Észak-Magyarország, 1976. július (32. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-06 / 158. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1976. július 6., kecfd A képernyő eiőtt Kecskemét, Amerika es más Az elmúlt héten ismét nem lehetett panaszunk a válasz­tékra. Még akkor sem. ha magyar tévéjáték mindössze egyet­len jelentkezett a képernyőn, az is idegen anyagra épült. G. B. Shaw művére, és A törbecsalt Blanco Posnet címmel vasárnap este szerepelt a műsorban. A heti műsorból most három más jellegű adásra tekintünk inkább vissza. A Tv Zenei Klubja újabb jelentkezése volt az egyik igen érdekes és emlékezetes adas. Most Budapestről egy kerületi művelődési központból jelentkezel! a népszerű művészeti is­meretterjesztő műsor, és témája egy Schubert-dal volt. Goethe Erlkönig-je. A meghívott közönség — többségben fiatalok — kérdései igen sokszínű körüljárásra adtak alkalmat, azaz a je. ' lenvoltak úgy kérdeztek, hogy Pernye Andrásnak, valamint a közreműködő Gáli István operaénekesnek és Jandó Jenő zongoraművésznek mind több lehetősége legyen a dal elemzé- zésére, apró részletekig boncolgatására, magyarázatára. Az eredeti ballada előadása a műsor végén — Mensáros László tolmácsolta — már szinte fölös ráadásnak tűnt. Változatlanul fenn kell tartanunk az e műsorral kapcsolatos magas fokú elis­merést, amit már többször is kifejtettünk, de az még nem vi­lágos, vajon milyen rendszer szerint kerülnek elemzésre az egyes zeneművek- mi határozza meg egymásutánjukat, van-e valami határozott közművelődési, metodikai vonal e sorozat témaválasztásaiban. Erre a műsorvezető Antal Imre sem utalt. A most látott-hallott adás értékes darabja a sorozatnak. Szer­kesztője Fellner Andrea, rendezője Bánki Iván volt. A Művészeti Magazin — szokásos alkotói stábjával: Rap- csányi László műsorvezető, D. Fehér Zsuzsa szerkesztő, Eck T. Imre rendező — most Kecskemétre kalauzolt el. Sajátos kép­zőművészeti. építömüvészeti, műemlékvédelmi, városrendezé­si megközelítéssel adott képet egy olyan városról, amely úgy fejlődik dinamikusan és lesz az akácfás alföldi városból pezs­gő nagyvárossá, hogy nemcsak új építményeket teremt magá­nak. hanem hagyományait és emlékeit is tisztelettel ápolja, a művészeti emlékek és napjaink kitűnő egyensúlyát, példamu­tató egymásmellettiségét is megteremti. Nem kevés irigységgel nézhettük e törekvés eddigi megvalósításának eredményeit. Még akkor is, ha tudjuk, hogy messziről, a televízió reflektorainak fényében, ilyenfajta adás keretében sok minden érdekesebb­nek és vonzóbbnak is tűnik, mint a kevésbé ünnepi minden­napok folyamatos megszokottságában.-ÍJ- / Kétségtelenül kiemelkedő műsora volt az elmúlt hétnek Kí­gyós Sándor újabb dokumentumfilmje, az „Útközben élünk”. Az USÁ-ban élő magyarok életéről* Magyarországhoz való sok­féle kötődéséről szóltak a hetvenperces film riportjai, megmu­tatva/a különböző időkben és különböző indítékból oda ván­dorolt magyarok, meg azoknak már kint született utódai, ho­gyan őrzik anyanyelvűket, óhazai emlékeiket, van-e honvá­gyuk, többféle kötődésük stb. Egyik New York-i magyar presz- szóban mondta valaki, hogy „útközben élünk”, azaz n haza- utazási lehetőségek jelentik az örömet, a két hazautazás között ez az éltető. Sokféle, embert megismertünk, sokféle sorsot, higgadt, őszinte embereket és nem is titkolt gyűlölködést. És nosztalgiát mihdenekfelett. Igen sok közhely számba menő je­lenséggel is találkoztunk már. Legérdekesebb és legértékesebb motívuma e dokumentumfilmnek a kaliforniai lelkipásztor ta­nulmánya volt a kint élő magyarok tagozódásáról. Felmérései ismeretében talán sokan gondolkoznak majd el azon, hogy mennyire összetett is az óceánon túli magyar társadalom, mennyire nem egységes fogalom az ,’amerikás magyar”, •íf Két portréfilm is jelentkezett a héten. Mindkettő egy estén, kedden. Körmendy László, a Rádió népszerű bemondóját hoz­ta emberközelbe a Harminc év a mikrofon előtt, bemutatva e mindennap hallott kiváló rádiósnak kevéssé ismert emberi vo­násait, például ellenállási múltját, vagy mai nemes hobbiját, a várostörténeti munkát. Ez adás után még nagyobb érdeklő­déssel és tisztelettel figyelünk rá. A másik filmben Szabó Vla­dimir festőművészről kaptunk igen plasztikus portrét. Az egyébként igen jó portré a művész 70. születésnapjára készült, van is rá utalás a szövegben, de vajon miért késett egy évet a bemutatása. Szűkebb pátriánk is szerepelt egy néprajzi filmben: Kas, köpü, kaptár volt a címe. a régi méhészetről adott hasznos is­meretekkel gazdagító képet. Benedek Miklós Sportudvarok és úszásoktatás Nagy figyelmet fordítanak Leninvárosban az óvodások és az iskolások testi nevelé­sére. Az elmúlt évben csak­nem valamennyi óvoda és is­kola udvarán kialakították a sportudvarokat és a játszó­udvarokat, illetve gazdagítot­ták a már meglevők felsze­reléseit. Különösen az iskolai sportudvarok kialakításara fordítottak nagy gondot, °s egyetlen iskola kivételével — ott viszont a második tan­terem építkezése akadályozta kialakítását — valamennyi­ben el is készültek ; vele. A jövőben az úszásokta­tást szeretnék általánossá tenni, s ehhez jó alapot nyújt a közelmúltban elkészült, az LMTK tulajdonában levő sportuszoda, amely alkalmas úszásoktatásra is Úgy terve­zik, hogy nemcsak az álta­lános iskolásokat, hanem a nagycsoportos óvodásokat is bevonják az úszásoktatásba. Ezért egy úgynevezett kom­binativ órarend készül majd szeptemberre, amelyben kije­lölik valamennyi iskolai és óvodai csoport úszásoktatási idejét. Egyébként a leninvá- rosihoz hasonló programot dolgoztak ki Ózdon is, ahol nem kevesebbet, mint azt a célt tűzték ki, hogy öt-hal év múlva valamennyi általános iskolás tudjon úszni. S ha nem is űzik majd verseny­szerűen ezt a szép, egészsé­ges sportot, de legalább jó barátságban legyenek a víz­zel. Mindemellett a kohász­városban is kialakították s az elkövetkező években to­vábbfejlesztik az iskolai sportudvarokat. Ebben a munkában egyéb­ként különösen szép eredmé­nyeket értek el a miskolci járásban, ahol csaknem két­millió forint értékű társadal­mi munkával is segítették a gyerekek testi neveléséhez nélkülözhetetlen pályák, sportingetek építését. A 40. évfordulón A „csizmás ” diákok találkozója A 30-as években a népi iskolai mozgalom a paraszt­ság felé fordította a közvé­lemény figyelmét. A haladó gondolkodású politikusok, írók, __ költők, szociológusok a mindinkább t'asizálódó rend. szerben a népfőiskolák szerve­zését tartották a parasztság művelődését segítő egyetlen járható útnak. A haladó ha­gyományokban gazdag sáros­pataki kollégium történelmi hivatásának érezte a falu né­pének felemelését, ezért 1936 telén létrehozta hazánkban az első népfőiskolái tanfo­lyamod Ezt a felszabadulás után is folytatva. 11 alka­lommal, összesen 370 paraszt- fiúnak és 31 parasztlánynak tette lehetővé, hogy a téli hónapokban a sárospataki kollégiumban tanulhattak. Ennek van most a 40. év­fordulója, s a volt népfőis­kolások ennek a jubileumnak a megünneplésére gyűltek össze szombaton és vasárnap a zempléni, abaúji, borsodi, szatmári, szabolcsi és hevesi tájakról, de az ország távo­labbi részeiről is. mintegy kétszázan. Jelen volt az ösz- szejövetelen Hegyi Imre, a Hazafias Népfront megyei titkára is. A „csizmás” diákokat dr. Üjszászy Kálmán, a népfő­iskola volt vezetője üdvözöl­te, majd Jakab Sándor, egy­kori népfőiskolás megnyitó előadásában megható szavak­kal méltatta a pataki tanfo­lyam jelentőségét. Hasonló­képpen megilletődötten em­lékeztek vissza a népfőiskolá­ra dr. Valga András, Kovács Károly és sokan mások, akik olyan műveltségi alapot és látókört kaptak Sárospata­kon, hogy a szocialista rend­szer nyújtotta lehetőségekkel élve, országos hírű növény- nemesítők, mezőgazdasági szakírók, kiváló állattenyész­tők, néprajztudósok, terme­lőszövetkezeti elnökök let­tek. Negyven esztendő távlatá­ból visszagondolva, a pataki népfőiskolások hangoztatták, hogy bár nem adott hivata­los bizonyítványt, de kiszé­lesítette látókörüket, felkel­tette és erősítette bennük a tudásszomjat. Szeretettel em­lékeztek egykori előadóikra: Móricz Zsigmondra, Németh Lászlóra, Veres Péterre, Illyés Gyulára, továbbá tu­dósokra, mezőgazdászokra, mérnökökre, tanárokra, pél­dául Móricz Miklósra, dr. Szabó Zoltánra, Túri Sándor­ra és másokra, akik az iro­dalom, a művészeit szereteté- re nevelték őket, a korszerű gazdálkodásra, a népi hagyo­mányok megőrzésére, a prak­tikus falusi építkezésekről tartottak nekik előadásokat. A találkozó alkalmából dr. Ortutay Gyula akadémikus és Fekete Gyula író levél­ben üdvözölte a volt népfő­iskolásokat. Hegyi József azonna belépéssel alkalmaz — nagyobb szakmai gyakorlattal rendelkező, le­hetőleg minősített hegesztőket, es csőszerelőket az új PVC-gyár szerelési munkálataihoz. Alkalmaztatás esetén vállalatunk viszonylag rövidebb időn belül letelepedési lehetőséget biztosít. Alkalmazunk továbbá: — férfi vegyipari szakmunkásokat, valamint — egyéb szakközépiskolában és gimnáziumban végzett, fiúkat — rendszerkezelői munkakörbe. Utóbbiak részére — a szakmai gyakorlat letelte után szakmai továbbképzést, illetve vegyipari szakmai átképzést biztosítunk: — női munkavállalókat — 8 általános iskolai vég­zettséggel — portás beosztásban. Vidékiek részére — térítéssel — korszerű munkásszál­lást biztosítunk. Jelentkezni lehet — szombat kivételével — minden munkanapon 7—14 óráig Kazincbarcikán, a vállalat munkaerő-gazdálkodási osztályán. KRESZ-park a gyermekvárosban NYÍLIK AZ AJTÓ, s a hő­ségtől tikkadt emberpalánták nagy, kíváncsi gombszemek­kel bámulnak az oviba belé­pő három felnőttre. Röpke té­továzás, s a gyermekváros apró lakóinak mindenike. ki igv, ki úgy igyekszik magá­ra felhívni a figyelmet. A jövevények egyike, az ÉPFU igazgatója szólal meg: — Gyerekek ugye jó, hogy lesz KRESZ-parkotok'! — Az hol lesz? — óvatos­kodik az egyik emberpalánta. — Ott a dombon ahol... Ujjongó gyerekhang csapó­dik fel. — Ugye ott, ahol azok a jó bácsik dolgoznak' akik szeretnek velünk játszani? — Igen, Ott fogtok majd kisautót vezetni, biciklizni, lesznek jelzőtáblák, jelzőlám­pák, s közületek lesz rendőr is. aki irányítja a forgalmat. — En autóbuszvezető le­szek! — csilingel magabizto­sam az egyik gyermek hangja. — Én meg rendőr... Az ajtó régen bezárult, A három ember lépteinek ne. szét régen elnyelte a hosszú folyosó, de benn az ember ke­sereg még vitázik: — En kocsit vezetek... én biciklizni fogok ... A vezető óvónő, Lengyel L ászióné szemében, mintha visszatükröződne az ujjongó gyermeki szemek csillogása. — Régi álmunk, vágyunk valósul meg. Van KRESZ-je- lünk, igyekszünk a helyes közlekedésre nevelni... Nincs családi nevelés. Nekünk kell helyettesíteni a szülőket. Ne­héz. Húsz gyermekre jut egy nevelő, óvónő, tehát, egy em­ber szeretetét húszféle kell osztani... Miért mondom, hogy teljesül az almunk? Most a KRESZ-jeleket a va­lóságban is tudjuk gyakorol­tatni. Ez az óvoda nyolcvan, s az otthon kétszáz lakóját érinti... Itt dolgoznak, az emberek, megfizethetetlen. hogy mellette játszanak is n1 ha a gyermekekkel. Mini egyik boldog, hogy egy félné vele, kizárólag vele játszott. Jakó Ferenc az EPFU iin szaki tanácsadója megmutat ja a leendő : ark tervét, M s merre vezetnek az uta{ hol lesznek a cserélhető köt lekedésí jelek, jelzőlámpák hőséget ontó nap izzass I fényáradatában neklgyürw, zött ÉPFU-solc lapátolnak, bt tonoznak. Tulajdonképpej nagy társadalmi összefogás ö itt formát. Az említett szállt tási vállalat a megyei KBf vei közös elhatározás alap ján készíti a KRESZ-parko' de „beleépül” a BÁÉV, u ÉÁV, s a Miskolci Mélyépítői segítsége is. E pillanatban, s e napo1 Suha Jánossal, a Dobó-brigtK vezetőjével az élen hat brigá1 húsz tagja dolgozik a gyet mekvárosialc álmán. Az EP' FU miskolci telepe szociv lista kollektíváinak tagjai nő ponta váltják egymást, s 1 több százezer forint érték* parkhoz várhatóan 250—2Í>, ember járul munkájával. — Hogy miért jövünk, mi ért segítünk? — ismétli a kél" dést Suha János. — Azért mert szeretjük a gyermekekei, s ezeket különösen, akik ncV érezhetik a szülői szeretetei Mi ebben a KRESZ-parkbe* tesszük eléjük a szívünket szeretjük, s óvjuk őket it Meg aztán ... két gyereked van. Az ember sohasem tud■ hatja előre mi a sorsa .. . A Suha János mellett dói, gozó nyúlánk férfi csöndeseit, szinte suttogva mondja: — Én azért is jöttem* mer!, itt van a bátyám egyik gye reke... ÉPÜL A GYERMEKVÁj IÍOSI KRESZ-park. A teffl'l rágott talaj, a leendő oszlott' pályás út, a parkírozó soR ember munkájának lesz 11 gyümölcse. Olyanoké, akikbef érző szív dobog• s akik nem­csak gondolnak a gyermeked ■ ros szeretet után sóvárgó Uv hóira. hanem lesznek is ér- lük! Csorba Barnabás Azonnali belépéssel alkalmazunk a leninvárosi. inályi. sajoszentpeterj cs miskolci építésvezetőségeinken — kőműveseket — kubikosokat — segédmunkásokat Miskolci építésvezetőségeinkre továbbá: — műköveseket — szigetelőket — festőket — hőszigetelőket — villanyszerelőket — hegesztőket — lakatosokat — takarítónőket Jelentkezni lehet: Gorsud megyei Tanácsi Építőipari Vállalat leninvárosi építkezésnél Visnyet elvtársnál Mályl Továbbképző Intézet Tengeri elvtársnál Saiószentpéter Bányász út 2. Miskolc. Zsigmondy út 6. Miskolc József Attila út 57. ___________________

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom