Észak-Magyarország, 1976. május (32. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-22 / 120. szám

1976. má;us 22., szombat ÉSZAK-MAGYAROR5ZAG 3 ERDEI KA VE A MUNKAHELY, mint egy táborhely. Hegynek fel, sáros, köves, olyan gonosz álon lehet megközelíteni, hogy megsínyli gép. ember egyaránt. Ahol annyira ki­szélesedik a völgy, hogy két- háro'm jármű is elfér egy­más mellett, ott dolgozik a nehézgépes komplexbrigád. Lévaiék, ahogy egyszerűen emlegetik őket a Borsodi Erdő- és Fafeldolgozó Gaz­daságnál. A meredek hegy­oldalon vijjognak a motorfű­részei;; döntik, tisztítják, da. rabolják a fát. Lent' nehéz tehergépkocsik, daruk dol­goznak. Karéjukban közé­pütt áll négy kerekén a la­kókocsi. melynek vékony ké­ményéből egyenesen száll a füst. mintha a napsugár szippantaná fel. Gujnicsizmás, kötényes. kendös asszonyt látok a föld­re döntött bükkfák között. Vízhordónak. takarítónak gondolná az ember, hiszen ez a munka, az erdei élettel együttjáró sok nehézség nem éppen nőnek való elfoglalt­ság, Csak később tudóin meg. hogy Gizi néni. Fodor Józsel'- né a brigád teljes értékű tag­ja. Beosztása: hossztoló. A lakókocsit, ahol beszél­getni megpihenünk, tulaj­donképpen nem lakják. Csak. melegednek. meghúzódnak benne az emberek, ha kint csip a fagy. ha zúg a «szél, vagy ha esik .az eső. Ez egy­ben a ruhatáruk, a konyhá­juk, az étkezőjük, a spájzuk. Ez a lakókocsi a brigád amo­lyan mozgó szociális létesít­ménye. Hasznosságát dicsé­rik a brigád tagjai. — Van már egynéhány be­lőle — mondja Gizi néni —, de tulajdonképpen minden fakitermelő brigádot el kel­A munkahely lene ilyennel látni, mert a róluk való ilyetén fajta gon­doskodás egyelőre csak így lehetséges. Kávéfőző gépel Vesz elő és belekészíti a vizet, a kávét annak rendje-módja sze. - rillt, mintha otthon tenné, a saját konyhájában. Aztán előkészíti a poharakat, a kis. kanahrkat és a mokkacukrot a viaszosvászonnal beborí­tott asztalon. S míg fő a kávé arra kérem, beszéljen a mun­kájáról. — Hossztolónak lenni ran­got jelent — mondja Gizi néni. — A kidóntött fa leg­nagyobb értéket képviselő választékok szerinti kiméré­se a dolgunk. A válaszléko- lásról úgy beszélnek, mint a lakitermelés legfontosabb és legfelelősségteljesebb műve­letéről, mert a több évtized alatt megtermett fátörhég ér­tékének nagy része mehet veszendőbe percek alatt, ha a hossztoló nem ismeri jól a szakmáját, vagy lelkiismeret. len. A jó választékoláshoz sok mindent kell tudni. Fel­tétlenül szükséges a fa tulaj­donságai a fahibák, az ér­vényben levő szabványok pontos ismerete. Emellett jó ha van bőséges tapasztalat. Es én még azt is merném mondani, hogy bizonyos ér­zékre és adottságra is szük­ség van. Az asztali tűzhelyen fő a kávé. lassan meg is csordul. Gizi néni épphogy csak odapislant. aztán folytatja: — Nagyon jól tudom, hogy a népgazdaság sok fát hoz be külföldről. Sok függ tő­lünk, ( hossztolóktól. hogy mennyi pénzért kell külföld, ről fát vásárolni. A hosszlo- lóknak is. és elsősorban ne­kik kell elkövetni mindent, hogy a kitermelt faanyagot a leggazdaságosabban hasz­náljuk fél. Ez fontos a mi vállalatunk, a gazdaság szem­pontjából is, hiszen így' lesz több a nyereség és vastagabb a mi borítékunk is. A gőzt fújó kávéfőző gépet félretolja és kimeri nekünk az odakészített poharakba a kávét. Szívesen kínál, de ő nem iszik. Kavargatjuk a ká­véban a cukrot és közben hallgatjuk: — A választékoláskor gon­dosan meg kell vizsgálni a földön fekvő törzset. Ilyenkor az ember már látja a fában a mennyiségi és a minőségi adottságokat. Fel kell fedez­ni a fahibákat, a görbesége. ket. Arra is gondolnunk kell. hogy a fa beteg részeit mi­képpen ejtsük ki. Kortyolgatjuk a kávét, szívjuk a cigarettát. Az jár az eszemben, hogy Gizi néni­vel már valahol és sehol, és sok helyen találkoztam. Gyárban és gyárakban, bolt­ban és boltokban, kórházban és kórházakban, a gépek, a pult és a műtőasztal mellett. Szerencsére, szerencsénkre (!) Sok ilyen Gizi néni, sok ilyen Gizi nénink van. Akik gye­reknevelés. háztartás, sokszor háztáji mellett is szakmát tanultak, vagy tanulnak, akik dolgoznak. egyformán jól otthon és munkahelyükön. — TUDJÁK — néz ránk — a mi munkánkban az a legnehezebb, hogy a válasz­tékolásra merev előírást adni nem lehet, mert minden fa külön problémái jelent... Egyébként, egészségükre kí­vánom a kávét! Gizi néni egyik keze az asztal viaszosvászonnal ta­kart lapján fekszik. Jobb mutatóujja hegyében jókora szálka látszik. Egy kis szi­lánk abból a rengeteg -fából, amellyel dolgoznak. Munka közben bújhatott a bőre alá. Oravec János ydii^s termék A TVK sikere a BNV-n A Tiszai Vegyikombinát festékgyára az utóbbi időben számos új termékkel jelent meg a piacon. Szakemberei a gyártmányfejlesztés során a korszerűségen kívül arra törekedtek, hogy az új áru előállításával lehetőleg men­tesítsék a népgazdaságot a tőkés behozataltól. Munká­juk sikerét bizonyítja a most elnyert > BNV-nagydíj is, amelyet a TIPOX nevű epo- xi műgyanta termékcsalád gyártásáért ítéltek oda a Ti­szai Vegyikombinátnak. A kiállításon is Bemutatott termékcsalád —, amelynek tagjai között kitűnő ragasz­tóanyagokat, szigetelőket, korrózióvédő bevonatokat ta­lálunk — sokéves munka eredménye.' A nagydíjas ter­mék jelentőségét, s főbb tu­lajdonságait Doktor Károly, a festékgyár vezetője az alábbiakban foglalta össze: — Az elmúlt két évtized­ben a hazai piacon rohamo­san nőtt a kereslet a mű­szakilag rendkívül korszerű­nek tartott epoxi műgyan­ták. valamint az epoxi mű­gyantaalapú festékipari ter­mékek iránt. Ez azt vonla maga után. hogy az említett ■gyanlaféleségekböl mind na­gyobb mennyiséget kellett a nyugati piacokon beszerez­ni. Av gyár műszaki kollektí­vája éppen ezért elhatároz­ta, hogy megteremti az epo­xi műgyantagyárlás feltéte­leit. A Műanyagipari Kuta­tó Intézettel kialakult kuta­tási együttműködés és agyá­ron belül folyó fejlesztés eredményeképpen sikerült megvalósítanunk ezeket az elképzeléseket. Az általuk kikísérletezett epoxi mű­gyanták minősége minden tekintetben megfelel a nem­zetközi színvonalnak. — Az új termék gyártá­sával elértük — folytatta a gyárvezető —, hogy a tőkés import helyett magyar epoxi ■ műgyantákból is kj tudjuk elégíteni a hazai igényeket, amely jelentős devizameg­takarítást eredményez. Más­részről, fennáll annak a le­hetősége. hogy a szóban for­gó termékből tőkés exportra is tudunk gyártani bizonyos mennyiséget. — Az epoxi műgyanták legnagyobb felhasználója a lakk- és festékipar, hiszen ebből készítjük . a korrózió- gátló ipari festékeket, a kü­lönböző kitteket, ragasztó­szereket, élelmiszeripari lak­kokat. s be^onóanyagokat. Mindinkább elterjed az epo­xi műgyanta alkalmazása az épíiöioarban is. ahol padló- burkolatok készítésére és ha­barcsok javítására használ­ják. A TIPOX műgyanták­ból és az ezekből gyártott festékipari termékekből az idén mintegy 5—800 tonnái hozunk forgalomba, amely­nek értéke meghaladja a/ őt) millió forintot. Az V. öt­éves terv végére a nagydí­jas termékcsalódból várható­an évi 2 ezer tonnát állí­tunk elő. A kiállításon megtekinthe­tő még a kombinát számos festékipari terméke. Többi között a TI VELIN bútorlakk, a NITRAP1D bútorzománc és a T1VEL1N parkettalakk, amelyeket vásári díjjal tün­tettek ki. Elsősorban azért, mert segítették a hazai ía- és bútoripari rekonstrukció sikeres megvalósítását. Mint megtudtuk, ezekre a termé­kekre elsőként a Szék- és Kárpitosipari Vállalat jelen­tette be igényét még ? 973- ban. Azóta több más gyár, közte a győri Cardó Butor- gyár. a Budapesti Bútoripari Vállalat, a Balassagyarmati Ipoly Bútorgyár is bevezette a fényes, matt és selyemfé­nyű TI VELIN bútorlakk és a 12 színben gyártott NIT- UAPID bútorzománc alkal­mazását. Ezek a festékipari termékek ugyanis rendkívül alkalmasak a, korszerű, nagyüzemi bútor- és l'alak- kozási módszerei; meghono­sítására. A szakemberek szerint a TI VELIN parkettalakk ' kikí­sérletezése jelentős azért is. mert megvan a remény arra. hogy belátható időn beiül megszüntethetik az eddig Dá­niától vásárolt ugyanilyen termék behozatalát. Minden­esetre a Somogyi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság Bar­csi Parkettagyárában kísér­letek folynak az. új parket­talakk bevezetéséről. L. L. inofe Meliorációs munkálatok folynak az ötéves rendezési terv keretében a prügyi Ti- szamente Termelőszövetke­zetben. A szántóterület nagy része alatt kis melységben vízzáró réteg húzódik, s Így egy zivatar elegendő ahhoz, hogy a felszín „elbelvizesed- jeiv’. A munka célja: alta- lajlazitó alkalmazó iával a vízzáró réteget áttörni. n megnövekedett gazdasági feladataink minden szintű fii vezető számára parancsolóan írjál; elő a munkafegye. ■* lem szilárdítását, a vállalati és üzemi rend szigorú be­tartását. Ezek nélkül aligha lehet egy lépést is előre jutni a kijelölt úton az. előliünk álló megnövekedett feladatok meg­oldása felé. Kétségtelen, vannak olyanok, akiknek nem tet­szik a határozottság, a szigor, a fegyelem és a mulasztáso­kért történő felelősségre vonós. Nem mindenki ujjong azért, hogy a jövőben keményebben kell dolgoznia, és jobban oda kell figyelni a feladatokra, a napi munka elvégzésére. Külö­nösen nem tetszik ez azoknak, akik — ahogy mondani szok­ták — eddig sem túlságosan szaggatták az istrángot; akik eddig is a dolgok könnyebb oldalát nézték; akik természe­tüknél fogva úgy álltak a munkához, hogy mások is hozzá­férjenek. Szerencsére, nem sokan vannak ilyenek. Nem is lehetnek, hiszen az elmúlt évek eredményei egyértelműen azt igazolják, hogy dolgozó népünk túlnyomó többsége tisz­tességesen és becsületesen helytállt, szorgalmasan dolgozott, elvégezte a rábízott feladatokat. Munkájuk az élet minden területén kiváló eredményeket -szült. Hogy erről az elenyészően, szinte százalékokban is alig ki­fejezhető rétegről mégis miért szólok ? Egyszerűen azért, meri hangoskodásukkal, demagógiájukkal, intrikájukkal mérgezik « légkört, rontják a munkahelyi közérzetet, bomlasztják a rendet a fegyelmet. Öl; azok, akik elsőnek léptek fel a fegyelem szigorítása, az elavult normál; rendezése ellen. És nem riad­nak vissza adott esetben a vezetők és a tisztességes munkások rágalmazásától sem. A z egyik üzemünkben a vezetők az év elején nagyon ha­tározott intézkedéseket foganatosítottak a lazaságok, a lógások, a fegyelmezetlenségek megszüntetése érde­kében. Szigorúan felléptek a gyáron belüli zugitalozás ellen, felelősségre vontál; a rendszeres elkésőket, a lődörgőket, a csellengőket, a lógósokat. Az igazolatlan mulasztóktól a kol- • lektív szerződés értelmében több zsebbe vágó kedvezményt megvontak. Ezt a becsületes munkások megértéssel fogad Iák. A lazaságok megszüntetésével, a fegyelem megszilárdí­tásával teljes mértékben egyetértettek, a vezetőket ebben * törekvéseikben a legmesszebbmenőkig támogatták. Á fegyél mezetlenkedők, a notórius munkakerülők ezt látván, azonnal ellenakcióba kezdtek. Először az üzemen belül kezdték a ve­zetőket intrikálni, rágalmazni és lejáratni. Különböző ko holt vádakat terjesztettek róluk. Egyszóval kikezdték be csületüket. tekintélyüket, emberségüket. Amikor látták. hogy demagógiájuk eredménytelen marad és a becsületes dolgozók elhatárolják magukat tőlük, újabb taktikához folyamodtak A rágalmazást, a lejáratást, az intrikát a gyárkapun kívülre vitték. Névtelen levelekkel árasztották el a különböző párt-, állami és társadalmi szervek vezetőit. A vizsgálat azonban egyértelműen bizonyította, hogy hazug rágalmazásról van szó. És hogy a névtelen levélírók lényegében vezetőellenes- ségükkel, a fegyelemnek, a szigornak üzentek hadat. Lelep­lezésük jótékonyan hatott az egész gyár kollektívájának munkájára, a munkahelyi légkör tiszta levegőjének megte­remtésére. Egyik: mezőgazdasági üzemünkben éveken ál kizárólag csupa jót mondtak és írtak a szövetkezet elnökéről. Aztán egyik napról a másikra megváltozott a pozitív vélemény, a dicséről; egy része pálforduláson ment át. Szidalmazni, becs­mérelni kezdték az elnököt. Az ok egyszerűen az, hogy egy vizsgálat felfedte: több középszintű vezető jogtalanul élve/ olyan kedvezményeket, anyagi- és természetbeni juttatásokat, ami szöges elleniéiben van a fennálló rendelkezésekkel és. a szabályokkal. Mindezt éveken keresztül, úgymond, szinte tradicionálisan vindikálták maguknak. S ezzel megkárosí tolták a közös vagyont és megrövidítették a szövetkezeti ta­gokat is. A jogtalan kedvezmény megvonása után azonnal be. jelentő levelek érkeztek a járási és a megyei szervekhez a tsz-elnök állítólagos korrupt-súgóra. Pedig csupán arról volt szó, hogy az elnök, ha késve is de egyértelműen érvényt kí­vánt szerezni a fennálló rendelkezéseknek, és törvényeknek Ez jó pár embernek nem tetszett, ezért szövetkeztek az el­nök ellen. Vádaskodásuk természetesen kudarcot vallott és azóta ebben a közös gazdaságban is jó hangulatról, lendületes 'munkáról és fejlődésről lehet számot adni. F urcsa dolgok ezek. Távol esnek szocialista társadal­munk moráljától, erkölcsi normáitól, de még léteznek, vannak, éppen ezért következetes szigorral a leghatá­rozottabban harcolni kell ellenük. Nem lehet engedni, hogy a fegyelmet, a rendet szerető és betartó vezetők a rendbon­tók céltáblái lehessenek. W. L. A December L Drótmüvcl; liorgnnyzőiizcincbrii Fotó: Lacz#

Next

/
Oldalképek
Tartalom