Észak-Magyarország, 1976. május (32. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-08 / 108. szám

1976. május 8., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 r Borsod az egész iparágat befolyásolja Dr. Kapolyi László miniszterhelyettes nyilatkozata az Észak-Magyarországnak A Magyar Szocialista Mun­káspárt XI. kongresszusának-, határozatai nyomán kor­mányrendelet és számos in­tézkedés született a szénbá­nyászat fejlesztéséről, a bá­nyászok élet-, munka- és la­káskörülményeinek megja­vítására. A szénbányászat helyzetéről, feladatairól, ezen belül a borsodi szénmedence szerepéről adott nyilatkoza­tot dr. Kapolyi László ne­hézipari miniszterhelyettes, lapunk munkatársának. — Jelenleg a legfontosabb­nak azt tartjuk — mondotta a miniszterhelyettes —, hogy .lezárult a szénbányászat nép- gazdasági szerepe körüli bi­zonytalanság időszaka. így minden lehetőségünk meg­van a párt XI. kongresszu­sán született határozatok megvalósítására, amely hoz­zánk,. bányászokhoz szólva kimondta: „Fokozott gondot kell fordítani a hazai termé­szeti források —v köztük a szénvagyon — teljesebb, jobb, gazdaságosabb kiaknázására.” Ez a meghatározó iránymu­tatás tükröződik a múlt év decemberében elfogadott V. ötéves tervtörvényben is. Ez előírja a szénbányák gépesí­tésének fokozását, tehát tör­vényerővel is kötelez ben­nünket a műszaki fejlesztési programunk folytatására. Az V. ötéves terv meghatároz­za az 1980-as széntermelés mennyiségét — országosan 23,5—24,5 millió tonna —, s ezzel megszünteti 'a szénigé­nyek körüli bizonytalanságot. A terv rendelkezett az épí­tendő széntüzelésű hőerőmű­vekhez szükséges új terme­lőkapacitások létesítéséről. Ezzel eldőlt a csaknem évti­zedes vita; lesz új aknatele- pítós két évszázados szénbá­nyászatunk közeljövőjében. — Ami a feladatokat illeti, következetesen tovább kell építenünk a koncentrált, gé­pesített, biztonságos, jó ter­melékenységű magyar szén- bányászatot. Más szóval, ha valaki a kőolajár világpiaci drágulásából, a hazai szén­vagyon fokozott igénybevé­telének programjából azt ol­vasná ki, hogy most majd „lazíthatunk”, hiszen „min­Dr. Kapolyi László miniszter­helyettes. den áron” kell a szén, az nemcsak súlyosan téved, ha­nem kárt okoz magának, üze­mének, az egész bányászat­nak, a népgazdaságnak. Ne­künk azt kell bizonyítanunk, hogy a magyar szén — nem a gőzmozdonyokban és nem a városi füstölgő kályhákban —, hanem elsősorban vilLt- mos áram alakjában gazda­ságos és stabil energiaforrás, versenyképes a szénhidro­gén- és az atomerőművel. Ez a kötelezettségünk nem tűr engedményt kitűzött felada­taink végrehajtásával szem­ben. Olyan évtizedekre szóló, értékálló, hatékony szénbá­nyászatot kell kiépítenünk és működtetnünk, amelynek népgazdasági szükségességét nem befolyásolják a kőolaj­tőzsde konjunkturális ingado­zásai. A bányászhelytállás most azt jelenti, hogy nem visszaélünk, hanem a lehelő legjobban élünk azzal az irányzattal az ország javára, amely az energetikában is­mét fokozza a szén szerepét. — Ezzel kapcsolatban sze­retnék hivatkozni a hagyo­mányos bányászhelytállásra, amelyet méltán elismer dol­gozó népünk. A szénbányá­szat nemcsak ásványvagyon, akna, frontfejtés és gép, ha­li a Hasst színesíémel Pitének A KISZ IX. kongresszusa tiszteletére szervezett kom­munista műszakok során az ifjúsági szervezetek tagjainak jelentős része szervezett hasz- nosanyag-gvűj léssel is fog­lalkozott, Ennek köszönhető­en az Észak-magyarországi M ÉH Nyersanyag-hasznosító Vállalat megyei telephelyeire eddig mintegy 70 vállalati ifjúkommunista szervezet 4 ezer 119 mázsa vashulladékot, 179 mázsa papírhulladékot, 45 mázsa textilhulladékot és mintegy 70 mázsa színesfém­hulladékot szállított be. meg­közelítően 626 ezer forint ér­tékben. Kiemelkedett a Bor­sodi Szénbányák Vállalat, a Sajószent,péteri Üveggyár, a tiszabábolnai termelőszövet; kezet és a Mádi Ásványbá­nya fiataljainak gyűjtőakci­ója. Csakúgy, mint az.elmúlt év végén, az úttörők most is csatlakoztak az akcióhoz, s ők május 1-től folytatják a ■zervézett gyűjtést. Tovább Északon, Villmánynál kez­dődik és délen Tiszáidénál, valamint Prügynél fejeződik be a Szerencsi Állami Gaz­daság 7 ezer hektáros „biro­dalma”. A három önálló ke­rületben gazdálkodó nagy­üzemet évek óta eredmé­nyes, hozamokkal, teljesít­ményekkel is jól szemléltet­hető termelőmunka jellemzi. Ezt, bizonyítják azok a ki­váló vállalati kitüntetések és miniszteri oklevelek is, ame­lyeket; a IV. ötéves terv ide­jén munkája jutalmául ka­pott, Az elmúlt öt esztendő nagyarányú fejlődését né­hány adattal szemléltetjük. Míg 1971-ben 5,2 millió fo­rint volt a vállalati nyere­ség, addig 1975-ben már meghaladta a 31 millió fo­rintot, Az állattenyésztés te­rületén 1970-hez viszonyítva 193 százalékkal növekedett a szarvasmarha-állomány és 123 százalékkal a tejterme­lés. Ma á gazdaságban az egv tehénre jutó fejési átlag 3677 liter. A sertéstenyésztésben fel­számolták a korszerűtlen, alacsony hatásfokú telepe­ket. A Hernádcécén kialakí­tott korszerű szakosított ser. i nem elsősorban hivatásszere- to, képzett szakemberek kol­lektívája. Bányásznemzedé­kek nőnek fel, dolgoznak, adják át apáról fiúra a bá­nya szereidét, a szaktudást, regen a csákányt, ma és hol­nap egyre inkább a gép ve­zérlő Kapcsolóját, A bányász­generációk folyamatosságá­ban nyomot hagyott a szén körüli bizonytalanság, a fia­talság egy része más pályák után nézett. Ma a bizios, jő megélhetést, jövőt, lakást nyújtó bányászpálya vonzá­sát növelő intézkedések köz­ismertek, hatásuk is kezd mutatkozni. Kötelességünk, hogy hívjuk, kössük a fiatal­ságot a szénbányászathoz, mert nélkülük nem lesz ki­nek az üzemeket, a munka­helyeket átadnunk és a leg­jobb távlati terveink is pa­píron maradnak. Gondjaink közösek, s, csak közös erővel lehetünk úrrá rajtuk. — A borsodi szénmedence a maga évente 5 millió ton­nát meghaladó termelésével' az országos mélyművelési termelés több mint egyne­gyedét képviseli, tehát mű­ködése egész iparágunkat befolyásolja. Ennek a nagy szénmedencének a dolgozói jó úton haladnak. A Borso­di Szénbányák Vállalatnál a teljes széntermelés 60 száza­lékát, a rakodás 67 százalé­kát gépi úton végzik. Ez is jelzi, a modern bányaműve­lést. a dolgozók, a műszakiak komoly szaktudását. A bor­sodi szénbányászok a múlt esztendőben is kiváló ered­ményeket produkáltak. En­nek alapján nyerték el a „Kiváló Vállalat” címet, a Gagarin gépesített vágathaj­tó brigád „A Magyar Nép- köztársaság Kiváló Brigád­ja”, a Frankel Leó frontfej- tési brigád pedig a „Szakma Kiváló Brigádja” kitüntetést. Megragadom az alkalmat, hogy ezúton is gratuláljak a vállalat 20 ezer fős kollektí­vájának. Kérem, hogy az egész magyar szénbányászat jövőjéért folytassák tovább fejlesztő munkájukat — mondotta befejezésül a mi­niszterhelyettes. Oravec János emelik a téstelepen az elmúlt évben — kocánként — 20 hízóser­tést neveltek fel. Szépen fej­lődött a baromfiágazat is. A gazdaság 1971-ben még csak 17,3 millió tojást termelt. Ez a szám 1975-re már 38,4 millióra emelkedett. Az V. ötéves terv során még magasabbra emelik a mércét az állami gazdaság vezetői és dolgozói. A nö­vénytermesztésen belül cél a hozamok fokozása. Például cukorrépából . hektáronként 450, napraforgóból 22—24, őszi búzából 46—48 és ku­koricából 68—70 mázsás át­lagtermés elérése a feladat, A növénytermesztésben a tervek megvalósulásának a korszerű agrotechnika, a nagyhozamú vetőmagvak, a szakszerűen és fegyelmezet­ten végzett munka a biztosí­téka. Az állattenyésztésben mind a mennyiségi, mind a minő­ségi fejlesztés előtérbe ke­rül. A tehénállomány 627- ről 1100-ra, a baromfi törzs- állomány 160 ezerről 280 ezerre növekszik. A tejter­melésben is nagy ugrás vár­ható, hiszen a kitűzött cél: 4500 liter tehenenként. Ezt elsősorban úgy kívánják el­Á jó hírnév védelmében Az LKM acélöntődében készült szánöntvény méreteit ellenőrzi Hacsa László. Fotó: Szabados Gy. 1 lira kajszi — Ölven éve költöztem ide, de a fa már akkor is ter­mett. — A Gönc környéki ház udvarán gyakran hang­zik fel újból es újból a vi­rágba boruló százéves ba­rackfát köszöntő mondat. A Kossuth Termelőszövetkezet 200 hektáros kajsziültetvé­nyében viszont a fák nagy hányada 12-14 éves korában kipusztul. A gyümölcsös a termelő- szövetkezetnek évente 6 mil­lió forintos árbevételt bizto­sít. De csak akkor, ha a kö­tődés idején nincsenek fa­gyok, mert. a múlt évihez hasonló időjárás 5 milliós veszteséget jelent. Idén ked­vezett a tavasz a beporzás­nak, s így a jól „terméke­nyült” fákról 130 vagomnyi kajszitermést várnak. To­vábbra is gondot jelent az alanyok megválasztása, mert a megfigyelések szerint a fák életkorát ez dönti el. A jö­vőben ezért tartózkodnak a mirabollán alanyoktól, hi­szen hiába fejlődik gyorsab­ban a fa, ha legfeljebb 10— 15 évig terem. Az ötéves terv végéig 60 hektáron te­lepítenek majd kajszit, de már vörös szilvába oltják a fák termőrügyeit. A várható jó termésre elő­re felkészül a termelőszö­vetkezet. mércét érni, hogy a már meglevő állományt Holstein—Friz fajtával keresztezik. Növek­szik a jelenlegi 500-as ko­calétszám is 200 anyaállat­tal. Az V, ötéves terv végére csaknem megduplázódik a tojástermelés a szerencsiek „tojásgyárában”, mert a je­lenlegi 38.4 millió helyett öt év múlva már 70 millió tojást termelnek. Vígh Balázs igazgató sze­rint a tervek csak első hal­lásra tűnnek merésznek. Va­lamennyi célkitűzés reális, hiszen a gazdaság lehetősé­geinek. meglevő tartalékai­nak alapos felmérése után született. Hatékonyabb mun­ka, a munkaszervezés szín­vonalának javítása, a kor­szerűbb állattartás... és még sorolhatnánk azokat a befolyásoló tényezőket, ame­lyeknek megvalósítását, ki­aknázását a Szerencsi Álla­mi Gazdaságban célul tűz­ték. Tudják, csali ezek együttes alkalmazása és ha­tása eredményezi, hogy egyetlen elképzelésből, cél­kitűzésből sem lesz füstbe ment terv. (ha) Jegyzetfüzetemből A IV. ötéves terv első hónapjaiban, az új ötéves terv kéz. delén, sok számot és adatot használnak fel agitátoraink és propagandistáink az érveléshez, a bizonyításhoz és a viszonyításhoz. Ez rendjén való, hiszen a tudomány külön­böző ágainak gyors fejlődése lehetővé tette, hogy a népgaz­daság minden területéről szükség szerint álljanak rendelke­zésre a legfontosabb adatok csakúgy, mint a részletek, vagy az egyes tényeket közlő számok. Ily módon az agitációs és propagandamunka hatékonysága mindinkább növekszik. Gya­kori azonban, hogy az adatok ismertetése nem párosul érve­léssel, bizonyítással. A közelmúltban lezajlott, pártnapokon is előfordult, hogy az előadók számokkal „nyakon ütötte” hall­gatóságát, folyvást sorolta az értékesnél értékesebb számo­kat. de nem elemezte azok kölcsönös kapcsolatát, összefüggé­seit, pedig csak ez serkent gondolkodásra. Az adatok az elvégzendő munka irányjelzői. Ezeket elher­dálni, elpocsékolni nem szabad, önmagában például keveset mond, hogy a IV. ötéves tervben a munkások havi átlagbére 557 forinttal nőtt. Ennek a számnak több „mellékzöngéje” van. Az egyik: 1975. januárja és júliusa között — a korábbi év hasonló időszakához mérten — a lakosság pénzbevételei 11,3 százalékkal a tervezettnél — 8,5 százalékkal — jóval gyorsabban növekedtek. Különösen szembetűnően bővültek — 19,2 százalékkal — a pénzbeli társadalmi juttatások. Az em­lített hét hónapban 140,6 milliárd forint került kifizetésre a lakosság kezéhez, s ez az összeg akkora, mint 1969-ben az egész évi pénzbevétel. Azt vallja a hétköznapi bölcsesség, hogy senkitől nem szabad sajnálni a pénzt, ha megdolgozott érte. Ám azon nagyon is el lehet és kell töprengeni, hogy a jövedelmek ilyen gyors iramú gyarapodása közepette, miért nem hasonló iéptékü a hatékonyság javulása, az árukibocsá­tás és a szükségletek jobb összhangjának megteremtése? •Nem véletlenül állapítja meg a párt XI. kongresszusának a határozata: „A jövőben az életszínvonal emelkedésének azon tényezőit kell előtérbe helyezni, amelyek egyidejűleg szolgálják az anyagi jólétet és a gazdasági hatékonyságot.” Más szavakkal: mindenütt és mindenkinek, ha bérről és jö­vedelemnövekedésről dönt, azt kell alapul vennie, hogy a munka közösségi hasznossága arányban álljon a jövedelem­mel. A példából egyértelműen kitűnik, hogy a számokkal törté­nő érvelésnek megvannak a maga elvei. Felhasználásukra so­hasem lehet pontos receptet adni. De alapelvként kell elfo­gadni, hogy a számokat, tényeket nem szabad elszakítani h realitásoktól, következésképpen a számok nem az eredmé­nyek szépítésére, a hibák és negatív jelenségek eltakarására, hanem az igazság hirdetésére szolgálnak. Rí agy gondunk a szolgáltatás fejlesztése. Államunk a IV. HÍ ötéves tervben minden negyedik forintját erre a célra költötte. Minden negyedik forintot! Hasznos érv, jó érv a kezünkben, de csak akkor, ha hozzátesszük: hol, mikor, kik hogyan részesültek ezekből a forintokból. Íme: a tervidő. szak végéig összesen 1000 kisebb-nagyobb szolgáltató létesít­mény jött. létre. Ehhez az állami költségvetés 3 milliárd forint közvetlen és mintegy 2.5 milliárd forint közvetett támogatást nyújtott. Több szolgáltatódéban befejezéséhez közeledik a teljes országos hálózat kiépítése (elektromos háztartási beren­dezések javítása, személyi szolgáltatások, ruházat). Nagy az. előrelépés az autójavításban és a textiltisztításban. A terv­időszakban 185 autószerviz rekonstrukciója, illetve építése valósult meg; 8 új mosoda és 80 textiltisztító szalon épült az országban. De van minden negyedik forintnak egy másik fontos mu­tatója is. Történetesen az, hogy Budapesten csak 26, az or­szág többi részében 35 százalékkal nőtt a szolgáltatások tel­jesítményének az értéke. Helyes ez. a kiegyenlítésre mutató arány, hiszen a főváros még mindig kiugróan előkelő helyet foglal el a vidékkel szemben. S ok hasonló példát, lehetne még felsorolni. A jó agitátor a számok mellé felkutatja a példákat, mert politikánk helyességéről és teljességéről csak így tudja meggyőzni azokat, akiket szükséges. Az önmagában száraz adatok, rideg számok csak a hozzájuk tartozó megannyi összefüggés feltá­rásával jutnak emberközelbe, erősítik a hétköznapok mun­kájába veteti hitet és bizalmat Kőszegi Frigyes

Next

/
Oldalképek
Tartalom