Észak-Magyarország, 1976. augusztus (32. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-01 / 181. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1976. aug. 1., vasárnap Helsinkiről egy év múltán írta; Púja Frigyes külügyminiszter MA EGY esztendeje an­Kínai földrengés Elpusztul! egy város nan, hogy az európai es az eszaic-ameriKai országok ve­zetői Helsinkioen, u bizton­sági és együllniuiiódési erie- kezleten aláírták a konfe­rencia két ts iel esztendő inegreszített munkájával ki- doigozott záróokmányát. A nemzetközi közvélemény — így hazánké is — méltán ne­vezte turcenemli jeieiu..c0u- nek ezt az aktust, a napó­leoni háborúkat kővető becsi kongresszus óta ez volt áz első eset, hogy Európa veze­tői értekezletre ültek össze a kontinens proolemáinak megbeszélése céljából. A tör­ténelemben pedig először tordult elő, hogy az európai szocialista és tókésországok, valamint az Egyesült Álla­mok és Kanada vezetői tár­gyalóasztalhoz ültek, s a bé­kére és biztonságra nézve rendkívül íontos okmányt ír­tak alá. A helsinki doku­mentum meggyőzően bizo­nyította: a nemzetközi elet- oen megkezdődött pozitív lordulat a hidegháborúból a békés egymás mellett élés, ■ a szocialista es a tokésorszá- gok gyümölcsöző együttmű­ködése íelé — reads tény. A konferencia azonban nem­csak jelzés volt, hanem sok­kal több ennél; maga is visszahatott a nemzetközi légkörre, javította azt, újabb teltételeket teremtve ezzel az enyhülés folyamatának el­mélyüléséhez. Az eseményt követően sok vezető államférfi nyilatko­zott pozitívan a záróokmány aláírásáról, s szinte minden résztvevő állam kormánya elkötelezte magát annak vég­rehajtása mellett. Állást foglalt a záróokmány mara­déktalan megvalósításáért pártunk és kormányunk és az országgyűlés külügyi bi­zottsága is. Ezeknek az ál­lásfoglalásoknak az alapján országunkban számos intéz­kedés történt a záróokmány végrehajtása érdekében A Helsinkiben kidolgozott megállapodás , alapján pár­tunk és kormányunk igen nagy figyelmet szentelt a záróokmány széles körű meg­ismertetésére. Két folyóirat­ban publikálták a záróok­mány teljes szöveget, ’ s könyv alakban is kiadták, nagy példányszámban. Fon­tos ennek a ténynek a hang- súlyozása, mert jó néhány tőkésország kormánya, amely­nek a képviselője az érte­kezlet második szakaszában, szinte naponta síkraszállt a záróokmány minél szélesebb körű publikálása mellett, nem sokat tett azért, hogy a dolgozó nép megismerje e dokumentum teljes szövegét. Mindjárt az illetékes szer­vek döntése után megkezdő­dött országunkban a zai óok­mány végrehajtásának meg­szervezése. Megállapítottuk, hogy melyek azok a terülő-^ tek, amelyeken egyoldalú in­tézkedésekre van szükség, s melyek azok a Kérdések, amelyek a kétoldalú kapcso­latok szférájába tartoznak és csak olt oldhatók meg, s miről kell tárgyalni nemzet­közi értekezleteken, a-.nem­zetközi szervezetekben. ENNEK ALAPJÁN foglal­tunk állási a mar elötei jész­téit javaslatok ügyében. így például bejelentettük, hogy támogatjuk a szovjet kor­mánynak a környezetvede­lem. az energiakérdés és a közlekedés problémáinak összeurópai méretű megoldá­sára tett javaslatait. A két­oldalú szférába tartózó kér­désekben pedig í&vastalokat dolgoztunk ki, amelyeket részben már átadtunk, rész­ben a jövőben lógunk eljut­tatni a tőkésországok kormá­nyainak. Rövid egy esztendő alatt összegyűlt tapasztalataink al­kalmasak arra. hogy néhány következtetést máris levon junk. — Most már nyilvánvaló hogy a záróokmány rendel­kezéseinek végrehajtása sok éves erőfeszítést, közös ösz- szehangolt munkát feltéte­lez. Nincs tehát igazuk azok­nak a nyugati propagandis­táknak, akik szüntelenül a záróokmány végrehajtását kérik számon a szocialista országoktól, annál inkább nincs, mert a szocialista or­szágok általában előbbre tartanak ebben a kérdésben, mint a tőkésországok. — A záróokmány egysé­ges egész; nem lehet egyes részeit kiragadni és azok végrehajtását követelni, más részeit viszont elhanyagolni, vagy feledésbe borítani. Nem értnelünk egyet azokkal a nyugati törekvésekkel, ame­lyek csupán u záróokmány harmadik „kosara”, ezen be­lül is csupán néhány pont iránt tanúsítanak érdeklő­dést, ezek megvalósítását mintegy próbakőnek tekin­tik, miközben „nagyvonalú­an” elfeledkeznek a záróok­mány többi, nem kevésbé fontos részeiről. Mi a ma­gunk részéről például igen lényegesnek tartjuk az első „kosarat”, az államok együtt­működésének elveit, vagy a második „kosarat”, azaz a gazdasági együttműködés fej­lesztését. — Meggyőződésünk, hogy a záróokmány végrehajtásá­ban messzemenően figye­lembe kell venni a kölcsö­nösséget, azaz azt a szem­pontot, hogy egyik fél se ke­rüljön hátrányos helyzetbe. Ennek kapcsán meg kell em­líteni, hogy a Magyar Nép- köztársaság és néhány nyu­gat-európai ország kulturális kapcsolatai rovásunkra egy­oldalúságot mutatnak. Végre Nvugat-Európában iss meg kellene érteni, hogy az ál­lamközi kulturális kapcsola­tok fejlesztése nem tekinthe­tő üzleti vállalkozásnak az európai országok kulturális kincseinek egymással való megismertetéséért áldozato­kat is kell hozni, ahogyan azt a szocialista országok te­szik. — HELSINKI szellemével összeegyeztethetetlen, hogy a tőkésországok szélsőséges körei, de olykor egyes mér­téktartó tényezői is még mindig hajlamosak arra, hogy megkíséreljék a be­avatkozást a szocialista or­szágok belső ügyeibe. A hel­sinki dokumentum azonban nem lehet menlevél a szo­cializmus elleni támadások­ra, gyümölcsöző államközi együttműködés csak ennek a nagyon fontos elvnek a tisz­teletben tartása alapján kép­zelhető el. — Végül az eddigi munka fontos tapasztalata, hogy a tőkésországok propagandája elferdíti a szocialista orszá­gok álláspontját az ideológiai küzdelemről. A mi felfogá­sunk mindig is az volt, hogy a békés egymás mellett élés nem szünteti meg az ideoló­giai harcot a két, kibékíthe­tetlenül ellentétes társadal­mi rendszer között. Márpe­dig egyes tőkés politikusok nem kevesebbet követelnek a szocialista országoktól, mint azt, hogy szüntessék meg az ideológiai harcot. Egyik- másik nyugati politikus olyan messzire megy. hogy azt állítja: a szocialista or­szágok nézete az ideológiai harc szükségességéről ellen­tétben áll az enyhüléssel. Ez nem egyéb szemforgatásnál. A tőkés propaganda, miköz­ben az ideológiai küzdelem megszüntetésének szükséges­ségét hangsúlyozza, erőfelje- sen fokozza az ideológiai harcot a szocialista országok, s általában a szocializmus, a kommunizmus ellen: sőt po­litikai kampányokat is foly­tat, rágalmak özönét zúdítva a szocialista oiízágokra A tőkés propaganda tehát szán­dékosan ködösít. Helsinkiben a biztonsági és együttműködési értekezlet résztvevői megállapodtak ab­ban, hogy országaik képvi­selői 1977-ben Belgrádiján újra találkoznak. A záróok­mány ezzel kapcsolatos ren- lelkezéseiből kiindulva mi úgv gondoljuk, hogy a belg­rádi találkozó — a zái óok- mánv végrehajtásának egyik közbeeső állomása — akkor végezhet eredményes mun­kát, ha alkotó szellem és együttműködési készség hat­ja át. Szükséges ezt hang­súlyozni, mert vannak olyan elképzelések, amelyek ellen­kező irányba mutatnak. A belgrádi találkozónak, véle- > ményünk szerint, nem lehet más feladata, mint az, hogy a helsinki záróokmány kere- , lén belül maradva, építő szellemben felmérje az ed- ] dig megtelt utat, s körvona- i lazza azokat az intézkedése két. amelyeket a résztvevők tenni terveznek a záróok­mány végrehajtása érdeké­ben. Semmiképpen sem len­ne szerencsés, ha valaki a záróokmány kereteit megha­ladó problémákat akarna a találkozó napirendjére tü­zelni. Ilyen kérdések meg­tárgyalására ez a találkozó nem hivatott. Reméljük, hogy a belgrádi találkozó után új lendületet kap a helsinki záróokmány rendelkezéseinek valóra vál­tása. A záróokmány végre­hajtása egyik igen fontos feltétele annak, hogy az eny­hülés — amely jelenleg is fő irányzat a nemzetközi po­litikában — folytatódjék, hogy a békéért, és a bizton­ságért harcoló erők leküzd­jék az enyhülés ellenfelei­nek az utóbbi időben tapasz­talható lassító manővereit. EGYr EV számvetése azt mutatja, hogy nincs igazuk azoknak, akik lekicsinylik a 'záróokmány végrehaj tásában elért eredményeket, és — sanda mészáros módjára — a szocialista országokat vá­dolják. Ezeknek a manőve­reknek meghatározott céljuk van; ez is része az enyhülés elleni támadásnak. Biztosak vagyunk azonban abban, hogy a szocialista országok, a haladó mozgalmak, az eú- rópai néptömegek, a tőkés- országok reálisan gondolkodó vezetői együttesen elég erő­sek ahhoz, hogy meghiúsít­sák a Helsinki szelleme el­len ágáló szélsőséges körök mesterkedéseit, s a záróok­mány végrehajtásával segít­sék a béke és a biztonság további megszilárdítását Eu­rópában. A felsőoktatási intézmé­nyek nappali tagozatos hall­gatóinak ösztöndíj-kiegészí­téséről rendelkezett az okta­tási miniszter. Eszerint ■ a hús és húsfélék fogyasztói áremelésének ellensúlyozásá­ra az intézmények azon hall­gatói, akik rendszeres pénz­beli szociális támogatásban, vagy tanulmányi ösztöndíj­ban részesülnek, havi 60 fo­rint ösztöndíj-kiegészítést kapnak. A kiegészítés csak egyféle címen jár, s azt el­sődlegesen a rendszeres pénz­beli szociális támogatásnál kell adni. Ösztöndíj-kiegészí­tésben részesül a társadalmi ösztöndíjas hallgató is. A ki­egészítést a szorgalmi idő­szakon kívül tartott szakmai gyakorlat idejére is folyósít­ják. Ruházati vásár A ruházati kereskedelem a második fél év színvonalas ellátása érdekében mór az őszi-téli szezonra készül. En­nek során — hogy helyet nyerjenek a következő szezon cikkéihez — a hagyo­mányoknak megfelelően az idén is megrendezik a nyári szezon végi vásárt, amely augusztus 2-től i4-ig tart. A minisztérium előzetes in­formációja szerint a 20—40 százalékos engedményt nyúj­tó vásár árualapja a tavalyi­hoz hasonlóan 750—800 mil­lió forint. így az akcióba be­vont cikkeket összességében 280—290 millió forinttal ol­csóbban veheti meg a lakos­Sálrakban laknak a pekingiek A kínai külügyminisztéri­um szombaton — helyi idő szerint a kora délelőtti órák­ban — újabb figyelmeztetés­sel fordult a Pekingben élő külföldiekhez. A minisztéri­um tájékoztatásügyi osztálya felhívta a külföldi tudósítók íigyeLmét arra, hogy az elő­rejelzések szerint „szombaton vagy vasárnap viszonylag erős, további másodlagos földlökésektől” lehet tartani. A DPA és a UPI arról tu­dósított, hogy a kínai ható­ságok a súlyos földrengés­katasztrófa miatt számos kül­földit felszólítottak: távozzék az országból, s további in­tézkedésig lemondták külföl­di csoportok tervezett kínai látogatásait. Az Aszahi Simbun japán napilap pekingi tudósítója szombaton Tangsanból érke.- zott menekültekre hivatkoz­va arról számolt be, hogy a természeti katasztrófában fel­tehetően „tíz- vagy százez­rek” vesztették életüket. A földrengés a legsúlyosabb károkat Tangsanban okozta. . A város állítólag nyolcvan százalékban elpusztult. Szem­tanúk „reménytelennek” mi­nősítették a helyzetét. Súlyos károk keletkeztek Tiencsin kikötővárosban is. A kínai kormány hivatalo­san mindeddig nem válaszolt a külföldi segélynyújtási ajánlatokra. Az Üj Kína hírügynökség péntek éjjeli tudósítása sze­rint a pekingi hatóságok „az igen súlyosan érintett terüle­tek lakosaira” összpontosít­ják segélynyújtásukat, és „ad hoc-különítmenyek” helyreál­lították a Peking és'Tangsan közötti vasútvonalat. * A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa a Kínai Népköztársaság Államtaná­csához küldött táviratban fe­jezte ki részvétét az egész kí­nai népnek, a földrengések károsultjainak és az áldoza­tok hozzátartozóinak a Kínai Népköztársaság lakosságát napok óta sújtó pusztító erejű LAGHIRADO amamm Brüsszelben megkezdődtek a Közös Piac és Görögország tár­gyalásai a görögök csatlakozásáról az EGK-hoz. A képen: Papaligurasz gazdasági és tervezési miniszter (bal oldalt) Max van der Stoelnck, a Közös Piac miniszteri tanácsa soros elnökének társaságában A moszkvai Pravda a hé­ten Brezsnyev-interjút kö­zölt. A Szovjetunió Kommu­nista Pártja Központi Bi­zottságának főtitkára vála­szolt a lap munkatársánál! kérdéseire. Az interjú lénye önmagában is figyelmet kel­tett. Ebből is kiviláglott, mek­kora fontosságot tulajdoníta­nak a Szóvjetunióban egy­részt a helsinki értekezlet dokumentumának. Leonyid Brezsnyev igen de­rűlátóan nyilatkozott a Hel­sinkiben elért eredmények továbbfejlesztésének lehető­ségeiről. Ugyanakkor rámu­tatott arra, hogy egyes nyu­gati hatalmak beavatkozása az olasz kormány megalakí­tásának folyamatába, éles el­lentétben áll a helsinki záró­okmánnyal. Az SZKP Központi Bizott­ságának főtitkára — szokásá­hoz híven — a nyári liórapo­kat a Fekete-tenger mentén, „a krími Kremlben” tói ti. Itt fogadta a héten Edward de­reket és dr. Gustáv Husákot. Olaszországban megalakult az új kormány. Sorsa attól függ, hogy parlamenti bemu­tatkozásakor a kommunista képviselők tartózkodni log- nak-e a szavazástól. Ha elle- pe szavaznának, aligha élne egy napot is az Andreotti- kabinet ... Az új kormány­fő úgy igyekezett összeállíta­ni a miniszterek névsorát, hogy az olasz baloldal kevés kifogásolnivalót találjon ben­ne. Nincs a kormányban Ru­mor. aki a Lockheed-botrány- ba keveredett bele, és nincs ott Colombo sem, aki a reak­ció érdekeit szolgáló, a kis­embert sújtó gazdaságpoliti­kájával tulajdonképp az elő­ző kormányt a bukásba vitte. Természetesen nem szemé­lyi kérdések döntenek, ha­nem az. hogy Andreotti kor­mányprogramjában tolál-e az Olasz Kommunista Párt annyi pozitívumot, aminek láttán egyelőre nem fordul­na ellene. A Közel-Keleten továbbra is Libanon drámája foglal­koztatja a közvéleményt. A Közel-Kelet után a Tá­vol-Kelet: a hét első szenzá­cióját Tanaka volt japán mi­niszterelnök letartóztatása jelentette. A korábbi kor­mányfő be is vallotta azóta, hogy óriási összegeket vágott zsebre az amerikai Lockheed repülőgépgyártó cég tnegbi- zottaitól. Természetesen nem arról van szó, hogy a Japán demokrácia akkora lenne, mintha a korrupciót a leg­magasabb szinten is meg tudná és meg akarná szün­tetni és büntetni. Nem íj­ként belpolitikai és pártpoli­tikai okai voltak annak, bogy Miki Takeo miniszterelnök leszámolt elődjével. Az ugyanis, elvbarátaival együtt, őt akarta megbuktatni. Az ősszel esedékes japán tör­vényhozási választások eíött Miki Takeo, aki „a megvesz­tegethetetlen” hírében all. „a rend és törvény” tiszteletben tartásénak jelszavával pró­bálja győzelemre vezetni a 20 éve kormányzó liberális demokrata pártot. Viszont minden tokiói hír azt mutat­ja, hogy Tanaka letartózta­tása sokkal nagyobb erköl­csi-politikai megrázk ód ta t ást okozott, mint Miki Takeo agytrösztje kigondolhatta Végül néhány szó Afriká­ról: a fekete földrész tovább­ra is a világközvélemény ér­deklődésének középpont jó­ban marad. Fontos esemény volt dr. Agostinho Neto láto­gatása Kubában: a szocialis­ta szigetország és Areola kapcsolatai még szorosabbak- ká válnak, az angolai nép to­vább számíthat a kubaiak se­gítségére a függetlenségének •megvédéséért folyó harcban. Dél-Afrika és Rhodesia faj­üldözői az ENSZ Biztonsági Tanácsában éppúgy, mint Mozambik fővárosában há­rom ország csúcstalálkozóján a „vádlottak padjára” kerül­tek. súg. földrengéssel kapcsolatban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom