Észak-Magyarország, 1976. június (32. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-12 / 138. szám

1976. június 12., szombat Na píréul den: ■ Mentők — az ember életéért Négymillió kilometer a borsodi utakon ESZAK-MAGYARORbZAG 5 A TIGAZ-KÖZPONT kép­viselője a számlázással kap­csolatos, világos okfejtése — a kérdésekre adott válaszá­nak mindahányunk számára érthető megmagyarázása közben kissé ironikusan — vagy inkább önironíkusan — utalt rá, hogy már eléggé gyakorlottak a különböző vizsgálatok, számonkérések során felmerülő kérdések, problémák ügyében választ adni. Az utóbbi években ugyanis elég gyakran kell ilyen,' vagy olyan fórumok elé állniuk. Mindebből, és az elhangzott egyéb észrevéte­lekből többféle következte­tés vonható le, ezek közül hadd említsük meg a — ta­lán — legfontosabbat: a gáz- szolgáltató vállalat legalább úgy, de inkább jobban is­meri a számlázással kapcso­latos gondokat, mint mi, fo­gyasztók és ezeknek a gon­doknak a megszüntetéséért a lehetőségek szerint tesz is. Minderről a hét szerdai napján volt szó a Miskolc városi-járási Népi Ellenőr­zési Bizottság ülésén, amely ugyancsak a gázszámlákkal kapcsolatos gondok, problé­mák enyhítésének, szünésé- nek érdekében tűzte napi­rendjére a témát. A gondo- kat Miskolcon is az embe­rek sokasága ismeri, ame­lyeket a bizottság elé került jelentés így fogalmaz meg: „ ... nagy mennyiségben maradnak ki fogyasztók a számlázásból, készülnek két­szeres számlák, hibás szám­lák, illetve nem a tényleges mérőállások alapján szám­fejtett számlák”. Az *ok rö­viden (és nem pontosan): A TIGÁZ az alapító ok­mány szerint hét megyében biztosítja szolgáltatását, va­lójában 15 megyére(!) terjed ki tevékenysége. Nyilvánva­ló, hogy egységessé próbálja tenni a számlázási rendsze­rét. Ezt a bérmunkát —, mert egyelőre csak így le­hetséges — a Fővárosi Díj­beszedő Vállalat végzi el számára. Ez a vállalat pár éve elektronikus számítógé­pet használ és az a furcsa, hogy éppen itt kezdődtek a ma is meglevő bajok. Példá­ul: a budapesti vállalat hat­ezernél több adatváltozást a tárgyhónapban nem tud fel­Tisztségváltás Cj tanácselnök dolgozik To­kajban: még csak néhány napja foglalta el hivatalát Eesltó Tslván. Ismeri Tokajt és környéket. Sze­reti, félti, és eddig is sokat dol­gozóit, tervezett, vitatkozott és érvelt azért, hogy méltó legyen híréhez. Szőlész szakeniherből lett most első felelős embere a cselekvő tenniakarásnak. KoóH- san számot vetett a teendőkkel és — mindenekelőtt — a lehető­ségekkel. Meri könnyen előre­szaladnak a szavak, elképzelések, tervek és vágyak, ha Tokajról van szó. Elszaladnak és egymás­ba bonyolódnak, összekuszálód- nak és egyhelyben marasztják a tettet. A. tanácselnök most Tokajban akarja elkezdeni a Tokajért va­ló munkát. Tokaj „küllemét”, ahogyan ö fogalmazta, kell — kívül és belíP — méltóvá mun­kálni. A (okai! embereken, az ott élőkön múlik ‘az, hogy mi­lyenné lesz lakóhelyük. Minden­kinek a .saját háza Iáján kell először — a szó szoros éneimé­ben — rendet teremtenie. Az el­ső lépések nem lesznek látvá­nyosak, ..országra szólóak”, lie helyénvalóul! lesznek, lénrsői a fölfelé Indulásnak. Tokaj nem csak n tokajiaké — solcau, sok helyeit, sokszor elmondták már ezt. Ahhoz, azonban, horv mludannyiunké legyen, először oz oulevnkuek kell magukénak érezni, tudni, és (enni é**!G. Men van adósság o téren is, 1 .....rí I stván tanácselnök ezt is vall­ja. mert India, b or. v ha nem telepítünk szőlőt, nem fonunk sz.ür-'elnl: hiába az esdektés napfényért. (lénagy) dolgozni, márpedig a száz­ezernél több vezetékes és a kétszázezernél több palackos gázfogyasztó esetében elő- előfördul a jelzett számnál több változás is. Elég, ha csak például a Miskolcon ör­vendetes nagy építkezésekre, új városrészek megteremté­sére gondolunk. A budapesti vállalatnak nyilvánvalóan megvannak a maga, helyén­való indokai,' vfüiont tény, hogy ilt. a TIGÁZ-nál ez a számlázási rendszer nem vált be. Mint a jelentésben ol­vasható: „... az alkalmazott program kezdettől fogva hi­básan működött, illetve még ma is hibásan működik”. A TI GÁZ képviselői szerint viszont rá vannak kénysze­rítve erre a bérmunkára, mert másutt nem vállalnák. (Az ülésen elhangzott: eset­leg mégis vállalná más is, jobb feltételek között). A lé­nyeg az, bogy a számlák nem mindig pontosak. Pél­dául ez év márciusában 3010 darab számla kétszeres el­készültét jelentette a TIGÁZ megyei kirendeltsége. BIZTATÓ ELŐJELEK már látszanak. Ezek közül az egyik legjobbnak tűnő a ha­vi átalány fizetése, ott is, ahol óra méri a fogyasztást. Egy év fogyasztásából, mely­ben a téli hónapok a legsú­lyosabbak, az egy hónapra eső átlag ellenértékét kelle­ne befizetni, csekken. Ennek a rendszernek hivatalos kö­rökben még sok az ellenző­je. de talán elöbb-utóbb még­is sikerül .élfogadtatni. Szó van arról is, hogy Miskolcon a közeljövőben a debreceni­hez hasonló, kulturált fo­gyasztói szolgáltató irodát, egységet létesítsenek. Arról szintén, hogy a díjbeszedők ma még alacsony fizetésén változtassanak, kiemelten kezeljék őket, mert ez ugyan­csak nem mellékes körül­mény, nemcsak az érintett dolgozók, hanem a fogyasz­tók szempontjából sem. A gázszolgáltató vállalat tehát erejéhez, lehetőségei­hez képest igyekszik előbbre lépni, a meglevő gondokon enyhíteni. Tudnivaló azon­A sz Négy szocialista brigád dolgozik a Fogtechnikai Vál­lalat miskolci laboratóriumá­ban. A Széchenyi, az Arkövi (nemrégen kapták meg a vál­lalat kiváló brigádja címet), a Semmelweis és a Ma­dame Curie (mindketten aranykoszorúsak). Zd bolzky László. Milculecz Gábor, Szé­kely Sándor, Juhász Péter brigádvezetők irányítják a kollektívák munkáját. A laboratóriumban 95 dol­gozó — a szép fogak terem­tői — többségében szocialista brigádtagok, szíwel-lélekkel azon vannak, hogy. munká­jukat, a legmagasabb minő­ségi követelményeknek meg­felelően végezzék. Az elmúlt IV. ötéves tervben csaknem százezer fogat készítettek. Munkájukkal elégedettek az emberek. Az országos válla­latnál 60 szocialista brigád vesz részt a munkaverseny­ben, s a miskolci az első öt közöli van. A szocialista kol­lektívák többsége kiváló dol­gozó. Gál Károlynö nemrégi­ben kapta meg az egészség­ügy kiváló dolgozója címet. Nem sokan birtokolják eb­ben a szakmában ezt a ki­tüntetést. Nagy Gizella kivá­ló dolgozó és törzsgárdatag, 00 ban, hogy a gázszámlákkal kapcsolatos problémák nem czupán a számítógép rovásá­ra írandók, hanem a fogyasz. lókéra is. Jelenleg mi, fo­gyasztók több mint két és fél millió forinttal tartozunk a TIGÁZ miskolci üzemegysé­gének. N”m tudható, hogy ebből a tartozásból pontosan mennyi a jogos, de a NEB- vizsgálat egyszázalékos jog­talan követelést állapított meg. Ezzel kapcsolatosan — az ülésen, nem a TIGÁZ képviselői (!) — fogalmazták meg a nyilvánvaló tényt: gázszolgáltató vállalatról van szó, és nem jótékonysági in­tézményről. A vállalatnak az a feladata, hogy a gázt biz­tosítsa és ezért megkapja az ellenszolgáltatást. Jellemző egyébként a TIGÁZ korrekt­ségére. hogy éppen a jelen­levő vezetők —, ha szabad ígv fogalmazni — menteget­ték a nem fizető, vagy a fi­zetéssel késlekedő fogyasztó­kat. Joguk, kötelességük lenne esetenként a gázóra kikapcsolása, de tudván, hogy ez sok helyen a főzés, fűtés, bojler kikapcsolásá­val járna, inkább nem te­szik. Elöbb-utóbb viszont mégiscsak rákényszerülnek. Hangsúlyozzuk: kötelessé­gükről van szó. és eme kö­telességük teljesítéséhez a bizottság ülése is biztatást adott. AZ ALAPOS, nagy körül­tekintéssel elkészített jelen­tés, valamint a vita számos felszólalása, kérdése, észre­vétele egyelőre még csak újabb adalék a TIGÁZ-zal összefüggő vizsgálatok, pa­naszok sorában, melyre a cikk elején utaltunk. Re­mény van azonban rá, — ugyancsak a vállalat, képvi­selőitől hallottak alapján —, hogyha nem is rögtön, de a közeli jövőben mégis sikerül enyhíteni ezeken a gondokon. Éppen a vizsgálatok, a kü­lönböző fórumokon elhang­zottak, megállapítottak ré­vén. Esetleg meg is szüntet­ni a mai gondokat. A TIGÁZ és a fogyasztók nagy-nagy s utána még sorolhatnánk a többi neveket, akik kiérde­melték ezt, a megtisztelő cí­met. Eredményes szakmai és po­litikai oktatás folyik a labo­ratóriumban. Két évig ta­nulják. két évig gyakorolják a szakmát, s aztán kapják meg a fogtechnikusi kineve­zést. A munkahelyi légkör kitű­nő. a munkatársak becsülik egymást, örülnek egymás eredményeinek. Nem ritkák a családi összejövetelű ün­nepségek. Itt nemcsak azt tudják, hogy dolgozni kell. hanem Ismerik és helyeslik a munka célját. Napirendre tűzték a sza­bad idő eltöltésének problé­máját is. A kollektív fele­lősség. u munkához való te­remtő, alkotó viszony, a köl­csönös segítség, a közösség dolga iránti érdeklődés a jel­lemző erre a kollektívára. A dolgozók fele nő. A Madame Curie női brigád legutóbb megrendezte a férfiak nap­iát. Köszöntötték segítőtár­sukat, akik vállalják a mun­kát azok helyett is. akik szülni mennek vagy éppen A kis zenész Figy címezi eí és „Mégis mozog a föld a Ba­laton északkeleti partján” — kénytelenek ezt tudomásul venni azok. akik a felelőtle­nül megszerzett építési en­gedélyek birtokában, vagy a tiltó rendelkezések ellenére, a magaspart rézsűjének ve­szélyes helyeire építkeztek. Erre a figyelmeztető geoló­giai tényre, a partvidék sür­gős védel: éré hívták fel a figyelmet pénteken Balalon- füreden, azon a tanácskozá­son, amelyet a Balatoni In­téző Bizottság környezetvé­delmi szakbizottsága hívott össze. Rézsűre való építéssel, a földtömeg nyugalmi állapotá­nak felbolvgatásával, a vizek szabad folyásával jelen­leg jóvátehetetlen nagy ká­rokat idéznek elő. A megrepedezett házfalak, a természetellenesen megdő­lő fák, kisebb-nagyobb föld­mozgások, vízvezetékcső-töré- sek jelzik a káros emberi beavatkozás súlyos következ­ményeit. gyermekük megbetegedése miatt ollhonmaradtak. A szocialista brigádok nél­kül eredményesen munkát végezni napjainkban már nem is tudnánk — mondja Juhász Gyula, a laboratóri­um vezetője és Janelosz Pte­raszáé, a párlalapszervezet titkára. Az egyik kollektíva például saját kis üzemi könyvtárt ho­zott létre. Valamennyien patronálnak szociális otthont, nyugdíjasok pártszervezetét, gyermekintézményeket. Tö­rődnek munkahelyük szépí­tésével, Legutóbb 150 tő ró­zsát vásároltak, hogy a la­boratórium előtti rész min­dig virágos legyen. Az üzem fejlett techniká­val dolgozik, a .tanulás ma­gától értetődő. Pályázatokon vesznek részt, képezik magu­kat. Jó kis kollektíva dolgo­zik a miskolci laboratórium­ban, élen a négy kitűnő szo­cialista brigáddal. Boda István Rohamra éjjel-nappal kész fehér autók. A térképet sű­rűn hálózó utakon villogó pontok: a céljuk télé szá­guldó mentőkocsik. Hazánk 159 mentőállomása közül ti- zermégy Borsod megyében teljesít szolgálatot. A váro­sokban, járási székhelyeken, sűrűbben lakott iparvidéke­ken m.egépült állomások negyven kilométeres körze­tet látnak el. A megye legtá­volabbi településén is egy órán belül elsősegélyben ré­szesül a bajba jutott ember. Összeköttetésben a megye Az Országos Mentőszolgá­lat Borsod megyei mentő- szervezetének vezető főorvo­sát, dr. Kubassy Lászlót a menlöhálózalunk helyzetéről, feladatairól, fejlesztéséről kérdeztük: — A negyven kilométeres körzetek természetesen nem merev határok — mondotta a főorvos. — Az URH-rádió segítségével az egész megye összeköttetésben all: ha szük­ség van rá, egyik körzetből a másikba irányíthatók a mentőkocsik. Borsod viszony­lag szerencsés helyzetű, men­tőhálózata a jelenlegi ige­nyeltnek megfelelő. A mis­kolci volt az első nagyobb mentőállomás, amely a tél- szabadulás után megépült; azóta bővítették, fejlesztet­ték is. A dolgozók kényelmi szempontjából ugyan kissé szűk, a feladatát azonban el tudja látni. Hasonló helyzet­ben vannak a bányavidéke­ken, iparvidékeken megépült állomások is. A mentőháló­zat fejlődésében sokat jelen­tett az 1972-ben létesített mezőcsáti, s a tavaly meg­épült szerencsi mentőállomás. Egyetlen körzet ellátása megoldatlan még: a távlati fejlesztési tervben szerepel egy mentőállomás építése, Ricsén. Megépülése után már csak a meglevő hálózat t öb b - k eveseb ö fejlesztésére lesz szü leség. — Mi jellemző az apró falvak, a távolabb eső kis települések men töhálóza tá­ra? — Ellátásuk fejlesztése fo­lyamatos. Az évenkénti sta­tisztikai adatok megmutat­ják, hová kell a segítség. Ahol több igény jelentkezik — a népszaporulatnak, az ipartelepítésnek, s a közle­kedés .fejlődésének megfele­lően — ott nagyobb mérvű a hálózatfejlesztés. A mezö- csáti állomás is egyébként éppen ennek jegyében épült. A kis települések mentőszol­gálatát inkább az utak álla­pota nehezíti: bár az utóbbi 10 évben sokat javult a me­gye úthálózata, a még po- ros-kátyús utakon lassabban ér céljához a mentőautó. 3800 hívás — feleslegesen A megye több településé­ből hiányzik az orvos. E fal­vak betegellátását más kör­zetek orvosai oldják meg; a kényszerhelyzet betegnek is, orvosnak is sok nehézséget okoz. Elképzelhető-e. hogy a mentőhálózat fejlesztésével lehet segíteni a bajon? Az A miskolci Dísznövényker­tész Szakmunkásképző Isko­la esti tanfolyamának 46 fel­nőtt hallgatója kétnapos szlo­vákiai tanulmányúton vesz részt a jövő hét elején. A hallgatók — akik valameny­orvos nélküli apró falvakban jelentkezik-e ez az igény? — Hosszabb ideje vizsgál­juk az orvoshiánnyal küzdő települések helyzetét. Az a tapasztalatunk, hogy nem több itt a hívások száma, mint azokban a körzetekben, ahol van orvos. Az egész­ségügy feladatait nem mere­ven, mégis határozottan meg kell osztani. A mentőszolgá­lat feladata, hogy az életve­szélyes, súlyos, sürgős ese­tekben segítsen. A legfonto­sabb a gyorsaság, a pontos­ság. Azokat a betegeket, akik nem szorulnak sürgős kór­házi ápolásra, a körzeti or­vosok, ápolónők gyógyítják: az ügyeleti szolgálatot vehe­tik igénybe. A megye men­tőszolgálatának forgalma így is évente 8—10 százalékkal növekszik. Tavaly 4,2 millió kilométert tettek meg a ko­csik a borsodi utakon, az ország összes megyéje közül a legnagyobb távolságot. Népgazdaságilag' sem lenne megengedhető olyan igény — s a betegellátás szempontjá­ból sem célravezető —, hogy a mentőszolgálat ezt a fel­adatot is magára vállalja. Ahol nagy a baj — oda kell a sürgős segítség. Bor­sod mentőszolgálata a jogos igényeknek elegei tud ten­ni. Nehezítik viszont a há­lózat munkáját a szándékos félrevezetésből vagy a túl­zott igényekből eredő hívá­sok. Az elmúlt évben me­gyénkben 3800 esetben fe­lesleges utat tett meg a men­tőautó. A beteg nem szorult kórházi ápolásra, így a vizs­gálat után azonnal hazain- dult. Az is gyakorta előfor­dul, hogy nem kellene sür­gősen hívni a.mentőt: a be­teg saját lábán is jelentkez­het kórházi felvételre. Korszerű képzés A borsodi mentőszervezet 74 futó kocsija korszerűen felszerelt. Az orvostudomány, a technika fejlődése a szak­mai képzettség magasabb fokát is megköveteli. Az ápolók 30 százaléka érettsé­givel rendelkezik: a mentő- állomásokon rendszeres a szakmai továbbképzés. — A megye mentőhálóza­tában négyszázötven ember dolgozik. A főápolók, garázs­mesterek kéthavonta vesz­nek részt összevont tovább­képzésen. A munkaidő-csök­kentést nálunk is bevezet­ték; a létszámhiány miatt azonban az ápolók ötven­hatvan túlórát is teljesítenek, Miskolcon egyébként négy mentőorvosi állás betöltet­len, a sátoraljaújhelyi állo­máson is hiányzik a mentő- orvos. Az ápolók magasabb szakmai képzettsége érdeké­ben tíz éve szervezzük a rendszeres szakmai vizsgáz­tatást. Szeptember elsejétől pedig új ' képzési forma ke­rül bevezetésre. Az alapfokú egészségügyi szakiskola el­végzése után középfokú tan- folyamot végeznek az ápo­lók, majd jelentkezhetnek az egészségügyi főiskola mentő- tiszti karára. nyien a Miskolci Kertészeti Vállalat dolgozói — megis­merkednek a Kassai Kerté­szeti Vállalat tevékenységé­vel. Eperjes. Lőcse. Rozsnyó parkosításával, az itt talál­ható kertészeti kultúrákkal. örömére. Priska Tibor Mikes Márta Tanulmányúton Szlovákiában

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom