Észak-Magyarország, 1976. június (32. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-26 / 150. szám

XXXll. évfolyam, 150. szám Ára: 80 fillér Szombat. 1 !)'(>. június 26. Napirenden a munkaerő-gazdálkodás Kara kas László beszámolója Jelenünk gondja a munkaerőhiány Ma már mindinkább elfo­gadott, hogy a munkaerő­igények mérséklésének. a belső munkaerő-tartalékok feltárásának és hasznosításá­nak a műszaki fejlődés elő- revitele mellett egyik leg­eredményesebb eszköze az üzem- és munkaszervezési tevékenység fokozása. Ezért időszerű, hogy erre a fel­adatra ismét ráirányítsuk a figyelmet. 1976. január 1-től lépett érvénybe az igazgatási és ad- miniszt ra ti v-ügy vitel! lét­számfelvételi zárlat. A ren­delet végrehajtásától azt várjuk, hogy lefékezi az in­dokolatlan alkalmazotti lét­számnövekedést, s ha kis­mértékben is, de javítja a foglalkoztatott létszámará­nyokat. Ehhez természetesen arra is szükség van, hogy hathatós intézkedéseket tegyünk az adminisztráció egyszerűsíté­sére. a bürokrácia csökken­tésére. A létszámfelvételi zárlat pozitív hatása mellett ked­vezőtleneket is kiváltott. Olyan megoldást kell kidol­gozni, amely rugalmasabban alkalmazkodik az élet állandó változásaihoz, a realitások­hoz. Felszabadítható létszám persze nemcsak a vállalatok­nál és szövetkezeteknél, ha­nem a költségvetésből gaz­dálkodó szervezeteknél, in­tézményeknél is található. 1976-ban került sor a má­sodállás, mellékfoglalkozás újbóli szabályozására. A ren­delet alapvető célja: vissza­állítani és tovább növelni a> fő munkaviszony becsületét.1 A pótlólagos munkaerő- források szűkülésével párhu­zamosan növekedett a mun­kaerő-csábítás és az indoko­latlan munkaerő-fluktuáció. Mindkét jelenség vesztesége­ket okoz a népgazdaságnak. A káros munkaerőmozgás mérséklése és a tervszerűbb munkaerő-elosztás érdekében újból szabályoztuk a munka­erő közvetítését, szervezetten történő elhelyezését és tobor­zását. (Folytatás a 2. oldalon) Pénteken délelőtt 10 óra­kor a Parlamentben lolytat- ta munkáját az országgyűlés nyári ülésszaka. Részt vett a tanácskozáson Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke. Ká­dár János, a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt Központi Bi­zottságának első titkára. Lá­zár György, a Miniszterta­nács elnöke, Aczél György, Apró Antal. Biszku Béla, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Huszár István. Németh Ká­roly és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagjai, továbbá a Köz­ponti Bizottság titkárai, va­lamint a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban he­lyet foglalt a Budapesten akkreditált külképviseletek számos vezetője és tagja. Az ülést, Ínokai János, az országgyűlés alelnök'e nyitot­ta meg. Az elfogadott napi­rendnek megfelelően folytat­ták a vitát az élelmiszerekről szóló törvényjavaslat felett. Dr. Romany' Pál mezőgaz-, dasági és élelmezésügyi mi­niszter a felszólalásokra adott válasza után a kor­mány nevében kérte, hogy a törvényjavaslatot — a felme­rült módosító indítványok fi­gyelembevételével — az or­szággyűlés emelje törvény­erőre. Határozathozatal követke­zett. Az országgyűlés — jogi, Karakas László beszédet mondja igazgatási és igazságügyi, va­lamint mezőgazdasági bizott­ságának együttes jelentésé­ben foglalt módosító indít­ványainak, majd Barát Endre képviselő módosító javasla­tának elfogadása után — az élelmiszerekről szóló tör­vényjavaslatot általánosság­ban és a megszavazott mó­dosításokkal részleteiben egy­hangúlag elfogadta. Napirend szerint a mun­kaügyi miniszter beszámoló­ja következett. Az alkol- mány'ban előírt kötelessége a Minisztertanács tagjainak, hogy' tevékenységükről, terü­letük munkájáról tájékozta­tást adjanak az országgyűlés­nek. Erre utalással adta meg a szót az elnök Karakas László munkaügyi miniszter­nek. Kedves elvtársnők! Elvtár­sak! Tisztelt országgyűlés! A szocialista társadalmi rend alapja a munka. Ezt rögzíti népköztársaságun k alkotmánya, kiemelve az ál­lampolgárok munkához való jogát, amelyet államunk a „népgazdaság termelőerőinek tervszerű fejlesztésével és a népgazdasági terven alakuló munkaerő-gazdálkodással va­lósít meg”. Jelenünk gondja a teljes foglalkoztatás körülményei között előállt munkaerőhi­ány, amelynek hatását nap, mint nap érezzük. Ismeretesek a munkaerő­gondok a textiliparban és a budapesti élelmiszer-keres­kedelemben. Létszámhiány mutatkozik a bölcsődei és óvodai gondozónőkben, kór­házi ápolónőkben. Kevés a, munkáskéz a több műszak­ban dolgozó vállalatoknál és a nehéz fizikai megterhelés­sel járó munkaterületeken. Egyes vidékeken a felsőfo­kú végzettségű szakemberek hiánya okoz gondot. A hely'zet ilyen alakulá­sában, a munkaerőforrások szűkülése mellett a munka­erő-gazdálkodás ismert gyen­geségének is szerepe van. Többek között annak, hogy a munkaerő-tervezés — az ágazati, a területi, a vállala­ti munkaerő-gazdálkodás — sem kielégítő színvonalú, s annak, hogy . az üzem és munkaszervezési tevékeny­ség még mindig viszonylag alacsony fokon áll. . Az irányító, fejlesztő és Beszélgetés a Parlament folyosóján gazdálkodó szervezetek nem mindenkor és nem eléggé voltak tekintettel arra, hogy több a munkalehetőség, min' a rendelkezésre álló munka­erő, s hogy a dolgozók egy részét nem a népgazdaság szempontjából elsődleges fontosságú területen, illetve szakmai összetételben foglal koztatják. Jelentősen csökkentették a társadalmi munkaidőalapot az utóbbi években hozott — egyébként nagy társadalom- politikai jelentőségű — mun­kakörülményt javító szo­ciálpolitikai intézkedések, amelyekre ország-világ elölt büszkék lehetünk és vagyunk is. Ilyen a heti munkaidő­csökkentés, a gyermekgondo­zási segély bevezetése, illet­ve kiterjesztése, valamint a nyugdíjkorhatár leszállítása újabb munkakörökben. A Minisztertanács múlt év decemberében több, a mun­kaerő-ellátás javítását szol­gáló intézkedésre hozott ha­tározatot. Ezek alapján az ágazati minisztereknek meg kellett határozniuk azokat r. munkaterületeket, ahol már ez évtől kezdődően csökkent­hető a létszám. ' i i i Vietna és szocialista Hanoiban járókelők nézegetik az egységes Vietnam térké­pet 1976. június 24-én, az egységes vietnami nemzetgyűlés megnyitásának napján ..A mai naptol Vietnam egyesített, szocialista kor­mányzatéi állam: megvaló­sult a néhai elnök. Ho Si Minh álma: az egységes, de­mokratikus. független Viet­nam.” Ezzel a felemelő meg­állapítással köszöntötte a Hanoi Rádió bemondója honfitársait június 24-én, csütörtökön az egységes nem­zetgyűlés első ülésszakának megnyitásakor. Az egységes szocialista Vi­etnam 1976. április 25-én megválasztott 492 tagú nem­zetgyűlése első ülésszaká­nak feladata volt megszabni az ország kül- és belpoliti­kájának fő irányelveit, meg­választani az állam elnökét, határozni a kormány össze­tételéről, kijelölni az egysé­ges Vietnam fővárosát. Ez az esemény fontos lépést je­lent az egységes Vietnamnak az igazi függetlenség és a szocializmus felé vezető út­ján. Az egységes Vietnam a vi­lág nagy országai közé tar­tozik. A 330 ezer négyzetki­lométer területű Vietnam a 4. legnagyobb szocialista or­szág lesz, lakosságának sza­mát figyelembe véve a har­madik legnagyobb. Egy ilyen nagy és tekintélyes szocia­lista állam megjelenése Dél- kelet-Ázsiában tagadhatatla­nul tovább változtatja az erőviszonyokat a beke. a de­mokrácia és a szocializmus táborának javára a térség­ben' Hanoiban folytatja munká­ját az egységes vietnami nemzetgyűlés első ülésszaka Le Duan, a VDP KB első titkára csaknem kétórás be­szédében hangsúlyozta, hogy az egyesített ország mindkét felében a legfontosabb fel­adat a virágzó gazdaság meg­teremtése. Az ország déli ré­szén fel kell számolni a kor­rupt. nyugati orientációjú adminisztráció marad van vait és az egész országot a szo­cializmus útjára kell vezetni. Gromiko-Fischer találkozó Szerdán Moszkvában meg­beszélést folytatott egymással Andrej Gromiko szovjet és Oskar Fischer NDK-külügy- miniszter. Fischer barati lá­togatásra érkezett a szovjet fővárosba. A két külügymi­niszter az 1976—1980. évek­re szóló kulturális és tudo­mányos együttműködési munkalervet irt alá. Tegnap délután Miskolcon, az MSZMP Borsod negyei Bizottsága Oktatási Igazgató­ságán ünnepélyes tanévzáró­val befejeződött az egyéves pártiskola. A tanévzáro ün­nepségen — amelyen a ka­zincbarcikai kihelyezett tago­zat: végzett hallgatói is jelen voltak — réski vett és az el­nökségben foglalt helyet: Dró­tos László, a megyei párt-vb tagja, a Miskolci várost Párt- bizottság első titkára. Jozsa Imre, a Kazincbarcikai vá­rosi Pártbizottság titkára és Janóval Miklósné. az Oktatá­si Igazgatóság pártalapszer- vezetének titkára. Jelen vol­tak az intézmény tanszékve­zetői és tanárai is. Az iskola vendégeú és végzett hallgatóit Csabai László igazgatóhelyettes kö­szöntötte, aki — a XI párt- kongresszusnak, valamint a megyei pártértekezlet n«k az ideológiai és kulturális ne­velő munka feladataira vonat­kozó határozatai tükrében ér­tékelte a végzett hallgatók és a tantestület munkáját. Töb­bek között megállapította, hogy a most végzett 91 hall­gató éppúgy, mint a tantestü­let. becsülettel eleget let< kö­telességének. A pártiskola hallgatói olyan világnézeti, politikai és módszertani is­meretekre tettek szert, ame­lyeknek birtokában munka­helyeiken hatékonyabban szolgálhatják és kell is. hogy szolgálják pártunk politiká­jának — a XI. kongresszu« határozatainak — megvalósí­tását. Tizennégyen mindé» tantárgyból kiválóan vizsgáz­tak ... A tanévzáró ünnepség a bizonyítványok kiosztásával ért véget. lese) ln« a páittlán

Next

/
Oldalképek
Tartalom