Észak-Magyarország, 1976. augusztus (32. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-01 / 181. szám

* ESZAK-MAGYARORSZAG 6 •> T976. ctucj. 1.; vasárnap Gulyás Mihály: jjlP megkaptam az értesítést in­dulásom időpontjáról, egy­ből elő a térképet: hol is van az a Novoszibirszk ? Moszkvában már meg­fordultam. tehát ahhoz vi­szonyítottam. Hűha! — ki­áltottam meglepetten. — Ez aztán, távolság! Mivel a nap járásával ellentétes irányban repül­tünk, kétszer kellett előre tolni óránkat: európai idő­számítás szerint, amikor Budapesten delet harangoz­nak, Moszkvában délután kettő, Novoszibirszkben vi­szont este hat óra. Este? No, de ne vágjunk elébe. Moszkvához közeledve, a hangosbemondó közölte: hűvös az idő, esik az eső. .Reménykedtem, mire oda­érünk, eláll és kisüt a nap, én ugyanis a hazai előre­jelzés szerint öltöztem: semmi más, csak ami raj­tam, még egy széllelbélelt orkánkabatot se gyűrtem a tásicámba. Sajnos, alig tél órára, azaz kb. félezer ki­lométerre voltunk a fővá­rostól, az időjárásnak nem lehetett ideje derűsre for­dulnia. A repülőtéren tócsák, az emberek kabátban, sálban, többnek kesztyű a kezén. Ügy keli nekem, miért gon­dolkoztam közép-európai fejjel! Az éjszakát az előkelő ..Peking"-szállóban töltöm.. Délután fél háromkor foly­tatom uitam. Reggel nyolc fokot, mutat a hőmérő, őszies eső pasi:ólja Moszk­vát. Tolmácsom átmeneti kabátban, nyakában sál. — Hát én alaposan megjár­tam — mondom kedvetleJ nül. Nevetve helyesel: bi­zony meg: hogy lehet ne­kivágni Szibériának ilyen nyáriasan?! (Még ő sem járt Szibériában.) A TU—154-es óriásgép 11 kilométer magasságban, óránként ezer kilométeres sebességgel szeli a levegő­óceánt. Mélyen alattunk egybefüggő ..hótakaró”, az­az fehérlő felhők regiment­je. Harminc percre vagyunk Novoszibirszktől. Megszó­lal a megafon: „Figyelem! Rövid közleményt olvasunk be ... Novószibirszk felett az ég felhőtlen, 24 fok a hőmérséklet...” Valamit még hozzáfűzött, amit nem értettem. Mit mondott? — kérdem a tolmácsot. Vla­gyimir kesernyésen elmo­solyodik. és igen szűksza­vúan felel: „Moszkva fá­zik — Szibéria fővárosa, Novoszibirszk izzad . ..” (Cipekedhet a kabátjával!) Novoszibirszk meleg £o- I gadtatásban részesített. Ven- | déglátóm, a Napjaink no- vcxszibirszki testvérlapja, a Szibériai Tüzek főszerkesz­tője, Nyikulkov Anatolij Vasziljevics könnyű nyári­as öltözetben siet elénk. „Szervusz, Miska!”. kiáltja már messziről, mire én: „Szervusz, Antal!” (Amikor 1973 késő őszén Miskolcon járt, Antalnak „keresztel­tük el”.) Mondjuk-mond- juk a magunkét, ki-ki a maga anyanyelvén, csak ak­kor kapva észhez, amikor a tolmács — nélkülözhetetlen harmadikként — fordítani kezd. Budapest—Moszkva 2 óra 20 perc — Novoszibirszkbe közel négy órán át tartott az út Moszkvától. Eltörőd­tem, a vacsorát se kívá­nom. Leíürdöm. és nyomás ágyba. Nem jön álom a szememre. Nézem az órám, fél kilenc. Előveszem min­dentudó naptáromat, a mai ..szent napon” odahaza mi­kor nyugszik a Nap? Júli­us 7„ a Nap nyugszik 19 óra 43 perckor. Kilenc, fél tíz, a Nap még mindig ... Este fiz. A közvilágítást még nem kap­csolták be, fél tizenegykor az autók még kiviiágítat- lanul robognag (és mennyi van belőlük! Az öt-ötsávos autópálya dugig tele. a kö­zel másfél milliós világvá­ros zaja íelmorajlik az „Ob”-8zálló nyolcadik eme­letére is.) Hogy lesz ebből alvás?... An én ..belső órám'.’ a Naphoz igazítva jár, ami nem akar lenyu­godni. Másnap városnézés. Ide­genvezetőnk született novo- szibirszki, lelkes urbánus és harcos lokálpatrióta. Vi­lágpéldákkal igyekszik kel­lő nyomatéket adni szavai­nak. New Yorknak 200 év­ié volt szüksége ahhoz, hogy elérje a milliós nagy­ságot — Novoszibirszk ben 84 évvel ezelőtt épülitek az első faházak. Az orosz írók egy része polihisztor, azaz ezermester volt. Rámutat a vasúti hídra (küllemében a m,i néhai Kossuth-hídunkra emlékeztet, méreteihez nincs vonatkozási pontom emlé­keimben): Novoszibirszk en­nek a hídnak köszönheti születését. Mihajlov, a híd tervezője nemcsak kitűnő mérnök, elismert író is volt, ráadásul geológus. Sok-sok vélemény egybe­vetésével döntöttek arról, a transzszibériai vasút hídja hol ívelje át az itt kb. más­fél kilométeres folyamot. Mihajlov — sokakkal ellen­tétben — ezt a helyet je­lölte meg, hiszen alkotó zal fenyegettek, hogy alá­mossák a part vasúti tölté­sét. Az illetékesek tehat elhatározták, hogy kibeto­nozzák a partot. Am arra sétált egy természetkedvelő tudós, s meghallotta, az „okos” technikusok miben törik a fejüket. Méltatlan­kodott, hogy el akarják rontani a strandolásra is alkalmas partot, a hancú- rozó gyerekek folyton le­verik a lábukat, meg kü­lönben is: vízjárta tei'üle- ten a beton hamar tönk­remegy a nagy hőingadozás miatt (nyáron olykor eléri a harminc fok meleget, té­len viszont nem ritka a 42—45 fokos hideg). Homo­kot ide! — szólt: a tudós éréi ly el — igazi tengerpar­tunk lesz, ráadásul a ho­mok jobban védi a partot a legerősebb betonnál, a víz elviszi és visszahozza, te­hát mintegy híntáztalja, de sose hordja el. Lám — szólott derűsen a fiatal tudós —. a tudo­mánynak ilyen hétköznapi haszna is van. A homok tíz év óta nem fogyott el a partról, ugyanannyi, mint amikor ideszállították ... Kolhozban is jártam, s azt kell mondanom, meg kell változtatnom Szibériá­ra nézvést hátrányos elő­ítéleteimet. A lucernás ke­verék, amit éppen az egy­mást érő gépek kaszáltak, illetve szecskázva vonta­fa-ntáziájával már látni vél­te a majdani várost, már pedig az épületekhez teher­bíró talaj kell. s itt egy le­kopott őshegység vonul a felszín alatt. Novoszibirszk születését a hídnak, fejlő­dését azonban a gazdag szi­bériai tájnál: köszönheti, a szovjet hatalomnak, mely igyekszik termőre fordítani Szibéria eddig kiaknázat­lan lehetőségeit. Félórás autóút és Szibé­ria legfiatalabb, ám annál híresebb kisvárosában, a „Tudósok városában” va­gyunk >— ma már több, mint 30 ezren lakják, pe­dig alig húszéves. Az itt működő egyetemeknek nincs hagyományos értelemben vett tanári kara, tantestü­lete. A városban a „tudo­mányok egyetemessége” székel, az előadásokat te­hát tudósok tartják. Ter­mészetesen a diákság sem „akármilyen”. Példák so­kaságával bizonyították, azok a diákok, akik min­den tantárgyból színjele­sek. a tudományos pályán nemigen boldogulnak. Ki­próbált; tesztekkel keresik fel a középiskolákat. A ki­töltött lapokat számítógé­pekbe táplálják, s ezek az ..okos masinák” mintegy kiszűrik a valóban tehet­ségeseket — belőlük verbu- 'válódik az itteni egyete­mek hallgatósága. Tudós­képzés folyik tehát, ami nem azt jelenti, hogy itt is kell maradniuk, ki-1Ü kedve szerint választja meg' munkahelyét. Az Ob-tenger (hazai tér­képeden Ob-vízlépcsőnek nevezik) a városnál is fia­talabb. Az egyik tiatal tu­dós tréfásan így meséit ró­la: mindenünk van — mondták a tudósok —, csak tengerünk nincs, a legkö­zelebbi is több. mint 3 ezer kilométerre. Az illetékesek azt felelték: ha csak ez hi­tókba fújtak, kötőzködésig ért. A hatalmas burgonya- tábla éppen virágzott, a haragoszöld bokrok jó ter­mést ígértek. Búzát, árpát, "zabot, sőt kukoricát is ter­mesztenek, s mint hallot­tam, fennállásuk óta nem szorul tak takarmánybeho- zatalra. A kolhoz kb. 180 —200 családot foglalkoztat. Saját kórházuk, középisko­lájuk van, természetesen vendéglőjük, szórakozóhe­lyeik és kulturális intéz­ményeik is. Sok ezer l'eke- te-iehér tehenet tartanak, az egy tehénre jutó íejési átlaguk meghaladja a 4 ezer litert. Lótenyésztésük országosan is elismert — az igazgatói irodában jó pár hazai és küíöldi versenyen nyert serleg diszlik. Az ál­lattenyésztésben dolgozók havi keresete 220—240 ru­bel (a szorzószám — né­hány fillér híján — 15 fo­rint). Sníi p/pr hektáron gaz- Otm U/XI dálkodnak. Határuk legtávolabbi pont­ja több, mint húsz kilomé­terre van a központtól. Az irodaépület legféltettebb ré­sze egy szoba, a kolhoz „elektromos agyközpontja”. A térképen mágneses ko­rongok jelzik, hol. milyen és hány gép dolgozik; A brigádvezetőknél rádió adó­vevő készülék, ha valahol elromlik egy gép, a közpon­tot értesítik a hiba termé­szetéről, a szerelöbrigád milyen alkatrésszel indul­jon. Nincs kapkodás, i'ejet­ányzik ahhoz, hogy nyu­godtan tudjatok dolgozni, csinálunk nektek — és úgy lón (persze, egy nagy erő­mű; is szükségessé tette). Több. mint kétszáz kilomé­ter hosszú, átlagos széles­sége meghaladja a húsz ki­lométert. A fiatalember újabb mulatságos epizódot említett. Az „újdonsült” tenger bosszantóan szokott háborogni. mint egy „iga­zi”, házmagas hullámai az­lenség. Az „elektromos agy” ugyan rengetegbe ke­rült, de kiszámították, há­rom év alatt „kifizette ma­gát”, azóta ingyen szolgál­ja a hatalmas gazdaságot. Bármerre jártam, minde­nütt nyílt szívű, őszinte ba­rátokra leltem — otthon éreztem magam Szibériá­ban. Az első forint készítői Az Állami Pénzverdé­ben, Halmai Győző műsza­ki igazgató- szobájában, a jó pénz megteremtőivel be­szélgetünk. Gonda Lajos 1974-ig volt a Pénzverő főmérnöke, s mint ilyen, nagy szerepet játszott abban, bőgj- a jó pénz időben megjelenhes­sen. — A pénz értéke napról napra romlott — idézi most fel a három évtized előtti időszakot —, szinte óráról-órára változott a munkások, az alkalmazot­tak bére, s úgyszólván óránként közölték: ennyi meg ennyi százezer pengő, később pedig adópengö az óra bél’. Jól emlékszem: az első magyar—szovjet ke­reskedelmi tárgyalások vé­gén, 1945 augusztusában jött létre az a megállapo­dás, amely révén lehetővé vált, hogy a stabilizáció alapját képező új pénz alapanyagát és egyéb kel­lékeit a Szovjetunió baráti gesztussal rendelkezésre bocsássa.' Az infláció 1945—46-ban mind félelmetesebb mére­teket öltött, 'és csak a munkásság hitt a kommu­nisták ígéretében: megál­lítják a dolgozókat mind kegyetlenebből sújtó pénz. romlást! Ezt természetesen a Pénzverő dolgozói is a maguk bőrén érezték, s ezért kettőzött erővel dol­gozlak, hogy a kommunis­tái: által 1946. augusztus 1-re meghirdetett új pénz forgalomba hozásához ele­gendő érme legyen. Mint érdekességet említem, hogy a forint értékállóságának támogatására a Nyugatról visszahozott e/.üstböl — ha kis mennyiségben is — ezüst ötforintos verését is elrendelték. Ez volt az a bizonyos ' Kössuth-pénz, melynek szélét „Munka a nemzeti jólét alapja” fel­irat díszítette. Forgalomba azonban csak töredéke ke­rült. mert közben a világ­piacon az ezüst ára lénye­gesen megemelkedett, s az ötforintos értéke hamaro­san 8 forint körül ala­kult... Mint emlékezetes, az augusztus elsején for­galomba hozott forint pénz- rendszer érméit a Kossuth- címer díszítette, a Magyar Népköztársaság akkori cí­mere. Arra is jól emlékszem, hogy 1946 július végén je­lentős esemény színhelye volt a Pénzverő. A köztár­sasági elnök, a miniszter­elnök. a kormány tagjai, a koalícióba tömörült pártok vezetői látogattak el hoz­zánk. hogy megtekintsék a forint verését; ez volt az új pénz megjelenésével kapcsolatos egyetlen ünne­pélyes aktus. Pesti Sándor. 56 eves pénzverdéi munkás 1946- ban is a vésnökségen dol­gozott, a kétforintost csi­nálta. — Nekünk is nagyon ér­dekünk volt. hogy mielőbb kijöjjön a forint — mond­ja most visszaemlékezve. — Csúnya adópengös vi­lág volt. s bizony az a ke­véske füstölt hús. bab és kukoricakása. amit a sta­bilizáció előtti hónapokban több-kevesebb rendszeres­séggel kaptunk, rendkívül egyhangúvá tette az étren­dünket. Emlékszem, a ku­koricakását már annyira untuk, hogy egyszer-egy- szer elkeseredésünkben a konyháról jövet a gyár ud­varán „el is ültettük”, egy­szerűen kiborítottuk. A vésnökség vezetője Reményi József szobrász- művész volt. az egyforin­tost pedig Iván István ter­vezte. Az érem- és pla- kettművészetben egyébként mindketten maradandót al­kottak a továbbiakban. — Miből csinálták a fo­rintot? — Jó. hogy kérdezi, ez külön kuriózum, s jól jelzi a rendkívüli állapotokat. Az első kiadású .forintok a Mátra-vidéki Centrálé há­borúban megrongálódott, leszakadt távvezetékének alumíniumhúzalából ké­szültek; ezt olvasztottál: be, s- ebből lett a forint. Kü­lönösen az utolsó két hét telt emberfeletti hajrával, a legutolsó héten pedig szinte haza sem tudtunk menni a gyárból, összesen tizennégy gép járt állan­dóan. kellő csak azért nem, hogy ha valamelyik lerob­ban. rögtön be lehessen állítani a tartalék gépet. — Az infláció méreteire ■emlékszik? — Ügy hiszem, akik azt az időszakot átéltük, ezt egyszerűen nem tudjuk el­felejteni. Az őriileles tem­póban felgyorsult infláció­nak talán csak a dicstelen végét idézem fel: az 1946. augusztus elsején beveze­tésre került új torint 400 ezer kvadrillió pengővel (a 4-es szám után 29 nulla következik) volt egyenlő. Arra is emlékszem, hogy mi, a Pénzverő dolgozói kaptuk meg elsőként fo­rintban a fizetésünket, úgy érzem, nem érdemtelen ju­talmaként annak a hősies erőfeszítésnek, amellyel az új pénz megjelenését se­gítettük. Augusztus elsején délután mindenki ott ma­radt az üzemben — meg­vártuk az első forintfize­tési ! A magam részéről 40 —40 forintot a bal-, illetve a jobbzsebembe süllyesz­tettem, ragyogó fényes egy- és kétforintosokban. Ügy vonultunk át a kör­nyékbeli vendéglőbe, mint a diadalmas hadvezérek. Ott külön azért fogadlak bennünket nagy ovációval, mert a pincérek a nap fo­lyóirtán tízforintossal már találkoztak, de váltópénz­zel nem, s megjelenésünkig egyszerűen nem tudtak visszaadni a vendégeknek. * A műszaki igazgató jó­voltából hozzájutottam an. nak a huszonhárom pénz­verdéi dolgozónak a nevé­hez is. akii: jelenleg is az üzemben dolgoznak, a vál­lalati kollektíva megbe* csült, kitüntetett tagjai­ként. Állítsunk emléket a három évtized előtti nagy­szerűi helytállásnak azzal is. hogy névsoruknak helyt adunk: Babos Imre, Bugyi Jó­zsef. Bulat János, Csanádi Sándor, Dudás Ferenc, Földvári Antalné, Hargitai József, Hrovatin Ernő, Já­nosi Dénes. Lesiák Sándor. Lóntai István, Mülbacher Márton, őrlet Andrásné, Pútok Kálmán, Pesti Sán­dor. Szalay Gyula. Szav. csák Ferencire,. Szikszai István. Szirmai Józsefné, Tonrcsányi László, Ungvá­ri László. Werner Vilmos, Wolczán Ferencire. Újlaki László er iskola... Szeptemberben új. kor­szerű 20 tantermes álta­lános. iskolában kezdőd­nek meg a tanítások Mis­kolcon. a Vörösmarty lakótelepen. A matuzsá­lem korú (104 éves) is­kola mellé az új előre gyártott elemekből épült és minden- igényt kielé­gít. A diákokat 400 szemé­lyes konyha, három poli­technikai. ugyanennyi napközis és egv torna­terem logadia. Ezek át­adására előreláthatólag egy hónap múlva kerül sor. A tantermi épület­szárny műszaki átadása tegnap volt. A körülbelül 700 diák második otthona 30 mil­lió forintba kerül, de eb­ben már benne van a vá­rosban egyedülálló isko­lai úszómedence építési költsége is MODELL Mczcy István munkája

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom