Észak-Magyarország, 1976. május (32. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-25 / 122. szám

ESZAK-MAGYARORSZÁG 4 1976. május 23., keud A képernyő előtt Ismeretterjesztő televízió Az elmúlt hét tévéműsorában ismét találkozhattunk né- hánnyal a XVI. miskolci tévéfesztivál díjnyertes filmjeiből, ha éppen kedvünk volt nem ritlcán a késő éjszakai órákig a képernyők előtt maradni. Hogy is mondta valaki a mis­kolci fesztivál egyik vitájában? A kisfilmeket „rejtett idő­ben” sugározzák. Nos. ez a kései sugárzás látszólag ezt a megállapítást igazolná, ha a hét műsorában nem lett volna viszonylag igen sok az egyéb kisfilm. többségben ismeretter­jesztő jellegű adás. Kedden a Kisfilmek á nagyvilágból fő­műsoridőben két órán keresztül szolgálta ezt a célt. Szerdán az első műsorában, igaz „rejtett időben”, azaz korán, két ismeretterjesztő jellegű film, a második műsorban egy doku- mentumíilm, meg egy nagyobb hazai ismeretterjesztő soro­zat egyik darabja ismétlésben, ugyanakkor ugyanannak a filmnek Miskolcon díjat nyert darabja a másik csatornán. Csütörtökön a Születésünk titkai sorozat, a másik műsorban Zsigmondi Boris két művészeti kisfilmje. pénteken is két ilyen jellegű film, szombaton szintén kettő. Nem lehet hát panasz, kisfilm, ismeretterjesztés akadt bőven, s vem is min­dig ..rejtett időben". Sőt. bár ennek az ismeretterjesztéshez semmi köze, szombat esti főidőben újra futballmérkőzés vil­logott a képernyőn. A magyar—francia viadal bizonyára fontos és érdekes volt, de előző szombaton is hasonló mu­tatvány töltötte be főidőben a képernyőt, azelőtt három nap­pal szintén. Tíz nap alatt tehát háromszor. A futball iránti tömegérdeklődést nem tagadva, megkérdezendő: nem sok-e ez így? Egyáltalán a műsor arányainál nincsen-e valami el­tolódás? Mert például erről a hétről hiányzott a hazai tévé­film vagy tévéjáték. Külföldi akadt. * Mária és a paragrafus címmel láttuk az NDK tévéfilmjét, amely két részben azt a korszakot idézte elénk igen kemény vonásokkal, amikor a nagy gazdasági válság idején. 1930 körül mind erősebb lett Németországban a náci befolyás, a hatóságok támogatásával garázdálkodott az SA, a náci párt, illetve Hitler Adolf különhadserege, első terrorcsapata. Nőtt a munkanélküliség, a kommunista munkásokat erőszakos módon igyekeztek a közéletből kikapcsolni (akár úgy is, hogy jó messzire küldték el dolgozni), általában minden előrevetítette már egy eljövendő rettenetes korszak árnyait. A film sok alakja igen jellemző volt az adott korra, akár a bizonytalan egzisztenciából gyilkossá és SA-taggá lett ala­kot, akár a gátlástalan ügyvédet nézzük, vagy éppen a má­sik oldalon a kommunista népi ülnököt a bíróságon, vagy magát a főhőst, a kiszolgáltatott bolti eladó Máriát. Mégis, a történetbeli konfliktus a haladó és áruló fasiszta erők között, vagyis a születésszabályozás baloldali követelése és a nácik által ennek ürügyként felhasználása erőtlennek ér­ződött, s a film köztörvényi bűnügyi vonalát helyezte elő­térbe. * Közeledik az ünnepi könyvhét. A televízió — a hagyomá­nyoknak megfelelően — színes összeállításban hívta fel rá a figyelmet. A csepeli gyáróriás kapujába helyezett műsor viszonylag kevés értéket mutatott fel. A műsorvezető egyik­másik könyvről alig mondhatott többet a címénél, mert a választékból — úgy tűnik — mind főbb művet szeretett volna nézőközeibe hozni. Néhány mű bemutatása pór percre megfogott, de a nagy áradatban alig-alig figyelhettünk fel rá. A jó igyekezet némileg a visszájára fordult, valamivel .ke­vesebb talán több lett volna. A teljes prospektus bemutatása ■nem a televízió feladata. De az ünnepi könyvhét kínálatá­ban mindenképpen több lehetőség volt. mint amennyi a pénteki televíziós ajánlásban megvalósult. * Ki tud többet a Szovjetunióról? címmel kétrészes vetél­kedőt láthattunk. Mintegy negyvenezer diák közül került ki a három vetélkedő csapat, hogy a Szovjetunió című folyó­iratból szerzett ismereteivel tegyen bizonyságot a Szovjet­unió ismeretéről. Természetes, hogy az ilyenfajta vetélkedés nem hozhat látványos szórakozást, de érdekességgel, isme­retanyagokkal bőven szolgált, jól felkészült fiatalokat ismer­hettünk meg, s igazán sajnáltuk, hogy az első nap után az egyik csapattól búcsúzni kellett, meg hogy — a vetélkedők 1 rendjéből adódóan — a fődíjat nem lehetett megosztani. Igaza volt az egyik versenyzőnek — a zsűri elnöke is idézte —: e vetélkedő során mindenki többet tudott meg a Szovjet­unióról. És ez volt a verseny értéke. Benedek Miklós Az Április 4. Gépipari Művek felvesz a miskolci Lenin Kohászati Művek és a Borsodi Hő- ’->mü szerelési munkahelyekre: — csőszerelő, lakatos, hegesztő szakmunkásokat. — betanított és segédmunkásokat. Jelentkezés: Április 4. Gépipari Művek szerelési kirendeltsége Lenin Kohászati Művek új fűtőmű építkezés (Tatár utca) Amászta János föszerelönél Borsodi Hőerőmű Gócza György föszerelönél. Nemzetközi tudományos konferencia Sárospatakon Köpeczi Béla akadémikus, az MTA főtitkár-helyettese tartott vitaindító előadási A Rákóczi-szabadságharc és Európa címmel (Folytatás az 1. oldalról) mányos Akadémia főtitkár- helyettese, Rottler Ferenc, az MSZMP KB munkatársa, Kardos József, az Oktatási Minisztérium főosztály veze­tője, dr. Ladányi József, a Borsod megyei Tanács elnö­ke, Amriskó Gusztáv, a Bor­sod megyei Pártbizottság osztályvezetője, Varga Gá- borné, a megyei tanács el­nökhelyettese, Molnár And-' rás, a Sárospataki városi Pártbizottság első titkára, Tóth József, Sárospatak vá­ros tanácselnöke. Hopp La­jos, a Rákóczi Emlékbizott­ság titkára, valamint a me­gye párt-, állami és tár­sadalmi életének több kép­viselője. A tudományos kon. ferencián részt vesznek a térsmúzeumok vezetői is. Sinkovics István, a Magyar Történelmi Társulat aleln ö- ke nyitotta meg a nemzet­közi tudományos konferent ciát. Megnyitójában többek között szólt a korabeli ma­gyarországi történelmi álla­potokról, az újra egyesített ország helyzetéről, a rendek és a Habsburg-ház kapcso­latáról." Szólt arról, hogy mi. lyen hagyományokat „örö­költ” II. Rákóczi Ferenc, aki később így „összegezte” tö­rekvéseit: „Minden cseleke­detem célja kizárólag a sza­badság szeretete volt... nem koronát akartam szerezni, hanem a vágy élt bennem, hogy eleget tegyek köteles­ségemnek hazám iránt...” De a Rákóczi-szabadsághar- cot is csak akkor értékelhet­jük igazán, ha a küzdelmét európai keretek között vizs­gáljuk, s erre vállalkozott ez a konferencia. A Rákóczi-szabadságharc történelmi jelentőségéről szólt dr. Ladányi József, Borsod megye Tanácsának elnöke is, aki üdvözölte felszólalásában a konferencia résztvevőit. A tudományos ülésszak első napján tartotta meg előadá­sát Köpeczi Béla, a Magyar Tudományos Akadémia főtit­kár-helyettese is, A Rákóczi- szabadságharc és Európa címmel. A tegnapi napon, az előadáshoz kapcsolódva ki­lenc korreferátum hangzott el, amelyeket szovjet, fran­cia, lengyel, török, román és cseh kutatók tartottak. Tegnap került sor a fel­újított és újrarendezett Rá- kóczi-vár kiállításainak meg­nyitására is. Fülep Ferenc, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója adta át az ér­deklődőknek 'a Rákóczi-vár gazdagon berendezett terme­it. A hagyományos — fel­újított — várbeli kiállítás mellett többek között a Rá- kóczi-család tagjainak port­réit, — más múzeumok tu­lajdonát képezik a festmé­nyek, — és a jubileum al­kalmából meghirdetett kép­zőművészeti pályázatra, va­lamint a Képzőművészeti Fő­iskola pályázatára beérkezett legjobb munkákat láthatják a látogatók. A nemzetközi tudományos konferencia rész­vevői tegnap délután meg­koszorúzták Rákóczi .szob­rát is. A mai napon R. Várkonyi Ágnes, a Történettudományi Intézet osztályvezetője tart előadást Habsburg-abszolu. tizmus és független Magyar- ország címmel, majd tizen­hat korreferátum hangzik el. amelyben legújabb kutatási eredményeikről számolnak be a résztvevők. cs. a. Dr. Lékai László beiktatása VI. Pál pápa hétfőre össze­hívta a bíborosi testületet, majd a vatikáni palotában ünnepélyes szertartás kere­tében beiktatta a 19 újonnan kinevezett bíborost, köztük dr. Lékai László esztergomi érseket, a magyar katolikus püspöki kar elnökét. A szer­tartáson — eleget téve a Va­tikán meghívásának — jelen volt Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hiva­tal elnöke és Palotás Rezső, a Magyar Népköztársaság római nagykövete. Az igrici „Iris” Mezőgazdasági Szakszövetkezet köz­gyűlése a szakszövetkezetei 1976. április hó 2. napjával kezdődően FELSZÁMOLJA / A felszámoló bizottság felhívja az érdekeltek figyel­mét arra, hogy amennyiben a hirdetmény megjelenése után 30 napon belül a követeléseiket együtt nem je­lentik be. az igény érvényesítését a felszámolásból ki­zárja. Cím: ,,Iris” Mg. Szakszövetkezet, Igrici, Kossuth L. utca 9. szám. • « Oregmama Tisztára sikált a kis szoba. Öreg bútoraira rásüt a dél­utáni nap fénye. Keményre paskolt párnák közt ül az ágyon Molnár néni, született Kiss Erzsébet: — Jaj, hogy ágyban talál­nak ... Azóta fekszem csak, hogy elestem. Járkáltam az udvaron, és megszédültem. Most meg nyomom itt az ágyat. — Utoljára akkor volt be­teg az édesanyám, mikor a századik évét töltötte. Ráej­tette a szenet a lábára. En­nek is már három éve. — Az asszony megsimítja a há­lókabátot Molnár nénin. — Bizony, százhárom éves lesz a mama októberben ... Itt született, Alsóvadászon. Szolgálgatott a környéken, napszámba jártak az urával. Vitték a gyerekeket is, aztán megint csak itt telepedtek meg. Molnár néni elsorolja a családot, tudja apraját-nagy- ját: tizennégy unoka, húsz dédunoka, meg a három ük­unoka. Tavaly nég a búcsú­ba is elvitték, Ongára. Ki­lencvenéves volt, amikor Pesten járt. Ma is meséli, mit látott. A születésnapra mennyi virágot kapott!... Az iskolások is hoztak csokrot. A virágot nagyon szereti, mindig nézi a kiskertben, ki- virítottak-e már. — Fiatal koromban — me- _ séli lassan, — mikor a nap felkelt, már a föld végén áll­tunk. Ha egy nap gordon.yoz- tunk, kaptunk érte húsz kraj­cárt. Látom, én a mai fiata­lok nincsenek már hajnaltól estig a tarlón. Van már gép. Kerül kenyérre való is min­dig, nem úgy, mint régen. A családtagok azt mond­ják, Molnár néni nagyon sze­reti a társaságot. Nem íá- rasztja a beszéd, olykor még tréfálkozni is szokott. Érdekli minden, ami a faluban tör­ténik: ki ment férjhez, kinek született kisbabája. Eljönnek a barátnők, köztük Julcsa néni is, aki szintén túl van már a nyolcvanon. A tereié­re a mai fiatalokról folyik: tetszik az öreg néniknek a mostani divat, men nem tál rövid a szoknia. Öregmama reggel korán kel. Puha abált szalonnát eszik, jólesik rá egy nyelet borocs­ka. Az erőt ad neki. Kiül a napra, szundikál egy kicsit. Babot is tisztít, de legtöbb­ször csak eljátszogat a zizegő héjával. Azt mondja, olyan ő már, mint a gyerek. A té­vében is az esti mesét sze­reti. — Az emlékezőtehetségem még megvan, lekopogom. Em­lékszem az első kerékpárra is a faluban. Nagy csoda volt az akkor! Kiálltunk az útra, úgy néztük. Szaladt az ember a keréken, a lába meg nem érte a földet. Most meg vén- ségemre még autóban is ül­tem. Amikor Molnár néni ki- lencvenhét éves volt, nagyon megijedt a család: olyan be­teg lett, hogy kórházba kel­lett vinni. Meg is operálták. Pityergett szegényke, hogy mi lesz most ővele. Aztán egy­kettőre meggyógyult, tíz nap se telt bele, már otthon volt. Azt mondták az orvosok, ilyen erős szív kellene min­denkinek, mint amilyen neki van. Mondogatja sokszor, hogy ő még fiatal, csak három éves. Mindössze azt a százat kell hozzáadni. De még ma is elsorolja azokat a verseket, amelyeket az iskolában ta­nult! — Nem igaz gyerekeim, hogy az él soká, akinek jól megy sora. Én egész életem­ben dolgoztam, mégis itt va­gyok. Gyógyszert se szedek. — Molnár néni kedves, csu- paránc arca mosolyra húzó­dik —. de a cukorkát, azt szeretem. Mikes Mária A Kiváló Áruk Fóruma a gyártók és a forgalmazók ré­szére a Szegedi Centenáriumi Ipari Vásár alkalmából meghirdeti « DÉL-MAGYARORSZÁGI PÁLYÁZATÁT a minősítő jel odaítélésére.­Jelentkezni lehet bármely szakágazatban előállított fogyasztási cikkel. A kiválasztott termékek mintáit 1976. június 2-ig kér­jük (a kitöltött nevezési lapokkal együtt) a KÄF tit­kárságához (1075 Budapest VII., Holló u. 2. Telefon: 210-010) és egyidejűleg a KERMI-hez a szükséges vizs­gálatokra beküldeni. A „kiváló” minősítést nyert termékeket 1976. július 23-a és augusztus 8-a között mutatjuk be Szegeden, a Centenáriumi Ipari Vásáron, önálló pavilonunkban. Felhívjuk a figyelmet, hogy a nevezni szándékozók további felvilágosításért feltétlenül keressék meg a KÁF titkárságot, levélben, vagy telefonon. KIVÁÚÓ ÁRUK FÓRUMA TITKÁRSÁGA EGYES BÚTOROK 1976. május 26-tól június 19-ig 20"/o-os árengedménnyel i vásárolhatók meg. \ Miskolcon a Domus Lakberendezési Áruházban, Putnokon. Kazincbarcikán, Ózdon, Szerencsen, Sátoraljaújhelyen, valamint Lcninvárosban levő BIK bútorboltjaiban. / )

Next

/
Oldalképek
Tartalom