előtt „a jobboldal annyira megy a vesztegetésekben, hogy Szombati vendéglőjében — csillaghoz címezve — éj jel-nappal meg vannak az asztalok terítve, vendégszeretettel fogadandók azok polgártársakat, kik egy pohár bort megáhították, hanem az ilyeneket azután kötelezni akarják még arra is, hogy a jobboldali , jelöltekre szavazzanak”. Azt is megírja e tudósítás, „hogy az igazoló bizot- mány az olyan emberektől, kiknek baloldaliságükről meg van győződve, szavazati jogát is megtagadja". A tudósításhoz, illetve forrásanyaghoz írt értelmező szövegből részletesebb képet kapunk a liberális miskolci baloldal választási küzdelmeiről, meg- ' tudjuk, hogy a munkásság önálló jelentkezésével elekor még Miskolcon, nem találkozunk, de a liberális baloldal egyik szárnya igyekezett bázist teremteni a szavazati joggal nem rendelkező tömegekben, s ezért a gyűlések szónokai követelték a választójog kiterjesztését azokra az iparosokra is, akiknek nem volt segédjük, csak inasokat tartottak, továbbá minden nagyobb vagyontalan polgárra és parasztra, aki nemességét csupán kereszt-/ levéllel igazolni tudta. A választási előkészületek során 1868 végére az addig csendes közhangulat hirtelen megváltozott, az utcai tüntetések mindennaposak lettek. E tüntetésekbe a szavazati joggal nem rendelkező tömegek is bekapcsolódlak. így tekinthető ez a tudósítás az első munkásmozgalmi dokumentumnak. A kötetben található további, 299 dokumentum rendkívül színes, változatos képet nyújt. Már 1872-ből, az új ipartörvény végrehaj- tásávai kapcsolatos kérdésekről, a tanoncoktatásról, a gyárakban a munkásnyilvántartás bevezetéséről, a gyári munkarend és belegsegélyzö egyleti alapszabály elfogadásáról olvashatunk dokumentumokat. Nehéz lenne 300 dokumentumot nem ismertetni, csak felsorolni is, vagy akár néhányat kiemelni közülük. Az egymást követő 300 munkásmozgalom-történeti forrásanyag azonban igen jó válogatásnak tűnik, rendkívül plasztikusan érzékelteti egy fél évszázad történetét. 1918 novemberéből való dokumentumok zárják a kötetet, többek között a Nemzeti Tanács felhívása Borsod vármegye közönségéhez, jelentés a polgárőrség szervezéséről, a diósgyőri gyár munkásainak panaszáról. Az utolsó dokumentum 1918. november 7-ről való, egy jegyzőkönyvi feljegyzés Borsod vármegye törvényhatósági bizottsága rendkívüli közgyűléséről. A feljegyzésben többek között az olvasható. hogy az elnöklő főispán bejelentette: Magyarország történelme históriai jellegű fordulathoz jutott, valóra vált az ország teljes függetlensége és megalakult a. Népkormány. De szó volt a jelentésben bizonyos rendbontásokról is. és arról, hogy a nemzetőrség szervezése folyamatban van. Az Arany Trombita tudósításától e törvényhatósági bizottsági ülés jegyzőkönyvéig nemcsak fél évszázad telt el, hanem" Magyarországon, Borsodban is megerősödött és meghatározó történelmi tényezővé vált a munkásmozgalom. A 300 dokumentum ezt a folyamatot érzékelteti igen jól. A kötetben a már említett bevezetőn és a dokumentumokon kívül a közölt iratok jegyzéke, a szövegekben és a jegyzetekben előforduló rövidítések jegyzéke, a felhasznált források és irodalom jegyzéke, idegen szavak jegyzéke, helymutaló, névmutató és tárgymutató segíti a jobb tájékozódást. Nem szükségtelen még elmondani, hogy a forrásgyűjtemény nem a mai nagy Borsod-Abaúj-Zemplén megyére terjed ki, hanem csak a régi Borsodra és Miskolcra, s ennek különböző technikai okpi is vannak, de a hajdani közigazgatási határok a munkásmozgalom lehetőségét is földrajzi határok közé szorították. A kötet összeállítói igen bő anyagból válogattak, s a 300 forrásanyag mintegy fele a kiválogatott munkáknak, s a szerkesztők szándékai szerint ezek a legjellemzőbbek a tárgyalt időszak megismertetésére. Mivel a munkás- mozgalom története szerves része a munkásosztály történetének, a munkások osztályában döntő társadalmi és politikai erőire lelt nemzet történetének, helyet kaplak a kötetben az időszak általános gazdasági, társadalmi és politikai állapotaira jellemző forrásmunkák is. A kötet szerkesztésénél tudományos, oktatási ás közművelődési érdekeket egyaránt figyelembe vetlek, és különös tekintettel voltak, a tudományos igényességre. Benedek Miklós > Tű! a premieren! Zökkenők nélkül MÉG AZ ELMÚLT hét szombatjának reggelén voltam fül és szemtanúja a jelenetnek. Iskolatáskás kisfiúval „civakodott” egy asz- szony, minden valószínűség szerint az édesanyja. — Hát nem megmondtam, hogy nem kell bemenned, ha én szabad szombatos vagyok . .. — Dehát... — tiltakozott volna a gyerek, ám a „hazafelé” parancs ellen nem volt apelláta. Az asszony a közeli boltba, a gyerek meg visszafelé indult. Utánajártam: az 'skólában, ahová a kisfiú igyekezett. valóban szabad szombat volt az alsó tagozatban. Akárcsak a legtöbb miskolci általános iskola alsó tagozatában. Hiszen —. s a különböző iskolákból begyűjtött tapasztalatok a jó választást igazolták — a legtöbb intézményben a nagyüzemek szabad szombatjához igazították az iskolait. Ez pedig a páratlan hét szombatjára esett. S bár az a kisfiú akkor is iskolába igyekezett volna, a i gyerekek és a szülőit örömmel fogadták a szabad szombatot Ügy tűnik, nemcsak mondogatták: jó lenne, ha a hét végére együtt lehetne a család, kirándulásokat, közös programokat csinálhatnának, hanem éltek is a lehetőséggel. A 40-es számú Általános Iskola 480 alsó tagozatos napköziséből mindössze nyolcán jelentek meg az iskoláéi ban az elmúlt hét végén, jóllehet a szülői értekezleten 35-en jelentették be, nekik ellentétesen esik a szabad szombat. Valószínűleg meg tudták oldani a felügyeletet. Ladányi Sándor igazgató legalábbis erre a következtetésre jutott. Arról ugyanis tájékoztatták a szülőket az el-' ső. a tanévnyitót követően megtartott értekezleten, hogy akiknél szükséges, napközis felügyeletet biztosít az iskola. Akárcsak a többi alsó tagozatban. Ám, úgy látszik, ezt a lehetőséget — legalábbis a szeptember 11-i premier erre mutat — kevesen veszik igénybe. A melyem réti 8-as számú Általános Iskolában például csak 6 gyerek volt bent, négynek pedagógusok a .szülei. De kevesen vették igénybe a szabad szombati napközit a Ságvári utcai 30- as számú iskolában is. A Szeles utcai 8-as számúban pedig tízen — egyébként nem napközisek — csatlakoztak a bent levő 17 napközishez. Ők azután a Sajó-partra kirán- ■ dúltak azon a déletőttön. S ahogy Kordos Lsázlóné igazgatónő elmondta, ha csak lehet, a „szabad szombatos naoközi” az 1 iskolaí'alakon kívül tölti majd el az időt. Kirándulnak, városnéző sétákon vesznek részt. Az iskolában csak akkor maradnak, ha az időjárás lehetetlenné teszi a kimozdulást. De szabad idős programokat szerveznek a gyerekeknek a többi intézményben is. A pedagógus felügyelet biztosított, A PEDAGÓGUSOKNAK ugyanis hivatalosan nincs szabad szombatjuk. S bár a premier jól sikerült, az, alsó tagozatosok % csak csekély .számban vették igénybe a felügyeletet, nyilvánvalóan csak több szabad szombat után lehet megbízhatóbb tapasztalatokat szerezni. Tarthatunk ugyanis attól, hogy ólyan is előfordult, hogy a szülő nem akart „röstelked- ni” amiatt, hogy az ő gyerekének a tanítás nélküli napon is be kell mennie. Legalábbis erre enged következtetni a 40-es számú iskola tapasztalata (a napközis felügyeletre igényt tartó és azt ténylegesen igénybe vevő' gyerekek száma közötti különbség), , s hogy a József Attila úti 5-ös számú iskolában néhány gyereket hoztakvitlek a szülök. Mert ameny- nyire jó, hogy a család közös hét végi programot szervezhet, legalább annyira elfogadhatatlan lenne a nem szabad szombatos szülőnek ügy- gyel-bajjal megoldani a gyerek felügyeletét. És nincs is rá szükség. Az egyébként nem napközis .gyerekeket is fogadják ugyanis ilyenkor (igaz,, étkezést nem biztosíthatnak) és a csoportok felügyeletét, a foglalkozásokat megszervezik. S bár most még az alsó tagozatos szabad szombat igazán gyerekcipőben jár, néhány gondot — nem a szülőivel, és nem a gyerekeket érinti — már felvetett. Azt nevezetesen, hogy az alsó tagozatos nevelőknek nincs ki 'a kötelező, a 11 napos ciklusra 50-ben imegállapíloit, óraszámuk. S bár ezt úgy is meg lehet fogalmazni, hogy kevesebb lesz a túlórájuk —, ami viszont keresetcsökkenéssel jár — azt hisszük az az igazgatónő járt el helyesen, aki hozzátette: több korrepetálást kapnak. És ez alapvetően jó. Az alsó tagozatban ugyanis nemcsak sza- badszombalos rendszer lépett életbe, hanem óraszám csökkentés is. S a hátrányos helyzetű gyermekekrlél minden bizonnyal megnő a korrepetálási igény. Ha ez viszont gondot okoz majd, nem ártana jobban odafigyelni rá. EZ A HÉTVÉGE tanítási nap lesz a legtöbb alsó tagozatban — bár néhány helyen most lesz a szabad szombat premierje is. De az elkövetkező hetekben, hónapokban még minden bizony- nyál fejtörést is ad majd a pedagógusoknak. Hiszen kellemes, hasznos időtöltést kell biztosítani azoknak a gyerekeknek is, akik nem tölthetik szüleikkel a szombat délelőttöt. Csulorás Annamária Kiállítás a Szőnyi- teremben Művészházaspár — Gálffy Lola és Kántor Andor — kiállításával köszöntik a képzőinii- vészeti világhetet a Képcsarnok Vállalat miskolci Szőiiyi István termében, ahol tegnap, szeptember ib-án nyitotta meg kiállításukat Tolnay Ferenc, a Miskolc városi Tanács művelődésügyi osztályvezetője. A két művész —, akinek munkásságán mindmáig érezhető a nagybányai iskola hatása, s az elmúlt évtizedekben a szentendrei alkotótelep inspirációja először jelentkezik önálló-közös tárlattal Miskolcon, noha a korábbi években viszonylag rendszeresen vetlek részt a városunkban megrendezett országos jellegű képzőművészeti kiállításokon. 12 mostani bemutatkozásuk az elmúlt kél-három esztendő terméséből válogatta anyagát: Gálffy Lola 26. Kántor Andor 25 munkáját hozta cl a Szönyi- icrcmbc. A közös indíttatás —, s talán az egymás mellett munkálkodás is — teszi, hogy művészetük sok rokonságot mutat. De Kántor Andor képei tónusokban gazdagabbak, míg Gálffy Lola színharmóniája ragadja meg elsősorban a látogatót. Élei korukból is adódhat — mindketten túljárnak már a hetvenedik életévükön —. hogy valamiféle bölcs megnyugvás, csak az. érett bölcsességgel együtt járó derűs harmónia . önti el képeiket; csendéletei- í két és tájképeiket. A szépre 1 kitárulkozó embcreket-alkotó- • kát érezzük az alkotások mö- ,* gött. akik képesek a gyönyör- 1 ködve-gyönyörködtetésre anél- 1 kül, hogy olcsó kábulatba ejle- J nének. Ihletűjük szükebb és tá- . gabb környezetük, Szentendre f házai, utcácskái. A szépet ke- , rcsik —, s megtalálják. Művé- t sz.i „kelléktáruk” legnagysze- ( rübb eszközével, színviláguk- i kai, pedig közel tudják hozni i hozzánk. Pasztellszíneik — i Gálffy Lolánál világosabb, i Kántor Andornál a sötétebb tó- • misok —. melyek ugyan „olaj- » ban kevésbé ragyogóak”, mint ' a pasztell műfajában, emberileg 1 is közelítenek a (árlalnczőhöz. 1 Művészi munkásságukat, pc- ] dagógtai tevékenységüket számos díjjal ismerték el. Kántor , Andor a Míinkncsy-díjat is , megkapta 1067-ben. E mostani , miskolci kiállításukat jó szív- | vei ajánlhatjuk a kepzömüve- i szc.t barátai és a képzőművé- i szeti alkotásokat szívesen vá- i ■sárió nagyközönség figyelmébe, i I (CS. A.) ! A BORSOD MEGYEI MOZIÜZEMI VÁLLALAT moziüzemvezetői és mozigépkezelői SZAKTANFOLYAMOT INDÍT AZ 1976-77. OKTATÁSI ÉVBEN Jelentkezni lehet Glósz Ferenc tanfolyamvezetönél 3501 Miskolc, Rákóczi u. 5. Pf.: 348. fai! inéi Gillian a fdzás? KERESSE FEL A HÁMOR ÉTTERMET, AHOL OLCSÓ, ÍZLETES ÉTELEKKEL VÁRJUK! Előfizetéses, kihordósos ebéd, vacsora (kétfogásos) 1 adag: 7,70 Ft Helyben fogyasztva: 1 adag: 8,50 Ft Három választékból álló kismenü: 1 adag 16,— Ft nagymenő: 1 adag 20,— Ft Utcán át történő értékesítésnél a menü árából 28%-os engedményt adunk. Előfizetéses gyermekétkeztetést biztosítunk éttermünkben iskolák részére, 1 adag: 8,50 Ft. Tikettes üzemi étkezésnél 10% engedményt adunk a tikett árából. Sörkertünkben különleges hal- és belsőségből készült ételeket szolgálunk fel. Jó étvágyat kíván a HÁMOR ÉTTEREM VEZETŐSÉGE Értesítjük tisztelt vásárlóinkat, hogy Fonoda u. 12. szám alatti NÜVENYVEDÖSZER-RAKTARUNKAT SZEPTEMBER 20-30-IG \ leltározás niatt tartjuk Sátoraljaújhelyi telepünkön a kiszolgálás zavartalan. NOVENYVEDÖSZER OSZTÁLY Nehézgépek és berendézések hérfuvarozását 40 tonnás trailerünkkel vállaljuk. A szállítási igényeket kérjük a szállítás időpontja előtt 10 nappal az 52-818-as telefonszámon bejelenteni. Megrendelést felveszünk munkanapokon 8-tól 15 óráig. Cím: Borsodi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság, Lillafüredi Állami Erdei Vasútüzem, 3535 Miskolc, III., Erdész u. 24. sz.
