Észak-Magyarország, 1976. július (32. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-06 / 158. szám

1976. július 6., kedd ESZAK-MAGYARORSZAG 5 Kánikulai vízf agy osztási rekord A források, kutak kielégítő A tartós forróság, a napon­ként 30 fok feletti maximu­mok egyre több városban ne­hezítik az ivóvízellátást. A fővárosban egy hete vezették be a korlátozást, így tilos a kocsimosás, a locsolás. Szá­mottevőbb csapadék-utánpót­lásról hazánk északkeleti területein több mint egy hó­napja nem beszélhetünk. Mi­lyennek mondható jelenleg Miskolc ivóvízellátása, med­dig számíthatunk a még meg­levő tartalékokra? A magasabban fekvő terü­letekről, egy-egy utcából már jelezték, hogy erősen lecsök­kent a víznyomás, hogy rö- videbb időre egészen elvéko­nyodik a csapokból folyó víz. Ez azonban még nem a víz­hiánnyal magyarázható, ugyanis akkor jelentkezik az erős nyomáscsökkenés, ami­kor viszonylag rövid idő alatt — például a tv-műsor vé­gén — hirtelen nagy meny- nyiségű vizet használ lel a város. Piukovics József, a mis­kolci vízművek főmérnöke arról tájékoztatta lapunkat, hogy még hétfőn reggel is színültig tele voltak a' város víztárolói a Görög-hegyen, az Avason, a Tetemvárnál és a diósgyőri városközpontban is. Ezek összesen 16—18 ezer köbméter vizet tartalékolnak egyidejűleg. Mennyi a napi fogyasztás? Meghaladja min­den korábbi kánikulai vízre­kordunkat. ugyanis jelenleg ...—........i...................... ! )0 ezer köbméter vázét fo­gyaszt naponta a megyeszék­hely és körülbelül ennyire tehető a napi víztermelés is. Ez az egyensúly már csak egy rövidebb ideig állhat fenn újabb csapadék-után­pótlás nélkül. Sok-sok évi tapasztalat alapján tudják a vízmüvek szakemberei, hogy a hosszú szárazságot először a Szinva és az Annu-forrás érzi meg. Ezek vízhozamának csökke­nése jelzi, hogy fogyóban vannak a tartalékok. Most még mindkét forrás a maxi­mumot adja, de eb'ben része van annak á technikai be­avatkozásnak is, amivel si­került a tavaszi nagy esők adta tartalékot visszafogni, visszaduzzasztani. Minden­esetre a hozam csökkenése így is várható. A legtovább a tapolcai hidegvizes forrá­sok bírják a szárazságot, a legtartósabb kánikulában is megbízhatóan buzognak. Egyelőre nincs külső be­táplálás a; városi vízhálózat­ba, de a lervek szerint júli­us 15-től már érkezik a rend­szeres segítség — napi 4000 köbméter víz — az ÉRV-től. Ez a mennyiség még jó né­hány ezer köbméterrel emel­hető naponta, a fogyasztási igényeknek megfelelően. Gesztelyröl, a csúcsvízmű­től naponta hétezer köbmé­ter víz érkezik Miskolcra an­nak ellenére, hogy még tart a szűrők próbaüzeme. A Her­hozama nád kavicságya ugyancsak jól túri a kánikulát, a kutak hozama kielégítő. Az Au­gusztus 20. fürdő kútjai vi­zének bekapcsolására még nincs szükség. Ez azt is je­lenti. hogy a strandokon za­vartalan a vizesére, ideális fürdési lehetőségeket bizto­sítanak. Piukovics József elmondta, hogy mind a mai napig nem kellett még bekapcsolni a kelet-nyugati átemelő be­rendezést sem. Szükség ese­tén ugyanis ezzel biztosítják a kiliáni. diósgyőri területe­ken a megfelelő víznyomást, olyankor amikor a vízterme­lés lecsökken. Igaz ugyan, hogy Miskol­con egyelőre még nem került sor korlátozásra, hogy bizo­nyos tartalékokkal rendelke­zik a város, de a kánikulá­ban mind nehezebben meg­termelhető ivóvíz Miskolcon sem pazarolható. A rossz szerelvények. csatlakozások miatt, üzemekben és háztar­tásokban így is a naponta felhasznált vízmennyiségnek hozzávetőlegesen a 3—4 szá­zaléka megy veszendőbe. A locsolás, a gépkocsik mosása ugyancsak sok ivóvizet vesz el. A takarékosságra a me­gyeszékhelyen is szükség van ahhoz, hogy 2—3 hét múlva se küzdjön Miskolc vízhi­ánnyal. Nagy József A jegyzetfüzeiből Vendégek, vendéglátók... Beszámoltunk már róla, hogy az Észak-magyarorszá­gi intéző Bizottság mezőkö­vesdi tájegységi albizottsága ülést tartott. Nem ismételni akarunk, érdemesnek tűnik azonban — ami a tudósítás­ból kimaradt — még né­hány tény, feladat közreadá­sa azért is, mert nemcsak napi gondok és tennivalók „kerültek terítékre”. Mit. tud nyújtani Mezőkö­vesd és környéke szellemi eleiéből, népművészeti érté­keiből az idelátogatónak, mi­x’d gazdagíthatja az érdek­lődők itt töltött idejét? Ezek voltak a téma egyik oldalá­nak kérdései, a másiké pe­dig az ezzel szorosan össze­függő. olykor szenvedélyes megnyilatkozások: e tájegy­ség folklór-értékeinek meg­őrzésében és továbbadásá­ban, melyek az itt élő em­berek legfontosabb tenniva­lói? Kellően összefogott-e ez a tevékenység, a valódi ér­tékeket mutatjuk-e meg a bel- és külföldi vendégek­nek, az idelátogató érdeklő­dőnek? Nem folytatjuk, csupán il­lusztrálásként jelezni kí­vántuk: nemcsak a napi­rendre tűzött témáról voll szó. Igazi nyári kánikulában tartották a tájegységi albi­zottság összejövetelét. Akik tehették, ezen a napon is a strandra igyekeztek, meg ki­rándulni erdőkbe, hegvekbe. Hagyjuk el mi is néhány gondolat ereiéig a tanácsko­zás színhelyét. Százhúsz mezőkövesdi ál­talános iskolai tanuló éppen ez időben a Bogácson létesí­tett. úttörőtáborban tartóz­kodott. Pontosabban, csak néhánvukat találtuk ott oda- érkezésünkkor. A fotósok meg a raizosok anyag- és él ménvgvűjtö úton voltak a faluban és környékén, a sportosok és túrások .tsriní. szelesen nem voltak bent”, a kisdobosok is kirándulás­ról érkeztek: „szaktaborozá-* son” vettek részt a város három iskolájának pajtásai. A rüjz-szaktábor célját, fel­adatait és programját tartal­mazó anyagból érdemes itt is idézni egy mondatot: „Is­merjék meg a matyó nép­művészetet, lássák helyét és értékét az ország más nép­művészeti tájai között” ... Egymás után érkeznek a gyerekek, meg kísérőik, a tá­bor vezetői, a pedagógusok. Azzal a szándékkal hívták életre ezt a tábort is, azért vannak itt, hogy a gyerekek ..testközelből” is megismer­jék, megszeressék, maguké­nak érezzék ezt a tájat, éle­tét és kultúráját, múltját és jelenét; hogy magukba szip­pantsák az értékes és a mú­landó közötti különbségtétel természetes reakcióit... • Szenlistván községben évente mintegy ezer vendég — többségben külföldiek — nézi meg a matyólakodal­mast. Az ottani művelődési ház igazgatója ennek kap­csán a vendégek és vendég­látók közötti „oda-vissza” ha­tásról beszélt. A Vendégek ugyanis nemcsak a lakodal­mas „látványát” viszik ma­gukkal. hanem a község „küllemének”, lakói életé­nek. magatartásának benyo­másait is. Ugyanígy az ide­látogatók által hozott „kom­munikációs hatás” is meg­marad a vendégfogadókban. A mezőkövesdi járási-vá­rosi művelődési központ igazgatója arról tájékoztatta a résztvevőket: milyen prog­ramokkal. rendezvényekkel tudnak hozzájárulni idén a vendégfogadás és vendéglá­tás tennivalóihoz. Kritikusan és önkritikusan beszélt a}z akadályozó tényezőkről, a gondokról is. Javasolta töb­bek között, hogy a jövőben a nyári szezon előtt tóval ko­rábban tervezzék és egyez­tessék ezt a tevéken vséget. A megyéi idegenforgalmi hivatal képviselőjétől biztató ■ígéretet is hallhattunk a táj­egység további idegenforgal­mának segítését illetően. Tcnagy József Vasuíasnaoi ünnepse» Sárospatakon Július 11-én. vasárnap rendezik meg országszerte az immár XXVI. vasutasnapi ünnepségeket, köszöntőket. A MÁV Miskolci Igazgatósága ez alkalommal Sárospatakon rendezi meg a központi ün­nepséget. Dr. Pásztor Pál, az igazgatóság vezetője köszön­ti majd a mintegy másfél ezer vasutast, a megyei párt-, mozgalmi szervek, tanács képviselőit, s méltatja a vas­utasok, ezen belül az igazga­tóság dolgozóinak jelentős szerepét, munkásságát. Dr. Pásztor Pál ak iskolakertben rendezendő ünnepségen adja át 12 kiválóan dolgozó em­bernek az Érdemes Vasutas kitüntetést. Sárospatakon három — újítási, ifjúsági és technikai — kiállítást is rendeznek e napon, s műsoros rendezvé­nyekkel szórakoztatják az ünneplő vasutasokat. A XXVI. vasutasnapot megelőzően, július • 10-én, szombaton a MÁV Miskolci Igazgatóságon fogadást tar­tanak. E kis ünnepségen a nagyszerűen dolgozó vasuta­soknak 12 vezérigazgatói, 24 igazgatói kitüntetést adnak át. 10 nyugdíjas vasutas kap igazgatói elismerést. Szombaton az igazgatóság valamennyi szolgálati fő­nökségén tartanak kis ün­nepségei. Ekkor adják át a MÁV törzsgárdajelvény arany, ezüst és bronz foko­zatát az arra érdemeseknek, a vele járó 2000, 1000. illetve 500 forinttal együtt. Emellett több kiváló dolgozói kitün­tetésre is sor kerül. Mind­ezeken túlmenően a XXVI. vasutusnap alkalmából a MÁV Miskolci Igazgatósága 1 400 000 forint jutalmat ad át a legjobban ■•'••’gozó vas­utasoknak. íz ütem anya <*’takarékossá# időszerű kérdései A mezőgazdasági üzemek­ben a termelési költségek túlnyomó részét az energia- hordozókra fordított kiadás jelenti. Ezért igen lényeges, hogyan gazdálkodnak az üzemanyaggal, érvényt sze- reznek-e a takarékossági in­tézkedéseknek. A Mezőkö­vesdi járási-városi Népi El­lenőrzési Bizottság a közel­múltban nyolc gazdasági egy­ségben — több termelőszö­vetkezetben. a Mezönagymi- hálvi Állami Gazdaságban és a 3. számú Volán Válla­lat mezőkövesdi főnökségén •— megvizsgálta a folyékony üzemanyag felhasználásával kapcsolatos helyzetet. A népi ellenőrök kedvező tapasztalatot szereztek a Volán-nál és a Mezőnagy- mihályi Állami Gazdaság­ban. Ezen a két helyen ugyanis kezdettől fogva be­tartják az energiafelhaszná­lást szabályozó miniszteri rendelelet. Több termelő­szövetkezetben alapvető hiá­nyosságokat tártak fel. Pél­dául a borsodivánkai tsz-ben csupán az üzemanyag bevé­telezésére fordítanak gondot, viszont megfeledkeznek az elszámoltatásról, senkit nem tesznek felelőssé a bizonyla­ti fegyelem alakulásáért. A tardi Béke Tsz-ben a drá­gább gázolajat használták fűtésre. Csak ebtjöl 9 ezer forint többletkiadás szárma­zott. A jegyzőkönyvek tanúsága szerint a vizsgált szövetke­zetekben és vállalatoknál fő­ként a közúti gépjármüvek üzemanyag-felhasználását te­kintik fontosnak. A bizony­latok, menetlevelek igazolá­sa rendben történik a Volán­nál és az állami gazdaság­ban. Mindkét helyen az or­szágos norma szerint végzik az üzem- és kenőanyag- elszámolást. Egyes termelő- szövetkezetekben viszont még az alapvető bizonylatok sin­csenek meg. nem ismerik az előirt üzemanyag-normákat. Üzemanyag-túlfogyasztás a legtöbb helyen előfordul, azonban mindenütt igyekez­nek ezt megszüntetni. Mű­szerek segítségével ellenőr­zik a fogyasztás mértékét például a tibolddaróci, a me- zönyárádi és a sályi tsz-ben. A Mezőnagymihályi Állami Gazdaságban havonként me­rik a gépjármüvek teljesít­ményét, amit minden eset­ben összekapcsolnak a túlfo­gyasztás ellenőrzésével. Ily módon lehetőség nyílik rá. hogy időben megtegyék a szükséges intézkedéseket. A Népi Ellenőrzési Bizott­ság vizsgálata számos hiá­nyosságra fényt derített. Ja­vaslatait eljuttatta az illeté­kesekhez, hogy ezzel is rá­irányítsa a figyelmet a ten­nivalókra. Borsodiak az olimpián (11.) Szabó Gyula Futóvadlövés. Különös sportág... A vadász all a lőállásbán, a puska lazán pihen a kezé­ben. Arca várakozó, figye­lemmel teli. Nem mozdul. Aztán hirtelen rezzen meg, érződik, hogy jön a vad! Az 50 méternyire levő palánk mögül hirtelen tűnik elő a vaddisznó sörtés feje. A pus­ka már a váltnál, a vad si­mán, mintha dróton húznák, surran át a tizméteres tisz­táson. Mindössze 2. két és fél másodperc id'eje van a va­dásznak. hogy „elejtse” az állatot. Dörren a lövés, a vad eltűnik a palánk mögött, de ,,megsebesült”, A találat ti­zes. ennyivel gazdagodik a futóvadlövő pontszáma. pon­tosabban köregysége. Aztán ismét felbukkan a vad. a fu­tás ritmusa esetenként vál­tozik. több idő jut a kon­centrálásra.- Kemény, rengeteg munkát igénylő sportág. Itt elég egy pillanatnyi figyelmetlenség, kihagyás, s oda az ered­mény. A futóvadlövés egyik legjelesebb képviselője Sza­bó Gyula, a miskolci Erdész Lövészklub versenyzője. Foglalkozására nézve er­dész. a most 29 esztendős sportoló. Különleges ismerte- tőjele. hogy mesterien bánik a vadászpuskával. Azzal, amelyet a bevezetőben emlí­tett futóvadlövök használnak. Vadászmúltja 1965-ben kezdődött, amikor közelebbi ismeretségbe került a fegy­verrel. Akkor még a kispus­kával próbálkozott, s csak 2 évvel később vett először kézbe vadászfegyvert. Hamar megbarátkozott vele, s te­hetségét bizonyítja, hogy már az első esztendőben ma­gyar bajnokságot nyert. Nem azért, mert gyenge volt a mezőny, sokkalta inkább az­ért, mert ő jobbnak bizo­nyult a vetélytársaknál! Sok szép eredmény kíséri pályafutását. Adegjobb, s ő is ezt értékeli a legtöbbre, az egyesült államokbeli Phoenix, ben megrendezett világbaj­nokságon született. Csak egy hajszállal maradt le a dobo­góról, a negyedik helyen végzett! Egy évvel később az Európa-bajnokságon az elis­merésre méltó 6. helyet sze­rezte meg. Visszaesésnek tűnhet a világbajnoki 4. hely után? Korántsem, hiszen a többiek, a versenytársak is fejlődtek, s azt talán már mondani sem kell. hogy az ellenfelek’sokkal jobb körül­mények között készülhettek, végezhették edzéseiket. En­nek ismeretében inkább el­ismeréssel illethetjük Szabó Gyulát. Ezt a 6. helyet azóta már túlszárnyalta. Az 1973-as Európa-bajnokságon végre felállhatott a dobogóra. A bronzérmet harcolta ki. ezzel az eredménnyel véé'00 be­futott a nemzetközi élme­zőnybe. Edzéseredményeirol nem szívesen beszél. Talán babo­nából. esetleg más ok miatt — nem tudni. Annvit áru) csak el. hogy több alkalom­mal ért már el töhb kört mint a jetónleg is fennálló világcsúcs! „Ezek azonban nem versenyszerű körülmé­nyek közölt születtek, s így vem lehet őket hitelesíteni, komolyan venni” — mondja. A hazai pályákon évek óta nem talált legyőzőre. Egé­szen az 1976-os esztendőig. Az idén ugyanis feltűnt a fiatal Bodnár Tibor, s le­győzte Szabó Gyulát. A 23 éves Bodnár 578 körrel „el­vette” az országos csúcsot is a miskolci vadásztól. Szabó nem esett kétségbe. „Lehet, hogy kissé elkényelmesed- tem. Bodnár eredménye azonban fokozott munkára, erősebb intenzitású edzések­re sarkall!” önkritikus, tisz­tában van a képességeivel. Az ember már-már hajla­mos azt hinni, hogy nincse­nek is idegei ennek a mo- kány férfinak. Nyugodt, ki­mért minden mozdulata. Si­kerei megalapozottak. Ami­kor 1972 nyarán a müncheni olimpiára készült, szinte alig találkozott feleségével, aki civilben ugyancsak erdész. Egymást érték az előkészítő versenyek, s a készülődés rengeteg idejét lekötötte. Szabó Gyula egyébként nem szeret vadászni. Nagy­vadra például még nem is lőtt . .. Pedig a versenypá­lyán egy vaddisznó alakja szalad el előtte... ..Szár­nyasra még csak-csak. de nagyvadra nem lenne sport­szerű. Egyébként is: a lövé­szet miatt nincs idom va­dászni”. Az idei esztendő nagy ré­szé' újból távol töltötte csa­ládjától. feleségétől. A válo­gatott kerettel készült az év legrangosabb eseményére, az olimpiára. Végezte a sokszor begvakorolt mozdulatokat, célra tartott, tüzelt. S mind­ezt Montrealért. Szombaton délelőtt eli«- dult a magyar olimpikonok első csoportja Montrealba. A repülőgépen helyet foglalt Szabó Gyula is Azóta már kanadai földön készül Darus László

Next

/
Oldalképek
Tartalom