Észak-Magyarország, 1976. július (32. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-06 / 158. szám
1976. július 6., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 !Z F » m r Beszélgetés Majoros Lászlóval a megyei földhivatal vezetőjével A kormány 1.071. szeptember 29-én 1042/1971. szám alatt határozatul hozott, amelyben elrendelte az egységes ingatlan-nyilvántartási rendszer, valamint szervezet kialakítását és fokozatos jmegvaiósítását. Ezt az 1972. évi 31. számú törvényerejű rendelet követte, majd a nyilvántartás rendszerét, •alapelveit, legfontosabb szabályait a 27/1972. számú MÉM-rendelet szabályozta. Ennek alapján kezdődött meg megyénkben is 1973-ban a valamennyi községünkre és városunkra kiterjedő ingat- lanrendezés. Az elmúlt három esztendő munkájáról, tapasztalatairól, a sokak által még ma sem eléggé ismert új ingatlan-nyilvántartás céljáról, szerepéről beszélgettünk Majoros Lászlóval, a megyei földhivatal vezetőjével. — Mi tette szükségessé az áj ingatlan-nyilvántartás fo- kozatos megvalósításai? — A nyilvántartás célja a szocialista társadalmi es személyi tulajdon védelme érdekében az ingatlanok és a hozzájuk fűződő jogok, jogilag jelentős tények nyilvántartása, valamint a nép- gazdasági tervezéshez és termeléshez, a mezőgazdasági j öved el emsza bályozáshoz szükséges adatok szolgáltatása. Hogy mi tette szükségessé? A régi nyilvántartások és a valóság között tapasztalható eltérések, pontatlanságok miatt az ingatlan- nyilvántartás sok esetben nem a valóságos tényeket mutatta. Előfordultak még a múlt századból maradt rendezetlen ügyek. Gyakran különbség adódott a kataszteri 1 nyilvántartás és a telekkönyvek adatai között. Szinte lehetetlen volt megállapí- i tani egy-egy állampolgár mennyi ingatlannal rendelkezik. — Hogyan készítik cl re települések új nyilvántartását? — A szerkesztési eljárás során először is elkészítjük, : vagy elkészíttetjük a telepii- j lés térképét. Ezután a föld- | hivatal mezőgazdásza azono- j sitja a területen alkalmazott művelési ágakat (szántó. gyümölcsös. erdő, kert | stb.). Majd a járási földhivatalnál a kataszteri nyilván- ! tartás és a telekkönyvi be- ; létek alapján próbáljuk meg- : állapítani a tulajdonosi vi- : szonyt és az ingatlan további jellemzőit. Az így elkészüli tervezetet kint. a községekben a tulajdonosokkal pontosan egyeztetjük. ’— Miben segítheti az önök munkáját a lakosság, és mi módon kap értesítést arról, hogy településén ingatlan- nyilvántartás történik? — Hogy az üj nyilvántartás mennyire pontos, ez a tulajdonosokkal létrejött személyes találkozástól, beszélgetéstől is függ. Hiszen végső soron akkor rendeződik pontosan az ingatlan tulajdonosi viszonya, művelési ága, az aranykorona értéke, az esetleg meglevő terhek mértéke. Mivel a lakosság pontos információira nagy szükségünk van, ezért; munkánk során igyekszünk tudatosítani az állampolgárokkal, hogy a szerkesztési munka az ingatlanok rendezetlen adatainak megszüntetésére irányul, növeli a tulajdonjogi biztonságot és ezáltal a lakosság, a népgazdaság érdekeit szolgálja. Településeinken úgynevezett falugyűléseket tartunk, ezeken ismertetjük az új nyilvántartás célját, azt, hogy mi mindenre terjed ki és miben kérjük a lakosság segítségét. Elmondhatom, megyénkben ezeken a falugyűléseken magas a résztvevők száma. Emellett hangoshíradó útján és falragaszokon is felhívjuk a lakosság figyelmét. Amikor a tulajdonképpeni érdemi munka megkezdődik, akkor a munkabrigád írásban előre ertesítá az egyes utcák lakóit, hogy ingatlanuk rendezésére mikor kerül sor. ■— Hány település ingatlan-nyilvántartása készült cl eddig és milyen tapasztalatokat szerezlek munkájuk során? — A múlt év végéig 57 község és város nyilvántartását készítettük el. Ezek gépi adatfeldolgozásra kerültek, illetve kerülnek, majd az ingatlanokról végleges tulajdonlapokat készítünk. Az ingatlanvagyon leltárba vétele községenként az új ingatlan-nyilvántartás közszemlére tételének utolsó napját követően válik érvényessé. Jelenleg a szerkesztési munkák Edelényben, Ka zinc barei ká n, Mezők ö v es- den, Mezőcsáíon, Göncön, Szerencsen, Sátoraljaújhelyen, S^en tsimonban. Bánhorvátiban, 1 Borsodszenl- györgyön és Vajdácskán folynak. Az egész megye leltárba vételével 1980-ra végzünk. Addigra mintegy Ö80 ezer ingatlant (lelek, lakás stb.) rendezünk. Az új nyilvántartás — amelynek ér- vénybeléplével megszűnik a régi kataszteri és telekkönyvi nyilvántartás — tartalmazza a tulajdonos személyét, terület helyrajzi szárnál. művelési ágát, aranykorona értékét, a terület nagyságát négyzetméterben, s az esetleges terheit. Mivel ez a rendszer gépi adattel- dolgozású, az állampolgár adatainak gépbe táplálásával pillan’atok alatt kimutatható, hogy milyen ingatlanokkal rendelkezik,'legyen az az ország bármelyik részén. A régi nyilvántartás zavarosságára csak egy érdekes példát említek: még a Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Minisztérium épületének tulajdonviszonya sem volt tisztázva a legutóbbi időkig. — Az új nyilvántartás áttekinthetővé és pontossá, mondhatjuk úgy is. naprakésszé teszi az országban megtalálható mintegy 7 millió ingatlant. De változások, adásvétel, öröklés stb. évről évre lesznek. Szerelnénk tudni, meddig marad „pontos” ez a nyilvántartás? — Hálmaj községben 1974- ben végeztünk az ingatlan- rendezéssel. Rá egy évre megvizsgáltuk a beállt változásokat. Sajnos, azt tapasztaltuk, hogy a változások 40 százalékát nem jelentették Ive. Ebben voll öröklés, adásvétel, művelésiág-változás. Legtöbben arra hivatkoztak, •nem tudták, hogy ilyen kötelezettségük van. Pedig az állampolgároknak kötelessé- j gük, hogy az ingatlanok I adataiban, illetve a hozzá- fűződő jogaikban beállt változásokat az illetékes földhivatalnál bejelentsék, az eljárási illeték lefizetésével. Ha ennek a kötelezettségüknek eleget tesznek, a mi munkánkat is megkönnyítik, saját maguk pedig elkerülik a kellemetlenségeket. Hogy csak egyet említsek. Ü.j tulajdonra jogot addig senki nem szerezhet. amíg az a nyilvántartásba nincs. bevezetve. Az egymás között kötött, úgynevezett „zsebszerződések” nem érvényesek, ha azokat a földhivatallal nem rendezik le. Hajdú Imre KGST-bemutatón is jól vizsgázott r m rendszerű Felszíni vizeink tisztaságának megóvásához jelentős társadalmi, népgazdasági érdekek fűződnek. A vizek el- : szennyeződésének a környezeti ártalmakon kívül súlyos j gazdasági következményei is j vannak, sőt bizonyos esetekben megnehezíti vagy lehetetlenné teszi ivóvízként, il- , lelve ipari vízként való fel- használását. Sajnos, folyóinkon az olajszennyeződés egyre gyakoribb, a védekezés ellene nehéz. Az olajszennyeződéseket a folyókon általában nádból, rozséból hevenyészve összeállított merülö- íalakkal szokás felfogni, vagy pedig a folyón keresztbe állított hajókkal próbálták megállítani a vízen úszó szennyezőanyagot. A védekezésnek ez a módja azonban' lassú, emellett igen sok élő munkaerőt igényel. A szóban forgó, lehat hagyományos módon való védekezésnél, elhárításnál felhasznált rőzse, nád, kötöző huzalok, kötelek általában a védekezés befejezése után már nem nyerhetők vissza. tönkremennek. A szennyezés megjelenésének észlelése és a beavatkozás szükségessége között rendelkezésre álló rövid idő a legtöbbször nem elegendő arra. hogy a viszonylag nagy létszámú munkaerőt. anyagot, felszerelést a beavatkozás helyére szállítsák. különösen akkor, ha a szomszédos országokból érkezik a szennyeződés. Ennek rendszerint az a következménye, hogy azt a védekezési munkát, amit egy helyen lehetne elvégezni, több lépcsőben meg kell ismételni. ami növeli a költségeket és a szennyezett vízfolyás hosszát. Az olajszennyeződés elleni védekezés gyors megoldása, hatékonyabbá tétele és az ezzel kapcsolatos költségek csökkentése céljából Tausz József, az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság sárospataki szakaszmérnökségének vezetője új rendszerű merülőfalat szerkesztett, amelyet az illetékesek újításként fogadtak el. honorállak. Az új rendszerű merülőfal kipróbálására a múlt év őszén a Bodrogon, Felső- bereckinél került sor. A me- riilöfal fenyőpallóból készült négy méter hosszéi faelemeit gyorsan a helyszínre lehetett szállítani. A T keresztmetszetű elemek egymáshoz kapcsolása és kihúzása tartókötelek segítségével és a csőrlővel előre kiteszitett drótkötélhez való erősítése esú- szókötelekkel gyorsan lezajlott. Az úszó és felfüggesztett merülöfal beállítása, illetve kiegyenesítése csónakról, illetve rocsóról történt. Az olajszennyezés lekötése céljából hidrofob polisztiroll szórlak a víz felületére, majd ezt kézi erővel, úgynevezett lem erő kanállal, illetve lapáttal eltávolították. Az ű.i szerkezet főpróbája alkalmáA perkupái anhidritbánya őrlőméivé Fotó: Szabados György A szerencsi járásban, az alsódobszai Búzakalász Terin elősző veik ezet ben „kombájn alá érett” az őszi árpa, amelynek aratását — mindössze 20 hektár — amolyan aratási „főpróbaként” tegnap be is fejezte a gazdaság. Ma vagy a holnapi nap folyamán — az időjárástól függően — a prügyi Tiszamente Tsz-ben, elsőként a szerencsi járásban. megkezdődik az őszi búza betakarítása. Ugyancsak ezekre a napokra jelezte az indulást a bogácsi H órvölgye Termelőszövetkezet, is. Az elmúlt napok aratási híreiben gyakorta szereplő hejőbába—hejópapi Üj Elet Tsz-ben 6 kombájn — egy Claas Dominalor. egy E— 512-?s, négy SZK—4-es — megkezdte az őszi árpa aratását. Az első napon több mint 25 vagon nyi szemet takarítottak be. Mára még mintegy 6(> hektárnyi őszi árpa maradt lábon. Ezzel — ha csak eső közbe nem szól — ma délután végeznek. A tervek szerint csütörtökön itt is megindul az őszi búza aratása. val a hetven méter hosszú meriilőfalat öt. tehergépkocsi szállította a helyszínre, hat vízügyi dolgozó két óra alatt összeszerelte. A szennyeződés eltávolítása után minden, a védekezés során felhasznált felszerelést és anyagot visszanyerlek, ami azt jelenti, hogy megfelelő karbantartás és tárolás esetén bármikor újra bevethető, felhasználható. A közelmúltban a Dunántúlon rendezték meg a KGST vízminőségi, kárelhárítási szemináriumát. Ennek keretében a Zala folyón olaj- kárelhárítasi bemutató is volt, ahol a sárospataki „származású” új rendszerű merülőfallal védekeztek. A berendezés a nehéz időjárási viszonyok ellenére — esett az eső. erős volt a szél — jól vizsgázott. Mint dr. Pásztó Pétér. az Országos Vízügyi Hivatal Vízkészlet-gazdálkodási Központ vízminőségi felügyeletének vezetője hangsúlyozta: az új rendszerű merülőfal, valamint a munkaiatokat vezető sárospataki szakaszmérnökség vízvédelmi osztagának szakemberei kiví'dák a reszt vevő külföldi delegáció, osztatlan elismerését is. O. J. Fi ataíok, tettre készen A műút aszfaltszalagja fölött. vibrát a meleg levegő. Múcsony felől szenes gépkocsi közeleg es elrobog a be- reattei szénosztályozó irányába. Oda igyekszünk mi is, ahol megtöltötték „puttonyát” a föld fekete kincsével : a szel esi aknára. A vadonatúj irodaházban az akna vezetővel beszélgetünk. — Az ifibrigtidról akarnak írni? — kérdez vissza. — Megérdemlik. Fiatalokból álló kollektíva, s nem túlzás: nélkülük egyetlen tonna szén sem jöhetne ki a frontokról. A brigád egyik szakvezetőjét. Koleszár Jánost Kazincbarcikán, a lakásán kerestük fel. * — A bányamesterünk. Papp Géza alakította a brigádot. Ha jól emlékszem, 12 évvel ezelőtt. Ügy válogatott ösz- sze bennünket, hogy valamennyien innen voltunk a harmincon. Azóta néhányan elmentek. helyükön újak dolgoznak. A házigazda középmagas, 33 éves. Tiszakarádról. a mezőgazdaságból került a bányához. Hatvanegy október 21-én töltötte az első műszakot. Azóta Szeles-aknán dol- gozijs. — Mióta tagja a brigádnak? — Kezdetitől. Ez idő alatt tettem le a segédvájár és a vájárvizsgát. Néhány éve nevezteti ki szakvezetőnek. Biztatást sem várva beszél. — Tizennyolcán vagyunk. Frontfejtésekre szereljük be es szállítjuk ki onnan a gépeket, berendezéseket. Mázsas terheket emelgetünk. Nem panaszkodunk, tudtuk, mire vállalkozunk. Mennyire megváltozott a szénbányászat! Nemrégiben még nyugdíj előtt álló, idősebbeket osztottak be bányafenntartásra. A szakma a kisujjukban volt: ácsol a UM cseréltek, vizes árkot ástak, yasutat építették. Hasznosították az évtizedes tapasztalatokat. Ok pedig ... — Beosztásunk szerint fenntartó csapat vagyunk Ifjúsági szocialista brigád. A mázsás terhekkel csak mi. fiatalabbak tudunk megbirkózni. Néha oda tesznek egyket idegent, alig várják, hogy kiteljen a nyolc óra. A de- rékrándulás nálunk szakmai betegség. Legendákat, mesélnek a szorgalmukról. Mindössze egyetlen esetben késtek négy órát a frontszereléssel, akkor sem a saját hibájukból. Még tavaly is ritka volt. az a szombat, vasárnap, amit nem a mélyben, a szénfalnál töltöttek, Ünnepeltek már munkával húsvétot, karácsonyt, szilvesztert, újévet. — Az asszonyok nem zsörtölődnek az örökös távollétért? Legyint. Mozdulata beszédes. v — Megszokhatták már a tízegynéhány év alatt. Ma már talán ők is megértik, mennyire fontos, hogy határidőre induljanak a gépek. Sokszor elmondtuk nekik, hogy ha csak egy napol késünk. több száz tonna szén esik ki a termelésből. Azt pedig ők sem akarják, hogy minket szidjanak, okoljanak a mulasztásért. Tisztelettel nézem a fiatalembert. Honnan ez az akaraterő. ez az öntudat? Aztán eszembe jut: hárman a pártnak, kilencen a KTSZ- nek a tagjai. Többen viselnek felelősségteljes tisztséget. — Hogyan érzik, megbecsülik1 a brigádot? — Elnyertük már az ezüstkoszorút. Idén is erre pályázunk. Az erkölcs; elismeréssel nincs oaj, szinte valamennyien kaptunk már kiváló dolgozó jelvényt... Manapság, a gépesítés, az automatizálás korában nekik maradt a legnehezebb emberi erőt kívánó fizikai munka. Nélkülük. munkájuk nélkül nem indulhatna el a termel vény folyam, nem telhetne meg a vagonok feneketlen gyomra szénre nem fejleszthetne villamos áramot, gőzt a Borsodi Hőerőmű. Legalább annyira fontos láncszemei ők Szeles-akna gépezetének, mint szenet termelő társaik. Bányászok. Megszokták, meg is szerették a szén világát. É helyen és környezetben igazán térti a férfi, nélkülözhetetlen társa embernek az ember Kolaj László /
