Észak-Magyarország, 1976. június (32. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-04 / 131. szám

1976. június 4., péntek ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Egy építőipari technológia jövője Az V. öléves tervben a fejlesztési tervek között to­vábbra is kiemelkedő szere­pe van a lakásépítési prog­ramnak. Ezzel kapcsolatban megyei szinten is igen nagy feladat hárul az építőipari vállalatokra. Ebben a terv­időszakban Mezőkövesden, Sátoraljaújhelyen. Encsen, Putnokon, Sajóbábonyban és Sárospatakon is nagy szám­ban kell korszerű lakást épí­teni. r Uj technológia Az építési igény megnöve­kedése és az ehhez szüksé­ges magas élőmunkaarány nem teszi lehetővé — a hosz- szú átfutási idő miatt — a ,,hagyományos” vagy alig korszerűbb építési módszerek alkalmazását. A házgyári technológia pedig, az emlí­tett területeken — a vi­szonylag nagy távolság és „kis” lakásszám miatt — nem eléggé gazdaságos. A megoldást a Heves megyei tapasztalatokat felhasználva, a Borsod megyei Tanácsi Építőipari Vállalat találta meg. A felügyeleti szervek dön­tése nyomán a kivitelező, a Borsod megyei Tanácsi Ter­vező Vállalattal karöltve és a Heves megyeiek segítség- Uiyújlásával kezdett hozzá az alagútzsalus technológia „meghonosításához”. Az új technológiának számos elő­nye van. A teherhordó fa­lak és a födémek egyetlen - ütemben készülnek, így az építési tevékenység koncent­ráltabb, de ez egyúttal a szakosított brigádok munká­jának fokozott egybehango­lását, szervezését igényli. A sík felületű zsaluzatok miatt olyan minőségű felü­let nyerhető kizsaluzás után, ami már vakolást nem igé­nyel. Ez a fal, illetve fö­démszerkezet ezután közvet­lenül festhető, illetve tapé­tázható. minden felületi elő­készítés nélkül. A szerkeze­tek méretpontossága pedig az előre gyártott homlokzati elemek, válaszfalak és lép­csők alkalmazását teszik le­hetővé. A szak- és szerelő­ipari munkáknál is jelentős idő és munka takarítható meg. A villanyszerelési csö­veket. dobozokat már a be­tonozás előtt elhelyezik a fö­démekbe és falukba. A gé­pészeti vezetékek elhelyezé­sét az elöregyárt hatóság könnyíti meg. E sok előnyös tényező érthetővé teszi, az új technológia alkalmazását, ami összességében gyors át­futási időt eredményez, nö­veli a munka szervezettsé­gét, és a drága emberi mun­kával való ésszerű gazdálko­dást eredményez. A gondok ellenére Május 10-én a felettes szervek utasítására a Borsod megyei Tanácsi Építőipari Vállalat hozzákezdett Sáros­patakon az első három épü­let alapozási munkáihoz. An­nak ellenére, hogy a kivi­teli tervek gondossága, gaz­daságossága. illetve a terv- szállítás határideje még ha­gyott kívánnivalót maga után. Remélhetőleg azonban az a koordinációs megbeszé­lés, amelyet a helyszínen tartottak a kivitelező, a ter­vező és a felügyeleti szerv képviselői, dr. Pusztai Bélá­nak, a megyei tanács elnök- helyettesének vezetése, irá­nyítása mellett, előrelépést hoz* mind a tervszolgáltatás határidejét, mind gondossá­gát tekintve. Annál inkább is. mivel a tanácskozáson született döntéseket, vélemé­nyeket dr. Pusztai Béla így összegezte: Minden feltétéit annak megfelelően kell ala­kítani, hogy a kivitelező sok milliós gépparkot, felsze­relést és a szakosított bri­gádokat folyamatosan fog­lalkoztatni tudja! Megitjodott a gimnázium Az építkezéstől, az alap- árkok. illetve pincetömbök kiemelésének színhelyétől, a szakemberek a nagy hírű sá­rospataki gimnáziumba láto­gattak. Oda, ahol sok évi munka után, az Ígért határ­időre befejeződött a szerző­désben szereplő rekonstruk­ció, felújítás. Az a munka, amely oly sok „vihart” ka­vart fel és olyan nagy fel­adatokat állított az építők elé. Hiszen az építés kezde­tén mindössze festésről, má­zolásról volt szó. s később, amikor már a kivitelezés során beszakadt a munkás alatt a födém, rájöttek — s nem a kivitelező hibájá­ból —, hogy nagyobbak a tennivalók, mint az kezdet­ben látható volt. Sűrűsöd­lek a feladatok, sokszorosá­ra nőtt a kivitelezési költ­ség és természetesen, az elő­zetesen megállapított határ­idők is módosultak. Son-a kellett kicserélni a könnye­ző fagomba által megrongált szerkezeteket, burkolatokat. Ahogy Kádas Sándor, a gimnázium igazgatója is el­mondta, ebben az évben a kivitelezők, az építők nagy­szerű munkát végeztek. Nem véletlen tehát, hogy amikor közel tíz nappal az átadási határidő előtt kint jártunk, mar 21 tanterem és a sok szertár vadonatúj köntös­ben fogadott bennünket. A nagyhírű öreg gimnázi­um az új tanévben, leg­alábbis a belső munkákat tekintve, megszépülve várja a Bodrog-menti .diákokat. Olyan környezetben, ahol a tanulás és a tanítás is min­den bizonnyal az eddigi ha­gyományoknak megfelelően, eredményes lehet. A nagy múltú gimnázium megfiatalodása és a törté­nelmi hangulatú, hagyomá­nyú város új technológiával induló építkezése, azonos irányba mutat, a jelenben is a jövőt formázza. Buchcrl Miklós A Borsod megyei Pártbi­zottság határozata értelmé­ben 1973-ban járási jogú vá­rosi pártbizottság alakult' Mezőkövesden. A kapcsolat természetesen nem szakadt meg a járási pártbizottság­gal, hiszen a város és a já­rás gazdasági, politikai és kulturális élete. fejlődése egységes irányítást, együtt­működést követelt mind a két pártszervtől. A városi és a járási pártbizottság vezetői azonban ügy látták, hogy a jövőben tovább kell erősíte­ni a két pártszerv között ki­alakult munkakapcsolatot. A két pártbizottság végre­hajtó bizottsága együttes ülésen vitatta meg az együtt­működés fejleszésével kap­csolatos feladatokat. Mind­két testület egyetértett ab­ban, hogy szükség van erre a lépésre, amely végső soron a párt politikájának követ­kezetes niegvaló.sitását segí­ti. Ezért együttműködési ter­vet fogadtak el. ebben rög­zítettek a munkakapcsolat, az együttműködés főbb terü­leteit. Ennek megfelelően a kél pártbizottság vezetői, mun­katársai rendszeresen kicse­rélik tapasztalataikat, szük­ség esetén együttes pártbi­zottsági és végrehajtó bizott­sági ülésen Vitatják meg a járás és a város életével kapcsolatos időszerű kérdé­seket és kölcsönösen tájé­koztatják egymást a jelentő­sebb területfejlesztési elkép­zelésekről. A két pártbizott­ság még szorosabban együtt­működik a káderképzésben, mindenekelőtt a Marxizmus i —Leninizmus Esti Egyetem és a speciális tanfolyamok hallgatóinak beiskolázásá­ban. Az együttműködési terv végrehajtásának tapasztala­tait a városi és a járási pártbizottság első titkárai évenként összegezik és er­ről tájékoztatják mindkét pártszerv végrehajtó bizott­ságát. A hatékonyság szüntelen fokozása elengedhetetlen . a vállalati gazdálkodásban. Er­re nemcsak a termelőüze­mekben, hanem a gazdasági munka minden területén, így a kereskedelmi tevékenység, a piackutatás során egyaránt törekedni kell. Ez nem igé­nyel különösebb befektetést, újabb munkaerő beállítását. Csupán arra van szükség, hogy az eddiginél szervezet­tebben, körültekintőbben ’ — a vállalat és a népgazdaság érdekeit szem előtt tartva — végezze mindenki a felada­tát. Sok munkahelyen tapasz­talható effajta törekvés. Olyan, mint például a komp­lex brigádok tevékenysége. A Tiszai Vegyikornbinátban legutóbb a kereskedelmi igazgatóság dolgozóinak kez­deményezésére alakult ilyen brigád, amelyben természe­tesen képviseltetik magukat a különböző termelő egysé­gek is, hiszen csak együtt, egymást segít ve. tudnak meg­felelő eredményeket elérni. A kereskedelmi igazgató­ság komplex brigádja — többek között — elhatároz­ta, hogy csökkenti a tőkés alapanyagimportot. Ebben elsősorban a festékgyár ér­dekelt. amely nagy mennvi- ségű importtermékekkel dol­gozik. Már eddig is történ­tek bizonyos kezdeményezé­sek. amit most újabbak kö­vetnek. Nem mindegy ugyanis, hogy a valutáért vásárolt alapanyagokból vagy hazai, illetve szocialista országok­ban gyártott termékekből ál- litják-e elő a különféle fes­téket és műgyantákat. A komplex brigád fontos feladatának tekinti a ma­gyar—szovjet kormányközi megállapodásban előirt eti- lénexport teljesítését, ugyan­akkor kutatja annak lehe­tőségét. hogy minél több tő­kés piacot biztosítson á TVK olefintermékeinek. A világ­piaci árak jelenleg rendkívül kedvezőek az eladó számá­ra, így a tőkés kivitel foko­zása jelentős devizatöbbletet eredményez a népgazdaság­nak. A kollektíva céiul tűzte to­vábbá. hogy vevőt szerez a kombinátban gyártott egyéb, exportképes árukra is A bri­gád vállalásai között szere­pel. hogy az idén kétszer annyi alkydgyantát és epo­xigyantát exportálnak, mint 1975-ben Az export fokozásának fontos feltétele, hogy legyen elegendő közúti szállítóesz­köz.. Erről szintén a brigád gondoskodik. Már felvették a kapcsolatot a Hungaroca- mion Vállalat egyik szocia­lista brigádjával. Azt terve­zik. hogv a lehetőségekhez képes) tovább csökkentik a kocsi fordulókat. fezen kívül meggyorsítják az exportszál­lítással kapcsolatos ügyinté­zést. U U A kemencénél Balassovics Imre olvasztár, az LKM alanykoszorús ifjúsági szocialista brigád tagja, a berakodást irányítja a marlinkc- mcncéncl. Foto: Szabados György Mese a dohányról A térti hátát a középső ágasnak vetette. Közömbö­sen körülnézett' — Mire kiváncsi, a do­hányra ? A bólintást. bólintással vi­szonozta. — Jól van. — Ma­gasan. orrból mondta — de ne nehezteljen rám. ha me­sélni kezdek: — Hétéves voltam, amikor meghalt az apám Alig esz­méltem, csak arra emlék­szem. ahogy a nyakam közé csapott, ha rosszul csináltam valamit. Néha biztatott, szin­te simogatott egy-egy szavá­val: ne úgy fiam, igv, a do7 hány ezt szereti. Te is ker­tész leszel, mint az apád. eb­ből tartod el magadat, ta­nuld meg. Mi lesz. ha velem történik valami? — Rászólt szegény, mert egy évre rá meghalt. Jött az első tél, igazi vad tél volt, de azért Sándor, Józsefkor megolvadt. A meleget hozó szél a munka kezdetét je­lentette. Anyámmal marad­tunk ketten. Én deszkáztam a melegágyat, majd viliáz­tam bele a trágyatalpat. Hó­lyagosra tört a kezem, de anyám addigra megszitálta a múlt évről behordott erdei földel. Jött segíteni, egy rossz szót nem szólt, akkor sem, amikor már elvetet­tünk. Hasurával, vagyis nád­dal borítottuk, óvtuk a - ser­kenő palántát, lajtsznmra locsoltuk rá a vizet. Messze volt a kút... (A szomszédban a hatal­mas fóliasátrak ma már üresek. A négyszer hétszáz négyzetméteres palántane­velő egyetlen dolgot igé­nyel. A szaktudást. Olaj­kályhák fűlik, s az öntö­zést pár asszony az ujjai között tartott gumislaggal órák alatt elintézi. Közben van idejük, megbeszélni a tegnapot.) — A sorolót magam fa­ragtam. Fagyosszentek után eleji be fogtam magam, s a föld végéig, az akácsorig húztam. A bütykök csíkot hagytak magúit után. Kapá­val meglyuggattuk, a lajtból megöntöztük, belenyomtuk a palántát. Könyökig jártam a földben. Ahogy visszaemlék- szem, először még hajoltam, azután nem bírtam erővel, négykézláb dugdostam. A rögtől sebes lett. a lábam, felegyenesedni sem tudtam. Ez volt az első sor. Így pa- lántázlunk sorról, sorra, míg az öt hold végére értünk. Azután kapával kézben in­dulhattunk vissza az ele­jére ... (Ma az iiltetögépen négy asszony ül. A palámat, amit fenn a gépbe raknak, alul, a lassan forgó kerekek nyomán két sorban látják viszont. A kapálás a szere­lők feladata, akik « mű­helyben rászerelik az erő­gépre az ekevasakat.) — Amikor a dohány vi­rágját „kilökte”, a hegyleve­leket körmünkkel vissza­csíptük. Néhányat ott a te­tején. Ezért hívtuk tetejelés- nek, erre egy hétre kezdő­dött a kacsolás. Erős nö­•vény a dohány. Szembeszáll velünk, új és új hajtásokat növeszt, hogy az elveszett helyett azokat borítsa virág­ba. Minden erőt a kacsok­ra fordít, s ehhez a levélből szívja el a tápanyagot, szá­razzá, zsirtalanná teszi. A harmatos hajnalokon mór júliusban görnyedve szedtük a földes aljleveleket. A - paj­tánkba vittük, ahol délelőtt felfűztük Kisasszony napjá­ra. amikor deresedett a ha­tár. már az anya és felső lombleveleket is begyűjtöt­tük. (A B alkesz komban} munkagépére majd öt asz- szony iil fel. Az ülést úgy szabályozzák, bogy a nap­ra érett levéllel egy ma­gasságban legyenek. A kéz csak kinyúl. a hiivelykuii a főérre szorul, egy csava­rás. pattanás még egy csa­varás. pattanás Addig, hogy a háromkerekű kom­bájn után csak kárát talál­jon a dermedést hozó őszi szél.) — Olyat! ügyes asszony, mint az anyám, egy óra alatt hal pórét elkészített. — A póré a zsinór két csomója közé fűzött dohánylevelek tucatjai. — Ezerkétszáz le­velet színével fonákjával zsinórra fűzött. A 12 kilós póréval megmászta a pajtá­ban keresztben, lépcsőzete­sen elhelyezkedő szedriafá- kat, hogy fent az öt méter magasban a kampókra, „ku­kákra” aggassa. Minél ma­gasabban van a póré, annál zamatosabb a dohány. Szí­nesedéséhez állandóan sza­bályoztuk, cseréltük a leve­gőt ... (A pajta, ahol beszélge­tünk. régi épület. A fi­náncjáróban álltunk meg. a. középső ágasok közölt. Itt. számolták meg annak ide­jén a száradó, sárga szint öltő leveleket, becsülték meg súlyukat, itt tudta meg először a kertész, árából nyárig fedezni tudja-e a kenyeret. Körös-körül a tárgyak nevének eredete a múlt távolába vész. A göm­bölyű keresztirányú szedria fa. az ágasokat támogató szelement, egyedül a tiltó- ról sejti a társam, hogy neve a levegő cseréjét sza­bályozó szerepére utal.) — A szárítás a szem mű­velete. A legkisebb könnyel­műség és oda a levél. Az ember figyel a ködre, a fagyra, a befulladásra, oda- fönn a gázokra. Mindegyik elronthatja a "levél színét, akár el is rohaszthatja. Pá­ra viszont kell, ha sokáig hagyja nyitva a tiltókat, tül szellőztet, megint „fucsba” megy a levél. Mindenszen­tek napjára a kertész lábon járó hőmérővé válik, annyit aggódott. mesterkedett. Olyankor megjön a köd, kezdődhet a simítás, csomó­zás. Ha ilyenkor -száraz az idő, sok levél tönkre megy, főleg a zsinórérettek a be­tegek. Amelyeket köd, pára esetén helyre hozhattunk, meggyógyíthattunk volna. Régebben pénzszükiben víz­zel locsoltuk. így megpuhult, nem tört, beadhatóvá vált. azután a beváltóban kap­tunk a „fejünkre” a hamisí­tásért Eltartott a szárítás három hónapig... (A doliányszáritó két óriás ventillátora állandó­an nyomja a ládákban ke­retekre tűzött levelekre a meleg levegőt. A felső lá­dák 25 Celsius fokos „nya­ra”. alulra érve 75 fokos „pokollá” hévül. A dohány nem egész öt nap alatt te­szi meg háromhónapos útját, hogy a talaiszintrc érve sárgára szökiiljön. Még egyszer a tetőre kerül, mert az alulra rakott zölddo­hány gőze rugalmasra pu­hítja.) — Más világ volt a ket­tőnk öt holdja. Szűkös ke­nyér. Az első dohányföldi évet soha nem felejtem, de ahogy erősödtem, úgy vált. könnyebbé, míg meg nem szerettem. — Elhallgatott és elmosolyodott. — Jól kibe­széltem magam, talán már öt éve. hogy másképp csi­náljuk és lassan elfelejtjük a régi módszert Itt dolgo­zom a szomszédban, itt já­rok el minden nap a pajta mellett és talán masával jöttem be idén harmadszor. Megmutatni. így válik me­sévé a hajdani. Porkoláb Imre, a prügyx Ti számén te Termelőszövet­kezet dolgozója még nem tudta, hogv idén. a kísérleti jelleggel vetett két hektár­nyi silódohány, a múlt ezer­nyi szokásából leszűkített je­lenlegi műveleteket tovább csökkenti ö més nem tudja, hogv egyike maradt azoknak az utolsó dohánykert izek­nek. akiknek életét, s Meté­llek minden naoját kiíaiátf- totla és magához kötötte egykor a dohánv Kármán István ; \ ; fejlesztik • 1 komplex lnyÉI szerepe

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom