Észak-Magyarország, 1976. május (32. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-13 / 112. szám

eSZAK-MAGYÄRORSZÄG 2 T976. május 13., csütörtök A KISZ kongresszusa után Evekre szóló program N em pusztán érzékletes szónoki fogás volt az egyik küldött beszédé­ben. hogy az a jó kongresz^ szus, amely a zárszóval nem ér véget, hanem igaz gondo­latot fejez ki. A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövet­ség IX. kongresszusa kedden este befejezte munkáját, ám a kongresszuson elhatározott program megvalósítása most kezdődik dokumentumainak magyarázatával. Aki a kongresszus munká­ját figyelemmel kísérte, tud­ja, hogy a hozzászólók na­gyon is gyakorlati példák­ból indultak ki. Nevezhetjük a három és fél napos tanács­kozást a gyakorlati tapaszta­latok összegezőjének, a konk­rét feladatok megszabójának is. Vegyük például a tanulást. Hosszú esztendők óta nem csökken az általános iskolát tanköteles korban be nem fe­jezők aránya. Az okok össze­tettek, bonyolultak — mond­ják a szakemberek, s bizo­nyára igazuk van. Éppen ezért reményt keltő, hogy az ifjúsági szövetség legfőbb fórumán azt javasolták: va­lamennyi KISZ-tag fejezze be a nyolc általánost. Ebben az elhatározásban benne fog­laltatik az ifjúság önmaga iránt érzett felelőssége, s a vállalkozásnak eredménye feltétlenül lesz. Ez nem szün­teti meg máról holnapra az általános műveltséggel nem rendelkezők számát, de min­denesetre csökkenti azt. Még mindig az iskolánál maradva: a szakmnukáskép- zés az elmúlt negyedszázad alatt sokat fejlődött. Ám a közismereti tárgyak oktatá­sa, s még inkább a világné­zeti tájékozódás messze el­marad az optimálistól. Az egyik felszólaló szakmunkás- tanuló lány — a tananyag bővítését kérte, a világnéze­ti ismeretek oktatását. A ta­nuló kevesellte az iskolában tanulhatót! A vitában meglehetősen sokat szerepelt a testedzés, a tömegsport. Megszokott vá­laszaink a kérdésre: nincs elég pálya, nincs elég ener­gia, lehetőség. Valóban nincs? És az a javaslat, amely sze­rint a X. kongresszusra minden megyében tíz sport­pályát építsenek az ifjúkom­munisták, nem bizonyítja a még felderítetlen erőforráso­kat? Az olimpiai bajnok Csapó Géza ígérete, hogy az élsportolók szívesen vállalják a testedzés népszerűsítését, nem a szemlélet változását sejteti-e? Apró mozzanatok, de jel­lemző mozzanatok. Ilyenek hallatán fogadja el a vitára figyelő „kívülálló”, — ha ugyan lehet bárki is kívül az ifjúsági kérdésen — a merésznek tetsző vállaláso­kat. A KISZ-építkezések programját például. A Pak­si Atomerőmű KlSZ-építke- zés. Csakhogy a KlSZ-épít- kezés — a védnökségek leg­jobb hagyományait megőriz­ve — jelentős próbatétel. Fiatal szakembereket szervez az ifjúsági szövetség, felké­szíti őket a munkaszervezés­re, magyarázza a beruházás népgazdasági jelentőségét, hogy bárhol az országban, bármely gyárban, vállalat­nál, ha az atomerőmű kéré­sét hallják, a szokásosnál gyorsabban reagáljanak. A z sem lesz kis munka, hogy az ifjúsági szö­vetség bevált munka­versenyformáit a legfonto­sabb helyi problémák meg­oldásának szolgálatába állít­sák. A munkaverseny for­mái gazdagok. De azért az ésszerű takarékosságnak, a termékszerkezet korszerűsí­tésének megfelelő tartalmat adni nem könnyű. Nyilván­valóan nem is megy a gaz­dasági vezetők segítsége nél­kül. Az utóbbi évek tapasz­talatai biztatóak. Kevés gaz­dasági vezető tekinti ma már ifjonti játszadozásnak a „ki­váló” mozgalmakat, az Ifjú­sági Radart, vagy az Alkotó Ifjúság pályázatot. A több­ség már felfedezte bennük a lehetőséget, a műszaki-tech­nológiai fejlődés segítőjét, a jól képzett szakember-után­pótlás forrását. Figyelemre méltó gondola­tot mondott ki a vitában Virizlay Gyula, a SZOT tit­kára: az ifjúsági brigádok a ..hordozói azoknak á szo­cialista emberi értékeknek, amelyeket erősítenünk, ter­jesztenünk kell”. Az ifjúsági törvénv kellő eligazítást ad az erősítés, a terjesztés mi­kéntjéhez, pontosan körvo­nalazza a gazdasági vezetők, a társadalmi szervezetek if­júsági feladatait. A párt if­júságpolitikai határozata ma is, a jövőben is időszerű, megvalósítása, érvénvesítése a kongresszuson elfogadott konkrét feladatokkal is össz­hangban van. A z ifjúság sajátos helyet foglal el a társadalom­ban, egységes ifjúsági szervezetének is megvannak a csak rá jellemző vonásai. A szövetség belső életének fejlesztése, a politikai, a kommunista jelleg erősítése, a KISZ tömegbefolyása ezen a tanácskozáson is megfele­lő súllyal szerepelt. A poli­tikai nevelő munka haté­konysága attól is függ, hogy a párttagok miként tesznek eleget a fiatalok kérésének, mennyire vesznek részt a fiatalok mozgalmi életében. A fiataloknak, a KISZ-ta- goknak egyetlen kérdéssel sem maguknak kell megbir­kózniuk. Az iskolai gondok megoldásában elsősorban a pedagógusok a szövetsége­seik, akiknek üdvözletét az oktatási miniszter tolmácsol­ta. A munkahelyi feladatok megoldásában a pártszerve­zetek, a gazdasági vezetők, a szakszervezetek. És a művelődésben? Töb­ben is emlegették a klub­mozgalom örvendetes fejlő­dését, népszerűségét. És mint­ha a művészetek is a koráb­binál nagyobb hangsúllyal szerepeltek volna. Mintha mutatkozna eredménye a KISZ nem újkeletű törekvé­seinek: készüljön minél több, a ma ifjúságát hitelesen áb­rázoló művészi alkotás, hi­szen az irodalom, a képző­művészet, a színház, a zene mind-mind nélkülözhetetlen eszköz az emberi jellem ki­alakításához, formálásához. | ogyan tehát a kongresz- szus másnapjától? A magyar ifjúsághoz szó­ló, a kongresszuson elfoga­dott felhívást idézve: „Dol­gozzunk, alkossunk együtt, nép'ünk és hazánk javára! Erőnk, tudásunk, tehetségünk legjavát adva, vegyünk részt a Magyar Szocialista Mun­káspárt XI. kongresszusán el­fogadott forradalmi program megvalósításában, a fejlett szocialista társadalom éoíté- sének munkájában, jövőnk formálásában!” 13' S Itbaieni baloldal teltételei A libanoni baloldali erők kedden Kamal Dzsumblatt- nak, a Haladó Szocialista Párt elnökének vezetésével több óra hosszat tárgyaltak az országban kialakult hely­zetről. Megvitatták, hogy a baloldal milyen feltételek között kész együttműködni Eliasz Szarkisszal, az ország szombaton megválasztott új elnökével. A tanácskozás után kiadott közlemény az együttműködés feltételeiként a következőket határozza meg: — A palesztin ellenállás támogatása, annak a jogá­nak a biztosítása, hogy fegy­veres és politikai harcot vívjon Palesztina teljes fel­szabadításáért; — a damaszkuszi parancs­nokság alatt álló összes csa­patok kivonása Libanon te­rületéről; — a szabadságjogok biz­tosítása; — a libanoni válság által érintett felek kerekasztal- értekezletének megszervezé­se, alapvető politikai refor­mok megvitatása és elfoga­dása ; — annak megakadályozá­sa. hogy Libanon területére arab, külföldi, vagy nem­zetközi katonai erők vonul­janak be.. Éli Évelheti! A mezőgazdaság és a vegy­ipar között — a műtrágyák, a növényvédő szerek, vala­mint az állatgyógyászati ké­szítmények gyártásában és fehasználásában — meglevő és bontakozó együttműködés szerepelt az országgyűlés mezőgazdasági bizottsága szerdai ülésének napirend­jén. A kis- és nagyüzemek növényvédelme, s különösen a talaj tápanyag-utánpótlá­sa szempontjából fontos ta­nácskozáson —, amelyen dr. Bélák Sándor elnökölt — három tárca: a Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi, a Ne­hézipari és a Külkereske­delmi Minisztérium előter­jesztését vitatták meg. A három minisztérium munkáját összegező jelen­téshez — amelyet a képvi­selők kézhez kaptak — Vón- csa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter­helyettes fűzött szóbeli ki­egészítést. Az előtferjesztés leszögez­te: a mezőgazdaság ered­ményei tovább növelhetők a felhasznált vegyianyagok hatékonyságának fokozásá­val. Brezsnyev veteránokkal találkozott A 18. hadsereg veterán­jaival találkozott szerdán Moszkvában Leonyid Brezs­nyev, az SZKP Központi Bi­zottságának főtitkára, aki a Nagy Honvédő Háború ide­jén ennek a hadseregnek politikai biztosaként harcolt. A Szovjet Hadsereg Központi Házában megrendezett talál­kozó résztvevői nagy szere­tettel üdvözölték a párt fő­titkárát. aki a háború első napjától az utolsóig ennek a a hadseregnek a kötelékében harcolt előbb a Szovjetunió területén, a Kaukázus védel­mében, Novorosszijszk, Keres és Ukrajna felszabadításá­ért. majd a Lengyelország, Csehszlovákia és Magyaror­szág felszabadításáért vívott harcoknak is résztvevője volt. A találkozó résztvevői, mindenekelőtt a 18. hadse­reg és a Krím-félsziget kör. nyéki harcokban részt vett más hadseregek politikai osztályainak egykori vezetői elevenítették fel a nagy csa­ták emlékét, majd üdvözöl­ték az SZKP főtitkárát a marsall-csillag átvétele alkal­mából, valamint abból az al­kalomból. hogy a Szovjet­unió Hőse és a Szocialista Munka Hőse címek aranycsil­lagával kitüntetett szovjet vezető szülővárosában, Dnyeprodzerzsinszkbcn a kö­zelmúltban felavatták mell­szobrát. Leonyid Brezsnyev a je­lenlevő volt frontharcosokhoz szólva kifejezte az SZKP Központi Bizottságának, a Legfelsőbb Tanács elnöksé­gének és a szovjet kormány­nak a köszönetét a 18. had­sereg veteránjainak háborús hőstetteiért, a békés építő­munkához való tetemes hoz­zájárulásért a győzelem óta eltelt évtizedekben. Az SZKP KB főtitkára ezt az alkalmat arra is felhasz­nálta, hogy köszönetét fe­jezze ki a pártnak és a szov­jet népnek az utóbbi napok­ban személyét ért elismeré­sekért. Leonyid Brezsnyev hang­súlyozta, hogy a Szov­jetunió az SZKP XXV. kong­resszusán elfogadott határo­zatok értelmében az elkövet­kező időszakban is lankadat­lan következetességgel fog küzdeni a békéért és a népek biztonságáért, a különböző társadalmi rendszerű orszá­gok békés egymás mellett . éléséért, a helsinki európai biztonsági konferencia hatá­rozatainak végrehajtásáért. Szólt az SZKP Központi Bi­zottságának munkájáról is, amelynek legfontosabb össze­tevője — mint mondotta — a pártkongresszus határoza­tainak végrehajtása és ezen belül is a szovjet emberek életszínvonalának emelésé­vel összefüggő feladatok megoldása. Az SZKP KB fő­titkára végezetül az SZKP és a szovjet nép mind szorosabb egységének jelentőségét mél­tatta. íz Illa« Május 7-én mutatta be az Állami Operaház Andrej Petrov: A világ teremtése című balettjét. Az alapötletet Jean Effel, a közismert francia karika­turistaművész paradicsom­beli figurái adták a balett­hez. A leningrádi Kirov Színház nézői előtt már öt éve szerepel A világ terem­tése — sikerrel. A siker az Állami Operaházban sem maradt el. Effel világhírű rajzsorozatának figurái be­vonultak a balett világába. Natalja Kaszatkina és Vla­gyimir Vasziljov koreográ­fiája isteni baleltkomédiá- vá alakulva, franciás köny- nyedséggel „csevegi" el a teremtés körülményeit. A nyugalmas édenkerti állapotok unalomra kárhoz­tatják az Urat (Róna Vik­tor). S az unalom embert szül. A bibliai rend szerint előbb Ádám (Dózsa Imre), majd egy felvonással később Éva (Metzger Mária) cso­dálkozik rá teremtőjére, a világra és egymásra. A te­remtés sikerült. Az ördög (Keveházi Gábor) és felesé­ge (Orosz Adél) azonban akadékoskodnak, irigylik, hogy a teremtő folyton ki­talál valami újat. A csábí­tás végül sikerül: az alma — ha képletesen is — elér­hetővé válik. Minden bi­zonnyal azért, mert — mintha csak a földön vol­nánk — a teremtő munka egyes fázisait elég sűrűn ünnepelgetik, amiben nagy része van a hamiskodó ark­angyaloknak. Az Ür _ hallat­lanul elkeseredik alkotásai­nak tökéletlenségén, nem használ a női hízelkedés (az ördög felesége sem marad ki belőle), nem változtatja meg szándékát az arkan­gyalok ármánykodása sem. Következne a kiűzetés, me­lyet a szerzők emberi mó­don oldanak meg: Ádám és Éva egymást vállalva ön­ként hagyják el az Édent. Petrov zenéje kiválóan fe­jezi ki a bibliai történet sze­replőinek jellemét. A lírai hangvételt és hangszerelést hatásosan szakítja meg az ördögi rendellenkedéssel a komponálásban is. Éva te­remtését az Ave Maria és Solvejg dallamának akkord­jai fonják körül. A zenetör­ténet különböző alkotásait idézi Petrov: Lully, Rameau, Bluck, Haydn dallamvilága mellett Ravel, Prokofjev, Sosztakovics és a jazzmu- zsika határozzák meg a ba­lett zenei hangvételét. And­rej Petrov zenei hitvallását váltotta valóra: a „komoly és a könnyűzene útja a XX. században elvált egymás­tól ... a komolyzene túlsá­gosan kom.plikált, nehezen követhető lett, s ez a minő­sége a közönség nagy részé­től elválasztja. A szórakoz­tató célzatú könnyűzene vi­szont túlságosan primitiv, igénytelen útra tért, s most mint két önálló, idegen nyelv léteznek egymás mel­lett ... A komponistáknak csak egy szűkebb része és csupán néhány műfajban vállalkozik arra, hogy meg­kísérelje műveiben létrehoz­ni e két zenei világ találko­zását ...” Petrovnak sikerült e szintézist megteremtenie. A színpadi díszlet (Makai Péter) egyszerűségében is magába- rejti .mindhárom fel­vonás lehetőségeit. A hely­szín (a paradicsom, a pokol, a föld) pillanatok alatt ala­kul ki. Az ötletes díszletet néhány szál köti csupán a zsinórpadláshoz. Óhatatlanul eszébe jut a nézőnek: hány­szor függenek dolgaink égy hajszálon, akár itt, ahol az ördögi cselvetések olyan jól emlékeztetnek a Gonosz XX. századi szellemére. A nézőtér első felvonás­végi tapsa már jelezte a si­kert. Azon túl nem egy je­lenetet követett újra taps, nevetés. Effel figurái meg­elevenedtek s itt, színpadon, balettben is gondolkodtat­tak, éppen ezért nevettettek. Bcnkő Károly Randevú Montrealban (II.) Vaszilij Alekszejev 1942. január 7-én született Sikinóban. 1 Egyesülete a Trud Sah ti. Nős, van két fia, Szergej és Dimitrij. Bánya­mérnök. 1964-ben kezdett foglalkozni a súlyemeléssel. Diadalútját a < nemzetközi porondon a szombathelyi Európa-bajnkságon kezdte 1970-ben. Akkor mondta: — Senki ne higgye, hogy a súlyemelőknél ingyen ad­ják az eredményeket. 1961- ben, amikor még csak kiegé­szítő sportként emelgettem a súlyokat, nem tudtam el­érni a 300 kilót. 1963-ban sikertelenül ostromoltam a 400 kilót. Amikor végleg át­tértem a súlyemelésre és speciális edzéseket folytat­tam, már az 5 mázsával ka­cérkodtam. (Akkor még há­rom fogásnemben rendezték a versenyeket. — A szerit.) Reménykedtem, hgv kijutok a mexikói olimpiára. Nem sikerült, mert Zsabotyinsz- kij és Batiscsev mögött csak a 3. lettem az országos baj­nokságon. Az első szenzációs ered­ményt 1970. január 24-én érte el. Velikije Lukiban 595 kilót emelt, s az álomhatár közelébe került. Március 18- án, egy minszki versenyen 605 kilogrammot teljesített. Azóta sorra döntögeti a vi­lágcsúcsokat. Ma már a 75- iknél tart. Érdemes a legemlítésre méltóbbakat megjegyezni! Az első: 1970. január 24-én nyomásban 210,5 kg. A hu­szonötödik: 1070. december 26-án lökésben 229.5 kg. Az ötvenedik: 1972. április 5- én nyomósban 236.5 kg. (A teljesítmények javulására jellemző, hogy amíg az első huszonöt világcsúcs elérésé­re csak 10 hónapra, addig a második huszonöthöz már közel két esztendőre volt szükség!) Persze, mindig akadtak riválisai. A belga Reding és a nyugatnémet Mang koráb­ban nagy erőfeszítéseket tettek, hogy utolérjék. Az évek során azonban „kidől­tek” Alekszejev mellől, fel­adták a kilátástalan küzdel­met. Az utóbbi időben egy bol­gár (Placskov) és egy NDK- beli (Bőnk) versenyző ser­kentette a szovjet világ­csúcstartót a jobb eredmé­nyek elérésére. Szakításban Placskov, lökésben Bőnk olykor-olykor túl is szár­nyalták, összetett eredmé­nyét azonban (432,5 kg) nem tudták „eltemetni”. (Leg­utóbb, a berlini világbajnok­ságon Bőnk beállította ezt az eredményt! — A szerk.) Szakkörökben úgy tartják, Alekszejev mindig annyit teljesít, amennyi a győze­lemhez elegendő. Az idei Európa-bajnokságon nem állt rajthoz. Montrea a ké­szül. Oscar State, a Nemzetközi Súlyemelő Szövetség főtit­kára mondta Alekszejevről: — Ki lesz, aki túlszár­nyalja? Anderson ereje, Vla- szov szorgalma és Zsabo- tyinszkij technikája kell, hogy egyesüljön benne! Sze­rintem. addig más nem nyerheti az aranyérmet, amíg Alekszejev dobogóra lép. Egyelőre csak a világ­csúcsaival tud versenyezni. (A megállapítás idejét múl­ta, ugyanis az utóbbi két esztendőben alaposan meg­ingott Alekszejev trónja, s jelenleg szakításban Placs­kov a vilógcsúcstartó, lökés­ben Bőnk vezeti a világ- ranglistát, s Alekszejev ösz- szetettben is társbérlő. — A szerk.) Ellenfelei Montrealban szeretnék legyőzni. Persze ehhez Alekszejevnek is lesz néhány szava. S ha kénes néhány kilós javulásra, ak­kor megvédheti olimpiai bajnoki címét. Szönyi Janos

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom