Észak-Magyarország, 1976. július (32. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-06 / 158. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1976. július 6., kedd Nemzetközi szövetkezeti nap Piliokeii (Folytatás az 1. oldalról.) konyább érvényesítésével, a tagok közreműködésével, azok m u n ká j á n ak, ön tevékenysé- gének .jó megszervezésével, fegyelmezetlen teljesítik ez- évi tervüket, s ezzel hozzájá­rulnak az 1976. évi népgaz­dasági célok maradéktalan megvalósításához. Az ünnepi beszédet a népi együttesek színes műsora kö­vette. A közönséget a mező­kövesdi áiész tardi pávakö­re és vegyeskórusa, a mis­kolci ipari szövetkezet tánc­együttese, a mezökeresztesi Aranykalász Tsz férfikórusa, a sátoraljaújhelyi áfész Hegyalja néptáncegyüttese szórakoztatta. Hol népviselet­be öltözött lányok és legé­nyek ropták a táncot, hol ér­ces férfihangok formálta nép­dalcsokor zengte be a kas­télykert máskor háborítatlan nyugalmát. Emlékezetes volt a vasár­napi rendezvény, amelyen az étvágy, és szomjúságcsillapí­tót a kazincbarcikai, a put- noki és az ózdi áfész sátrai­ban mindenki megtalálta; ahol a sportversenyek izgal­mat és vidámságot hoztak. Pihentek, szórakoztak a fia­talok, az idősebbek. És is­merkedtek, barátkoztak egy­mással. Vidáman, jókedvűen. Késő délután, mikor a részt­vevők autóbuszra, gépkocsira szálltak —, hogy hazaindul­A legfiatalabbak is eljöttek ... janak — már barátként, is­merősként búcsúztak egy­mástól; Viszontlátásra, az 55. szövetkezeti napon! H. I.—Sz. Gy. Megkezdte Biankáját a miskolci nyári szeiioáriom (Folytatás az 1. oldalról.) a termelő, teremtő társada­lom alkotó százmillióitól ide­gen életmódstílust emleget, idealizál. Figyelmen kívül hagyva néhány olyan alap­vető igazságot és tényt, mint a tulajdonviszonyok, a dol­gozók munkához való viszo­nyának meghatározó szere­pe, az emberi alkotás, a szub­jektum pozitívumai, mint al­kotó emberi igények. Részletesen szólt arról, hogy az életmód összetevői­nek száma, szerepe, egyes elemek elsődlegessége meg- lelelően még nem tisztázott marxista kutatók körében sem — a részkérdéseket ille­tően. Az azonban tisztázott dolog, hogy a szocialista tár­sadalomban az alapvető cél az emberi igények sokoldalú kielégítése. S az életmód alapvető összetevői: az élet­körülmények. az élettevé­kenység és maga az alkotó ember, mint szubjektum. A nagy tetszéssel fogadott — s az elkövetk.ezendő na­pok során szekcióüléseken megvitatandó — előadás után dr. Hermann István akadémiai levelező tag, tan­székvezető egyetemi tanár beszélt a „Kultúra és élet­mód” fogalmáról, összetevői­ről. A két előadás közötti szü­netben a főépület második emeleti üvegtermében Zima- nyi Zoltán, a Napjaink fő­szerkesztő-helyettese nyitotta meg három amatőr képző­művész kiállítását. A nyári szeminárium mai napján „Szocialista társada­lom — szocialista munka” és „Szocialista demokrácia — üzemi demokrácia” címen hangzanak el előadások, amelyeket vita követ. Megnyílt a színjátszó fesztivál (Folytatás az 1. oldalról) mit jelent e korábban nem­zeti fesztivál' nemzetközivé válása. Így megmutatkozhat­nak eredményei a nagyobb nyilvánosság, más országok előtt is és bizonyságul szol­gálhat ez a fesztivál arra, hogy túl lehet lépni a nyelvi korlátokon. Beszélt, Kiss Je­nő a fesztivál tapasztalatcse­re lehetőségeiről, a közönség- kapcsolatok bővítésének al­kalmairól. s arról, hogy a színjátszás nemcsak annak ad örömet, aki műveli, ha­nem annak is. aki nézi. áki a játszóktól a művészi él­ményt, a művelődési lehető-1 séget- kapja. Georg Malvius rövid magyar nyelvű beszé­dében először arról szólt, hogy a színház, a színjátszás valóban világnyelv, amely a nemzetközi szövetséghez tartozó 36 ország 70 millió amatőr színjátszóját fogja össze. Kifejezte, azt a kíván­ságát. hogy legyen ez a ta­lálkozó, ez a hét a barátság fesztiválja. I A nyitóünnepség után megkezdődött a bemutatók sora. Elsőként a nagykanizsai Landler Jenő Gimnázium irodalmi színpada mulatta be Parabola című produkció­ját, Móricz Zsigmond Roko­nok című regényének sajátos feldolgozását. " Ezt követően sorra léptek színpadra a részt vevő csoportok. Ma délelőtt a magyar közműve­lődésről szóló nemzetközi tá­jékoztatóval, majd szakmai tanácskozással folytatódik a fesztivál. Ezt követően dél­után h áipm órától este ki­lencig újabb bemutatók lesz­nek. A szombatig tartó fesz­tiválon a — Debreceni Tibor, a Népművelési Intézet osz­tályvezetője elnökletével mű­ködő — zsűri három díj oda­ítéléséről is dönt. Közis eredmények alapján Az utóbbi években a Szov­jetunió és az Egyesült Álla­mok új erőfeszítéseket tet­tek, hogy az egész emberi­ség számára létrehozzanak egy jobb jövőt, korábbi és jelenlegi közös eredményeink alapján — jelentette ki Wal­ter Stoessel az Egyesült Ál­lamok függetlenné válásának 200. évfordulója alkalmából a központi szovjet televízió­ban elhangzott nyilatkozatá­ban. „Ezen az úton — mondotta többek között a nagykövet •— együtt haladtunk előre, és meggyőződésem, hogy ha to­vábbra is a béke a közös célunk, sikeresen még to­vább haladunk.” Stoessel kijelentette, hogy az elmúlt két évszázadban a két hatalmas ország egyszer sem harcolt egymás ellen. ..Különbségeink ellenére — folytatta a nagykövet — min­dig békében éltünk, és gyak­ran — mint például az ame­rikai forradalom idején, vagy a második világháború idő­szakában. amikor 31 évvel ezelőtt közös győzelmet arat­tunk — barátok és szövetsé­gesek voltunk.” Menetdalverseny, lövészei-, sport­Megkezdődött a megyei IG Vasárnap délelőtt érdeklő­dök százai elölt vette kezde­tét Leninvárosban, a Derko- vits téren a VII. megyei ií- júgárda-szemle. Az elnökség­ben foglalt helyet Kulika Károly vezérőrnagy, Újvári István, a Leninvárosi Párt- bizotstág titkára, Sotkó Jó- zsefné, a városi tanács el­nökhelyettese. Jelen voltak a megye fegyveres testületéi­nek képviselői. Dr. Járai János, a megyei KISZ-bizottság titkára meg­nyitó beszédében szólt a KISZ IX. kongresszusának jelentőségéről, a határozatok végrehajtásából adódó feíada- lokról. Külön kihangsúlyozta a magyar ifjúság szerepét a becsületes munkában, a haza védelmében. A megye ifjú- gárdistái az elmúlt években jól oldották meg feladatai­kat, teljesítették a velük szemben támasztott követel­ményeket. Emelkedett a ki­képzések színvonala, egyre, több fiatal kapcsolódik be az összetett honvédelmi verse­nyekbe. Szólt arról a nagy­arányú segítségről, amelyet a megye fegyveres testületéi nyújtanak az ifjúgárdisták­nak. A megnyitó után a felso­rakozott szemleszakaszok énekelve elvonultak a szigo­rú pontozók előtt, s ezzel kezdetét vette a megyei iíjú- gárda-szemle. A 425 részvevő az LMTK sporttelepén épí­tette fel a sátortábort. Kor­pás Lajos, a megyei KISZ- bizottság honvédelmi és sportfelelőse elégedetten szólt az LMTK elnökségének min­denre kiterjedő figyelmessé­géről, támogatásáról. Az ét­kezést a Néva étterem bizto­sija, kitűnő színvonalon. Kutika Károly vezérőrnagy vasárnap délután megláto­gatta a táborlakókat, hossza­san elbeszélgetett az első or­szágos szemle győzteseivel, a Lenin Kohászati Művek sza­kaszának tagjaival. Találko­zott a Borsodi Szénbányák, az abaújszántói, a szerencsi és a mezőkövesdi fiatalokkal is. Megtekintette a Tisza-, parti lőtéren a lövészrajok versenyét* Hétfőn .több mint halkilo­méteres útvonalon, a harci túrán vetélkedtek az ifjúgár­disták, s közben egy vízi át­kelést is végrehajtottak a Ti­szán. Ma, kedden úszóver­seny és fakultatív sportver­senyek szerepelnek a prog­ramban,, szerdán pedig dél­előtt 10 órakor kihirdetik a győzteseket, és sor kerül a záróünnepségre is. (felföldi) „Teljes jóváhagyás, össznépi támogatás” címmel a Pravdu héttői száma újabb kommentárt szentelt az európai kommunista és munkáspártok berlini tanáes- kozásának. 9 vízi lap megállapítja, hogy az egész szovjet nép he. lyesléssel fogadta az SZKP KB Politikai Bi­zottságának az értekezlettel kapcsolatos állás- foglalását. Az SZKP lapja emlékeztetett rá. hogy a kon­ferencia demonstrálta a békéért és a társadal­mi haladásért vívott harc elszakíthatatlan kapcsolatát, majd megállapítja: a kommunisták a feszültség enyhülését fon­tos hozzájárulásnak tekintik a társadalmi haladásnak ked­vező nemzetközi feltételek megteremtéséhez. A kommunista mozgalom óriási tapasztalatokkal ren­delkezik a dolgozók létérdekeinek megvédésében, a for­radalmi erők konszolidációjában, a szocializmusért vívott harcban. Ez a tapasztalat összegezésre és elméleti feldol­gozásra méltó. Óriási jelentőségűnek nevezi a Pravda a berlini konfe­rencia dokumentumának megállapítását „az antikommu- nizmus elszigetelésének és legyőzésének” szükségességéről, s egyebek között megjegyzi, hogy az európai békéért vívott harcban eddig elért eredményeket nemcsak a niilitarizmus és a reakció erői fogadták ellenségesen. Nyugtalansággal fogadták őket azok is, akik „kereszteshadjáratot” próbál­nak szervezni a szocialista országok, a kommunisták ellen, s azok is, akik Kína maoista vezetéséhez hasonlóan nyíltan háboi’ús készülődésre szólítanak fel. mert arra számítanak, hogy más országokat és népeket egymás ellen tüzelve, a maguk számára húzhatnak hasznot. A béke, a biztonság és a haladás sikerei nagymértékben függenek ma a kommunisták nemzetközi hadseregének egy­ségétől. A proletár internacionalizmus a kommunista pár­tok, az egész munkásosztály leghatalmasabb és kipróbált fegyvere volt és marad abban a harcban, melyet a világnak a munkásemberek érdekében való átalakításáért vív. A konferencia kijelentette, hogy a kommunista pártok fejleszteni fogják internacionalista együttműködésüket és szolidaritásukat Marx, Engels és Lenin eszméi alapján. Most az a fontos, hogy tovább dolgozzanak a kommunisták következetes egységesítéséért az alkotó marxizmus—leni- rűzmus, a proletár internacionalizmus alapján, az élet ál­tal napirendre tűzött problémák együttes megoldásáért. Az ENSZ-aiapokmány szellemében Peter Florin külügyminisz­ter-helyettes, az NDK állan­dó ENSZ-képviseletének ve­zetője eljuttatta Kurt Wald­heim főtitkárhoz kormányá- nak a nemzetközi biztonság­ról a közgyűlés 30. üléssza­kán elfogadott ENSZ-határo- zattal kapcsolatos állásfogla­lását. A hétfőn nyilvánosság­ra hozott dokumentum alá­húzza, hogy az NDK tovább­ra is az enyhülési folyamat megszilárdítására törekszik és az ENSZ alapokmánya szellemében síkra száll a vi­lágszervezet erősítéséért. Az NDK kormányának áj- lásfoglalása hangsúlyozza, hogy az NDK támogatja a népeknek a politikai és gaz­dasági függetlenségért foly­tatott harcát. Áz Egyesüli” Államok jubileuma (2.) Józan ész és függetlenség „Ö, Ti, akik szeretitek az emberiséget! Ti, akik szem­be mertek szállni nemcsak a zsarnoksággal, hanem a zsar­nokokkal is, lépjetek elő!... Hatalmunkban áll, hogy új világot teremtsünk. Noé óta nem volt ilyen alkalom ... Emberek egy csoportja, amely oly számos, hogy egész Euró­pát benépesítheti, immár fel­szenteltetett arra, hogy né­hány hónapon belül elvegye magának, ami megilleti: a szabadságot!. . . Hát nem ész­szerű mindez? Nem a józan ész diktálja? Fürösszétek a világot a zsarnokok véré­ben ... Te, meg én, meg a többiek is, mind! Miért va­gyunk rabszolgák, amikor szabadók is lehetünk?” így fogalmazta meg az amerikai függetlenség gondo­latát kortársai közül elsőként az amerikai kontinensen Tho­mas Paine, a kétkezi mun­kásból lett forradalmár-író. Tette ezt olyan időben, ami­kor még a legmerésszebbek is csak titkon álmodtak ilyesmiről. „Józan ész. írta egy angol” — vékony kis könyvecske ez. 1776. január ü-en került ki Bobby Pell, a skót nyomdász sajtója alól Philadelphiában. S ami abban a korban, ami­kor a 13 amerikai gyarmat lakosainak száma összesen 3 millió volt, szinte hihetetlen­nek tetszett — 300 ezer pél­dányban fogyott, terjedt el 3 hónap alatt. „Annakelőtte soha, egyetlen beszélgetésben sem hallottam ilyet, senki, sem részeg, sem józan állapotban nem tette a leghalványabb célzást sem az elszakadás vágyára” — írta Paine könyvecskéjének váratlan hatásáról Benjámin Franklin, az amerikai forra­dalom „nagy öregje” (egyéb­ként a villámhárító feltalá­lója). A Philadelphiában ülésező Kontinentális Kongresszus, az angol korona által, kivetett magas adóterhek ellen ber­zenkedő gyarmati birtokosok küldötteinek gyülekezete 1776 márciusában már abban a helyzetben találta magát, hogy kiegyezési feltételeit el­sodorta a ..Józan ész”. George Washington tábor­nak, akit a Kontinentális Kongresszus 1775 júniusában nevezett ki az angol „vörös­kabátosokkal” itt-ott össze­csapó telepes egységekből szerveződő amerikai konti­nentális hadsereg főparancs­nokává, tamáskodva olvasta a „Józan ész”-t. S aggasztot­ta ez a csatakiáltásnak is be­illő kijelentés: „Újjáteremte­ni a világot”. Volt ebben va­lami félelmetes. Mintha a „csőcselék” haragját akarná szabadjái’a engedni ... Az angol korona ellen lá­zadó telepesek vezetői — jó­módú, rabszolgatartó földbir­tokosok — nem törekedtek semmiféle társadalmi válto­zásra, „új világ teremtésére”. Csupán a képviselet nélküli adózás ellen tiltakoztak és önkormányzatot akarlak. Az utolsó pillanatig ingadoztak, vajon egyáltalán szembeszúll- janak-e az angol koronával. Es az egyre izgatottabb köz­hangulatban, a „csőcselék” megmozdulásától tartva, tu­datosan igyekeztek határt szabni a „Józan észnek”. Az Alapító Atyák „örökér­vényű igazságai!” választási jelszavakként oly gyakran idéző mai amerikai politiku­sok sem igen szeretnek be­szélni Thomas Paineröl és a „Józan ész”-ről. Hanem az Alapító Atyák „dicséretes mérsékletét” emlegetik. . A lelkesedést kétség, befelé tekintés, aggodalom, szkepticizmus mérsékelte ... Nyilvánvaló, hogy ez a meg­felelő elmeállapot egy sike­res forradalomhoz ... Egy si­keres forradalmat nem irá­nyíthat a csőcselék szelleme” — fejti ki a bicentenárium alkalmából „Amerikaiak: 1976” címmel kiadott antoló­giában megjelent tanulmá­nyában Irving Kristol pro­fesszor, a New York-i egye­tem tanszékvezető tanára. A professzor —, aki egyéb­ként közreműködik abban a 42 tagú kutatócsoportban, amely „kritikus döntések amerikaiak számára” jelszó­val Nelson Rockefeller alel- nök és a Rockefeller-vagyon védőszárnyai alatt tanulmá­nyozza az Unió múltját, je­lenét és jövőjét — hiteles képet ad arról, miként látja, és hogyan értelmezi a mai hivatalos Amerika a 200 év előtti forradalmat. A legfontosabbnak azt te­kinti, hogy —, amint Kristol professzor írja — az ameri­kai forradalom minden más forradalommal ellentétben „nem ígért túlságosan so­kat ... nem ígérte a nyomor megszüntetését... hanem csupán azt ígérte, hogy le­hetővé teszi az egyén szá­mára a boldogság keresé­Köves Juciit (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom