Észak-Magyarország, 1976. június (32. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-04 / 131. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1976. június 4., péntek Filmlevél Fellini emlékezik FEDERICO FELEIM filmje, az Amarcord végre elérkezett a miskolci filmbarátok mozijába, a Hevesy Iván Filmklubba is. Híre messze megelőzte. Beszéltek róla. akik őszinte érdeklődéssel várták, s beszéltek, akik inkább csak szeretnek ott lenni. ahol valami érdekesség történik. Márpedig Fellini filmje mindig érdekességet jelent. Az Amarcordban sem az őszinte érdeklődők, sem a jó tartalmú sznobizmustól indíttatva jegyet váltók nem csalódnak. Aki pedig nem szereti Fellini nagyon is egyéni filmnyelvét, aki idegenkedik Fellini világától, bizonyára nem megy el a filmklubba, helyette az ugyancsak műsoron levő kalandfilmhez vált jegyet. Amarcord, — ízlelgetik a film címét a nézők, kritikusok, filmes újságírók. Különböző tájékoztatók szerint az amarcord emiliai tájszó, azt jelenti emlékezem, de van, aki nem találja pontos magyar megfelelőjét e szónak. A film azonban — a pontos fordítástól függetlenül — emlékidézés. Fellini gyakran emlékezik filmjeiben. Emlékezett már pályájára, s igen gyakran idézi meg gyermekkorának tovatűnő élményeit. Bemutatta már gyermekkora bohócait, láttuk az ő Rómáját, s most láthatjuk Borgot, az olasz kisvárost a harmincas években. Azt a várost, amely az akkor még gyermek Fellini emlékezetébe rögzítődött, s ahogy ezt az érett és világhírű alkotóvá lett művész napjainkban láttatja. Ha a film előtt nem lenne főcím, ha nem látnánk plakátokat, csak néhány képsort, vagy éppen csak néhány kockát a filmből, az alkotót akkor sem lehetne eltéveszteni. A más filmekből, elsősorban a Bohócok és a Róma címűből ismert alakok, mozzanatok sorjáznak előttünk, folynak össze történeteik színes kavalkád- ba, s. az egészből, az egymással látszólag lazán ösz- szefüggő, a valóságban azonban rendkívül feszesen szerkesztett képsorokból felvá- zolódik a sajátos hangulatú kép: íme. ilyen volt az én gyerekkorom városa, így élt környezetem, ilyennek lássátok ti is. akik beültetek a moziba mindezt látni. Meg- bocsájtó szeretet, nosztalgia és kegyetlen leleplezés, kemény ítéletmondás egyaránt összefonódik, hogy megmutassa, miként élt az olasz kisváros, milyen nevetségesek is voltak a maguk ve- szedelmességében is a feke- teinges fasiszták, milyen volt Borgo polgárainak élete. Rettenetes összetételű család, szörnyű esték és családi közös étkezések:, vágyak, vágyódások, kamaszos ábrándozások és szerelmi kísérletek: sehol máshol fel nem található emberi figurák és azok történettöredékecskéi alkotják a tarka mozaik szemcséit. Nagyon szép, ingerlőén vonzó, mindenkit felgyújtó nőalakok és rettenetes némberek. családi perlekedések és látványos fasiszta parádék, menetelő, illetve rohanó fasiszták és bátortalanul felhangzó Irrter- nacionálé; tengeri fürdőzések és hófödte város. Fg álmok, álmodozások mindenek felett. Meg a beteljesült álom, egy csodás óceánjáró megjelenése a kisvárosban. De lehet, hogy ez utóbbi is csak tűnő álom volt. Mindezekből talán kitűnik, hogy Fellini Amarcordját nem lehet elmesélni. Ennek a filmnek nincsen szép kerek meséje, mint ahogyan a Rómának sem volt. De a sokféle mozaikból olyan kép áll össze, amelynek története valóban nincsen, mégis any- nyit és úgy beszél a harmincas évek olasz kisvárosáról, ahogyan csak Fellini láttathatja ezt a vidéket és kort. A virágokból kirakott hatalmas Duce-íej, meg a máglya döbbenetes jelkép. Ezek idézik meg legmarkánsabban a filmbe a fasizmust, ezek jelzik leginkább az alkotó tiltakozást az embertelen ideológia és gyakorlat ellen. AMARCORD, — mondja Fellini. Emlékezik gyermekkora kisvárosára, s ez az emlékezés aligha szorítható mindössze egyetlen, adott kisvárosra. Az olasz vidék harmincas évekbeli életét idézi, s egyenértékűen egészíti ki, teszi teljesebbé a Róma nyújtotta képet. Szívesen ajánljuk a moziban nem időtöltést, hanem különleges és kiemelkedően értékes művészeti élményt keresők figyelmébe. ★ SOKAT ÍGÉRŐ címmel jelentkezett e héten a Richard Lester rendezte amerikai film: Pénzt, vagy életet. Izgalmas film, ezerkétszáz ember életének megmentéséről. A pénz 500 ezer font sterling. Ezt kérik egy óceánjáró hajó utasainak életéért. A hajón ugyanis távirányítással működésbe hozható bombákat rejtettek el. Feszült. izgalmas történet, több kitűnő színészi alakítással. Külön kiemelendő a tűzszerészek vezetőjét játszó Richard Harris. Életkorra való tekintet nélkül ajánlható mindenkinek, aki az izgalmas szórakozást keresi a moziban. Érett szőlőfürtök címmel rendezte a grúziai Otar Abe- szaidze az új szovjet filmet. Egy grúziai agrárszakember, egy gazdaság vezetője hivatásbeli és magánéletbeli konfliktusainak igen emberi ábrázolása. A látványos- kalandfilmek kedvelőinek bizonyára tetszeni fog u Legendák lovagja című lengyel film. amely Jánosiknak. a legendás hírű hegyi betyárnak kalandjairól szól. s a műfajnak megfelelően sok verekedéssel, hihetetlen hőstettel, szerelemmel tarkított, bár a vége korántsem szokványős, hiszen a hős tragikus bukásával fejeződik be. Benedek Miklós Körülbelül 120—130 q darabos szovjet koksz — gázfűtésre való áttérés miatt — közületeknek, vállalatoknak, intézményeknek megegyezés szerint jutányos áron eladó Érdeklődni lehet szombat kivételével 7 órától 16 óráig 1 az Észak-magyarországi Textil, és Felsőruházati Nagykereskedelmi Vállalat gondnokságánál. Telefon: 14-801 39-es mellékállomás. Sárospatak és Tekirdag A hazai ünnepségekkel egyidőben június első felében Töi'ökországban is megemlékezéseket tartanak II. Rákóczi Ferencről, születésének 300. évfordulója alkalmából. A hivatalos törökországi Rákóczi-ünnepségen magyar kormányküldöttség is részt vesz, s eme kiemelkedő eseménye lesz a te- kirdagi emlékmúzeum új kiállítási anyagának bemutatása. A vezérlő fejedelemnek és bujdosó társainak menedéket nyújtó Rodostó régi görög neve Hraidestos volt. s a könv- nyebb kiejthetőség kedvéért maguk a bujdosók „magyarították át” Rodostóra. Törökül Tekirdagnak hívják, a róla elnevezett tartomány székhelye — 24 ezer lakossal. Lakói szeretettel ápolják II. Rákóczi Ferenc emlékét. Amikor néhány évyel ezelőtt a fejedelem egykori rodostói lakóházát emlékmúzeummá rendezték be, a te- kirdagiak részéről felmerült a kívánság: szeretnének testvérváros-kapcsolatot létesíteni a Rákócziak ősi fészkével. Sárospatakkal. Tekirdag városi tanácsa 1969. június 1-i ülésén tűzte napirendre a javaslatot, amit egyhangú lelkesedéssel elfogadtak. Még azon a nyáron Sárospatakra érkezett egy küldöttség, mely részt vett azon a végrehajtó bizottsági ülésen, amelyen a patakiak is kimondták a testvérvárosi kapcsolat szükségességét. A borsodi küldöttség látogatásakor, 1970-ben magával vitte azt az oklevelet — törökül Hatira-t —, amelyben két nyelven kötelezik el magukat, hogy „II. Rákóczi Ferenc történelmi emlékének szellemében és a két nép barátsága jegyében fognak a jövőben is munkálkodni a testvérvárosi kapcsolatok elmélyítésén”. Ez a kétnyelvű Hatira és a magyar kormányküldöttség mostani törökországi utazása is bizonyítja, hogy a múlt tovább él jelenünkben. Jólesik erről megemlékezni ; a nagy történelmi jubileum, a vezérlő fejedelem születésének 300. évfordulója alkalmából. Hegyi József Emlékszem, az elmúlt tanévben egyszer beállított a szerkesztőségbe két diáklány. — Tessék megírni, hogy nagyon jól sikerült nálunk az önkormányzati nap ... És sorolták, iiogy mi minden történt, hogyan vették ki részüket a kollégium lakói — mert az azért kiderült rögvest, hogy a miskolci Központi Leánykollégiumból jöttek a lányok — az önkormányzati nap programjaiból. Amikor — kíváncsiságtól hajtva — megkérdez- . tem, ki biztatta fel őket, hogy bejöjjenek, egy kicsit sértődötten válaszolták: — Hogy tetszik gondolni?! Azt sem tudja senki, hogy bejöttünk. Gondoltuk, megérdemlik a nevelők is, meg a diáktanács tagjai is, akik igazán annyit fáradtak ... A két kislányra gondoltam, amikor most a Központi Leánykollégium ebédlőjében nézegettem a jubileumi kiállításukat. Tíz esztendeje, hogy elkészült a modern, szép épületkomplexum, amelyben — dr. Huszti Vilmosné igazgatónő szerint — még nem volt olyan esztendő, hogy négyszázharminc lánynál kevesebb lakott volna. Erre mondta egyszer régebben az egyik kollégiumi nevelő: „El tudják képzelni, mi az, ha mégj;száz csitri — már bocsánat a titulusért — együtt van?!” Hát ez bizony már egészen más, mint amikor kis kollégiumokban 80—100 gyerek úgy él, mint egy családban. A Martos Flóra és a Herman Ottó Gimnázium kollégiuma talán családiasabb hangulatot biztosított — onnan jöttek az első évben át ide a kollégisták—, de itt mégiscsak jobbak a körülmények. Ezt egyébként az első lakók írták le tíz esztendővel ezelőtt. Ök voltak a „honfoglalók”. Az egyik „honfoglaló” arcképét láthatják is a mostaniak a Tíz év emlékeit bemutató kiállítás utolsó tablóján. Matesz Klárát 1974-ben Sub auspiciis rei publicae populáris kitüntetéssel avatták doktorrá. S azt mondják, nemcsak jó tanuló volt, hanem igazi közösségi ember is, akihez bárki fordulhatott segítségért. Ráadásul mindig vidám volt... És a többiek: a diáktanács tagjai, a kiváló kollégisták, akiknek fényképe szintén látható. („Négyszáz ember nehezen ismeri egymást meg, hiszen nem is egyazon iskolába ^járnak. Így tudják kit is keresseRENDKÍVÜLI ÁRENGEDMÉNY I A MEZŐGAZDASÁGI NAGYÜZEMEK részére csökkentett áron hozzuk forgalomba 1976. június 30-ig az alábbi növényvédő szereket: A növényvédő szer neve: Gramoxone ncs ‘Buvinol S 370 Buvimol 50 WP Fundazol 50 WP ncs Unifosz 50 ncs Safidon 40 WP ncs TCA (szovjet) Ditrifon 5% por. ncs Melipax ncs Pol-Akarilox ncs Pyrovir Rovlinka 3 D ncs Dikonirl D BŐVEBB FELVILÁGOSÍTÁST NYÜJT a B.-A.-Z. megyei AGROKER Vállalat növényvédőszer osztálya 3501 Miskolc Besenyői u. 14. Telefon 37-141, 13-871 Árcsökkentés mértéke 25% 20% 30% 25% 30% 30% 30% 30% 30% 30% 20% 30% 30% nek, amíg az ismeretség létre nem jön ... ”) A diáktanácsok tagjai mindig is sokat tettek azért, hogy a kollégiumban valóban kollégiumi élet legyen. Kétszer kapták meg a kollégiumok között kiirt versengésben az emlékplakettet, tavaly pedig arany oklevelet érdemeltek ki. Idén is „benne vannak” a versenyben, s ugyancsak az aranyoklevelet szeretnek megnyerni. Azután pedig a vándorzászlót... Magasra állították hát a követelményeket. S az igazgatónő szerint remek kis emberkék a kollégium lakói akkor is, ha — s ez természetes — néha a íeddő szóra is rászorulnak. Az biztos, hogy Tanja néni — így hívják a lányok az igazgatónőt — munkájában sok segítséget kap a diáktanácstól. Egyik legszebb nevelői emlékeként emlegeti ma is azt a két évvel ezelőtti diáktanácsülést és közgyűlést, amelyen a módosított házirendet elfogadták. Nagy / felelősséggel és önkritikusan aktívan részt vetlek a kollégium lakói saját házirendjük kimunkálásában. S a szülői értekezleteken — amelyeken a diáktanács jelen van — felelősen vesznek részt. Csakúgy, mint saját életük kialakításában. A hangversenyekre először „önkénteskötelező” alapon jártak el: most — egy felmérés bizonyítja — már kritikusan vesznek részt az évi ötszöri hangversenyen, s eljárnak nagy koncertekre is. Soksok kiállítás emlékét őrzi a krónika — pedig valameny- nyi bele sem került. És saját műsoraik is „átörökilőd- nek” az utódokra. Ebből most egész csokorravalót mutatnak majd be a jubileumi műsorban. Mert hát a kollégiumi életben egy sor dolog van, ami változatlan. Többek között a diákjókedv. Lehelnek gondok — most például a tanulótermek leterheltsége okoz igen sok fejtörést — a diákok diákok maradnak. Itt pedig kollégisták. S a négy esztendő alatt, amit itt töltenek el — második vagy harmadik otthonként — sokat tanulnak. Magatartásban, közösségi szellemben is. S talán nem is tudják, hogy nevelőik, igazgatójuk mennyire számon tartja őket — vala- mennyiüket. Csutorás Annamária A MISKOLCI VASI!? ARI SZÖVETKEZET azonnali belépéssel alkalmaz: — géplakatos szakmunkásokat, . — vasszerkezeti lakatosokat. — betanított lakatosokat, — ívhegesztőket, — betanított hegesztőket, — drótfonót, — segédmunkásokat, — nyugdíjas munka- vállalót éjjeliőr beosztásba, — takarítónőt. — női munkaerőt betanított. munkára a Márta-bányai telepre. Jelentkezés: Miskolc. Partizán u. 7. sz. 1 ; Tíz év emlékei
