Észak-Magyarország, 1976. augusztus (32. évfolyam, 181-205. szám)
1976-08-01 / 181. szám
ÉSZAK-MAGYAR0RSZAG7 .1976, eug. 1., YCt&arnap l „ . . ... ... __ >-.. WAymrí nap Forrőn íeleseg kapja majd meg a Meglepő lenne, ha egyszer Forrón valahol elhanyagolt kertet, gondozatlan virágágyást látnánk. De ez a község mindig olyan kicsinosított, mintha állandóan vendégeket várna. A vendegek, az átutazók valóban jönnek is, külföldiek, belföldiek egyaránt, hiszen itt halad át a hármas számi í főút, bizonyára ez is sarkallja a forróiakat a külcsín megteremtésére, de mindenekelőtt a maguk kedvéért rendezik, szépítik lakhelyüket. A tanács például egy embert csak azért foglalkoztat, hogy a parkokat tartsa rendben. A közterületeken. mivel a házak előtt mindenki saját maga törődik a,szépítéssel, anélkül. hogy erre bárki is biztatná. Most ezen a nyári napon is a szokásos rend, tisztaság fogadja az érkezőket. Nézzünk be azonban egynéhány helyre: milyen is ez a nyári nap Forrón, „belülről''? A SZOKÁSOS HÉTKÖZNAP A tanácson az ügyfelek mindenekelőtt Tirpák Endrénél keresik meg. annak az - irodának a dolgozóját, aki mindent, vagy majdnem mindent el tud intéz- • ni. — Milyen volt ma eddig a forgatom? — A szokásos hétköznapi. Járt itt nyugdíj előtt levő bácsi igazolásért, adót befizetni is. jöttek, legtöbben pedig fiatalok voltak itt, akik nemrég végezték el az iskolát, szakmunkások lesznek, így most már a munkakönyvét kérték meg. Járt .itt egy asszonyka is. akinek a férje . .. hát nincs mit szépíteni, a kelleténél többet iszik, azasz- szony most azt kérte, hogy a családi pótlékot az ö nevére. ne a férje nevére küldjük. — A döntés? — Teljesül a kérése. A pénzt, az anya jogán. Az elnökasszonyt, Le- sinszky Gézánét —, hogy ügy mondjuk — a nagyobb ügyekben keresik meg. — Ma járt-e már valaki az elnöki irodában? — Igen, egy fiatal asz- szony. A férje katona, a család rossz körülmények között él. most úgynevezett ,,csé'’ lakást szeretjének építeni, ehhez kért segítséget a kamatmentes kölcsön elintézéséhez. — Sikerül? — Minden bizonnyal. — Így nyáron egyébkent kevesebben keresik meg a tanácsot, mint más évszakokban? — Nem. Körülbelül anv- nyian jönnek, mint bármi- ,kor. Itt van például az aratás. ami valamikor az egész falut megmozgatta, talpra állította. Természetesen ez most is nagy munka, de a falu szinte már meg sem érzi. A gépekkel minden egyszerűbbé, gyorsabbá, könnyebbé vált. — A nyár sok minden egyeb között például az óvodák felújításának az ideje is. A városokban elég sok gondot okoz a gyerekek elhelyezése. Itt okoz-e gondot? — Valóban, most újítjuk fel mi is az óvodát, az anyák legnagyobb része nálunk is valamilyen munkahelyen dolgozik, fennakadás azonban nincs. A legtöbb helyen a nagymamák vigyáznak a gyerekre, vagy valamelyik rokon, vagy éppen a szomszéd, de mindenkinek sikerül a felújítás idejére is megoldást találni. ALUDTTEJ ÉS CSIRKE Említettük már a vendégjárást. Naponta az átutazók százai haladnak át a községen, nagy részük pedig meg is áll a Kakas csárdánál. Mint ahogyan valaha, a postakocsik idején is megálltak, letanyáztak ugyanennél a fogadónál. Mert az idegenforgalom mindig is nagy volt itt, a Flernád völgyében, ezen az úton haladtak Kassára, és azon túlra a postakocsik, erre döcögtek a lengyel borkereskedők tanszékére i, nem messze innen, a ‘ hegyekben tanyáztak a betyárok, akik ugyancsak örültek a nagy idegenforgalomnak. Az egykori fogado jó pihenőhelyül, biztonságos tanyául szolgált az akkor bizony minden veszély- lyel számolható utasoknak. (Talán megérdemelne ez a régi fogadó egy emléktáblát. megfelelő utánjárással összegyűjtölt dokumentumok alapján.) Most sem rossz egyébként betérni a boltíves, vastag falú épület hűvösébe, ahol Szeműn Józseíné, vagy Ko- necsni Mártonná szakácsok igazi, falusi főzljél kínálják a vendégnek. A mai fogadóról Sztrik Pálné. felszolgálóval váltunk szót. — Egy-egy nyári napon 400—500 vendégünk is van, néha ennél jóval több. Persze nem mindenki ebédel, de néha csupán az ebéd kedvéért Miskolcról is megkeresnek bennünket. Az átutazók közül nagyon sok a külföldi vendégünk. — Mi a sláger étel? — Továbbra is a tejfölös paprikás csirke, A túrós sztrapacska. a babgulyás, a túrós palacsinta ugyancsak kelendő. — Forrón aludttejet? — Temcsze lesen, azt is lehet kapni. Es fakanállal, mert úgy az igazi. — Sok és sokféle vendégük van. Összeveszett-e már valakivel? — Nem. azt nem! Mérges már gyakran voltam, de össze nem vesztem senkivel. Azt másutt sem szabad. itt különösen nem. POSTAKOCSIK UTÁN AUTÓK Tulajdonképpen a vendégjárás sarkallta a helybéli építőipari szövetkezetét is a benzinkút és autószerviz megépítésére. Nyilvánvaló, hogy annak idején az útnak nem is igen nevezhető nyomvonalakon gyakorta kellett reparálgat- ni a postakocsikat, patkóim a lovakat, nem is szólva az abrakolásról, etetésről, csutakolásról, most pedig a gépkocsikat kell „abrakol- talni”. időnként rendbehoz- .ni, megjavítani. Miért ne legyen ez utóbbi helye is éppen Forrón? Voltak ellenzői a szerviznek. de a benzinkút már üzemel, a szerviz műszaki átadása megtörtént, a szövetkezet vezetői úgy számítanak. hogy pár hét múltán, augusztusban már a szerviz is rendelkezésére áll az utazóknak. Ez a szolgáltatás nem tűnik rossz üzletnek sem, Íriszen a magyar—csehszlovák határtól Miskolcig szerviz sehol nincs, benzinkutat is csak Encsen talál az, aki tudja, hogy ott van, de ehhez már le kell férnie a főútról. A szövetkezet elnöke, Szeműn Fajos érthető izgalommal. várja az augusztusi nyitást. Vajon hogyan sikerül, milyen lesz? Bár a benzinkút ügye már elegge meg-ny u gf at ott min d en kft. — A múlt hél végén 60 ezer liter benzint forgalmaztunk! Ezt mi nagy sikerként könyveljük el. — A szerviz? — Bízunk abban is. Nagyon nehéz persze hagyomány. tapasztalatok híján megteremteni, elfogadtatni majd az utasokkal. A rangot csakis a pontos, jó munka adhatja meg. Szeretnénk úgy dolgozni, hogy jó híre keljen ennek a szerviznek. És míndahányan ezt szeretnénk persze. Meg azt, jiogy továbbra is szívesen járjon mindenki, szívesen álljon meg mindenki ebben a régi, szép községben. Priska Tibor Az út végén Susa Ü.j és régi házak állnak a gidres-gödrös út mentén. Itt, a megye, az ország végén, Susán, alig háromszázan laknak. Egykor nagyságos Broncs Viktoré voll ez a terület, erdőivel, szántóival, legelőivel, hegyeivel. völgyeivel, állataival, zsellérjeivel — egészen Rimaszombatig. A falu legöregebb embere, a nyolcvanöt éves Szabó Laci bácsi mondja ezt, miközben meg-megszivja szortyogó pipáját. Valamikor zsellérként dolgozott Broncs Viktornál. A kastély felé földút vezet, fel a domb hajlatáig egyenesen, azután a lcúttól jobbra kell elkanyarodni. Az öreg meg sem fordul, csak a válla felett bök egyet a levegőbe a pipaszárral. * Egykor, jó pár evvel ezelőtt. valóban impozáns lehetett a kastély. A mai tulajdonos, Klárik József, azt mondja, nem érdemes renováltatok Többe kerülne a teljes felújítás, mint egy űj ház építése. Klárik ma gyári munkás. Min. az itt lakók többsége. Régen, csaknem húsz éve nem foglalkoznak már Susán mezőgazdasággal, gazdálkodással. Pedig egykor két termelőszövetkezet is volt itt. A „nincsteleneké", amelynek Klárik József volt az elnöke, és a módosabb gazdáké, a Rákóczi Tsz. A Klárik vezette Kossuth Tsz-nek jutottak a rosszabb parcellák, mégis: a nagygazdák — máresale azért is, mert jó földjük volt — marakodtak többet. Ennyit a múltról, lit, ahol «egykor a legszegényebb zsellérnek is volt egy tehene, egy darabka földje, ma már csak háztáji gazdálkodással foglalkoznak. Tóth Béla bácsival, az „örökös” tanácselnök-helyettessel járjuk a falut. Tősgyökeres susai. A gondokról, s az alig háromszáz lakosú községet naponta foglalkoztató visz- szásságokról beszél. Az iskolára kilenc -évig nem lelték ki a táblát, hiszen miért szégyelljék, pontosabban szégyelltek volna magukat az idegenből jött emberek elölt? Igaz, már két éve felújították az épületet. de hogy jövőre mi lesz a sorsa — nem tudni. Egy évvel ezelőtt már csak kilenc gyerek járt ide. A tanító. Óvári László a következő tanévet Hét községben kezdi. Megszűnik itt az iskola, s a tanító, aki tíz éve települt 'Susára — ha nem\is mondja — talán kissé fájó szívvel megy egy községgel tovább. A falu „közintézményei ’ közé tartozik a bolt és a kocsma, valamint a kullúr- ház. Az előbbi kettő egy épületben van. Elég régi ez az épület, már akkor is állt., amikor Tóth Béla gyerek volt. Most rogyadozó gerendákkal, dohos raktárhelyiségekkel üzemel. Persze nemcsak ez keseríti itt az eladó. Scilovszkv Miklósit é munkáját. Naponta bosszankodik a rossz áruellátás miatt, hiszen ide, Susára. a „világ végére'1 már csak azt az árut hozzák, ami útközben a kocsin marad. A kenyér például sem mennyiségileg, sem minőségben nem elégíti ki az idevalósiak igényét. Férje a Volán ózdi kirendeltségének sofőrje. Bokszol' kénytelen besegíteni az asszonynak. Ha nincs áru, amit a faluban kérnek. akkor ..magánszorgalombor’ a férj vásárolja lel a járási székhelyen. Özdon. Hogy miért „mostoha terület” Susa áruellátás szempontjából, ezt csak az, illetékesek tudnák megmondani . .. A tanácselnök-helyettes nem is olyan régen még a televíziónak is írt levelet. Ebben többek között egy nagyon is élő gondul, konkrétabban a falu végén eredő mintegy 7 kilométer hosszúságú patak állapotáról is beszámol: „Ez a patak Susa község határából eredve a község lakosságának kertjein áthaladva a Bábolnai Állami Gazdaság területén folyna tovább, ha volna számára megfelelő meder. A patakmeder megszűnése különösen Susa községben létkérdés. A köz- kutak túlfolyónk voltak, és ma a kutak vize pohármo- sásra sem használható. Ezen túl az,on tulajdonosoknak is problémát jeleni, akiknek kertjükön halad a patak, mert a víz miatt a kertet nem tudják használni.” A boltban mondja egy férfi, hogy valamikor gyermekkorában, ha a híd alá állt, kézzel sem lehetett felém i. ma már egy kacsa sem fér el alatta. És még egy idézet a levélből: „helyi vezetőink tudatában vannak a felmerülő hiányosságok megszüntetésének fontosságában, de azzal is tisztában vannak, hogy a hiányosságok megszüntetése több millió forintot: igényel. Községünk lakossága a hiányosságok megszüntetésével évről évre való tologatását sokszor a helyi nemtörődömségének tudja be és nem ritka, hogy közömbösen viselkednek a problémák felvetésekor.” * Susa társközség. A községi tanács Urajon van, ám az uraji tanácsnak nincs pénze, annyi pénze, ameny- nyit a gondok . megszüntetésére. Susa fejlesztésére tudna fordítani. Tudja ezt Tóth Béla is. Ahogy mondja. még az a szerencse, hogy a község fiataljai • tesznek valamit a gondok könnyítésére. Megjavították a falu közkútjait. építettek egy épületrészt a kultúr- házhoz. Az idevalósiak szeretik ezl a községet, nem hogy elmennének innen, hanem évenként bővül, gyarapodik a falu. A fiatalok ittmaradnak, itt építkeznek. Megéri nekik, hiszen nincs messze Ózd. ahol a falu lakosságának jelentős része dolgozik. Pusztafalvi Tivadar nyár Pihenés, szórakozás játék, kikapcsolódás. Csillogás, lubickolás. Ez az egyik jellemzője a magyar ..tengernek”, u Balatonnak. Az idei nyár különösen kedvezel! a víz mellen nyaidióknak. .4 i ír hőmérséklete szinte végig tartotta és tartja ma is a 26—27 fokot. Képeink Siótokon készüllek. A déli part egyik legszebb szállodája Siófokon az Európa Hotel A víz csillogó felületén halkan siklik a vitorlás A 32 fokos hőséget elviselhetővé tcszj a 2G fokos „hús" Balaton vize. A Balaton legnagyobb liaiója a Beloiannisz Estenként zenés sétaútra viszi utasait Kifutás előtt a vitorlások
