Észak-Magyarország, 1976. augusztus (32. évfolyam, 181-205. szám)
1976-08-01 / 181. szám
ESZAK-MAGYARORSZÁG 4 1976. äug. 1,, vasárnap A munkahelyi vezetés feladata is Gondolatok a előkészítéséről Az ember tragédiája és a Nabucco a Dóm téren nyár, szegedi ünnep Az akció kezdetéig még éppen hat hét van hátra, mégsem haszontalan talán a nyár közepén egy olyan is- ' kolafajtáról beszélni, amely a társadalom igen szóles rétegeit érinti, s amely újszerűségével bizonyára sokak figyelmét felkelti. A Mágyáé Rádió és a Magyar Televízió által indítandó „Mindenki iskolája” című akció kezdődik szeptember 15-én. Erről már korábban irtunk, vázoltuk az akció legfontosabb célkitűzéseit, azt az alapvető gondolatot, hogy tömegekhez kivan szólni, tömegekhez akar tudásanyagot eljuttatni. Nem vizsgaeredményekért teszi, hanem azért, hogy mind több ember rendezze ismereteit, frissüljön fel benne a régebbi tudásanyag, s egészüljön ki korszerűbb, újabb ismeretekkel. A ..Mindenki iskolája" akcióban az említett két tömegkommunikációs intézmény végzi a műsorsugárzást, az előkészítésben minisztériumokkal. s egyéb országos .szervekkel működött közre, az akció sikere érdekében viszont sokkal szélesebb körű összefogásra van szükség. Mivel részben hiányos iskolai végzettségűeknek kíván segítséget adni ez a tömeg- oktatási forma, részben a már említett tudásfelfrissí- téS't szolgálja, a ..Mindenki iskolája" akcióban való részvételre történő mozgósítás végeredményben minden oktatási, közművelődési intézménynek, tömegszervezet- nek, sőt gazdasági, -munkahelyi vezetésnek is feladata. E szervek teendőiről még fogunk szólni, ez alkalommal a legutolsóként említett gazdasági, munkahelyi vezetés teendőiről jegyzőnk fel néhány gondolatot. Az 1974. márciusi közművelődési párthatározat igen határozottan leszögezi, hogy ..Politikai-ideológiai, gazdasági-technikai érdekek egyaránt sürgetik a munkásmü- rclödés következetes fejlesztését. A társadalom kulturális felemelkedése szorosan összefügg a munkásosztály műveltségi helyzetével: a munkásmüvelödés ügyét ezért alapvető fontosságúnak kell tekinteni. Elsősorban a nagyüzemekben, a szocialista brigádokban mar kialakult, illat-, ve alakuló aktiv művelődési igényekkel rendelkező közösségekre kell támaszkodni. Erőteljes segítésük fontos a heterogén összetétel (szakmunkás, betanított munkás, segédmunkás), az eltérő műveltség és az érdeklődési kör miatt is. Hatásuk -pedig túlnő a közvetlen (üzemi) környezeten. A folyamatos és állandó művelődés szükségességének felismertetésébe n kulcsszerepe van a munkahelyi vezetésnek. Az szakmí„Mindenki iskolája" niszlériumok szerezzenek érvényt annak az elvnek és gyakorlatnak, hogy a mun- kahelyeicen a vezetéssel jaro kötelezettségek közé tartozzék a dolgozók művelődésének segítése.” A két és lél év előtti állásfoglalás gyakorlati realizálásában a munkahelyi vezetők igen nagy hányada tett eredményes lépéseket. Nem e cikk feladata, akárcsak példaként is felsorolni- ezek közül néhányat. Annál inkább szükséges megemlíteni, hogy a közművelődési munkában. annak permanens jellege miatt, soha nem fejeződhet. be sem maga a művelődés, sem annak támogatása. Nem lehet lezárni, kipipálni feladatokat. A közművelődési élet folyamatosságából adódik, hogy lépést kell tartani a szélesebben értelmezett élet támasztotta áj követelményekkel. A gazdasági élet, a termelés minden ágazata szinte naponta produkál valami újat. jelentkeznek új meg új leendők, amelyeknek ellátásához a tegnapi vagy pláne tegnapelőtt,] tudásanyag ma már kevés, és holnap még kevesebb lesz. Ipari üzemeink magas technikai szintje, a korszerű gépi berendezések, automatikait, de akár a még hagyományos eszközökkel termelő munkakörök is, ahol meg újfajta anyagokkal találkoznak az emberek. mind újabb technológiai és anyagásmereti tudási követel a dolgozóktól. A mezőgazdasági munkák döntő többségében is újabb és újabb agrotechnikai, agrokémiai, agromechanikai ismeretek szükségesek. AI igáiig akad. már munkakör, amelyet a fizikai munkához párosuló szellemi tevékenység nélkül lehetne végezni. S mert ezekben a munkakörökben napról napra fokozódik a követelmény, napról napra kevesebbet ér a régi. ludas, régi ismeret- anyag. A „Mindenki iskolája” akció keretében az első két évben sugárzásra kerülő ismeretanyag természetszerűleg nem szakmai adatokat tesz tömegesen ismertté. Az általa tos iskola 7. és 8. osztályának anyagához igazodva kívánnak széles körű tájékozódást adni és elsősorban alapvető tudásanyagot nyújtani. Bizonyos, hogy a teljes kétesztendős műsor végigte- kinlése és végighallgatása ti lan sem fog egy esztergályos újabb gépészeti, vagy egy mezőgazdasági dolgozó újabb gyakorlati agro-meteo- rológiai ismereteket kapni. De felfrissült tudásával szeme jobban -rányilik környezetére, a körülvevő világra, megkóstolja esetleg az újabb ismeretszerzés örömének izeit, kedvet ka’phat továbbtanuláshoz, önművelés- j hez. Ez pedig közvetve műn- Icájára, annak termelékeny- | súgóra is jótékonyan hal. ■■m . A munkahelyi vezetésnek a párthatározatban előirt. I művelődést segítő feladatai | fogalomköréhez logikusan i hozzá tartozik hát a „Min- j denki iskolája" akció adott ! munkahelyen belül történő szervezése, segítése, a rész- j vétel megfelelő, a munka- í hely viszonyaihoz alkalmaz- | Uodó ellenőrzése. Sajnálatos i módon igen sok még a 8 általános iskolai végzettséggel nem rendelkező íizikai dolgozók szama, egyes munkahelyeken elég ijesztő az aranyszámuk. Olyannyira, hogy nem egy helyen a termelés technológiai fejlesztésének gátjává lehet a hfá- J nyos iskolai végzettségűek j magas aránya. Ez az akció j igen sokat segíthet a hiányzó I végzettség pótlásában, vagy | legalábbis segítheti, a tovább- j tanulást. Másokban, mint említettük, a továbbtanulási j kedvet keltheti fel. A mun--1 U a helyi vezetőnek tehát ! nemcsak a párthatározatban irt kötelezettsége a dolgozók 1 művelődésének ilyen területen történő támogatása, ha- ■ nem — áttételesen — gaz- j dasáyi-termelési jellegű érdé- j ke is. Napjainkban igen sokszor beszélünk gazdasági terveink teljesítésérői, helyenként adódó gazdasági nehézségeink leküzdéséről, ezen beiül a termelékenység növelésénél: szükségességéről. Éppen mert a munkásosztályon és még a szocialista brigádokon belül szembetűnő az összetétel heterogenitása, mert lényeges még a különbség a szakmunkás, , a betanítói! munkás, a segédmunkás között, s mert eltérő az emberek műveltsége és érdeklődési köre, a lermclési-lechno- lógiai feladatokat viszont közösen kell teljesíteniük, egy általános műveltséget segítő akció, mint a „Mindenki iskolája” igen sok segítséget adhat. Ezért kell többek között a gazdasági, munkahelyi vezetésnek ezt az akciói támogatni. A „Mindenki iskolája" akció adásai szeptember közepén kezdődnek. De -munkahelyeken belül azokat előkészíteni. azokra a dolgozók figyelmét felhívni, a rendszeres hallgatási, illetve műsor- nézést megszervezni nem lehet az utolsó pillanatban. Az alapos előkészítést — a munkahelyi párt-, szakszervezeti és KISZ-szervekkel közösen — a munkahelyi vezetésnek már most célszerű elkezdeni. Benedek Miklós Tasnádi Varga Éva: Csak nap legyen, csak szel legyen, ha újra jössz, majd pénteken, kék csíkokat pingál a fény tárt ablakom tükör-szeménCsak nap legyen, csak szel legyen, ezüstből lesz a képnyelcrrt, só cs kenyér az asztalon,' rigószavad úgy hallgatom. Csak nap legyen, csak szel legyen tulipánból szólt réteken, liicsökszckcr repít oda, cs annak sem lesz ostora. Talpuk alalt fütyül a szél A már szokásossá lett nyári kihagyás után, augusztus végén ismét új magyar film kerül a premiermozik vásznára. A Balázs Béla Stúdióban készült munkái, valamim. más stúdiókban alkotott kisfilmjei után első nagyjátékfilmjével jelentkezik Szomjas György. Filmjének címe: Talpuk alatt fütyül a szél. Szűcs Sándor néprajzi gyűjtése nyomán készült, s a múlt századi be- tyárviiagról ad érdekesnek ígérkező képet. Bemutatója augusztus 26-án lesz. Ez lesz különben az egyetlen új magyar film augusztusban, amikor egyébként 15 film bemutatását ígéri az országos premierprogram. Hihetőleg azok többségét a miskolci premiermozik is, műsorra tűzik. Ö tezren ültek július 24- én este az 1976. évi I szabadtéri játékok nyíló előadásának nézőterén... A Doni tori színház népszin. ház immár a szó leg teljese ob { értelmében. Nemcsak az évről évre növekvő külföldi és hazai érdeklődés, nemcsak a színház monumentális arányai, a látványosság lenyűgöző keretei, s a nézőtér példátlan befogadóképessége I folytán, hanem —, s ez hagyománya egyben a szegedi szabadtéri játékoknak — a nagy körültekintéssel kiinun. káli, igényes műsorterv, a bemutatók művészi rangja, s közvéleményt formáló hatása értelmében is. A játékok előadásai eseményt jelentenek. Kevesen tudják már, hogy 1927-ben a szabadtéri játékok gondolatát először felvető Hont Ferenc épp e sza. badtéri játék népművelő hutását, közvéleményt, közízlést formáló lehetőségét emelte ki a Dél-Magyarországban megjelent cikkében. Hunt Ferenc eszméje nem maradt vissz- hanglalan. 1929-ben Klébels- berg Kunó kultuszminiszter javaslatára külön minisztériumi bizottság alakult n szabadtéri' játékok előkészítésére, s 1931-ben meg is tar. lottók az első Dóm téri előadást, amelyen Voinovích Géza Magyar passió című misztériumjátékát adtak elő A siker — a játékot Hevesi Sándor rendezésében a Nem. sieti Színház társulata mulatta be — hatására meggyőződéssé vált, hogy állandósítani kell ezeket a Dom tori nyári színházi előadásokat. A katolikus egyház mindent megtett annak érdekében, hogy a szabadtéri játékoknak vallásos színezetet adjon. Hosszadalmas viták után alakult ki csak az az álláspont, amelyről 1932-ben ugyancsak a Dei-Magyaror- szág számolt, be: az évről évre visszatérően megrendezett szegedi szabadtéri játékok fő bemutatójaként Madách Imre Az ember tragédiája című drámáját kell műsorra tűzni. Ez meg is történt: 1933. augusztus 26- án Hont Ferenc rendezésében a Nemzeti Színház társulata (Leholay Árpád, Tőkés Anna, Táray Ferenc ját. szólták a főszerepeket) nagy sikerrel adta elő a szegedi Dóm téren Az ember tragédiáját. A negyvenhárom év előtti bemutató teremtette hagyomány tisztelete is vezette az 1976. évi műsor kialakításában a játékok művészeti vezetőit, amikor- elhatározták. hogy nyitóelőadásként Madách klasszikus alkotását viszik színpadra. Ezúttal Szinelá.r Miklós volt a monumentális játék ..dirigense"; rendezésének egyik alapelvéül a dráma felt'rissi. lését, fiatalítását tette. Az előadás valóban „fiatalos” a szó közvetlen jelentésében is; hiszen a három főszerepet olyan fiatal színészekre bízta a rendező, mint Hegedűs Géza. (Ádám), Bánsági Ildikó ÍÉva), Lukács Sándor (Lucifer). s az együttes tagjainak túlnyomó többsége is a pálya kezdetén járók közül verbu. válódott. Volt már rá példa — gondoljunk csak Zeffirelli hatalmas sikerű Rómeó és Júlia rendezésére, amelyből aztán film is lett —. hogy az effajta fiatalítás előnyösen megváltoztatja az előadás hangnemét. tónusait. a színészek játéka merészebben- maivá. hozzánk közelítővé válik, s egészében friss ízeket, szírieket: nyer akármelv klasszikus-kosztümös színpadi alkotás. itt azonban a fiatalítás csak félig-meddig töltötte be azt a szerepét, amit a rendezés neki szánt: noha Szinetár következetesen hangsúlyozza a drámának nemcsak gondolati-filozófiai racionalizmusát, de az alakok és szituációk földi valóságát is. Ez a fóidkózeii- ség, valóságigény azonban néhol gyengíti a dráma gondolán erejet, mélységeit, a küllői lendület meg-megtö- rik. prózaiságba bicsaklik, s ebben a hangulati-hangnemi metamorfózisban közhelye- sül, bagalellizalódik a mű alapeszméje, az ember tragikus voltában is felemelő örök küzdelmének himnikus hevületű megjelenítése. A prózaisúgnak ezt az érzetét szükségtelenül erősíti Varga Mátyás ezúttal túlzóan leegyszerűsített díszleté is. S ha vannak is a fiatal együttesnek kitűnő jelenetei, ha meg is ragad bennünket Lukács Sándor feketéből fehérbe öltöztetett Luciierjé- nek intellektuális fanyarsága, nagyon is emberire formált kérdező kételkedése, egészében azt, kell mondanunk, hogy a Halai színészek — különösen az Ádámol játszó Hegedűs Géza, s Bánsági Ildikó mint Éva — mind a művészi átélés intenzitásában, miijd a szinp játék biztonságában elme. iák a várakozástól. S ez a vonzóan „fiatalos" elöadas nem éri el sem az 1960—62-es Major-rendezés, sem Vámos László 1965—69-es rendezese művészi értékel. Július 25-én, vasárnap — ugyancsak hagyományosan — operabemutalóval várta közönségét a Dóm téri színház. Verdi 1841-ben komponált dalműve, a Nabucco került színre Békés András rendezésében. s Oberfrank Géza vezénylésével, Forray Gabor lenyűgözően nagyszabású es látványos díszletében. Feltétlenül emelte az elöadas rangját a három külföldi énekes, az ogyesszai Ninel j Tkacsenko (Abigail), valamint a szófiai Sióján Popov (Nabucco) és Stefan Elenkov (Zachariás főpap) fellépése. A nemzetközileg elismert, rangos bolgár operakultúra két képviselője méltónak bizonyult ehhez a ranghoz: különösen Stojan Popov telten zengő, férfias hangja, s mind a magas, mind a mély fekvésekben imponálóan biztos éneklése volt maradandó élmény. Az együttes magyar tagjai, közül Bordái Valériát (Anna) kell elsősorban elismeréssel említenünk; a fiatal lenorista, Réti Csaba (Ismael) énekesi képességeit meghaladó feladattal birkózott. A megérdemelten nagy sikerű előadás talán legnagyobb értéke a kórus pontos és a játékok operaelőadásainak színvonalával mérve is kiemelkedően szép éneklése, általában a tömegjelenetek nem öncélúan, hanem — ez Békés András rendezéseinek különös értéke — mindig a mű atmoszférájához, a zene közvetítette gondolatokhoz és érzelmekhez igazodó kompo- nállsága. Ezért lett az , idei Nabueco-előadás nemcsak külsőségeiben, de tartalmában, hatásában is maradandó élményt nyújtó, nagyszerű produkció. I ngészeben sikeres es cd- digi híréhez méltó volt tehát az idei szegedi szabadtéri játékok indulása, az első két bemutató. S nem marad el nyilván sem a színvonal, sem a siker dolga bar] ettől a jó kezdettől a folytatás. Berencsy Sándor: A NYÁR (Sz. D.-nek ajánlom) Erdőben réten gombák a tóban kárászok pontyok bokrok gallyain pintyek sugarat hintáztál a nyár látod combjait érett tomporát bőröd barna ruháját kéri a csend lopakodik mögötted lélegzeted zúgását hallod vibrál rezzen a lükre kavicsok futnak cl (öle ingerkedik veled a víz mezítláb gyaloguton virágok jönnek eléd hallod hogy érik a gyümölcs szerelőd hívó öléig mellének két párnájáig basának dombjáig szerelem háromszögéig gondolatod kalandoz de az égen már csillag eltévedt bogár cselleng árnyékod hazaballag l’app Lajos
