Észak-Magyarország, 1976. május (32. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-08 / 108. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1976. május 8., szómba! a szerkeszti bizottság Az európai kommunista és munkáspártok értekezletének előkészítésével foglalkozó szerkesztő bizottság 107(i. május 4—6-ig ülésszakot tar­tott Berlinben. Az európai kommunista és munkáspártok értekezletét előkészítő szerkesztő bizott­ság ülésén részt vett MSZMP- küldöttség Gyenes András­nak, az MSZMP Központi Bizottsága titkárának veze­tésével pénteken hazaérke­zett Budapestre. A delegá­ciót a Ferihegyi repülőtéren Jakab Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ja, a KB osztályvezetője üd­vözölte. Az ülésszak résztvevői folytatták az európai kom­munista és munkáspártok kon t'erenciája dokumentum- tervezetének megvitatását. A szerkesztő bizottság június­ban tartja utolsó ülését. A szerkesztő bizottság megál­lapodott abban, hogy a kö­zeljövőben Berlinben meg­tartják az európai kommu­nista és munkáspártok érte­kezletét. A szerkesztő bizottság ülés­szaka testvéri, kommunista légkörben zajlott le. Befejezte munkáját az Akadémia kizplése Pénteken az Akadémia várbeli Kongresszusi termé­ben megtartott zárt üléssel véget ért a Magyar Tudo­mányos Akadémia 136. köz­gyűlése. A zárt ülésen meg­vitatták az Akadémia elnök­ségének és főtitkárának a közgyűlés elé terjesztett be­számolóját. A nagy számban felszólaló akadémikusok megvitatták a tudományos élet időszerű, fontos kérdé­seit. A közgyűlés jóváhagyta az elnökség és a főtitkár beszá­molóját, majd határozatba foglalta az Akadémiára váró időszerű feladatokat. A köz­gyűlés titkos szavazással megválasztotta a Magyar Tu­dományos Akadémia új ren­des levelező és tiszteletbeli tagjait. Ugyancsak titkos szavazás­sal — háromévi időtartamra — megválasztották az MTA elnökét, alelnökeit és az el­nökség tagjait. A Magyar Tudományos Akadémia elnö­kévé ismét Erdey-Gruz Ti­bor akadémikust választot­ták. Az alelnökök Csáki Fri­gyes, Pach Zsigmond Pál és Szentágothai János akadémi. kusok lettek. Ezzel véget ért az Akadé­mia 136. közgyűlése. Jó munkát, kongresszus Örömöt, gondot, eredményt és tennivalót összegez a KISZ IXj kongresszusa. Az elmúlt öt évben az ifjúsági szövetség eredményesen vett részt az MSZMP politikájá­nak megvalósításában, a szo­cialista társadalom építésé­ben. A KISZ több mint há­romnegyed milliós tagsága mindennapos munkájával, te­vékenységével vesz részt ha­zánk gazdasági erősítésében, társadalmi felemelésében. A jelenlegi országgyűlésben 37 30 éven aluli fiatal foglal he­lyet. a szakszervezetek külön­böző választott szerveinek 26,a°/„-a fiatal. A KISZ véd­nökségével megvalósuló ki­emelt nagyberuházásokon, valamint a jármű-, számí­tástechnikai és hősprogram­ban, fásítási mozgalomban stb. 150 ezer fiatal tevékeny­kedik. Az elmúlt 10 évben 50 beruházást és építkezést támogatott a KISZ. Fontos mezőgazdaságot segítő sze­rep vár a fiatalokra a nyári növényápoló és termésbeta­karító munkákban is. 1975-ben az ipari üzemek­ben dolgozó munkásifjúság 34,1%-a szocialista brigádtag volt. évente kb 6000 fiatal szerzi meg a Szakma Ifjú Mestere címet. A múlt évben a KISZ által támogatott kö­zépiskolás tanulmányi ver­senyben 19 500 fiatal vett részt, az egyetemeken műkö­dő 521 tudományos diákkör­ben 15 000 egyetemista tevé­kenykedett. 40 000 tanuló ver­senyzett a „Szakma Kiváló Tanulója” cím elnyeréséért. Az „Alkotó Ifjúság” pályáza­tán kb 30 000 fiatal vett részt. Térképünk az 1976. évi if­júsági építőtáborokat' vala­mint a KISZ által támoga­tott egyedi nagyberuházáso­kat tünteti fel. Isméi harmadik díj A Borsod megyei Állami Építőipari Vállalatnál már hagyományai vannak az ,.Al­kotó Ifjúság” pályázatnak. A fiatalok tavaly 25 pályázatot nyújtottak be, ebből a vál­lalati zsűri 11 pályaművet továbbított az országos ver­senyre, ahol az építésügyi ágazat zsűrije Gyurkóné Ga- ramszeqi Ilona építészmér­nök pályamunkáját —.amely a házgyári épületek befeje­ző munkáinak kisgépesítésé- vel foglalkozott — aktuális népgazdasági jelentősége mi­att III. díjjal és oklevéllel jutalmazta. Az ágazati zsűri egyidejűleg valamennyi pá­lyamunkáért elismerését fe­jezte ki. A múlt évi eredmények lelkesítőleg 'és ösztönzőleg hatottak a fiatalok körében. Az idén kétszer annyi —ke­reken 50 fiatal vett részt a vállalati pályázaton. A be­nyújtott pályaművek közül 6 kollektív és 2 egyéni mun­kát továbbítottak, s az ága­zati zsűri ezek közül a „La­kótelepi gyermekintézmé­nyek, oktatásjellegü épüle­tek megvalósítása, korszerű építésmóddal” témakörben készített kollektív pályamű­vet ismét , III. díjjal, okle­véllel és emlékplakettel ju­talmazta. A- díjnyertes kollektíva tagjai: Gyurkóné Garamsze- gi Ilona építészmérnök, Tö­möri Istvánné épületgépész- szerkesztő. Simon László vil­lamos fejlesztő, Telekes Ist­vánné műszaki rajzoló és Szögedi Margit gépíró A vállalat KlSZ-bizottsá- gát a KISZ Központi Bi­zottsága — az FMKT jó szervező és propagandamun­kájáért — elismerő oklevél­lel jutalmazta. (esc.) Az Avas kiváló Huszonnégy amatőr mű­vészegyüttest tüntettek ki a kiváló együttes címmel pén­teken a Fészek Klubban tar­tott ünnepségen. Az első al­kalommal tüntették ki a miskolci Avas Táncegyüttest. Pénteken a Parlamentben dr. Romany Pál mezőgaz­dasági ,és élelmezésügyi mi­niszter a mezőgazdaság, az élelmiszeripar, az erdészet és a faipar fejlesztésének idő­szerű kérdéseiről tájékoztat­ta az újságírókat. A miniszter elmondotta, hogy az V. ötéves terv elő­irányzata szerint a mezőgaz­dasági termelés évente átla­gosan 3,4 százalékkal, az élel­miszeripari termelés pedig 5,2 százalékkal növekszik. A terv valóra váltásához haté­kony, a lehetőségeket minél teljesebben kihasználó gaz­dálkodásra van szükség. / A kiemelt termelési prog­ramok közül a szarvasmar­ha-tenyésztés stagnálása okozza a legtöbb gondot. Az ágazat fejlesztésére a MÉM intézkedési tervet dolgozott ki. A sertés-ágazatban az el­múlt évben csökkent az ál­lomány, ennek ellensúlyozá­sára a Minisztertanács idei határozata jó feltételeket te­remtett. Az V. ötéves tervben az erdőgazdaságok és a mező­gazdasági tsz-ek mintegy 45 000 hektáron telepítenek új erdőt. Mit és hogyan? Aligha akadna ma már olyan felnőtt ember, aki ne ismerné el azt a számottevő jövedelemnövekedést, amely az elmúlt 10 év alatt az or­szág lakosságánál megvaló­sult. Ennek bizonyítására ta­lán elegendő azt elmondani, hogy ez alatt az idő alatt mintegy 900 forinttal nőtt a lakosság egy főre számított névleges jövedelme, s hogy ezen belül a társadalmi jut­tatások megkétszereződtek. Ez a jelentős növekedés ter­mészetesen következménye a szocialista társadalmi rendszernek éppúgy, mint an­nak az általános politikai irányvonal megvalósulásá­nak, amelyet a párt XI. kongresszusa újból megerősí­tett akkor, amikor az elkö­vetkezendő időszakra ismé­telten meghatározta: „Pár­tunk elvi álláspontja és gya­korlati politikája, hogy a szocializmus építésének együtt kell járnia a dolgozók élet- színvonalának rendszeres emelkedésével.” A kongresz- szus határozata tehát újabb lehetőségét adja annak, hogy a lakosság tényleges jöve­delme a tervezettnek megfe­lelően tovább növekedjék. Éppen ezért — ebből ki­indulva —, jogos vélemény­nek tartható, hogy egyre gyakoribb a megváltozott életkörülményeink hangozta­tása. Mindennapos látvány ma már városon és közsé­gekben egyaránt az új ott­honba költözők népes cso­portja, valamint a különböző tartós fogyasztási cikkeket vásárlók egyre növekvő szám­aránya. A kép, tehát mond­hatnánk, kedvező és örven­detes. De ez a változás egy­ben azt is jelzi, hogy bizony egyes, gyakorta használt fo­galmaink ma már ugyancsak megérettek rá, hogy kiegé­szüljenek. hogy tartalmuk jobban kifejezze a valóságot, mert miről is van szó tulaj­donképpen? Szinte általános dolog, hogy barátok, ismerő­sök teszik fel nap mint nap egymásnak a kérdést: Hol dolgozol? Mennyit keresel? És valamennyien tudjuk azt is, hogy jóval kevesebbszer, szinte csak elvétve hangzik el a kérdés másik oldala is: mennyit és milyen minősé­get adsz érte? Márpedig a kettőnek csakis együtt van valóságos értelme. Közismert, hogy napjaink­ban jó néhány esetben a munka és a jövedelem nincs mindig arányban egymással, amely ennek következtében a társadalmi élet más terüle­tére is kihat. A dolgozók nagy többsége előtt szükség­telen annak bizonygatása, hogy az olyan jövedelmek, amelyeket egyesek nem a Iskolai könyvtár Putnokon Feszült izgalommal, sok­sok munkával teli nap után ünnep volt tegnap, május 7- én a. putnoki 1-es számú Ál­talános Iskolában. Elkészült az oly régóta tervezgetett iskolai könyvtár. Hiszen, ahogy az avatóünnepségen is elmondta Szeles Ernő, az is­kola igazgatója, a könyvtár- létesítés gondolata ‘már ré­gebben megszületett. Csak­hogy amíg 1900—1200 gye­rek tanult a régi iskolaépü­let falai közölt, áddig min­den talpalatnyi helyet osz­tályteremként kellett kihasz­nálniuk. Az elmúlt év őszén átadott új. 2-es számú iskola és diákotthon sokat könnyí­tett a helyzetükön, s végre nemcsak szertáraik vannak, hanem a könyvtárnak is ta­láltak alkalmas helyiséget. Méghozzá úgy, hogy „vissza­alakították” a két ideiglenes tantermet egyetlen nagy he­lyiséggé. Nyolcvan négyzet- méternyi területet kapott így a könyvtár, melynek beren­dezéseit a központi műhely készítette el. Egyelőre ugyan csak háromezer kötet köny­vet helyezhettek el az osz­tályfoglalkozásokra is kiváló­wm Borsod századik korszerű iskolai könyvtárában is rövide­sen mindennapos lesz, hogy tanórákat is tartanak benne. an alkalmas könyvtárban, de az állomány gyarapítására lesz lehetőségük. A megye egyik legszebb iskolai könyvtárát alakítot­ták lu a pulnokiak. S ez már csak azért is emlékeze­tes lesz, mert századiknak készült el. Merényi József, a Borsod megyei Tanács mű­velődésügyi osztályának he­lyettes vezetője eredményes tényleges munkával szerez­tek, azok valahonnan végső soron mégiscsak hiányzanak, s hogy ezzel a jövedelemmel valakik mégiscsak rövidül­nek. A nem tényleges mun­kával Szerzett jövedelmek­kel tehát egyesek olyan anyagi előnyökhöz jutnak, amelyért társadalmilag hasz­nos tevékenységet nem vé­geznek. Itt és így jelentkezik tehát a fent említett — mennyit keresel — kérdésnek a ma már .jogosan felvetődő másik oldala. Félreértés ne essék, nem valamiféle „egyenlősdi” el­osztás elvének a bevezetésé­ről van szó. hanem a végzett munkáért járó bér egyre kö­vetkezetesebb érvényesítésé­ről. Nem az a baj. hogy va­lakik ennyit, vagy annyit ke­resnek. a kérdés az — meg- dolgozlak-e érte? Erre utal a kongresszus határozata is, amikor aláhúzza: „törekedni kell a nem munkából szár­mazó, vagy a munka társa­dalmi hasznosságával arány­ban nem álló jövedelmek korlátozására”. Mert sehol sincs addig baj a jövedelmek növekedésével, amíg azok tervszerűen, a valójában végzett munka alapján mennek végbe. A baj ott kezdődik, amikor a gyor­san növekvő jövedelmek mö­gött nincs meg a megfelelő fedezet. Mert úgy igaz, hogy „többet” keresünk, de még­iscsak változatlan értéket képvisel ez a „több” pénz. Így jó néhány vállalatnál is szükség van rá, hogy alap­vetően megváltozzon az a szemlélet, •-hogy figyelmen kívül hagyják a bérek és a teljesítmények közötti össze­függést. Nincs szükség sehol sem arra, hogy jövedelmeket „csak” azért növeljenek, hogy ezzel megtartsák a munka­erőt, annak ellenéire is, hogy őket hatékonyan foglalkoz­tatni nem tudják. A gazda­sági egységeknél működő pártalapszervezetek politikai feladata, hogy időközönként megvizsgálják a dolgozók jö­vedelmének alakulását, és ennek alapján, ha szükséges, megfelelő javaslatokat tegye­nek a jövedelem és a végzett tevékenység közötti egyen­súly biztosítására. Olyan lég­kört kell kialakítaniuk, amely tartós alapot jelent a kong­resszus határozatainak ered­ményes megvalósításához éppúgy, mint a nem tényle­ges munkával szerzett jöve­delmek felszámolásához. így van ez annál is inkább, mi­vel az említett célkitűzések­kel ma már nemcsak a párt­tagság, de társadalmunk leg­szélesebb dolgozó tömegei is egyetértenek. V. M. munkáról számolhatott be ünnepi köszöntőjében azava- tón, amely egyúttal az isko­lai könyvtáros munkaközös­ségek vezetőinek szakmai tanácskozásul is szolgált. Az alig öt esztendővel ezelőtt elindított mozgalom — 1971 őszén Leninvárosban avat­ták az első, akkor még „mi«tá”-nak nevezett kor­szerű iskolai könyvtárat — a megye valamennyi váro­sában és járásában követők­re talált. A jubileumi iskolai könyv- táravatón az általános isko­la pedagógusait köszöntötte Bolobás János, a nagyköz­ség tanácsának elnöke is, aki a könyvtár létesítéséért leg­többet dolgozó pedagóguso­kat megjutalmazta. A Letye- petye kisdobos színpad Weö­res Sándor műsora tette han­gulatosabbá az ünnepséget, amelyet tanácskozás köve­tett. Az iskolai könyvtárak szerepéről az oktató-nevelő munkában címmel Azary Bé­la, a megyei tanács művelő­désügyi osztályának munka­társa tartott előadást. Az is­kolai könyvtárosok előtt álló feladatokról pedig Godó Fe- rencné, az iskolai könyvtá­rak vezető szakfelügyelője tájékoztatta a résztvevőket. Cs. A. Fotó: Sz. Gy. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom