Észak-Magyarország, 1976. május (32. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-21 / 119. szám

l&Fú, mdjm 21 .r péntek ESZÄKrMAGVARORSZÄG 3 KI GONDOLNA, hogy me­gyénkben másod [Dercénk ént 3 köbméter víz szükségelte­tik a lakosság igényeinek ki­elégítésére, 45 köbméter az iparnak, 1 köbméter a bá­nyászatnak, 12 köbméter a mezőgazdaságnak. Tehát összesen másodper­cenként öl köbméter a me­gye jelenlegi összes vízigé­nye. Ugyanakkor, mint azt Stéján Márton, az Észak-ma. gyarországi Vízügyi Igazga­tóság igazgatóhelyettesének tájékoztatójából megtudtuk, a rendelkezésünkre álló víz­készlet — a bányavizeket, a vízvisszavezetéseket és a tá­rozókat is figyelembe véve — 32,5 köbméter másodper­cenként. A Sajó völgyében ugyanis többszöri vízhaszná­lat van. A vízkészletek ki­használtsága megyénkben 95 százalékos, de egyes terüle­teken, például a Sajó víz­gyűjtőjén 99 százalékos. A vízkészletek pótlására — amint azt az igazgatóhe­lyettes elmondotta — nagy­arányú tározasi program va­lósul meg. Megyénkben 196(1- jg egyetlen víztározó volt, a Hámori tó. A víztározók száma jelenleg 8, térfogatuk meghaladja a 20 millió köb­métert. A vízigények kielé­gítésé továbbra is csak je­lentős tározóépítéssel, a fel­szín alatti vízivészietek fo­kozott igénybevételével, újabb vízátvezetések megva­lósításával, a kiskörei víztá­rozó további hasznosításával, a vízkészletek minőségének jelentős javításával es a meg­levő készletek fokozott meg­óvásával lehetséges. Az ötö­dik ötéves terv során meg kell építeni, illetve építésre elő kell készíteni a mezőkö­vesdi, a bükkábrányi, a' Sze- rencs-völgyi, a makkoshoty- kai, a monoki, a telkibányai és a hidasnémeti víztározó­kat. összesen több mint 28 millió köbméter térfogat- nagyságban. Borsod megye lakosságá­nak vízellátása 19G0-ig igen lassan, azt követően — a megelőző időszakhoz viszo­nyítva — igen nagy ütem­ben és mértékben fejlődött. A megye lakosságának víz- ellátottsági aránya 1950-ben csak 10 százalékos volt, ez 1975-re 53 százalékra növe­kedett. Ez azt jelenti, hogy a 800 ezer lakosból -113 ezer részesül jó minőségű ve­zetékes vízellátásban. A köz­ségekben az arány azonban nem éri el a 40 százalékot. Ilyen értelemben a nagyará­nyú és mértékű növekedés ellenére is jelentős az elma­radottság az országos GO százalékos vízellátottsághoz képest. Az ötödik ötéves tervben Borsod megyében a vizellá- totlsági szintet 62—83 szá­zalékra tervezik megvalósí­tani. Ezen belül a községek lakosságának a vizellátottsá- ga 50 százalékos lesz. A ko­rábbi elmaradottság az or­szágos átlaghoz viszonyítva tulajdonképpen akkor is megmarad, hiszen az , ország' lakosságának 70 százaléka részesül majd az ötödik öt­éves terv végére jó minősé­gű vezetékes vízellátásban. A FALUSI LAKOSSÁG alacsony ellátottsági szintjén túl nagy gondot okoz a vá­rosok, elsősorban Miskolc gyakran megismétlődő és vi­szonylag hosszan tartó víz­hiánya. A vízhiány felszá­molására az ötödik ötéves terv időszakában a Miskolc keleti csúcsvizmű első üte­mének teljes kapacitással történő üzembe helyezésén túl sor kerül a második ütem napi 15 ezer köbméteres egy­ségének. valamint a ludi víz­mű 20 ezer köbméteres ka­pacitású első egységének üzembeállítására. Ezzel pár­huzamosan a Garadna-for- rás karszttározóvá való át­alakításával további 5—8 ezer köbméter nagyságú gra­vitációs vízpótlást kívánnak naponta biztosítani. A. víz­termelő kapacitás ilyen mér­vű növelése mellett sem szüntethető meg teljes mér­tékben a vízhiány Miskolc egyes területeim mindaddig, míg a fővezeték-hálózat általános rekonstrukciójára és a tározómedencék nagy­mértékű fejlesztésére sor nem kerül. A vízigények, kielégítése új, víztározók építését, illetve előkészítését követeli meg. Mezőkövesden a Szihalom tér­ségében most folyó kutatás alapján épül majd meg az úgynevezett Eger déli vízmű, amely a bükkaljai községek vízellátását és a Délborsodi Regionális Vízmű vízpótlását is szolgálja. Az ózdi, put ne­ki és kazincbarcikai mun­kás- és bányászlakás-epité- sek közmüháttere csak a Borsodi Regionális Vízmű folyamatos fejlesztése esetén teremthető meg. Ennek a vízműnek a kapacitása már most közel 100 százalékig kihasznált, ezért az említett térségekben az állami cél- csoportos lakásépítések csak akkor valósíthatók meg. ha az ötödik ötéves terv idősza­kában a vízmű víztermelő kapacitását a lázbérci térség­ben naponta hatezer, a bor- sodsziraki térségben négy­ezer, a szalonnái térségben kétezer és esetleg a mucso- nyi térségben hatezer, tehát összesen 12—18 ezer köbmé­terrel növelik. Ez azért is szükséges, hogy erről a víz­műről Miskolc az elkövet­kezendő időszakban is, kap­hasson naponta 8—10 ezer köbméter vízmennyiséget. A NEGYEDIK ötéves terv­ben 27 községben, összesen 216 millió forintos költség­gel megépültek a törpevíz­müvek. Jelenleg 18 község­ben van folyamatban ilyen irányú beruházás kivitelezé­sé. Ezeken kívül az ötödik ötéves tervben összesen 310 millió forint értékben épül meg törpevízmü Tiszatarján- ban, Maijában, Hercegkúton, Bekecsen, Legj’esbényén, Ri­esen, Semjénben, Láeacsé- kén, Dámócon, Zemplén- agárdon, Révleánvváron, Bodrogkesztúron, Hollóházán, Kisrozvágyban és Nagyroz- vágyban. Az ötödik ötéves tervben a lakosság vízellá­tását szolgáló közműfejlesz­tési' célokra több mint 1,5 milliárd forintot irányoztak elő Borsod megyében. Ez az anyagi lehetőség elegendő a kitűzött célok elérésére. Oravec János Félidőnél tart a TVK műtrágyagyárának nagyjavítása A TVK 12 éve üzemelő műtrágyagyárában már több mint 19 napja végzik meg­szakítás nélkül az ez évre ütemezett nagyjavítást, ame­lyet a tervek szerint június első napjaiban fejeznek be a karbantartók. Nem is olyan régen ez a munka rriindösz- sze két hetet vett igénybe, most viszont kerek egy hó­napig tart. Hogy miért ilyen hosszú ideig? Az évek során — a nagj’ igénybevétel miatt — meg­gyorsult a berendezések ter­mészetes elhasználódásának folyamata, egyre többször kellett egy-egv fontos be­rendezést leállítani, illetve megjavítani, hogy ezáltal al­kalmassá tegyék a folyama­tos termelésre. Ezért, a kom­binát igazgatósága úgy dön­tött, hogy az idén négy he­tet [ordítanak a műtrágya- gyár nagyjavítására. Tüze­tesen átvizsgálnak minden egyes gépet és berendezést, amelynek működésében va­lamilyen rendellenességet észleltek. A TVK-ban kezdettől fog­va nagy jelentőséget tulaj­donítanak a karbantartás­nak. Tisztában vannak ugyan­is azzal, hogy csak kifogás­talanul üzemelő, műszakilag jó állapotban levő berende­zésekkel lehet a termelést növelni. De legalább ennyire fontos szempontnak tekintik, hogy a gyár dolgozói — akik a gépeket kezelik, illetve irá­nyítják —, a lehelő legna­gyobb biztonságban végez­zék munkájukat. Bizonyíték erre, hogy még jóval a nagy­javítás előtt elvégezték a szükséges szerkezeti vizsgá­latokat az egyes berendezé­seken, a kombinát biztonság- technikai műszaki felügyele­ti osztálj'a pedig külön prog­ramban rögzítette a felada­tokat. — Ez a harmadik eszten­dő, amikor számítógépek ál­tal kidolgozott hálódiagram alapján történik a mütrágya- gyár éves nagyjavítása — mondta Slickl László, a kar­bantartó gyáregység vezető­je. — Az Építésgazdasági és Szervezési Intézet miskolci tagozata — amely ezúttal is segítségünkre volt a hálóterv kidolgozásában —, és a TVK között kialakult ,ió munka- kapcsolat megfelelő biztosi­lékul szolgálhat arra, hogy a gépek által programozott javítási, karbantartási mun­kákat határidőre és jó mi­nőségben elvégezzük. A nagy- leállás 12. napján elmond­hatom, hogy minden a ter­vek szerint halad. — Erre a négy -hétre igen .nagy erőket vonlunk össze a múlrágj'ag.yárban — újságol­ta a gyárvezető. — A TVK fenntartással, karbantartás­sal foglalkozó apparátusából mintegy 700 szakember dol­gozik a. különböző munkate­rületeken. Természetesen be­segítenek az egyes munkák­ba a műtrágyagyár dolgozói is. akiknek szintén megvan­nak a pontosan körülhatá­rolt tennivalói. — A ..feladatok nagyságára jellemző, hogy a nagyjaví­tásban közreműködik több külső vállalat is. A Gyár- és Gépszerelő Vállalat csaknem 200 embert mozgósított a szerződésben rögzített fel­adatok teljesítésére, de je­lentős munkáslétszámot vo­nultatott fel az Országos Szakipari Vállalat és a Hő- teelmika is. Szükség is van a munkáskézre, hiszen olyan hatalmas, eddig még nem végzett munkákról van szó, mint például a H-es számú nitrogénes mosókabin cső­vezeték-rendszerének teljes kicserélése, a készülékek új­raszigetelése és a korrózió elleni védelme — mondotta végezetül a karbantartási gyáregység vezetője. L. L. Az elosztó szelepek fúrása többorsós fürófejes gépen töríé- nik a MEZŐGÉP encsi gyáregységében. A képen Spisák Sán­dor munka közben látható Csütörtökön a BNV-n meg­kezdődött a szakmai napon eseménysorozata. Délelőtt 10 óra és délután 2 óra között a szakembereket lógadta a vásár. A délelőtti órákban valamennyi tárgyaló meg­lelt, szovjet, csehszlovák, lengyel, osztrák és NSZK- beli üzletemberekkel kezdőd­tek tárgyalások —, több saj­tótájékoztatót is tartottak. Az ELZETT kiállításán pél­dául elmondták, hogy a vá­sáron folytatják korábban megkezdett üzleti tárgyalá­saikat aj- NSZK-beli Heinzo cég képviselőivel. A szovjet MAS1NOEXPORT képviselői elmondták: arra számítanak, hogy magyar partnereik a BNV-n kiállí­tott gépkocsirakodókból, be­tonkeverő gépekből és több új típusú kompresszorokból jelentősebb tételeket vásá­rolnak. Sárospatakon ettől az év­től kezdve a korábbi három helyett egy közös gazdasága van a városnak: a 7647 hek- táron gazdálkodó Kossuth Termelőszövetkezet. Elnöke, Karajz Miklós, helyettesé­vel, Soltész Gáborral együtt elégedetten közölte velünk, hogy bár az elöregedés mi­att náluk is csökken a ház­táji termeléssel foglalkozók száma, de éppen a tsz' hat­hatos támogatása következ­tében a termékek mennyisé­ge és értéke egyáltalán nem esett vissza. A háztájiban 302 tehenet, 345 növendékállatot, 315 anyakocát, 1265 süldőt, 3500 —4000 darab malacot, több tízezer baromfit tartanak a tsz-tagok, akik eg,y év alatt a tsz útján 173 darab hízott marhát, 85 ezer kilogramm- nyi sertéshúst értékesítettek. Ugyancsak tőlük maga a szövetkezet 169 db szarvas­marhát vásárolt meg hizla­lásra. Ezenkívül a vásáro­kon, piacokon is sok állatot, főképp kismalacot adnak el a háztájiból a tsz-tagok. A termelűszövel kezelnek Dorkán, Apróhomokon tej­csarnoka van. Most hoznak létre egy újabb tejgyűjtőt Végardó községben1. Ide ér­kezik mindennap a Tejipari Vállalat autója, és viszi na­ponta a 3500—4000 liter tejet, amelynek csaknem a har­mada a háztájiból szárma­zik. s elsősorban az alsóha­tár: tanyavilágban foglalkoz­nak dicséretes szorgalommal háztáji gazdálkodással. De érdemes is. hiszen a szabad­piacon értékesített terméke­ken kívül, csupán a terme­lőszövetkezet. útján évente 4.5—5 millió forint bevétel­re tesznek szert a tsz-tagok a háztájiból. Vannak olyan tagok, akiknek a háztáji jö­vedelme eléri évente a 60— 70 ezer forintot.. Külön bizottságot alakítóit a Kossuth Tsz tagsága a háztáji termelés segítésére, s ennek á munkáját 'Piti Béla agronomics irányítja. Vető­magot, műtrágyát, szemes és szálas takarmányt, lucer­nalisztet, saját üzemükben előállított különféle tápokat, keltetőjükből naposbaromlit. továbbá pillangóssal bevetett kaszálót, fogatot, fuvart kap­nak a háztáji termelés ered­ményessé tételére. Ezenkí­vül természetesen a tsz. út­ján értékesített állatok és termel vények után felár jár mindazoknak a tagoknak, akik becsületesen helytállvy a közösben, szorgalmas és eredményes munkát végez­nek a kertjükben, háztáji gazdaságukban is. II. .1. Istálló, állat k iSlÉKSÍ A tíz növényből álló ve­tésszerkezetet idejét múlt­nak mondhatjuk. Ez az ér­zés tovább fokozódik, ami­kor kiderül: a kultúrák szá­mát a gépkihasználtság ha­tározza meg. A húshasznosi- tású szarvasmarha-tartásra tervezett istállót menet köz­ben szakosított tehenészeti telepre alakítják át. A juh- tartást az ellenkezéssel nem törődve megtartja, sőt fej­leszti a vezetőség. Az inán- csi Vörös Csillag Termelő­szövetkezet éves tervének váza, első hallásra korsze­rűtlennek tűnik, lgnácz Im­re üzemegység-vezető is bátortalan. — Sok nálunk az asszonj-, munkát kell adnunk ... A félve kiejtett mondat tükrében gyökeresen válto­zik a termelőszövetkezet gaz­dálkodásáról kialakult véle­mény. A szomszéd szobából áthozott térkép az agronó- must igazolta, aki ezt meg­érezte, mert határozottabban beszélt: — Gazdaságunk szántóte­rülete négy község, Inánes, Pere, Hernódszentandrós és Hernádbüd egyesült terme­lőszövetkezeteiből alakult ki. Rögtön az első közös terve­zésnél már ellentmondott egymásnak két tény: a cél­szerűség és az ésszerűség. Az ipar férfi munkásaink leg- n agy óbb részét „vonaliaké­vá” tette, rájuk nem számít­hatunk. Az itthonmaradt asz- szonyok viszont munkát sür­gettek, követeltek. Válaszút előtt álltunk, a nagyüzemi erőteljesen gépesített ter­mesztést. vagy a hagj’omá- nyos kézi munkaerőre épülő gazdálkodóst kövessük. — A döntés: is-is. A mun­kát kérő asszonyoknak dől-, gos kezet igénylő naprai'or- gót. mákot és cukorrépát ve­tettünk. Mindezt 200 hektá­ron. Igyekszünk jól számol­ni, hogj'- egész évben foglal­koztatva legyenek. így ke­rült a vetésforgóba a „téli kenyér’’, a dohány, A válo­gatásával. csomózásával feb­ruár elején végezitek. A megmaradt területen pe­dig folyik a nagyüzemi ter- / melés. Az itt vetett kuli lí­rák kölcsönösen kiegészítői' egymásnak, mert a kombáj­nok nagymérvű kihasználá­sára épülnek. Az aratás a borsóval kezdődik és a ku­koricával végződik. A keltő között valamikor júliusban a 11 kombájn két hét alatt játszva levágja, kicsépeli a 900 hektár búzát. Pedig a termények nagyI része a ki­fogástalan minőséget köve­telő vetőmag, amelyet repü­lőgépről permeteznek és ..másodlagosan” szilárd alap­ja lelt egy felzúdulást okozó határozatnak. Polyefkó dá­nos. az elnök, most is moso­lyog. — Morogtak ránk az em­berek. de kis idő alatt be­láttak, a mi oldalunkon van nélkül tíz nivény az igazság. Fent a hegyek­ben, a fennsíkokon olyan ..goromba” legelőink vannak, hogy azokon a füveseken csak egyetlen állat, a juh marad meg. Sót, jól érzi magát. Persze az ember, a juhász munkáján sok múlik, mondhatnám úgjT is. minden. A magtermesztes mellékter­mékein, az ocsún, a pelvvas- búzán, vágj’ töpörödött bor­són áttelel. íelhizik az ál­lat. Annyira, hogy az ezres anyalétszámot két ev alatt 500-zal meg tudjuk emelni. A szomszéd majorban kül­sőre már szépen mutatnak a közelmúltban épült köny- n\ üszerkezcles istállók. ..Fia­talságuk” ellenére sok vi­hart megéltek, de nem az időjárás viszontagságai, in­kább a sorsát eldöntő viták, és az elhúzódó átadás visel­te meg „falait”. Eredetileg HSZV-rendsze- rü, tehát hushasziiositású szarvasmarhatelepnek .ké­szült. A forrói építőipari szövetkezetnek mór a múlt é\'ben át kellett volna ad­nia. A határidőre nem ké­szült el, s akor menet közben mi változtattunk az elképze­lésen. Ismert dolog, hogy kevés a lej. A népgazdaság pedig igényli, s ezért egy­millió forintot még rászán­tunk az eredetileg 12 millió forintos istállókra, s átala­kítjuk szakosított tehenésze­ti teleppé. Az építőipari szövetkezet egyszer, már alaposan el­csúszott az átadási határidő­vel. Jelenleg áll az építke­zés. Az ismert kifogásvafka- pacitáshiányra és anyagbe­szerzési gondokra hivatkoz­va. Igaz. a módosított* ha­táridő év végére esik. de a hátralevő munkák, a régi is­tállók átalakítása, a válj'úk beépítése és a terület körbe­kerítése nem igényel, sőt a legrosszabb körülmények kö­zölt, sem feltételez ilyen hosszúra, elhúzódó építke­zést. A termelőszövetkezet­nek a kész istálló ..létkér­dés”. — A régi épületekben 224 tehenet tudunk tartani. Kény. szerből a tenyészüszöket is eladjuk, hiszen nem tudjuk hova állítani. A további sze­lekciós munka, az alacsony tejátlag emelése elképzelhe­tetlen a kész létesítménv nélkül. Addig állományt nem tudunk kialakítani. Az elnök nagyon tömören fogalmazott. Állandósít is­mételgette: kis termelőszö­vetkezet' vagyunk, ránk nem figyelnek. Anyagilag a beru­házás hosszú évekre előre lekötötte a fejlesztési alapot, s ahhoz, hogv a közös gaz­daság a iövöoen egyenlete­sen feilödiön. ennek a ki­használatlan 300 férőheivnek ..benépesítése". kihasználása feltétlenül szükséges. S ez nemcsak a ternie'őszövetke- zet érdeke. Kármán István

Next

/
Oldalképek
Tartalom