Észak-Magyarország, 1976. augusztus (32. évfolyam, 181-205. szám)
1976-08-24 / 199. szám
1976. a Mg, 24., keddi . <W»W8WMIBPn^^ Bmm ESZAK«MÄ<3YAfiOR5ZAÜ 3 CSAKNEM két és íél év telt el azóta, hogy a párt Központi Bizottsága ismét átfogóan megvizsgálta munkásosztályunk helyzetét, s irányelveiben valamennyi párt- szervezet számára megjelölte „a munkásosztály társadalmi szerepének fejlesztésére, helyzetének további javítására” vonatkozó feladatokat. Természetes dolog, hogy egy szocializmust építő ország marxista—leninista pártjának magas fóruma bizonyos időszakonként áttekinti a társadalom vezető osztályának helyzetét, meghatározza a teendőket, s ennek megfelelően a pártszervek — az alapszervezetekig bezárólag — kidolgozzák saját intézkedési tervüket, feladataikat. A konkrét teendők mind a területi, mind a helyi párt szervek és szervezetek részéről magas fokú politikai érettséget, elvi tisztánlátást és reális valóság- ismeretet követelnek. Csak így képesek eligazodni a mindennapi élet bonyolult problémáiban, megtalálni a legjobb megoldást. A párthatározatok végrehajtásának nélkülözhetetlen segítőeszköze a rendszeres vizsgálódás, ellenőrzés. A megyei pártbizottságnak „A munkásosztály társadalmi szerepének fejlesztésére, helyzetének további javítására”, elfogadott intézkedési terve kiemelt feladatként szabja meg a pártbizottság osztályai számára, hogy rendszeresen ellenőrizzék egy- egy nagyüzemben az intézkedési terv végrehajtását. A közelmúltban ilyen helyszíni ellenőrzésre került sor a Diósgyőri Gépgyárban. Az ellenőrzés fontos tapasztalatokkal szolgált a megyei és a nagyüzemi pártbizottság részére egyaránt. A nagyüzemi pártbizottság intézkedési tervének elluga- dása után a Diósgyőri Gépgyár párt- és tömegszervezetei. valamint a gazdasági vezetés nagy aktivitással kezdett hozzá a feladatok megoldásához. Ennek eredményeként az elmúlt két es lel évben sok kérdésben jelentős előrelépés történt: a mindennapi politikai munkában egységesebbé vált a munkásosztály fogalmának értelmezése, alkalmazása; a párt- és a társadalmi szervek, szervezetek testületéiben nőtt a munkások aránya; fokozódott a munkásság közéleti aktivitása •— egyre nagyobb arányban vesznek részt a párt-, a szakszervezet, a KISZ munkájában, a szoeialista brigádmoz- galomban, a munkásőrségben, a tanácsok, a Hazafias Népfront tevékenységében, a társadalmi munkaakciókban. A tapasztalatok szerint az üzemi demokrácia fórumai általában jól tevékenykednek, egyre inkább biztosítják a vállalat dolgozóinak részvételét az irányításban, az ellenőrzésben, a termelési feladatok megoldásában, az őket érintő fontos anyagi, szociális, kulturális kérdések eldöntésében. A munkások bátrabban élnek a fórumok lehetőségével. Az üzemi demokrácia szerves részét képezik például a szoeialista brigádvezetők. művezetők évente megrendezett értekezletei, az ifjúsági parlamentek. A vállalatot érintő kérdésekben általában megfelelően tájékoztatják, informálják a dolgozókat. A Diósgyőri Gépgyár sikeresen teljesíleüe IV. ötéves tervét, s( az V. ötéves terv kezdeti eredményei is biztatóak. A tervek teljesítése megteremtette a munkások jövedelme tervszerű növelésének anyagi alapját, az életkörülmények jávuíásának lei- léteiéit. A IV, ötéves tervidőszakban a vállalat munkásainak jövedelme átlagosan 3(1,5 százalékkal nőit. A vállalat OTP-akciók keretében igyekezett hozzájárulni a munkások lakásgondjainak enyhítéséhez, fokozta a munka- és egészségvédelmet. Szé- leskörübbé vált az üzemorvosi ellátás. 1440 személyes öltözőt és mosdót építettek. A TERMELÉSI feladatok sikeres megoldásában, a szocialista életmód formálásában nagy szerepe van a szocialista munka versenynek, a vállalatnál dolgozó mintegy 800 szoeialista brigádnak. A szocialista brigádmozgalom továbbfejlesztése érdekében a brigádvezetők részére rendszeres továbbképzést szerveztek. A munkások, a fizikai dolgozók a káderutánpótlás fontos forrását képezik. A káderutánpótlási tervben a fizikai dolgozók megfelelő arányban -szerepelnek. Az üzemi pártalapszervezetek nagy hangsúlyt helyeztek a párt munkásjellegének erősítésére. a műszaki értelmiség párttaggá nevelésére, a helves rétegpolitikára. Az utóbbi években a pártba felvettek kétharmada fizikái dolgozó, egyharmad .része nő. , s kétharmad része fiatal. A párt-, a társadalmi szervek és a gazdasági vezetés jelentős erőfeszítéseket tett n munkásság szakképzettségének. általános és politikai műveltségének növelésére. A mintegy 10 000 főt foglalkoztató vállalatnál 800 fő vesz vészt az állami oktatásban. A munkások elméleti-politikai képzésük egyik fő formája a pártokla.tás. A Marxizmus— Leninizmus Esti Egyetemének kihelyezett osztályai, s négy marxista középiskolai osztály működik az üzemben. A párt tömegpolitikai oktatásban 2500 fő, a KISZ- és szakszervezeti oktatásban pedig mintegy 3700 tó kaocso- lódott be, nagy részük fizikai munkás. A helyszíni ellenőrzés során felszínre kerültek az intézkedési terv végrehajtásának gyenge pontjai is. A párt- és á társadalmi szervek testületéiben' még mindig nem kielégítő a munkásfiatalok aránya. Nagy nehézségeket jelent a nőle bevonása a vezetésbe, bár e vonatkozásban is történt előrelépés. A vállalati tapasztalatok szerint a fizikai munkát végző fiatalok intenzív előkészítő után történő egyetemi felvétele a jelenlegi formában számos nehézséget: okoz, ezért ez a forma változtatásra, továbbfejlesztésre szorul. A szocialista demokrácia racionalizálását, valamint decentralizálását szolgálná, ha bővülne a szocialista brigádok, brigádveze- tök döntési jogköre. További feladat annak biztosítása is. hogy fokozódjék a termelésben élen járó munkások erkölcsi elismerése. A munkaerő-tartalékok ki • merülése érzékenypn érinti a vállalatot is. Tendenciaszerűen csökken a közvetlen termelői létszám, nincs ugyanis kielégítően megoldva a szakmunkás-utánpótlás. Pedig a vállalat szinte „kinőtte” a szakmai bértáblázatot, mert alsó határ alatt egyetlen dolgozó sincs besorolva, s egyre növekszik azoknak a száma, akik már túllépték a felső határt, Az élőmunkafelhasználás mérséklésére nincs mód a sorozatgyártásra történő átállással, mert zömmel egyedi gépgyártást végeznek. Gondot okoz, hogy a vállalatnak nincs elegendő fejlesztési lehetősége a nehéz fizikai munka gépesítéssel történő gyorsabb ütemű csökkentésére. A munkaerő- hiány miatt nem tudták megoldani a fiatal munkások túlóraszámának kívánatos csökkentését.. A vállalat -— anyagi eszközök hiányában ■— nem tudja a fiatal munkások családalapítását a kívánt mértékben támogatni. Problémát jelent az is. hogy nem csökken megfelelően a 8 általános iskolai osztályt el nem végzett munkások száma, illetve aránya. MINDEZEK alapján a helyszíni ellenőrzés megállapította. hogy az intézkedési terv végrehajtásában — a nagyüzemi pártbizottság irányításával —- jelentős eredmények születtek, ugyanakkor — a végrehajtás hatékonyságának fokozása érdekében — számos hiányosságot is fejszínre hozott. A nagyüzemi pártbizottság figyelmét is felhívta arra, hogy az intézkedési terv végrehajtását rendszeresen, folyamatosan, elvi következetességgel szükséges vizsgálni, s időben meg kell tenni a megfelelő intézkedéseket, s a helyileg megoldhatatlan problémákról pedig informálni kell a felsőbb pártszerveket. l)r. Miklós Imre a megyei pártbizottság munkatársa „A szarvasmarha-tényéízlés fejlesztése gazdaságpolitikánk egyik központi kérdésé. A tenyésztői munka hatékonyságának javi- tása, a tejtermelés növelése. a háztáji tehénállomány csökkenő irányának fékezése cs az ország — ezen belül a nagyüzemek — állományának növelése a fejlesztés alapvető feite tele.’’ A fenti idézel a négy évvel ezelőtti kormányprogramból származik, amely meglevő szarvasmarha-állományuk szakosodását sürgette. A gyakorlatilag az ország egész területén tartott ve- gyeshasznositású magyart ar- ka-áilomány kettébontását, tej- és húsirányba történő tenyésztői munkát javasolt. Nem titok, hogy a világpiaci igények változása húsexportunkat kedvezőtlenül érin- 1ette, ugyanakkor ,a tejtermelés a növekvő belső szükségleteket nem tudta zökkenőmentesen követni. A ..miértre'’ könnyű felelni. Gazdaságaink vezetésében sokáig — sót talán a mai napig is — jelentkezett a magyar- tarka-eentrikusság. A szakosodást csak a gazdaságosabbnak, jövedelmezőbbnek tartott. hústermelésben vélték megtalálni, a tehenészetekben — szemléleti hibaként — pedig a nagy tejhozamú fajtákkal történő keresztezésről feledkeztek meg. Így azok a gazdaságok, amelyek a fajtaátalakítást már a negyedik ötéves terv elején elkezdték. munkájuk felén tartanak. Ezek egyike a Bodrogközi Állami Gazdaság, ahol dr. Takács András fö- állattenyésztővel a keresztezés gyakorlati hasznáról beszélgettünk : — A kormányprogramnak megfelelően, a szarvasmarha, tartás fejlesztése nemcsak létszámnöveléssel képzelhető el. Bár a meglevő férőhelyek jobb kihasználásával, két év alatt még 80 tehénnel teljesen „telítettük” a telepet. Sokkal inkább keresztezéssel, új, sokat ígérő fajták termelésbe állításával, amelyekkel az elkövetkező évek során szinte megduplázhatjuk a tejtermelést. Leszögezem : mi szerencsésebb helyzetben voltunk, mint megyénk sok üzeme, hiszen állományunk tejelő magyartarka fajtából állt. E/. a ma- gyartarkának. a jersey fajtával történő keresztezése, ahol az utódok örükiik a jobb tögyalakulást, ami viszont a gépi íejhetöseg mértékét határozza meg. És a keresztezés nem állt meg. Négy évvel ezelőtt kezdődött meg a vöröstarka Holstein-Frizzel a fajtaátala- kítas. Sokan jogosan megkérdezhetnek, mi szükség volt erre, hiszen a régebbi állomány átlaga jóval felülmúlta, nemcsak a megyei, hanem az'országos átlagol. A válaszadás most sem bonyolult feladat, mert a létesítményekkel, a ; eves amortizációval van összefüggésben. Hogyan? — Egyszerűen, — válaszolta. — az önköltséget lényegében egy dolog befolyásolja. Egy tehéntől mennyi tejet tejünk, Ha az átlagokat sikerül emelnünk, ókkor olcsóbban termelünk. Már most vannak olyan állataink, amelyek naponta 30 (!) liter tejet adnak. A harmadik- negyedik generációban elérjük a Holstein-Frizre jellemző termelési szintet, amely tehenenként évente túlhaladja a 4000 litert. Persze ilyen magas tejtermelést lehetetlen elképzelni korszerű létesítmények nélkül. Es sajnos megyénk mezőgazdasági üzemei — ahol kétezer liter alattiak az átlagok — előszeretettel ezek hiányára hivatkoznak. Viszont sorolni is lehetne azokat a közös gazdaságokat, ahol felismerték: a tejtermelés inkább a takarmanyozás és a fajta kérdésé. — Figyelembe véve az ötéves terv indokolt beruházásokat támogató elképzeléseit. a gazdaságunk terveit ezekhez hangoltuk. A három régebbi típusú istállónkban növelni tudjuk a férőhelyek szamát, ha az épületben elhelyezkedő takarnianyos helyiséget; átalakítjuk. így még 36 tehenet helyezhetünk ei, és könnyen, mert ehhez a telephez központi takarmányosztó epiilet is tartozik. Mivel évente 30 darabbal tudjuk növelni a létszámot, a hiányzó férőhelyeket csak új istálló építésével tudjuk pótolni. A közeljövőben ezért kezdjük meg a 15Ö férőhelyes AGROKOMP- LEX-i'endszerű istálló építését. Természetesen a járu■ a ■ lékos beruházásokat is megterveztük, hiszen az 1,5 millió liter tej hűtése már ma is gondeí jelent. Az ötéves terv végére már 520 tehenet tartunk. Amiért a Holstein-Friz fajtat idegenkedve fogadtuk, az elsősorban a magyartarka- kózpontúság es szüKlátókörű- ség kérdése. Majd mindegyik üzemünkben elismerték kiváló tejtermelő képességét, hogy „győztesen” hozzátegyék — igen ám, de mit tegyünk a hím ivaru utódjaikkal. A húsgyarapodásra utaltak, amelyet a magyartarkával szemben gyengének vélték. Nos, itt a Bodrogközben az ellenkezője bizonyosodott. be. Korszerűnek alig nevezhető telepen — sertés- istállókból van átalakítva — 35 kilogrammos havonkénti súlygyarapodást mutathatnak fel. És nagyon jó húsformájú bikákat, szemben a Hol- stein-Friz rontó hatását bizonyító véleményekkel. — Nagy tejelő képességű állomány elképzelhetetlen a, takarmánybázis biztosítása nélkül. Ahogy előre tervezzük a, létszámemelést, úgy szükséges gondoskodni új területek bevonásáról. Szó szerint. mert az önköltség alakulásában nagy szerepet kap nálunk a legolcsóbb takarmány, a gyep. A páterhomoki telepünk környékén központilag alakítjuk ki legelőterületünket. Már csak 37 hektáron telepítünk, hiszen a többi megvan és természetesén karámozzuk a gyepet. Alkalmazkodva a Holstein- Friz igényéhez éjjel-nappali legeltetésre tértünk át, az állat, lényegében addig tartózkodik az istállóban, amíg a gondozója megfeji. Bevallom csodálkoztam volna, ha az öntözés nem vetődött. volna fel. Hazánk éghajlati adottságai folytán nem szükséges aszály ahhoz, hogy augusztusban kiégjen a gyep. A legeltetés pedig akkor is létkérdés, hiszen a nyár a mezőgazdaság legta- karmányi nxégesebb időszaka. Viszont a 78 hektárnyi terület. amelyet a Bodrog holtágából a jövőben öntözni fognak, biztonsagot jelent Es mindössze négy év kell ahhoz. hogy a tervek valósággá váljanak. Kármán István Hatvanmillió tonnás szénvagyon Nagyarányú fejlesztés a Putnoki Bányaüzemben A nyugat-borsodi — ismer- ' tebb nevén az. ózd vidéki szénmedence ész.aki petémén működő Putnoki Bányaüzem fejlesztése, rekonstrukciója 1966-ban kezdődött meg. Az elmúlt tíz évben — mint étről Kriston Béla igazgató tájékoztatott — e célra mintegy 110 millió forintot fordítottak. Ennek keretében az időközben kimerült északi bányamező helyett, új területeket tártak fel. Nagyfokú üzem koncén (rációt hajtottak végre a föld alatt. Az 1970- ben végzett, kísérletek óta folyamatosan dolgoznak hazai gyártmányú biztosítóberendezésekkel és nagy teljesítményű szovjet gyártmányú jövesztögépekkel is a frontfejtéseken. Ebben az időszakban megtették az első lépéseket az ú,i szénmezők feltárása, valamint, a szállítás rekonstrukciója érdekében a vágathajtás gépesítése terén is. Az említett időszakban mindezek eredményeként a termelés 50. a termelékenység 70 százalékkal emelkedett. A korábban e szénnie- dencében a legnagyobb ráfizetéssel dolgozó bánya a I gazdaságosan termelő üzemek sorába lépett, s jelenleg a Borsodi Szénbányák Vállalat legren tábilisabb üzeme. Hibaelhárítás az F6—HK típusú elővájó gépnél. Fotó: Szabados Gy. Ez a tény. valamint az. hogy a kutatások szerint az említett térségben mintegy 60 millió tonnányi szén va- gyón van. garantálja az üzem biztató jövőjét, A termelés mennyiségi fejlesztésének legfőbb akadálya jelenleg az, hogy a bányát: a külszínnel összekötő I. számú lejtős akna kapacitása már nem elegendő, de ugyan akkor már nem is növelhető Ezt a lejtős aknát, valamint a személyszállításra szolgáló függöaknát 1926-ban építették: méretei, gépi berendezései a lél évszázaddal ezelőtti igények kielégítésére készültek. Emellett a függőleges akna gépi berendezései elavultak, nem elégítik ki a jelenlegi szigorúbb biztonsági követelményeket. ezért üzemeltetésüket a bánvaha- tóság csak jövő év áprilisáig engedélyezi Ez a lielyzc követeli meg a nagyszabású szállítási rekonstrukció vég rehajtását. Az. új. most kihajtott II. számú lejtős akna a szükséges berendezések, a gumiszalagsor beszerelése és üzembe helyezése után egyszerre oldja meg a termeit szén kiszállításának, valamint a bányászok szállításának gondjait is. E beruházás kivitelezésére 72 millió forintot irányoztak elő. A munkálatok a múlt év májusában kezdődtek es 1973-ra kell befejezni. Mindez azt eredményezi majd. hogy a most feltárás alatt levő és a nagy teljesítményű frontfejtésre előkészített sz.énmezőből a termelvény szállításának kapacitása három-négyszeresére, 200—400 vagon szénre növelhető naponta. A most elkészült új, 11-es szánni lejtős akna az első lépcsője a Putnoki Bányaüzemben a nagyarányú fejlesztésnek. A nyugat-borsodi szénmedence északi peremén működő bányaüzem jövője, elsősorban a már megkutatott és biztosnak számító, mintegy 60 millió tonnányi szénvagvonra épül. A kutatás azonban jelenleg is folyik. a lemélyített fúrások eredményesek. Elsősorban ennek, a jövőnek a jegyében ünnepük az idei bányásznapot a Putnoki Bányaüzem dolgozói, de nem feledkeznek meg a jubileumokról sem. Hiszen az idén éppen 100 éve. hogy hozzákezdtek Kúráidon a bánvászkoűas- hoz és az eltelt évszázad alatt tízmillió tonna. Putno- kon pedig 50 éves a bánya- telepítés. itt pedig 4.5 millió ionná szenet hoztak felszínre azóta. O. J.
