Észak-Magyarország, 1976. május (32. évfolyam, 103-127. szám)
1976-05-21 / 119. szám
ESZAK-MAGYARORSZÁG 4 1976. május 21., péntek Fesztivál után * Politizáló televízió I. Bemutatók és találkozások A XVI. miskolci tv-feszti.- válnak már néhány napja vége, a dekorációkat elbontották, a vendégek hazautaztak. A szakma most lát hozzá a tapasztalatok értékeléséhez, a fesztivál mérlegének megvonásához, hasznosításához. Nekünk is el kell végeznünk egyfajta visszatekintő mérlegelést. © önkritikus vallomással kell kezdenünk. Amikor a fesztivál előkészületeinek a kezdetén tartottunk, sőt még az előkészületeit kisebb kanva- rai közben is, valamiféle kétkedés is vegyült várakozásunkba. A korábbi miskolci fesztivál-sorozat útjának egyetlen íve, vagy a két ága- ■ zat — a mozi beli és a televíziós kisfilmek — kettéválasztására való, nem mindig helyes törekvések kellették-e a kétkedést, nem állapítható meg teljes bizonyossággal. De talán szükségtelen is már ezen meditálni. Az fi fontos, hogy most sikeres fesztiválról adhattunk' számot múlt heti krónikái összeállításainkban, és utólagos számvetésünk is mindenképpen pozitív kicsengésű kell. hogv legyen. E pozitívum megállapításánál figyelmen kívül kell hagynunk azt az egyébként nem mellőzhető tényt, hogy a televíziós alkotók népszerűsége a nézők körében vitathatatlan, s ezért a közvélemény előtt bizonyos előnnyel indulnak a mozibe'i kisfilmesekkel szemben, de ez a körü'ménv a művek és a fesztivál egésze szakmai értékelésénél nem kerülhet számításba. Feladatot óment viszont az lD77-,es. XVII. miskolci filmfesztivál rendezőin?''. A televíziónak minden műsora politizál, még az. is, amely nem a politikai adások főosztályához tartozik. Természetszerűen markánsabban tükrözik a politizáló jelleget az ehhez a főosztályhoz tartozó és a miskolci fesztiválon főszerepet játszó adások, mert azoknak iörek- 'vése és hatása specifikus, s nemcsak törekvésűit a politika, hanem a tartalmuk is. A televízió politizáló feladatairól — mint azt majd még bővebben érintjük — igen részletesen szólt Grósz fiáról)/, az MSZMP Központi Bizottsága osztályvezetője, aki Napjaink politikája a képernyőn címmel tartott a fesztiválon nagyszabású és nagyhatású előadást. A látott, művek döntő többsége pedig igen jó illusztráció volt ahhoz, mennyire valósul még a gyakorlatban a televízió aktuális adásainak politikai feladata, törekvése, miként is történik ez a politizálás a mindennapi műsoradásban. Talán egy percig sem vitatható például a fődíjat nyert Harcok a magányos cédrus országában című riportfilm. vagv a két nagydíjas — ReHett hiba, Filmdokumentum —, meg a TV elnöksége különd íjával honorált. A cavuai fiúk üzenete című munka politizáló jellege, S mind másképpen politizált. Az elsőként említett külpolitikai riport a direkt ráhatás eszközeivel, a két naevdí.ias dokumentumfilm a valóságfeltárás és az igazság szenvedélyes keresése közbeni szívóssággal, míg a Capuába került magyar fiatalokról szóló történet igen összetett módon. Do ki vitatná Sugár András három filmjének rendkívül keményen politizáló arculatát, vagy Ráday Mihály Tokairól szóló Fdrn">,iblicis''l)káiánnk — merőben másfa ita töltésű — egv nafiv múltú teleoülés.nao- észlelt aondiai melletti kiállását. Politizál* A csapi cigánykollégium és a Levél Hipoliból. A direkt és közvetett meggyőzés eszközeivel élt a legtöbb versenymű, beleértve még a rövid híradóriportokat is, s talán az egy-két kis mesét leszámítva, aligha találunk olyan alkotási, amelyben napjaink politikájának sajátos nyelvű jelentkezése, értelmezése éles vonásokkal felfedezhető ne lett volna. Ez persze nem jelenti azt, hogy a fesztiválon csupa remekmű szerepelt, s hogy' a bennük tapasztalt politizáló törekvőé mindenkor maradéktalanul sikeres volt. A fogyatékosságokról bőségesen esett szó a szakmai tanácskozásokon. A fesztivál mezőnye egészének jó politizálásra törekvő jellege azonban vitathatatlan volt. v © Ismeretes, hogy csaknem 350 mű közül került versenybe a (i7 látott darab, de már a 350 is szűk válogatás volt három esztendő terméséből. Sajnálatos jelenség viszont, hogy igen sok volt a csaknem játékfilm hosszúságú kisfilm, de' több volt a rövid időn belül terjengősnek haló munka is. Volt .a fesztivál mezőnyében nem egy film, amelyet szívesen láttunk volna a díjazottak között, de a döntés a zsűri dolga volt, egyébként is a fesztivál műfaji megkötöttségei adott esetben károsan is köthették meg a zsűri igazságoszló kezét. ’ A közönség, úgy éreztük, érdeklődéssel fogadta és nézte meg újra is az első sugárzásakor esetleg már látott műveket, s a látogatottság is kielégítőnek tekinthető. (Ismét megjegyezzük: kár, hogy Kőszeg és Veszprém televíziós fesztiváljainak példájára Miskolcon nem sikerült megvalósítani helyi adó segítségével a nézők lakásaiba történő műsorszórást.) © A filmbemutatók mellett, illetve a vetítőtermen kívül is igen élénk volt a televízió és a közönség kapcsolata. A kedves játéknak, afféle kö- zönségcsalogatónak ható szí- nesadásos riportkészítés a vetítőterem előterében inkább kuriózum, technikai érdekesség volt, mintsem érdemi eredmény. Annál értékesebb viszont, hogy a két vidéki kihelyezett bemutató és találkozó — Leninvárosban és Ózdon — igen sikeres volt; hallottuk, hogy más város is igényelte volna a hasonló rendezvényt. Igen jónak minősíthető, hogy szocialista brigádok, illetve brigádtagok jöttek el, hogy élőben találkozzanak, szót váltsanak a képernyőről ismerős tévésekkel, a különböző közönségtalálkozók — tíznél több volt belőlük — pedig pezsgők, tartalmasak voltak, nem a személyes intimitások játszották bennük a főszerepet. A Nyitott boríték, a Mindenki közlekedik', a Kék fény és más műsorok alkotógárdájával való eszmecserék az is- . mert tévészemélyiségek meghívása a megyei kórházba, az egyetemre, a gyermekvárosba, egyéb helyekre azt bizonyítják. hogy valamiféle kétoldalú közeledés volt és van jelen, a beszélgetések többségben értő hozzászólások voltak a műsorok lényegéhez. Kár. hogy éppen a Lenin Kohászati Művekben — ahová errvszerre nyolc ismert tévéalkotó ment ki — sikerült gyengébbre a találkozás a tervezettnél. A bemutatók és a találkozások jelentették a fesztivál és a közönség kapcsolatának fő vonulatait. Ezekről szóltunk a fentiekben. Legközelebb a szakmai tanácskozásokra tekintünk vissza. Benedek Miklós (Folytatjuk) Tanév végi ismétlések Megkezdődtek az iskolákban a tanév végi isfnétlósek: a ' tanulók a pedagógusok irányításával áttekintik a tanult anyagot, rendszerezik ismereteiket. A pedagógusok ismét számba veszik azokat a gyerekeket, akik a tanév eredményes befejezése érdekében fokozott figyelmet, segítséget igényelnek. A tanítás befejezését követően kezdődik meg a pótló foglalkozások második szakasza. Ez az általános iskolákban 11 munkanap. Kié az ifjúsági ház? Meglchei. S” meglepő a kérdés: leié az ifjúsági ház? — ám korántsem indokolatlan. Jóllehet a válasz részben egyértelmű. A miskolci ifjúsági ház — a Molnár Béla Ifjúsági és Ut- törőházról van szó — az ifjúságé. Bizonyításképpen idézzük Kovács Lajos igazgató tételesen felsorolt adatait is. A ház (i4 működő szakkörében, klubjában 2B0O tagot tartanak számon, s hasonló nagyságrenddel nem büszkélkedhet az ország egyetlen más ilyen jellegű intézménye sem. Számos olyan szakkör, művészeti csoport van náluk, amelynek tagjai országosan is figyelemre ' méltó eredményeket értek el, hogy ezúttal csak a modellezőket, a rádiósokat említsük, no és természetesen a díszítő-művészeti, fafaragó szakköröket — bár az utóbbiban egyelőre több az idősebb, mint a fiatal. Ennek ellenére -— minthogy a kivétel erősíti a szabályt — igaz, hogy a Molnár Béla Ifjúsági- és Üttörőház rendszeres és aktív látogatóinak 95 százaléka még nem töltötte be a 'huszadik életévét. A kérdésre így • részben adott a válasz. De csak részben! Mert sajnálatos módon ezzel csak féligazságot mondtunk ki. Bizonyos mértékig ez ugyan objektív és igen sajnálatos körülményekből adódik, mégsem lehet megjegyzés nélkül hagyni, hogy az ifjúsági ház egyre több olyan feladat ellátására, gond megoldására is kényszerül, amelyek eredeti feladataiktól távol esnek. Igaz, a fenntartó Miskolc városi Tanács kényszerhelyzetben volt, amikor a Közgazdasági Szakközépiskola .életveszélyessé vált épületéből ide költöztette át például a számviteli főiskolai tagozatot, s hasonló okok miatt most itt próbálnak otthont keresni a Miskolci Szimfonikus Zenekarnak-. Ez utóbbi viszont azt vonná magával, hogy az ifjúsági házban levő színháztermet — amelyet egy sor művészeti csoport és szakkör is birtokol a hét különböző napjain — teljes egészében át kellene adniuk, hogy elhelyezhessék a hangszereket. Ezenkívül még egy irodahelyiségre is szüksége lenne a zenekarnak, Pedig a nyolc helyiség és a színháztermek eddig is teljesen zsúfoltak. A „teremelosztás”-ról készült kimutatás ékesen bizonyítja, üres szobák ritkán találhatók. Valahol, valamilyen szakkör vagy klub mindig működik. S hogy a kép teljes legyen, itt működik a Központi Gorkij Nyelviskola borsodi tagozata, az Ifjú Gárda városi parancsnoksága . . . De tartottak már itt napközis továbbképzést is, mert a Továbbképzési Kabinet is kér olykor helyiséget. S ez még akkor is hátrányosan érinti a ház eredeti funkcióját, ha a szakkörök, klubok foglalkozásait nem veszélyeztetik ... Síy CIl hatalmas leterheltség melletl ugyanis egyre inkább romlik a ház állapota, amelyet a harmincezer forintos beszerzési .keretből korántsem sikerül egyensúlyba hozni.'Pedig az indulást követő rendbontások — akkoriban városszél - te beszédtéma volt — megszűntek, s ma már legfeljebb a hétvégeken ifjúsági presz- szóként működő Fórum oljcoz hasonló gondokat, mely azonban már egy másik —' ám korántsem lényegtelen kérdést vet fel, tudniillik azt, hogy egy nem túlzottan jó hírű szórakozóhelyből, bármennyire is szeretnék, lehet-e 'ifjúsági szórakozóhelyet kreálni? A Molnár Béla Ifjúsági és Üttörőház helyzetét vizsgálva viszont nem lehet figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy az 1 millió 824 ezer forintos költségvetés — mint oktatási intézmény nyert ugyanis besorolást, és saját bevételüket teljes egészében átutalják a városi tanácsnak — kevés. A bérek — öt munkatárs segíti az igazga-( tót —, a működési és fenntartási kiadási költségek szinte teljes egészében leiemésztik az összeget. Pedig felújításra vár az úttörőhöz színpadának villanyhálózata . — 19G2-ben készült — és az ifjúsági házban is csak „tol- dozgatásokra-foldozgatásóki'a” nyílik lehetőség., Anélkül, hogy a különböző összehasonlításoknak túlzott jelentőséget tulajdonítanánk, rticg- említjük például, hogy az egri útlörőháznak — ami pedig csak úttörőházként működik — több a költségvetése. S más városok hasonló intézményeinek programjait vizsgálva. — ezt egyébként gyűjtik a. miskolci ifjúsági házban — nincs szégyenkezni valónk. Akkor sem, ha kétségtelenül többet kellene lenni azért, hogy a munkásfiatalok nagyobb számban legyenek jelen programjaikon,, a ház éleiében. Jóllehet egy sor kisebb üzemmel együttműködési szerződésük van, keresniük kellene a kapcsolatokat a nagyüzemi — például a vasas — ifjúsági klubokkal is. Az igazsághoz vi- / szont hozzá tartozik, hogy azok felszereltsége jobb és a kapcsolatteremtés kétoldalú. Ma elsősorban a középiskolások látogatják a házat — és természetesen az általános iskolások az útlörőhözat —, s legfeljebb a Fiatal Utazók Klubja és a Ilona általános klub vonzza a munkásfiatalokat.. Ezekben a klubokban egyébként több olyan fiatal, is van, akiket korábban rendbontókként tartottak számon, s ma épp a rend fenntartásában segítenek.. • Sokféle és változató^ a program — a szakköröket leszámítva is —, hiszen jól kamatoztatják például as;.épületben levő ifjúsági könyvtár lehetőségeit, 1409 tagja van a táncos klubnak, amelyre vendég énekeseket is hívnak, sikeres a jazz-klubjuk, s mind ismertebb á spirituáléegyüttesük. Mintegy 120 gyerek jár rendszeresen pingpongozni hozzájuk, és a sakkozók is népes csoportot alkotnak. Ugyanakkor városi viszonylatban is jónak ítélték meg pályaválasztási propagandatevékenységüket. Ncsn kétséges, “4™ hez viszonyítva még bőven van tennivalójuk, ám a lehetőségek korlátozottak. Tény, hogy egy sor beköltözést a szükség kényszerített ki, s más intézményeknek is kelleti. áldozatokat hozniuk. Mégis, jó lenné, ha a város igyekezne a lehetőségekhez képest minél rüvide.bb idő alatt megoldani a helyiséggondokat, hogy az ifjúsági ház valóban csak az ifjúságé lehessen. Tudjuk, hogy nem könnyű feladat, de a kényszerhelyzet szülte átmeneti megoldások felemás állapotokat teremtenek. Csülorás Annamária 1 ! i S 1 Az KM ÁSZ i ■ j? • | 1 Kazincbarcikai 1 KÖWVCSF.KK^r^rCSEKK-KÖNW Üzemigazgatóság tetei P gépjármű üzemi — vagu A autógépész szakon fWÜVELT MÉB» , most végző KÖNYVTERJESZTŐ VALLALAl ÜZEMMÉRNÖKÖT fc ÚJ SZOLGÁLTATÁSA Jelentkezni lehet 1 I a személyzeti vezetőnél KÉRJEN TÁJÉKOZTATÁST — részletes önéletrajz A KÖNYVESBOLTOKBAN B bemutatásával Kazincbarcikán Dimitrov út 41 /
