Észak-Magyarország, 1976. április (32. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-07 / 83. szám
» 1976. április 7., szerda ESZAK-MAGYARORSZAG 3 ] Javul© Termékszerkezet, gazdaságosabb munka Iníerjú ir. Szeppeífeíct Sanier állata vszgrlgazoats-heEveíiessel alogy a lato i J „ .. • A szocialista demokrácia erősítésen belül most •: előtérben álló feladat az üzemi, munkahelyi demokráj cia fejlesztése... az üzemek állami vezetői, a gazda- i sági vezetés színvonalának emelésével, a vállalatok belső szervezetének korszerűsítésével, a vállalat ügyeiről. problémáiról, a dolgozóknak adott rendszeres es ' jó tájékoztatással segíthetik és segítsék a demokrácia tényleges érvényesülését.” (Kádár Jánosnak, az MSZMP KB első titkárának kongresszusi felszólalásából.) I' I) J-í , Az MSZMP XI. kongreszij szusának gazdaságpolitikai j irányrnutatása alapján megij kezdődött az V. ötéves népii gazdasági terv-célkitűzések megvalósítása, a gazdaság ij egész területén, az ip&rágak; ban, és azok végrehajtó egységeinél a vállalatokban, az r| üzemekben és műhelyekben, ,i igy a Lenin Kohászati Művekben is. — Hogyan készítette elő a vállalat vezetősége az T 970- évi térvfcladatok v teljesítését? — Köztudott, hogy egy ilyen nagyvállalatnál fokozott mérvű jelentősége van a feladatok szervezett előkészítésének. Vállalatunk vezetősége úgy döntött, hogy 1975. IV. negyedévében az 1976. évi tervfeladatokat kidolgozza, azokban döntést hoz, hogy a tervév megindításával egyidőben a feladatok a dolgozók előtt széles körben ismertetésre kerüljenek, hogy véleményt tudjanak nyilvánítani a feladatok végrehajtásával kapcsolatban. A döntés előtt 1020 szocialista brigádunk beszélte meg a feladatokat és véleményével segítette a munka megindítását, majd műszakigazdasági konferencián, termelési tanácskozásokon vitatták meg a tennivalókat. Több mint 1300 dolgozó nyilvánított véleményt és nyújtott segítséget a szerve- zettebb munka érdekében. —■ A jó előkészítés ellenére mutalkoztak-e nehézségek? — Közismert, hogy országos’ szinten acélellátási problémáink vannak. Az Scélhjány vállalatunkat is behatárolja termelőberendezéseink kihasználása szempontjából. Az ezzel kapcsolatos kérdéseket idejében rendeztük felügyeleti szerveinkkel és igy időben ismertük lehetőségeinket is. Fő feladatunknak tekintettük: kohászati üzemeink — elsősorban a nagyolvasztó — nversvas túltermeléssel segítsék acélművünket a többlet acéltermeléshez, az acélmű pedig tervfeladatát túlteljesítve lássa el félkésztermékkel hengersorainkat. Problémák adódtak viszont a rendelés ellátásában, amit a negyedév folyamán folyamatos egyeztetéssel tudtunk bel-, és külkereskedelmi szerveinkkel tisztázni. — Milyen termelési és ’•iszállítési eredményeket-lek cl az I. negyedévben? — Vállalatunk az elmúlt évi eredményei alapián megpályázta a Kiváló Vállalat” címet. A múlt év kimagasló eredményeihez viszonyítva 1976. I. negyedévben magasabb szintű teliesítménveket értünk el. Elsőrendű feladatunknak tartottuk: a kohászati üzemeink tervüket túlteljesítve biztosítsák kész- árutermelésünk féjkészter- mék fedezetét. Ennek a cél- in tűzésnek megfelelően a nagyolvasztó I. negyedévi tervét 15 ezer tonnával teljesítette It’il. amiből 13 ezer tonna többlet folyékony acélnversvas a martinacélmű termelésnövelését segítette elő. A nagyolvasztóméi eleget tett a kiszállítási kötelezettségének is. mivel a hazai öntödék részére terven felül 2009 tonnát szállított ki szürkenyersvasból az ellátás javítására. Közismert, hogy acélművünkben balesetvédelmi okokból az élet. és vagyonbiztonság védelme érdekében szinttartó munkákat végeznek. és a baleseti veszélyforrások folyamatos megszüntetését külön terv szerint végezzük. A kemencék üzemmenetét is korlátoztuk és az I. negyedévben folvamatosan hétkemencés üzemet tartottunk. Ennek ellenére a martinacélmű 11 ezer tonnával, az elektro- acélmfl közel ?,000 tonnával téliesítetté túl tervét Két kohászati üzemünk kimagasló termelési eredménye adott lehetőséget arra, hofiv hengersoraink anyagellátása folyamatos legyen és a tervfeladatokat túlteljesítsük, tsv hengerelt fazonáru kiszállítási tervünket közel 7000 tonnával teljesítettük túl. ami az elmúlt év azonos időszakához viszonyítva 16 ezer tonna többlet-kiszállítást jelent. Ebben nagy része van a nemesacélhengermű folyamatosan fejlődő munkájának is. A hazai piacon átmenetileg jelentkező féltermék rendeléshiány lehetőséget adott rá. hogy hengerelt készáru exporttervünket túlteljesítsük és a szocialista államközi szerződésben előirt tervfeladatok és megrendelések kielégítése mellett növeljük tőkés exportunkat. A tervhez viszonyítva exportfeladatunkat 11 százalékkal teljesítettük túl. ami az elmúlt év azonos időszakának eredményeihez képest mintegy .30 ezer tonna többlet hengereltáru exportot jelent;. — Milyenek voltak a lehetőségek az elmúlt negyedévben a termelés gazdaságosságának javítására? — A terv adta lehetőségek kihasználásával arra törekedtünk, hogy tovább javítsuk a termékszerkezetet, csökkentsük a féltermék kiszállításunkat és növeljük késztermék termelésünket. Több új termék gyártását kísérleteztük ki. így többek közt a nemes acél hengermű finomsorán először hengerek tünk laoosacélt. A kísérleti gyártás befejezése után késztermék termelésre tértünk át, és több mint 2000 tonna láposacélt sikerrel exportáltunk. Ugyanakkor az elmúlt évek egyik legkiemelkedőbb technológiai eredménnyel járó síngyártási program iát teljesítettük mintegy 8600 tonnával a MÁV sürgős it*é? nyeinék kielégítése érdekében. A „kiemelt” gyártmányok termelésében eredményes munkát végeztünk és e téren a legtöbb területen túlteli esítésben vagyunk, lemaradásunk nincs. Az anvag- és energiatakarékossági tervünket — bár még részletes értékelés nem áll rendelkezésünkre — az ismert javuló naturális mutatók alapján teljesítettnek ítéljük meg. Hangsúlyozni szeretném, hogy az elért eredmények forrása a színvonalasabb vezetés és irányítás. a mind szélesebb területet felölelő összehangolt kollektív munka, amelynek eredménye a termelés és kiszállítás javuló ütemessége, programszerűség di namikus fejlődése. — Milyen egyéb intézkedésekkel segítették ösztönözni a vállalati kollektíva munkáját? — Februárban végeztük el az új országos szakmai bértételek bevezetését. Ezzel egyidőben vállalati szinten 3.5 százalékos bértömegnövelést Hajtottunk végre. Márciusban fizettük vállalatunknál másodízben a lörzs- gárdajutalmat, mintegy 22 millió forintot, ami 1220 forintot jelent egy vállalati dolgozóra vetítve a kifizetett nyereségen felül. Külön ösztönző premizálási rendszer bevezetése van folyamatban azoknak a kollektíváknak a számára, akik a vállalat szempontjából a legfontosabb feladatok megvalósítását végzik. , — Milyenek a lehetőségek a II. negyedévi feladatok teljesítésére? — A II. negyedévi feladatok vállalatunk dolgozói előtt széleskörűen ismertek. Mint ahogy az eredmények is mutatják, az I. negyedévi teljesítményeink jók: ez biztonságérzetet ad ahhoz, hogy a 11. negyedévi feladatokkal is sikeresen megbirkózzanak,' Remélem, hogy a vállalat hírnevét oly sokszor és eredményesen öregbítő szocialista brigádok, mérnökök, technikusok, gazdasági szakemberek vezetésével és az 1450 kiváló dolgozó példamutatásával — akik részére a kitüntetést április folyamán adjuk át —, hasonló munkasikereket érünk el a tervév további időszakában is. Radványi Sándor lakatos. Negyvenkét éves. csaknem harminc eve dolgozik a Diósgyőri Gépgyár E-gyuregyse- genek szereldéjében. Az elmúlt évben —. két másik fizikai munkással együtt — ó is bekerült a vállalat igazgatói tanácsába, melynek munkájában jelenleg is részi vesz. — Ez az üzemi demokrácia? — Ez is . ■ De az üzemi de- mokrácia fogalmának jelentősége lényegesen több ennél. Írunk, beszélünk, intézkedünk róla, s úgy látom. — elsősorban ilt a vállalaton, — a gyáregységen — valamint közvetlenül ezen a/, üzemrészen belül is érik, fejlődik.. . Folyamattá vált, amelyben az adminisztrálgatást kezdi felváltani a gyakorlati munka. Hogy mi nehezítette az „indulást”? A 60-as években valahogy leálltunk. Üjra a saját tapasztalatomból mondom: mind a munkások, mind a vezetők között eluralkodott akkor egyfajta „nemszeretem” vagy „miért éppen én legyek a rossz fiú?” szemlélet, ami nem más pedig, mint megalkuvás, belenyugvás abba, ami éppen van. — Hogy érti ezt — Csak egy példa: egy munkás, — mondjuk egy lakatos, — elrontott valamilyen munkát. Észrevette a művezető és nem szóit neki. A kövelkéző alkarommal már levonták — kártérítési címen — azt a bizonyos összeget, amely a kár ellenértékének megfelelt. Holott, ha első alkalommal figyelmeztetik, akkor nem követi el még egyszer ugyanazt a hibát. Vagy: legyen bármilyen problémája az embernek, amit sürgősen el kell intézni, akkor szól az illetékesnek, aki — nem intézi el. Hogy miért, az most nem lényeges, de a szomorú az egészben, hogy a munkás se ment saját ügye után. Persze, ezek a példák nem általánosíthatók, le — nincs mit tagadni — volt ilyen. Bólogatás, legyjntgetés — talán a legpontosabb, ha azt mondom, bezárkózás, betelé- íordulás. Igen, ez a helyes. — A munkás letudta a műszakot, aztán hazament. A vezető kiadta a munkát és közben teljesen megfeledkezett valamiről: nevezetesen arról, hogy a dolgozót esetleg érdekelheti, hogy a kollektívájával együtt mit is csinált, s ennek a munkának milyen helye, szerepe van u vállalat munkájának egészében. —• Csak ez lett volna a már említett bezárkózásnak, befeléfordulásnak az oka? — Egyáltalán nem. Tény, hogy sokan a munkások közül sem merték, vagy nem akarták elmondani véleményüket olyan dolgokról, melyei, saját munka-, szociális-, vagy egyéb körülményeiket érintették. Kérdem én. miért? Egy termelési tanácskozáson például miért nem áll fel az. akinek valami baja van; miért csak a szomszédjának meri elmondani, aki szintén dünnyög valamit. utána meg együtt „hő- börögnek” másnap, hogy igy meg úgy — Említette az- adminisztrációt. pontosabban az ari- minisztrálcatást — .. valamint a tájékozódás. a kölcsönös tájékozódás Igényét, ami mind alsóbb. mind felsőbb szinten egyik alapja kell. hogy legyen az üzemi demokráciának. Ezek nélkül, valamint a kölcsönös bizalom hianyá- oan nem lehel erről beszélni. Es ahogy mar az előbb említettem, elkezdődött valami . .. Valahogy, másképpen látjuk önmagunkat, egymást, a termelésben elfoglalt helyünket. Nem általános ez még, de valahogy őszintébben és nyíltabban alakul ki á vállalaton belül, és egyes gazdasági egységeken belül is a vezetők és a beosztottak közötti viszony. Ha mondhatom így, — „fel- rázódtunk.” — Miben nyilvánul ez meg ? — Csak a mi üzemünkről Indok példát mondani. Az év elején itt, az egységen belül bizonyos átszervezések történtek. Az építkezés idejének elhúzódása miatt nem ment úgy a termelés, ahogyan kellett volna. Sokunknak egyáltalán nem tetszett ez, hiszen abból élünk, amit termelünk... Szóval pénzért dolgozik az ember. Ezt a kiesést lehetett, magyarázgat- ni, de megmagyarázni nem. Mindenesetre az egységből felkeresték a vállalati párt- bizottságot, ahol elmondták: szeretnék megkeresni a pénzüket, de — munkával. Később az igazgatói tanácsülésen „helyére tették” az ügyünket. Egyébként azt hiszem, valahogy igy kell a dolgokhoz — a közös dolgokhoz — viszonyulni. Legalábbis igy kellene .. . — És mi az akadálya? — Nem lehet egyik napról a másikra mutatós eredményeket elérni. — A közelmúltban történt, hogy kiadták egy prototípus tervrajzát. Mi gyártottuk le a gépeket — összesen ötöt — és kiderült, hogy tervezői hiányosságok miatt nem lehet összeszerelni. Módosították a tervet, és egy másik hasonló típusnál ugyanolyan problémák voltak. Egyszerűen, tervezői mulasztás miatt, amit nemcsak mi, hanem a vállalat kasszája is megérzett. hiszen a túlóra, az anyagveszteség valahol ott csapódott le. Mi is történt tulajdonképpen? Üj gyártmányról volt szó. amelynek a gyártásához hozzá kellett kezdenünk, attól függetlenül, hogy nem érkezett meg a módosított tervrajz. Nem tudom mi oka van annak, hogy egy-egy ilyen dokumentáció átfutási ideje sokszor eléri a három hónapot is. Mondja, mit csináljon addig kilenc lakatos? —i Említette a tájékozódás igényét. Mint az igazgatói tanács tagja, hogyan látja az üzemi demokrácia erősítését ezen a területen? — A lakatos, a munkás szemével, pontosabban: mint egy munkás a vállalat fizikai dolgozóinak összességéből. Érdekel, how miképpen alakul a vállalat termelése és ezzel párhuzamosán a mi iövedelmünk: hosvon változnak műn ke körűim én veink, életkörül mén veink, szociális kfirülménveink. Azt hiszem, ez természetes. . . Egv-eev intézkedés az igazgatói tanácsüléseken a vállalat egészét érinti és kell. hocv érintse Most ezekről táiéko- zéftrü é,- tÚiú’-'O'U -U ni munka♦ ácsaimat — kötelességem. Tehát nemcsak .Adminíszi- i’nffv” úton kell a lövőben erősíteni n üzemi demokráciát,. hanem nyíltan és őszintén: ahoev ez eddig — valahogy elmaradt... Pusztafalvi Tivadar Műszak után, nyugdíjasként Kerlcsz leszek, fát nevelek... Selymit a barka / már ki- takarla. / sárga virágál bontja a som. / Illenek Áprily Lajos ritmust lüktető sorai a széllel, föídszaggal teli április bolondos, tavaszt bontó napjaihoz. Hogy véglegesen, visszavonhatatlanul beköszöntött a legszebb évszak, annak számos, csalhatatlan jelét észleljük, érezzük. Az ezer színre bomló napfényen, a hajtások végét „hegyező” szellőn kívül, jelzi az a hosszú embersor is. ame- Ivet ezekben a napokban az Ültetvénytervező Vállalat Észak-magyarországi területi Központjának hejöcsabai árusítótelepén látunk — Mit tetszik vásárolni? — Kettő Golden Deüci- oust, négy darab Zala gyöngyét, meg vasv négy körtét ...majd meglátom, milyen hitát kanok... Bőcsön van egv telkem. Különben a Volán tMhertaxinál vagyok gépkocsivezető. Ez évben megyek nyugdíjba. A volánt felváltja a kert. a kertészkedés. Ezt a szakmát most kezdem tanulni, remélem menni tor A kérdezett Sinkó János számára még új a kertészkedés, viszont a sorban — ahol vágy 30-an állunk — több „gyakorlott” kertész akad. Ilyen például a 67 éves Szellet Pali bácsi is. — Tolcsvai születésű vagyok, azt hiszem, ezzel mindent elárultam — nevet huncutul Aztán elmondja, hogy tulajdonképpen a fia helyett jött most ide vásárolni, aki üzemmérnök és Perecesen van telke. — De én is segítek neki — teszi hozzá magyarázva — gondozom a gyümölcsfákat és főleg a szőlőt. Most csemegeszőlőket viszek: Narancsízűt, Saszlát, Favoritot és Hamburgi muskotályt. A fiam lugast nevel, mindegyik csemegeszőlő-fajtából akar néhányat. — Ennél jobb kikapcsolódás — mint a kertészkedés — nincs — összegzi a türelmesen sorban állók vétetné*, nyét Raft László üzletkötő. — Nem töri fel a metsző- olló a kezét? Nem fárasztó cipelni a permetezőt? — Feltörj meg fárasztó is. de ez nekem pihentető fáradtság. Magam metszem a szőlőt, én permetezem a fákat. Az egyéb munkákban a család is besegít... Ügy látszik, akadnak kedvelt, vagy még inkább divatos gyümölcs- és szőlőfajták, mert — bár a telepen nagy a választék — mégis ott-tartózkodásom idején a kereslet csak néhány fajtára korlátozódott. Fekete János, az áruda vezetője. Miközben a parányi kis ablakon át a vásárlók megrendeléseit Írja, néha- néha a kérdezőnek is szentel néhány pillanatot. Sok nem is kell, hisz a vezető és a vásárló beszélgetéseiből sok minden kiderül, csaknem mindent megtud az érdeklődő. — A szőlőfajták közül sláger a Zala gyöngye, de kedvelt a Favorit, a Narancsizü, a Hamburgi muskotály. Persze ez nem jelenti azt. hogy a borszőlők iránt ne lenne kereslet. A gyümölcsfák közül a legkeresettebb az őszibarack. ami ielen pillanatban uavan elfogyott, de váron vújabb szállítmányt. Hiány van még kajsziból és szilvából. Viszont más gyümölcsfákból nagy a választék... Ha erre a hejöcsabai telepre nem jöttem volna ki, nem hinném el, hogy egy nap alatt itt 300 vevő is megfordul. — A faültetés, a szőlőtelepítés időhöz kötött tevékenység. Ősszel és most tavasszal van itt az ideje. A március közepi fagyok miatt az idei szezon három hetet késett. Még az elmúlt héten is fagyok voltak, igy szünetelt az árusítás. Ez az áruda az őszi és a mostani árusítás időszakában (körülbelül április 20-ig tart), mintegy 40 ezer gyümölcsfát és 30 ezer szölőolt- ványt értékesít. Jobbára kert- szövetkezeti tagoknak, kistermelőknek. Most tavasszal 70 ezer újabb „termőág” bont szirmot a miskolci és a Miskolc környéki kertekben. Üjra csak Aprily soraival fogalmazhatom a fiatal csemeték lombba öltözését, a természet megújhodását. Titkon a Bükkien t moccan a riiquben / — mint csibe a héjban — kandin a lomb, / s mintha a róna t kedve dalolna. / iígy muzsikál, muzsikál a holomp. / Hajdú Imre
