Észak-Magyarország, 1976. március (32. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-03 / 53. szám

1976. március 3., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Előtérben a hatékonyság ,t 3' )! it %■ t j * e­é í< i)'' e »I­ló e‘ ■1­jó fi' >1­9' iú­,d & n1 jK 5* [•P al 1« jf zí it l6 tf I.' e'.i fD1 el' tol tp; M mikor a sikerrel befeje­zett negyedik és a bi­zakodással elkezdett ötödik ötéves tervünkről be­szelünk, soha, egy pillanatra sem feledkezhetünk meg ar­ról, hogy a feladatok végre­hajtásakor a mérce: a haté­konyság. Ami nem egyéb, ■mint — leegyszerűsített fo­galmazásban — minimális rá­fordítással, maximális ered­mény. Vajon eleget tesznek-e ennek az igénynek minde­nütt, törődnek-e azzal, hogy a mindennapi munkában a gazdasági tényezők e szerint alakuljanak? Itt, a mi me­gyénkben Borsodban is, ahol — a népgazdaság egészét te­kintve — nemcsak az ipar súlya és szerepe jelentős, ha­nem a mezőgazdaságé is. Nemrégiben a Kazincbarci­kai városi Pártbizottság ülé­sén dr. Bodnár Ferenc, a párt Központi Bizottságának tag­ja, a megyei pártbizottság első titkára fogalmazta meg, hogy „Borsodnak olyan öt­éves terve van, amire jog­gal lehetünk büszkék. Ennek sikeres végrehajtása pedig azt jelenti, hogy ez a megye öt év múlva még szebb, még gazdagabb lesz, mint most”.. S ami lényeges: céljaink nemcsak az országos, de a helyi feladatokat tekintve reálisak, megvalósíthatók, a IV. ötéves terv eredményei­hez hasonlóan — igaz, hogy lényegesen nehezebb körül­mények között — sikerrel megoldhatók. Lehetőségeinkhez és anya­gi erőforrásainkhoz mérten készültek el a megye üze­meinek, vállalatainak, a leg­kisebb munkahelynek is a tervei. Ezek együttesen és külön-külön is célokat jelöl­nek meg. amelyeket el kell érnünk e amelyekért napon­ta meg kell küzdenünk. Ahol tat belekalkulálják a számí­tásokba, ott sokkal könnyeb­ben veszik az akadályokat s a nehézségeken is könnyeb­ben, kevesebb megrázkódta­tással jutnak túl. E törekvés lényegéhez tartozik, hogy ahol szembenéznek a tények­kel, ott nem térhetnek ki az ^végzett munka kritikus vizsgálatától sem. Ezzel rá­bukkannak azokra a gyen­geségekre, hibákra is, ame­lyek kerékkötői az előreha­ladásnak. Ilyen értelmű ön- hontrollról mind több helyen tudnak megyénkben is — té­nyekkel megalapozott — számvetést készíteni. A Diós­győri Gépgyárban például, amikor felülvizsgálták a gyártmányszerkezet helyze­tét, a tapasztalatok és tanul­ságok levonása után opera­tív intézkedéseket hoztak. Kiderült ugyanis, hogy van néhány termék, amelynek gyártását abba kell hagyni­uk, illetve e profilt más üze­meknek átadniuk. Meghatá­rozták azoknak a gyártmá­nyoknak a listáját is, ame­lyeknek a fejlesztése vagy éppen csak a szinten tartása indokolt. Népgjfizdasági és vállalati érdekből egyaránt. Sőt! Igyekeznek kaput nyitni a fejlődő országok irányába, ahová egész gyárak berende­zéseinek a szállítását el tud­ják vállalni a megrendelő igénye és kívánsága szerint. Az ilyenfajta önvizsgálat mindenütt nélkülözhetetlen rendszeresen és folyamato­san, hiszen a belföldi és a határainkon túli piac válto­zásaihoz való rugalmas al­kalmazkodáshoz mindenek­előtt a gyárkapun belül kell, szükséges a feltételeket meg­teremteni. Egyvalami ugyan­is soha nem feledhető: a munkabeli követelményekből, igényekből, normákból sehol, jottányit sem engedhetünk, em engedhetünk abból, hogy a munka terme­lékenysége a tervezett ütemben növekedjék, hogy a minőség kifogástalan legyen, akár a hazai, akár a külföldi piacon való értékesítésről van szó. Sehol sem nézhetik 1 étien ül, hogy korszerű, érté­kes berendezések munkás­hiány vagy tervszerűt lenség miatt kihasználatlanul ma­radjanak, hogy értékes per­ceket veszítsenek el a mun­kaidőből fegyelmezetlenség vagy más ok miatt, hogy a munkaerő ne ott legyen, ahol arra a népgazdaságnak leg­inkább szüksége van. Mindezt együttesen és kü- lön-külön is vizsgálva me­gyénk üzemeiben, vállalatai­nál és intézményeinél is van tennivaló bőven. Jóleső ér­zéssel mondható el: mind több helyen nemcsak az igény van meg erre, hanem a gya­korlati tett is. A Lenin Ko­hászati Művekben — s egé­szen biztos más vállalatoknál is — gondot okozott, hogy a kapuban várakoztak a mű­szak végét jelző dudaszóra. Ami azt jelenti, hogy a fe­gyelem nem volt egészen ki­fogástalan. Okos és határo­zott intézkedésekkel ma már elejét vették ennek a tartha­tatlan helyzetnek, az egyes üzemek vezetőit anyagilag is érdekeltté, felelőssé téve a helyes intézkedések végre­hajtáséban. Intézkedés, utasítás addig is volt, csak éppen hiányzott a szigorú és következetes számonkérés. Beosztásra való tekintet nélkül. Erre nem­csak a Lenin Kohászati Mű­vekben, de másutt is szük- 'ség van vagy szükség lehet. Sokszor és sokat beszélünk például az anyag- és készlet- gazdálkodásról, mint a haté­konyság egyik fontos elemé­ről. Az is tudvalevő, hogy Borsod — különösen a múlt év második felében — e te­kintetben nem volt éppen a legkedvezőbb helyzetben. Fel­borultak az arányok, indoko­latlanul nagy készletek hal­mozódtak fel, ami nemcsak vállalati, de népgazdasági szempontból is káros. Vál­toztatni mindezen szükség­szerű. amihez az első lépést „kerítésen belül”, tehát üzemrészek, gyáregységek, munkahelyek szerint kell megtenni. Az igények, a megrendelések ugyanis innen futnak be az anyagbeszer­zőkhöz és gazdálkodókhoz, akik ennek alapján indulnak el üzletkötő útjukra. Ez a kö­telességük. Mégis, ha bármi­ben hiány vagy túlzottan nagy készlet halmozódott fel. csak rajtuk „csattant, vagy csattan az ostor”. Méghozzá azért, mert arra senki nem gondolt, hogy a rendelést valaki felelősséggel leadta, ők csak megtették a szüksé­ges intézkedéseket. De ha nemcsak az anyagosztályt ve­szik elő, ha baj van, hanem azokat is, akik lényegében benyújtották az igényt, ak­kor az a gyáregységvezető, vagy akit illet, kétszer is meg­gondolná, hogy többet ren­deljen-e a szükségesnél, vagy ne késsen a határidővel... B ármelyik területét néz­zük is a gazdasági épí­tőmunkának, növekvő követelményekkel kell szá­mot vetni. S miután a növe­kedés korábbi forrásait már kimerítettük, további tartós növekedés csak a hatékony­ság emelésével érhető el. Ez célkitűzéseink megvalósításá­nak kulcskérdése, az egyet­len, járható út. Tóth Ferenc Célját tévesztett hirdetés 4 ytÁ m m ,9 Elf iris, válasz tf\ Hónapok óta olvasható a S ^Pókban egy hirdetés. Van­nak időszakok, amikor na­ponta megjelenik, máskor °sak heti egy alkalommal, áz apróhirdetés nem olcsó, ® keretes még drágább. A llii'detés feladója — ebben az Jetben is — nyilván jól P’eggondolta, mérlegelte a helyzetet, s a költségeknél lóval magasabbra értékelte a Síi célt, amelyet a hirdetés íel- '\li adásával elérni kívánt. A jóidéban forgó hirdetés a Ma- s2'| *>.Var Pamutiparé. Fonó- és szövőipari tanulókat keres az é I ’ \e< ■p 1976 —77-es tanévre. Részle­gen ismerteti a tanulókép­zés idején járó juttatásokat, Megjelöli a perspektívát. A [Ó'j Szakmunkásvizsga után 2200 lfi' "~2fl00 forint fizetést kapnak a fiatalok, de a későbbiék- Pen akár 3500 forintot is ke- IfillLeshetnek. A továbbtanulás „(ti ehetőségei biztosítottak. A .'tételek vonzóak és őszin- gflljén reméljük, hogy sok olyan ieí!Jjatal jelentkezett megyénk- /i “ől tS, aki kedvet kapott er­, te b a szép, nőies szakmára. )r. Mert a fonást, a szövést "'tálában nők végzik: fonó- Pőnek, szövőnőnek emlege- az itteni szakmunkáso­dat. Éppen emiatt meglepő lil*a hirdetés szövegének egy Mondata: „Fiútanulóinkat a Szakmunkásvizsga után se­gédművezetővé, később mű­vezetővé képezzük át”. A munkacsarnokban teljes a zűrzavar — mondhatja az idegen.- Szédületes iramban forognak az orsók, ide-oda sétálnak a gépek fölött az el­szívó berendezések, üres és tele orsókkal megrakott ko­csikat tologatnak, a hatal­mas mérleg szünet nélkül mér. Egy asszony egyenletes tempóban söpri a hulladékot, aztán valamilyen bizottság érkezik, végignézi a termet és megnyugvással távozik. Ez azt jelenti, hogy a munka- csarnokban a legteljesebb a rend. — Ez az orsózó és a csoma­goló — mutatja be az üzem­részt Bacsó Istvánná. — Mindössze néhány szakmun­kás dolgozik nálunk, a több­ség betanított. Az itteni mun­ka ugyan nem igényel nagy szakismeretet, de ez a beta­nított munka olyan fokú fi­gyelmet. kézügyességet és olyan lelkiismeretet kíván, amelyet kevés szakmunkás­tól követelnek meg. A mi üzemrészünkben kijavítható a gyártási folyamat hibája, rajtunk múlik, hogy gyárunk terméke kifogástalan legyen, selejt ne kerülhessen ki a kapukon. — Hányán dolgoznak itt? — Kilencvenen. Nyolcvanöt nő és öt férfi. Négy műszak­ban. Elképzelhető, hogy sok „belső ügyünk van”. Sok a kisgyermekes édesanya, aki­ket időnként távol tartanak munkahelyüktől a gyerekbe­tegségek, az otthoni gondok. A gépsorok viszont működ­nek, embert kell melléjük állítani. Műszakkezdéskor mindig felmérjük az erővi­szonyokat és elosztjuk a munkát. A minőségre most különösképpen ügyelünk, mert január elsejétől részt ve­szünk a DH-mozgalomban is. Bacsó Istvánná, a Miskol­ci Pamutfonó művezetője. Hét éve dolgozik művezető­ként. Rajta kívül még há­rom nő lát el művezetői te­endőket. a fonodában. — Nehéznek tartja a mun­káját? — Vannak gondok, ügyesen kell intézkedni, sok ember munkájáért felelek, de nem érzem megterhelőnek. Es szívesen csinálom, szeretem a munkámat. Egy fiatal miskolci lány — felbuzdulva a hirdetésen — levelet írt a Magyar Pamut­ipar személyzeti-oktatási osz­tályának Budapestre. Megír­ta. hogy kedvet kapott a fo­nószakmához, ez a hirdetés segített neki a pályaválasz­tásban. mert az általános is­kola elvégzése után egy évig Fokaj-Hcgryalján a tavasz közeledtét nemcsak az időjárás változása iclzi. A történelmi borvidéken befejezéséhez közeledik a szőlő metszése, amely ugyancsak a tavaszvárás jele. Képünkön: Szerda Éva, Varga Erika, Bodnár Éva és Kotosz Irén az abaújszántói Mezőgaz­dasági Szakmunkásképző Iskola szőlésztanulói a kordonmüvelésü „tanszölöt” metszik. Fotó: Sz. Gy. A Tolcsva és Vidéke Taka­rékszövetkezetnek 11 község­ben csaknem 3600 tagja van. A napokban tartották meg i az elmúlt év eredményeit ér­tékelő küldöttgyűlést. A je­lenlegi betétállomány 24 mil­lió forintot tesz ki, és egy év alatt 3 millióval nőtt. A szövetkezetnek a központon kívül Olaszliszkán és Erdő- bényén is van kirendeltsé­ge, amelyekben a szövetke­zet dolgozói a biztosítási ügyek még jobb intézésével, a kölcsönök folyósításával, a központi * hitelpolitikának megfelelően tevékenykednek — állapították meg a küldött- I közgyűlésen. tétovázott, nehezen döntött sorsa további alakulásában. De volt egy külön kérése is: írja meg számára az illeté­kes osztály, hogy rá — lány létére — nem lehetne-e vo­natkoztatni az ígéretet, hogy a „fiúnatulókat segédműve- zetővé, művezetővé képezik ki”. Megírta, hogy jó ered­ménnyel végezte el a VIII. osztályt. A levelet 1976 januárjában postázta, s pár hét múlva megérkezett a válasz is. A borítékban egy szép kis zseb­kendőt is mellékelt a feladó: kedves gesztus. A levél egyéb tartalma már nem ilyen meg­nyerő. Egy stencilezett la­pon, 1975. márciusi dátum­mal közölte a Magyar Pa­mutipar személyzeti-oktatási osztálya, hogy a fiatal lány jelentkezését elfogadták, a mellékelt jelentkezési lapot küldje vissza a gyár címére. Küldtek még egy díszes tá­jékoztatót is, amely az új­sághirdetések szövegét tar­talmazza. A jelentkező kérdését fi­gyelmen kívül hagyták. A bo­ríték csak az előre elkészí­tett. sokszorosított válaszokat tartalmazta. A miskolci kis­lány nem küldte vissza a je­lentkezési lapot! Érdekes volna megtudni, hány fiatal lány kedvét vet­te el a budapesti gyár gé­pies ügyintézése, a nyers fo­galmazás, amely e női szak­ma vezető beosztásaiból egy­értelműen kizárja a nőket. A mai fiatalok önérzetesek, jó érzékük van az igazságosság megítéléséhez. A mai lánjMk nem „fújják” az. egyenjogú­ság örökzöld nótáját, A 14— 16 évesek körében egyenjo­gúság van! Lcvay Györgyi Egy-egy fej üdezöld fejes salátának, néhány csomó piros hónapos reteknek, az almával vetekedő ízű friss karalábé­nak még a látványa is jól­esik ilyenkor tél végén, ami­kor szervezetünk már érzi a természetes vitaminok hiá­nyát. Sajnos e primőröket még csak ritkán látjuk, szin­te csak mutatóba akad. Igaz, ilyenkor e kevéske kínálat ára olyan, hogy csak keve­sek pénztárcája „állja”. Megyénk néhány kertésze­tében — a még korántsem elegendő — néhány hajtató­házban és a lassan szaporo­dó, de még ugyancsak kévé­séit fóliasátor alatt azonban már zöldell a primőrfélék néhány ígérete. A korai zöldáruk, az első „vitaminok” zömét sajnos még továbbra is az ország más részeiből „importálja” megyénk, de a tavalyinál már több lesz valamivel a „hazai”, primőröket szállító kertészet. Miskolc peremén, a szir­mai Üj Élet Tsz primőrtele­pe a legszámottevőbb ilyen „vitaminforrás”. A tanács je­lentős támogatásával létesített „városellátó” kertészet 900 négyzetméteres üvegházában már gyönyörűen zöldellnek a korai zöldségfélék palántái. Március végére, április elejé­re Ígérik az első fejes saláta és piros hónapos retek szál­lítmányokat. Sok tízezer sa­láta-. karalábé-, paprika- és paradicsompalánta kiülteté­sét kezdik meg hamarosan a tízezer négyzetméternyi fólia­sátor alatt, s eladásra is jut majd palántáikból. Ahogy közeleg a tavasz, lassan benépesülnek a kis­kertek és a háztáji gazdasá­gok. A következő hetekben a tavalyinál jobb vegyi­anyag- és vetőmagellátásra számíthatnak a kistermelők, hiszen részükre több mint 30 ezer tonna, különféle kis csomagolású műtrágyát biz­tosít az AGROTRÖSZT. Ez a mennyiség mintegy 15 szá­zalékkal haladja meg a tava­lyit. Az öt és tíz kilogram­mos kálisót idén már kizáró­lag szemcsés formában áru­sítják. s ez is előnyös a fel­használóknak. Újdonság lesz a 0,3 literes adagolású, Pla­Felsőzsolcán. a Lenin Tsz kertészetében is több tízezer palánta zöldell már. Innen is április elejére ígérik az első fejes salátát, amelynek pa­lántáit a haitatóházból már a napokban kiültetik a hollan­di-ágyak ablakai alá. Csak több légyen a napfényes óra, folytatódjék az enyhülés s akkor a Lenin Tsz is sok primőrt, a saláta után. pap­rikát, paradicsomot is szál­lít a hollandi-ágyakból, majd a fóliasátrak alól. A Mezőkövesd és Vidéke ÁFÉSZ palántanevelő-telepe, az elmúlt tavaszhoz viszo­nyítva újabb 750 négyzetmé­terrel növelt fóliasátrai há­rom szakcsoportba tömörült 170 házikert primőrtermelé­sének biztos bázisa. Korai sa­látapalántákból már eddig csaknem háromszázezer da­rabot vittek innen a kisker­tekben levő csaknem 40 ezer négyzetméternyi fóliasátor alá. Az első már valóban „fe­jes” fejes salátákat április eleién küldik a piacokra. Utána 40 ezer darab karalá­béval enyhítenek a „vitamin­ínséges” időszakon. Az elmúlt évben a köves- diek 300 ezer fej salátát, 400 ezer darab, majd 250 mázsá- nyi kilós paprikát, 400 má- zsányi korai paradicsomot és sok más zöldárut küldtek a piacokra. Az idén jóval töb­bet ígérnek. Várjuk szállít­mányaikat ... (p. s.) tán elnevezésű levél trágya, amely nyomelemeket és kü­lönféle növekedést serkentő anyagokat is tartalmaz. A vetőmagboltokban egy egész sor zöldségfajtából a tavalyinál nagyobb a kíná­lat. Az üzletekben és a vető­magboltokban 25 millió tasak zöldségvetőmag vár eladás­ra. Az üzletekben a kis cso­magocskák mellett eladásra vár 3 millió nagyobb súly­egységű vetőmagcsomag is. így főleg a borsó. bab. ku­korica és takarmánynövé­nyek magjaihoz juthatnak hozzá a vásárlók. Vetőmag, műtrágya — kistermelőknek

Next

/
Oldalképek
Tartalom