Észak-Magyarország, 1976. június (32. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-04 / 131. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1976. június 4., péntek Ifflfei (Folytatás az 1. oldalról) niszter tanácsa külgazdasági kapcsolatok állami bizottsá­gának elnökhelyettese kor­mányközi megállapodást írt alá a Magyar Hajó- és Da­rugyár rekonstrukciójához, illetve ásványolajtermék-ve­zeték létősítéséhez nyújtott szovjet műszaki segítségről. Az ásványolajtermék-ve­zeték építéséről szóló megál­lapodás szerint a szovjet ha­tártól Leninvárosig, a Tiszai Kőolajfinomítóig fektetnek le csővezetéket a Szovjet­unióból importált benzin és gázolaj szállítására. A veze­ték Leninvárosnál csatlako­zik az országos hálózathoz. Magyar területen 120 kilo­méter hosszú lesz az új ve­zeték, amelynek kivitelezésé­ben segít a szovjet fél. Gyors munka lesz, mert már az idén mind a két fél nagy erőket összpontosít a veze­ték építésére, hogy 1977 vé­gén megindíthassák a ter­mékszállítást, 1978-ban pe­dig az utolsó simításokat is befejezzék. A vezeték évente több mint egymillió tonna benzin, illetve gázolaj szál­lítására lesz alkalmas. A tárcák képviselői öt tárcaközi megállapodást ír­tak alá. A nagynyomású festékszó­ró berendezések kooperációs gyártásáról szóló megállapo­dás alapján a berendezés részegységeit és alkatrészeit a magyar és szovjet partne­rek megosztva, szakosítás keretében koncentráltan gyártják, egyébként ez az első eset a két ország kö­zötti együttműködésben, hogy tőkés országból közösen vá­sároltak licencet. Az élelmiszeripari gépek gyártásszakosítási egyezmé­nye keretében 1976—85 kö­zött a magyar ipar 9, a szovjet fél pedig 50 féle gépre szakosodott. Az elektronikai iparágban létrejött szakosítási megálla­podás szerint Magyarorszá­gon a nagyfeszültségű elekt­rolit kondenzátorokat és az elektronikai-ipari technoló­giai műszereket gyártják. Ez utóbbi mérőműszerek a kü­lönböző elektromos készülé­kek, például televíziók, mű­szeres beméréséhez, vizsgá­lataihoz szükségesek. A gyógyászattechnikai ter­mékekre vonatkozó gyártás­szakosítási és kooperációs egyezmény alapján hazánk 9, a szovjet partner 16 féle termékre szakosodott. A kis számítógép alapú automatizált rendszerek kö­zös fejlesztéséről aláírt mű­szaki-tudományos együttmű­ködési megállapodás értel­mében — a két ország mű­szaki fejlesztési bizottságai­nak koordinálásával — együttműködés alakul ki az érdekelt intézetek között kü­lönböző célú automatizált számítórendszerek létrehozá­sában. A KGM, a MIM, a Magyar Tudományos Akadé­mia, a Központi Földtani Hivatal intézményei a szov­jet társintézményekkel hat témában működnek együtt olyan berendezések létreho­zásában és alkalmazásában, amelyek főként a nyers­anyagkutatást és az óceán­kutatást szolgálják. Ezenkí­vül szeizmikus rendszereket és a biológiai kutatások au­tomatizálását szolgáló komp­lett számítógépes • rendszert is közösen dolgoznak ki a magyar és szovjet intézetek. Kiseiiig a túljelentkezés ' Harmincötezer-ötszázhu- szonhatan jelentkeztek az idén a felsőoktatási intéz­mények nappali tagozatán meghirdetett 15 és fél ezer helyre — ez derül ki az egyetemi - számítóközpontban most elkészült, a pályázók legfontosabb adatait tartal­mazó statisztikai tájékozta­tóból. Az idei túljelentkezés a tavalyinál valamivel ki­sebb, 229,9 százalékos. A csökkenés nem a továbbta­nulás iránti érdeklődés lany­hulásáról tanúskodik, a de­mográfiai hullámzással függ össze. Egyes pályák iránt megnőtt az érdeklődés. A ta­nítóképző főiskolákon a ta­valyinál 35, a műszaki egye­temeken 7,5 százalékkal töb­ben szeretnének továbbta­nulni. A tavalyinál 120-szal töb­ben, 4084-en jelentkeztek a műszaki egyetemekre, s ezen belül különösen nőtt az érdeklődés a miskolci Nehézipari Műszaki Egye­lem iránt. A műszaki pályán még mindig a férfiak van­nak többségben, a pályázók­nak csupán 17,9 százaléka nő. A műegyetemeken a többi felsőoktatási intéz­mény átlag 34 százalékához viszonyítva aránylag kevés — 23,6 százalék — a tavaly vagy azelőtt érettségizett pályázó is. Helmut Schmidt nyugatnémet kancellár megbeszélést foly­tatott a Horniban tartózkodó Kazimierz Olszewski lengyel miniszterelnök-helyettessel, aki a kép bal szélén látható. Barátsági gyűlés Idcsván Tegnap este 7 órakor viet­nami barátsági gyűlést tar­tottak Tolcsván. Részlvett a gyűlésen Dang Tran Ngoan. a. Vietnami Demokratikus Köztársaság nagykövetségé­nek első titkára. Dinh Hoang Tharig. a nagykövetség mun­katársa. Felszólalt, a barátsá. gi gyűlésen a VDK nagykö­vetségének első titkára: a vi­etnami nép hősi harcáról, győzelméről beszélt. A VDK , nagykövetségének első titkárát és munkatársát, lolcsvai útjuk előtt. Hegyi Imre, a Hazafias Népim nt megyei titkára fogadta. Octavio Pato a portugál kommunisták .jelöltje a június 27- én sorra kerülő elnökválasztásokon. Pato (baloldalt), aki a Politikai Bizottság tagja és a KB titkára, a képen Alvaro Cunhal, a PKP főtitkárának társaságában látható. Bocsássák szobádon a chilei hazafiakat! Az Országos Béketanács és a Magyar ENSZ Társaság állásfoglalásban ítélte el a chilei katonai junta újabb terrorcselekedeteit. A fa­siszta junta rettegve a chi­lei nép gyűlöletétől, az erő­södő és szélesedő szervezett ellenállástól, az Amerika- közi, tanácskozás előestéjén újabb tömeges letartóztatást hajtott végre — hangzik az állásfoglalás. Pinochet hajtó­vadászatra és kínzásra ki­képzett terrorosztagai mint­egy ezer embert hurcoltak el; hazafiakat, keresztényde­mokratákat és kommunistá­kat, azokat, akik bátran vé­delmezik és következetesen képviselik népük' érdekeit. Az Országos Béketanács, és a Magyar ENSZ Társaság kifejezi mélységes felhábo­rodását.' a chilei fasiszta junta újabb terrorhullámá- mával szemben. Az újabb tömeges gaztet­tek megakadályozására a vi­lág minden jóérzésű embe­rével együtt követeljük Luis Corvalán, Victor Diaz, Ma­rio Zamorono, a' fasiszta junta börtöneiben sínylődő kereszténydemokraták, kom­munisták, valamennyi letar­tóztatott hazafi szabadon bo­csátását. A chilei nép és az egész emberiség ellen elkövetett fasiszta merényiét leleplezé­se, megbélyegzése, a béke­szerető erők nemzetközi ösz- szefogása és egységes fellé­pése, a Pinochet-junta még fokozottabb nemzetközi el­szigetelése kikényszerítheti a letaí'tóztatottak Szabadon bo­csátását, segíti a chilei nép felszabadítását a fasizmus uralma alól. A libanoni helyzet A szerdán este Párizsba érkezett Abdel Halim Khad- dam szíriai külügyminiszter csütörtökön reggel egyórás eszmecserét folytatott francia kollégájával, Jean Sauvag- nargues-gal. A francia külügyminiszter kijelentette, hogy az eszme­csere során Libanonnal kap­csolatban megállapították: Franciaország és Szíria né­zetei azonosak abban, hogy az elérendő cél Libanon te­rületi egységének és függet­lenségének biztosítása. Kamal Dzsumblatt, a Liba­noni Haladó Szocialista Párt elnöke csütörtökön, a Monte- Carló-i rádió tudósítójának adott nyilatkozatában megis­mételte a francia diplomácia és politikai támogatást sür­gető felhívását. Kijelentette: ..Franciaország támogathatna minket az ENSZ-ben, a Biz­tonsági Tanácsban”. XI. Hasszán marokkói ki­rály szerdán. Haí'ez Asszad- hoz intézett üzenetében arról bizosította a szíriai államfőt, hogy „csatlakozik minden arab kezdeményezéshez, mely alkalmas a véres libanoni válság megszüntetésének, a Palesztinái ellenállási mozga­lom erősítésének elősegítésé­hez”. „Ünnepélyesen felkérjük önt, folytassa erőfeszítéseit az arab vérontás megszűnte­tése érdekében, miként a múltban is tette” — hangsú­lyozta üzenetében a marok­kói uralkodó. Moszkva-Bagdatf­Damaszkusz I rakban tett látogatását követően Alekszej Koszigin szovjet kormányfő Szíriában, is befejezte tárgya­lásait. A két baráti arab ország vezetőivel folytatott; tárgyalások során áttekintették a kétoldalú kapcsolatok állását és azok további fejlesztésének lehetőségeit, vala­mint eszmecserét folytatták időszerű nemzetközi kérdé­sekről. Az egyetértés jegyében lezajlott bagdadi megbe­szélések eredményeiből ezúttal csak egy közös álláspontot — a Libanonra vonatkozót — emelnénk ki. „A Szovjet­unió és Irak véleménye szerint a libanoni válságot pozi­tívan egyedül a libanoni nép oldhatja meg” — hangsú­lyozza a kiadott közös közlemény. Damaszkuszban Mahmud Al-Ajubi szíriai miniszterel­nök volt Koszigin tárgyalópartnere, s fogadta őt Hafez Asszad köztársasági elnök is. A megbeszélések tartalmá­ról-légköréről azokból a pohárköszöntőkből értesülhetett a nyilvánosság, amelyelv a Koszigin tiszteletére rendezett díszvacsorán hangzottak el. A szovjet kormány kijelen­tette, hogy „Moszkvában osztják arab barátaik negatív álláspontját a sinai csapatszétválasztásról szóló egyip­tomi—izraeli megállapodáshoz hasonló külön egyezmé­nyekre vonatkozóan.” Koszigin szerint az ilyen alkuk Izrael terjeszkedési törekvéseit szolgálják és alkalmasak arra, hogy szakadást idézzenek elő az agresszióval szem­ben álló arab országok között. Ezt sehol sem tudják job­ban, mint Szíriában, amely ezzel teljesen egyező véle­ménye miatt tavaly ősz óta heves vitába bonyolódott a gyakorlatilag az arab frontországok sorából kivált Egyip­tommal. Koszigin közölte még, hogy a Szovjetunió ezután is segítséget nyújt Szíriának hadserege erősítéséhez. Ami pedig a közel-keleti konfliktus politikai rendezését illeti, Koszigin ismét leszögezte kormányának következetes ál­láspontját: az izraeli csapatoknak távozniok kell vala­mennyi megszállt arab területről; ki kell elégíteni a Pa­lesztinái arab nép törvényes nemzeti jogait s biztosítani kell a térség államainak független létét. Az út ehhez a genfi békekonferencián át vezet, amelyen részt kell ven­niük a palesztin arab nép képviselőinek is. „Az arab nemzet és a szíriai nép a Szovjetunióban szi­lárd barátot és hatékony szövetségest lát” — állapította meg pohárköszöntőjében Al-Ajubi miniszterelnök. Koszi- gin közel-keleti útja e szálak erősítését, az arab egység és a térség békéjének előmozdítását szolgálta. Illés! fartő!! a Miniszterianács (Folytatás az 1. oldalról) tertanács a jelentést tudo­másul vette és kötelezte az illetékeseket, hogy a gyakor­lati munkában vegyék figye­lembe és hasznosítsák a fel­tárt tapasztalatokat. A munkásszállásokon la­kók életkörülményeinek, kul­turális és egészségügyi igé­nyeinek kielégítéséről. a munkásszállások létesítésé­nek és fenntartásának ta­pasztalatairól tett jelentést a munkaügyi miniszter és a Szakszervezetek Országos Ta­nácsának elnöksége. A kor­mány a jelentést elfogadta és úgy határozott, hogy a munkásszállásokon lakó dol­gozók életkörülményeinek és kulturális ellátásának javí­tására további összehangolt intézkedéseket kell lenni. A Minisztertanács megtár­gyalta a cigánylakosság hely­zetének javításával foglalko­zó tárcaközi koordinációs bi­zottság elnökének jelentését. A kormány a jelentést elfo­gadta és határozatot hozott a cigánylakosság gyorsabb ütemű társadalmi beilleszke­dését elősegítő intézkedések­re. A kormány megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vette a Magyar Szabvány- ügyi Hivatal elnökének elő­terjesztését a szabványosí­tás helyzetéről és rendeletet fogadott el a szabványosítás­ról. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Randevú Montrealban (XV.) lanisz Luszísz 1939. május 19-én szüléiéit Elgava városában a >Letl Szovjet Szocialista Köztársa­ságban. 180 cm magas, 90 ki. ló a versenysúlya, és olyany- nyira tud magára vigyázni, hogy még a holtidényben sem szed fel magára feles­leges kilókat. Igaz. számára tulajdonképen nem létezik holtidény, hiszen nincs az év. nek olyan napja, amikor ne mozogna, sportolna, edzene. Jelenleg Rigában él. az ottani hadsereg sportklub tagja. Foglalkozása katonatiszt. 1954. óta atlétizál, 1962-ben volt először szovjet váloga­tott. Tizenegyszer szovjet baj­nok, Európa-bajnok. olimpiai bajnok. Edzője; Vaszilij Ma- szalitisz. A római Európa-bajnokság után sokan már lemondtak róla. A számára szokatlan hatodik helyen végzett, azt mondták, kiöregedett, kiégett. Nincs tovább, egyszer úgjtis be kell fejezni! — Befejezni!? Oh nem, ta­lán majd Montreal után, de az sem biztos. Minden attól függ, hogy ott hogy szerepe, lek. Jelenleg igen erős edzé­seket folytatok és a tokiói bronz, a mexikói arany és a müncheni ezüst mellé nem titkolom, de újabb érmet aka­rok szerezni! Ügy érzem, hogy még néhány évig ver­senyben tudok lenni a világ legjobb gerelyhajítóival, így nincs semmi értelme a visz- szavonulásnak! Egy olimpia különleges hangulatával amúgy is csodálatos élményt jelent minden versenyző szá­mára. Megnyugtatom ellenle­leimet, ott leszek Montreal­ban! Aztán még valamit hozzá­tesz: — Szeretem a sportot, a gerelyhajítást. És amit szeret az ember, arról úgysem mond le egykönnyen! — Nem törte le az utóbbi két év néhány veresége? — Egyáltalán nem. A vere. ség engem mindig újabb erő­feszítésekre ösztönöz. A to­kiói harmadik hely segített a mexikói aranyhoz. Műn. dien előtt nagyszerű formá­ban éreztem magam, de kél centivel kikaptam a nyugat­német Woll'erpianntól. Ezva. lóban balsiker voll. A római hatodik hely viszont nem, bármilyen furcsán is hang­zik. Sokáig sérült voltam, az­tán belekig ágynak döntött az influenza. Sok időt vesz-, tettem a felkészülésben. így egyáltalán nem ért váratla­nul a gyengébb helyezés. — Mikor érik el a 100 mé­tert? — Erre még azt hiszem várni kell egy darabig. Nem hiszem, hogy ebben az évti­zedben. bár az is biztos, ho£>'r Montreal elölt még sokat fognak .javulni a teljesítmé­nyek. Éh már nem leszek a 100 méteres dobók sorában. Ma még a 90 méter is szép eredménynek számit, korai még jelentős javulással szá­molni. Kevesen dicsekedhetnek az­zal. hogy negyedik olimpiá­jukra készülnek. E ritka csúcstartók sorába tartozik a szovjet Janisz Luszisz is. akiről biztos sokat fogunk még hallani, Montreal előtt, Montrealban, és talán még Montreal után is. Szönyi János

Next

/
Oldalképek
Tartalom