Észak-Magyarország, 1976. augusztus (32. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-01 / 181. szám

1976. míg. 1., vasárnap ESZAK-MAGYARORSZAG 3 agmozgatás lerszeriisllése a mezőgazdaságban A mezőgazdasági termelés­nek is az az alapvető fel­adata, hogy a lakosság nö­vekvő igényeit egyre maga­sabb színvonalon elégítse ki. Közismert, hogy a mezőgaz­daságban jelentkező létszám­gondok miatt ez egyre ne­hezebb. A létszámcsökke­nést csak növekvő -anyagi- műszaki íelszereltseggei tud­ják a szövetkezetek és álla­mi gazdaságok ellensúlyozni. A mezőgazdasági gépesítés — és így a szállítás, anyagmoz­gatás gépesítése — csökken­ti az önköltséget, megszünteti a nehéz fizikai munkát, javítja a termékek minő­ségét és mindemellett ké­nyelmesebb munkahelyeket teremt. # Az extenziv fejlesztés for­rásainak kimerülésével a me­zőgazdaságban is áttértünk az intenzív termelési mód­szerekre. Ennek egyik kö­vetkezménye, hogy egyre na­gyobb termény mennyiséget es egyre több műtrágyát, nö­vényvédő szert kell kisebb- nagyobb távolságra elszállí­tani. Az elmúlt évben a me­zőgazdaságban szállított anyagok mennyisége elérte a 200—220 millió tonnát. A szállítási feladatok 35— 40 százalékát nyár végén és kora ősszel kell elvégezni. Ennek költsége pedig eléri az összes költség 20—25 szá­zalékát. Mindez együtt: a szállítási folyamatok éssze­rűsítését, gépesítését sürgeti. Sajnos, országosan alacsony a szállíüis és az ehhez kapcso­lódó rakodás gépesítésének színvonala. A gépesített ra­kodás az összes rakodási munkának csak 20—25 szá­zalékát teszi ki. Az átlaghoz képest jóval kedvezőbb a helyzet a Sze­rencsi Állami Gazdaságban, ahol Braun István gépesítési i'őágazatvezetővel és Tóth Gyula szállítási üzemvezető­vel beszélgettünk az ered­ményekről és a gondokról, a helyi sajátosságok tükrében. — Az állami gazdaság 6700 hektáron gazdálkodik. Föld­területe közé 3 termelőszö­vetkezet ékelődik, ezért a gazdaság körzete eléri a 60 kilométert. A szállítási tá­volságok, tehát viszonylag nagyok. A termésátla­gokat íigyelembevéve cukor­répából várhatólag 27 ezer, kukoricából csaknem 13 ezer, napraforgóból 750 tonnát szállítunk, míg kalászosok­Megnövekedett feladatokra kell felkészülniük a Borsodi Szénbányák üzemeinek, töb­bek között 13 frontfejtés át­szerelésére. Ehhez kapcsoló­dik a tennivaló: tovább ja­vítani az anyag- és alkat- részellátást. — Éves szinten 620 millió forintot költünk különféle anyagok és alkatrészek vá­sárlására — mondta Béres Antal, a vállalat anyaggaz­dálkodási osztályának veze­tője. — Az első hónapban 317 millió 318 ezer forintot használtunk tel. valamivel többet is a tervezettnél, de nem a kívánt szerkezet sze­rint. Néhány anyagféleség ezúttal is hiánycikk, illetve kevesebbet kapunk a szük­séges mennyiségnél. Melyek ezek a hiányzó anyagféleségek? — Első helyen a gumi- és páncélkábelt kell említenem Vállalatunk évente 70 ezer méter kábelt rendel s az el­ső fél évben csak 26 ezer métert tudtunk vásárolni Pedig a fúróuábel nélkül el­képzelhetetlen a mindenna­pos munka a frontokon, a? elővájásokon. Az új tűzvé­delmi előírásoknak is eleget kell tennünk, s még 26 kilo­méter kábelt kell lecserél­nünk a bánvákban. A kábelhiány négy éve búi közel 750 vagon termést — mozgatunk meg betakarí­táskor. # Az Állami Gazdaság 29 öt­tonnás tehergépkocsival és 9 billenős pótkocsival oldja meg a szállítási feladatokat. Az ömlesztett áruknál a köz^ benső anyagmozgatási műve­leteket is gépesítették. A zsákos es darabaru ra­kodásnál a tíz százalékot ki­tevő kézi anyagmozgatás je­lentkezik. Ennek nagy része a' zsákos csomagolású műtrá­gya rakodásából adódik. Cél­szerűnek látszik a jobban gé­pesített ömlesztett szállítási forrná kiterjesztése, vagy a zsákos termékek szállított arányának megtartása esetén — a fejlettebb rakodólapos szállítási módszer aheaima- zása. Ez mind a be- mind a kirakást megkönnyíti, gyor­sabbá teszi. Tojásszállítás esetén — évente 30 millió darab — szintén a rakodólap jelenthetne lényeges előrelé­pést. Ehhez persze még szá­mos feltétel tisztázásra vár. Például: ki végezze el a ra­kodólapok fertőtlenítését, vagy kit, illetve kikel ter­heljen a jelentős értéket kép­viselő rakodólapok, illetve szálli tóeszközök beszerzési költsége, eszközlekötési járu­léka stb. A cukorrépa betakarítása elvileg folyamatos. A gya­korlatban azonban gyakran előfordul, hogy a cukorgyár a kombájntól beérkező meny- nyiséget nem tudja átvenni és azt ilyenkor a tábla szé­lén kell tárolni. Az átrako­dás pedig már többszörös — tegyük hozzá — fölösleges anyagmozgatást igényel. A többszörös anyagmozgatás és a tárolás — mint ismeretes — rontja a termékek minő­ségét és súlyveszteséget is okoz. A cukorrépa betakarítása egyidöben folyik a kukorica betakarításával. Ilyenkor te­hát amúgyis magas a szál­lítási igény. A többszöri szál­lítás és rakodás csak növeli a szállítóeszközök kapacitása és az igények közötti feszült­ségei. * A szállítóeszközök kihasz­nálását ebben az állami gaz­daságban is sokszor akadá­lyozzák az alkatrészellátás okoz gondot a borsodi szén­medence aknáiban. A gyár­tó Magyar Kábelmüvek kép­telen kielégíteni a hazai igé­nyeket. mert ex port kötele­zettségei is vannak. A befe­jezéshez közeledő rekonst­rukció után várhatóan nö­vekszik a gyár termelése, ez azonban csak a jövőben je­lent megoldást. Jelenleg az a helyzet, hogy tőkés piac­ról kell beszerezni a kábe­leket. Az engedélyt az ille­tékesek már megadták, az áru leszállítása azonban csak év vége előtt remélhető. Az aknáknál úgy segítenek a gondon hogy a kiselejtezett kábelekből kivágják a még felhasználható részeket s is­mét beépítik. — A tőkés piacról vásárolt gépek alkatrészellátása is akadozik. önjáró bizto­sító egységeinknek fele jö- vesztőgépeinknek 31) száza­léka nyugati márkájú, tehát az alkatrészhiány esetenként jelentős termeléskiesést okoz­hatna. Ezt szándékozunk megelőzni ésszerű kezdemé­nyezésekkel. A berentei bá- nvagéoíavító üzem és a Fletcher cég kooperációs szerződést kötött, melynek lényege: a hazai üzem a be­rendezés mechanikus tarto­zékait készíti el. a partnei pedig a hidraulikus részeket adja. Hasonló együttműkö­hiányossagai. Legnehezebb az IFA tehergépkocsikhoz szük­séges alkatrészek beszerzése. Ám a ZIL. ZSUKésaNIZA típusú gépkocsik alkatrész­ellátása is gyengének mond­ható. Az AUTOKEIÍ munká­ját nem dicsérik ezek a pa­naszok. A tízmillió forintot érő jármüvek és rakodógépek ki­használása nagyon fontos. Ezért nagyobb figyelmei le­hetne fordítani a javítások gyors elvégzését biztosilc al­katrészellátásra. Az állami gazdaságban a járműpark kihasználtsága el­éri az 54 százalékot. Ezt az értéket visszfuvarok meg­szervezésével es — a mező­gazdasági munkák dandárja után — bérmunkák végzé­sével érik, el. Az eredmé­nyekkel mégsem elégedettek teljesen. Még akkor sem ha — közvetlen kézi rakodással csak tizen foglalkoznak Ez­ért az V. ötéves tervidőszak­ban a rakodási teljesítmény fokozására törekszenek. Az üzembiztosabb. korszerűbb berendezések hárommillió forintos fejlesztést igényel­nek. A szállításra ebben az év­ben 7 millió forintot költe­nek. Nem kevés pénz ez. még akkor sem, ha tudjuk, hogy két és fél millió tonnakilo­méter „ára”. Ez a ráfordítás mégsem drága a gazdaság­nak. Hiszen jelentős élő munkaerői helyettesít, sza­badit fel és nem utolsósor­ban biztosítja a termelési fo­lyamatok összhangját a gyors, hatékony betakarítást, felesleges depóniák kialakí­tása és átrakodása nélkül a termény mennyiségének és minőségének megóvásával. Hasonló, vagy fejlettebb módszerek alkalmazása a legkisebb termelőszövetke­zetben, gazdaságban is mind­inkább nélkülözhetetlen. En­nek feltételeit legjobban, a koncentrált, szakosított ter­mesztést folytató gazdaságok tudják megteremteni. Első­sorban ilyen helyeken bizto­sítható a különböző betaka­rító. rakodó és szállítógépek gazdaságosabb alkalmazása. Az országban 5 millió dol­gozóból 1 millió foglalkozik kézi anyagmozgatással. És eb­ben benne van a mezőgazda­sági anyagmozgatók száma is... . Buciiért Miklós dés alakult ki a farkaslyuki mechanikai üzem és a Glöckner cég között, pajzs­biztosító egységek gyártásá­ra. A két. követendő például szolgáló megállapodás rend­kívül előnyös számunkra. Egy száz méter széles front­fejtést alapul véve. közel tíz­millió forintot takarítunk meg. Természetesen, kemény valutáról van szó. s ez még csak növeli a kooperációs egyezmények jelentőségéi. A 14 kilogrammos bánya- sín is ott szerepel a hiány­cikkek listáján. A vállalat évekig nem vásárolta ezt a terméket, ugyanis a bezárt bányákból biztosíthatta a szükségletet. Napjainkra el­fogyott a készlet., küllőidről azonban nem érkezik eh. gendö áru Az aknák dolgo­zói. a szocialista brigádok úgy próbálnak segíteni a ne­hézségen. hogy minden egyes bányasínt felhasználnak, csak a valóban selejtet dobják a Hulladékba. — A TH-gyűrű, a pipacsá­val’ a kengyel hiánya bosz- szú időn át égető gondot je­lentett. ma már megfelelt mennyiségben állnak rendel­kezésünkre Embereket, ad­tunk a Lenin Kohászati Mű­veknek ók foglalkoznak az említett bMosRéelemek gyár­tásával. A légcső újabban Kecskés Lászlóné. a gyár egyik keresett termékéhez, az úgynevezett M-gcrcnda- hoz szükséges sablon össze­szerelését végzi, a BVM bocl- rogkcrcsztiiri üzemében Kinevezés A Minisztertanács dr. Raft Miklóst, a Tanácsakadémia Tanácsigazgatási Szervezési Intézetének igazgatóját a Mi­nisztertanács Tanácsi Hiva­talának elnökhelyettesévé ne­vezte ki. hiánycikk, vagy ha érkezik is Csepelről, nem megfelelő. A sima végű csövet karimá­val kell ellátnunk, ez azon­ban jelentős többletmunká­val jár. A csavarhiány évek óta visszatérő téma a szénbá­nyáknál. Különösen a 16-os és a 20-as méretűekben rossz az ellátás. A brigádok taka­rékossággal. a régi csavarok felújításával igyekeznek eny­híteni a krónikus állapoton. — Az F—6-os vágathajtó gépek is álltak már alkat­részhiány miatt. Az Országos Bányagépgyártó Vállalat ka­pacitáshiánnyal küzd. nincs elegendő embere és forgá­csológépe. Vállalatunk segít az OBV-nek; 1500 munka­órában készít félkész mun­kadarabokat. Olykor motorhiánnyal is számolni kell a bányáknak. Tipizálással igyekeznek ele­iét venni a gondnak, csak lengyel motort vásárolnak, üzemeltetnek. Előnyös, mert egyszerűbb, olcsóbb a kar­bantartása. a javítása Elis­merésre méltó az a törekvés is. hogy hazaival pótolják a korábban importált alkatré­szeket. — összegzésül megállapít­hatjuk: javult az alkatrész­ellátásunk. Köszönhető ez az ésszerű kezdeményezéseknek, az okos . ötleteknek is. To­vább kell folytatnunk ezirá- nyú erőfeszítéseinket, mert I gazdaságilag is kifizetődő s kedvező feltételeket biztosít a termeléshez — mondta be­fejezésül Bére« Antal osz­tályvezető. Kolaj László 1 ffezsfemémyezóstekkef, ötletekkel CsÉÉgiÉefi ez alkatrészhiány Példáért — Dunaújvárosban e — „Kedves Lányok ee Fi­úk! Úgy érzem, nagyon ko­moly dolgot vállaltunk ma­gunkra. Munkát vállaltunk egy olyan országban, amely­ről csak olvas.láttunk vagy éppen a tévében tájékozód­hattunk. Ez a vállalkozás egesz életünkre befolyással lehet. Dunaújvárosban, a Nehéz­ipari Műszaki Egyelem Ko­hó- és Fémipari Főiskolájá­nak kollégiumában egy hir­detőtáblán olvashatók a fen­ti mondatok. Aláírója egy Bács-Kiskun megyei fiatal­ember. Akik olvasták, olvas­hatták — az ország minden megyéjének képviseletében vannak itt egy hétig. Há­romszáz magyar fiatal építő- munkás Vszty-liimszkbe ké­szül. Este tíz óra. A „táborta­nács” tagjai a kollégium ebéd­lőjében gyülekeznek, hogy megbeszéljék a nap esemé­nyeit, tapasztalatait, tájékoz­tassák egymást csoportjuk felkészüléséről. — Borzasztó nehéz nap volt a mai. csakúgy mint a tegnapi; ezért röviden, a leg­lényegesebb mondandóra szo­rítkozva próbáljuk meg át­tekinteni a ma végzett mun­kál — kezdi a szót Hanyecz István, aki majd Usztv- Ilimszkben a magyar építő­brigád vezetője lesz. A srácok — itt ez a szó járja —. felelősségteljesen készülnek a nagy feladatra, egyre jobban összekov.ácso- lódnak. Tanulnak, szórakoz­nak, sportolnak, ismerkednek egymással. Reggel héttől este tízig tart a program. Kis lelkiismcrctfurduiással kopogtatok fél tizenegy kö­rül az ötvenkelles szoba aj­taján. Itt borsodiak laknak. — Késő? Ilyenkor? Ugyan, kerülj csak beljebb, fél egyig nyugodtan jöhetsz bármikor. Akkor szoktunk „nyugovóra térni” — invitálnak a pizsa­mában üldögélő fiúk. Mi újság Miskolcon, mi újság Dunaújvárosban? öt pere alatt végzünk, mert a gondolat már száll, röpül ezer kilométerekkel mesz- szebbre; a távoli Szibériába. A fél éve még ismeretlenül hangzó, oly távoli középszi­bériai város, neve — Usztv- Ilimszk — immár „testei” öltött, beköltözött a fiúk minden gondolatába, levegő­je itt van a szobában. L‘ :y- más szavaiból gyűrüztetik a várhatót, az ismertet és az elképzelhető!: — Itt volt Uszty-Ilimszk- ből a leendő építésvezetőnk, elmondta mi vár ránk ... — Azért kíváncsi vagyok, milyen is egy medve a taj- gán ... — Bolgárok már vannak * kint, de jönnek az NDK-ból is fiatalok, meg lengyelek, nagy élmény lesz együtt dol­gozni ... — Nem sétaút ia megyünk, ez biztos, cie ennek tudatá­ban vállaltuk . — Nagyapám mesélte hogy amikor Szibériában iárt es tüzet raktak, olyan hideg volt. hogy még a láng is megfagyott ... Derülnek és komolyan szól­nak. a legendákat a maguk képére próbálják formálni. Ezerötszáz fiatul közli vá­lasztották őket is a három­százba. Tele vannak vára­kozással. Venczel Károly monoki kőműves. A szobában „te­kintélye" van. s otthon egy­éves kisfia. A lobbiéi- nőt­lenek. Tirpák Ede, a „szóvivő" be­tonozó. erős és vidám fiú Birki János kőműves rit­ka szavú, de a többiek azt mondják, igen jól gitározik és jódlizni is tud ... Kuberkó László rakaea- szendi, épületburkoló. Ok né­gyen a Borsod megyei Álla­mi Építőipari Vállalat dol­gozói. A nagyrozvágyi Csatlós Fe­renc jött csak „idegenként'’ a szobába, a Miskolci Építő­ipari Vállalat kőművese Mar „itthon érzi” magát. Az éjfél ránkszól, elbúcsú­zunk. aludni is kell valamit. Holnap sajtótájékoztató lesz. A KISZ Központi Bizott­ságának sajtótájékoztatójáról már beszámoltak a napila­pok. Jelenleg 20 ezren dol­goznak Üszty-Ilimszkben. a világ második legnagyobb faipari- és ceilulózkombinát- jának építésén; a IComszcmol hivó szavára 3500 fiatal ér­kezett eíjdig a Szovjetunió köztársaságaiból. A KlS/t a IX. kongresszuson — csat­lakozva a felhíváshoz — ho­zott határozatot magyar if­júsági ópitőbrigád szervezé­sére. Ilyen nagy vállalkozása még nem volt a magyar fia­taloknak. A tájékoztatót követően a sajtó munkatársai a délelőtti foglalkozások színhelyen ta­lálkoztak a munkába indu­lókkal. A borsodiak — 15-en — a Nógrád és a Szabolcs- Szatmár megyei fiatalokkal egy’ csoportban készültek a nagy feladatra. Daltanulás kellős közepébe csöppentem: „A két kezed majd új rendel teremt / Az énekszó új győ­zelmet jelent”... Kiss Istvánnal ültünk le beszélgetni. A borsodiak több mint fele a BAEV dolgozója, ó is. — Nem olvastam még a felhívást, amikor a vállalati KISZ-bizottságról szóltak, nincs-e kedvem Uszly- Ilimszkbe elmenni — .idézi a kezdetet. — Mondott neked valamit ez a név? — Azt tudtam, hogy fiatal város, hatalmas beruházást valósítanak meg itt. és_ ter­mészetesen azt. hogy Szibé­riában hideg van ... — Mi vonzott erre a vál­lalkozásra? — Ezt nem tudom, ezt nem lehet részleteiben meg­mondani. Ügy egészeben ösz- szeállt az elhatározás. De ha mégis szél akarom bontani, akkor ilyeneket mondhatok: élményszerzés, szakma' ta­pasztalatszerzés, öt ország fiataljaival való ismerkedési lehetőség, a kereset; ezek áll­tak össze egésszé ... Kiss István 21 éves, Gön­cön született, eddig hetente egyszer járt haza. Néha még maga sem hiszi, hogy lehet­séges, hogy ilyen messzire megy. Nyolcadikos volt ami­kor először járt Miskolcon. A köröttünk zajló beszél­getésekben is vissza-vissza­tér a kérdés: miért vállal­tad.. hogyan döntötted el? Két szó a válaszokban is vissza-visszatért: a KISZ. a párt... Ma. vasárnap, amikor ez az írás megjelenik — hazu- indul Dunaújvárosból a . 301) fiatal. Iiogv most mái ott­hon, családi körben készül­jön az augusztus 9-i eluta­zásra. Egyszer még elbocsátó kis közösségükbe !s vissza­mennek. hogy ünnepélyes taggyűlésen — munkatársak ismerősök, barátok körében — átvegyék a KISZ Köz­ponti Bizottsága és saját alaoszervezetük titkárának aláírásával ellátott megbízó- ♦evelet. Szép és felemelő jelkép !s lehet, hogy az Uszty-Ilimszk- be induló’ 300 i ragya r fiatal építőmunkás Dunaúj' án ban készüli a vgv feladatra. Tcnagy József

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom