Észak-Magyarország, 1976. március (32. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-18 / 66. szám
1976. március 18., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 fizaiii lórii! ■eltakarítás újításokkal t erleg: ä,5 Élé Isii körzet élére felelősöket álliKollektív sienidés és feladatok A LÉNYEG a kollektiv szerződések megalkotásánál > Az élő munkával való takarékos és hatókon}' gazdáJ- i kodás az új ötéves tervben még fontosabb feladat lesz • az építőiparban is. Köztudott, hogy a dolgozók létszáma itt 1 is csak kis mértékben emelkedik. Érzi ezt a feszültséget a Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat is. Éppen ezért az utóbbi időszakban * fokozzák azokat az intézkedéseket, amelyek a munka 1 termelékenységének emeléi sere irányulnak. Ide tartozik az újítómozgalommal való figyelmesebb törődés. A fi gye. i lemre itt kettőzött értelemben is szükség van; az újítók érzékenyen reagálnak minden gátló, fékező körülményre, másodsorban pedig nem lehet közömbös senki számára, hogy az elfogadott újítások mikor, milyen hatékonysággal kerülnek hasznosításra. Kétmillióval több — Most, hogy több vonatkozásban is értékeljük az 1975. évet, — elmondhatom, hogy az újítási területen is élénkülést tapasztalunk, — tájékoztatott bennünket Csermely Ambrus, újítási előadó. Ismét a számok, eredmények bizonyítják, hogy a munkaverseny ebben — a műszaki fejlesztést elősegítő — vonatkozásban is előrelépést hozott. A felszabadulási, kongresszusi munka versen v mindkét szakaszában — amit most értékel a mi párt-végrehajtóbizottságunk is— nagyobb támogatást kaptak az Újítók a vállalat gazdasági, társadalmi szervezeteinek vezetőitől. A százszázalékos díjazás alapján a forintban kimutatható eredmény kétmillióval lett több, mint 1Q74- ben. Nagyobb hozzáértés A vállalat, újítói 1975-ben 160 javaslatot adtak be elbírálásra. Ebből 65 újítást fogadtak el, illetve javasolNapirenden a szállítás A TOT elnöksége szerdán Szabó István elnökletével ülést tartott, megtárgyalta a termelőszövetkezetek szállítási, anyagmozgatási helyzetét és a teendőket, összefüggésben azzal, hogy egyre nő a mezőgazdasági szállítás. Az elnökség megállapította: a tsz-ek összes gépi kapacitásának 40 százaléka a belső anyagmozgatáson dolgozik. Az elmúlt öt évben a közös gazdaságok tehergépkocsi-parkja 9700-ról 14 000- re nőtt, és javult a kocsirmrk műszaki állapota. A műszakilag elhasználódott, gazdaságtalan üzemeltetésű teherautókat — a rendeletnek megfelelően időközben kiselejtezték, csaknem 5000 teherautó jutott erre a sorsra.! Pótlásuk azonban gondot, okoz a tsz-ekben. mert a kereskedelem az igényeket sem mennyiségileg, sem választé-i kában nem tudia maradékta-1 lanul kielégíteni. A szállítás gépesítésével az, anyagmozgatás. a rakodás j gépesítése nem tartott lépést, | emiatt a közös gazdaságok-, ban sokan nehéz fizikai ■ munkát végeznek. Nem ki- elégítőek az üzemek útviszo-! hyai sem, szilárd burkolatú j Utak éoítésére ugyanis az el-1 hiúit években csak minimális lehetőség nyílt, meglevő földutakon pedig nem lehet Kawisságosan kihasználni a korszerű szállítóeszközöket. tak hasznosításra. Többségük közvetlenül a kivitelezési munkával kapcsolatos, folyamatokat gyorsít, egyszerűsít. Egy évvel ezelőtt az újí- tési verseny egyik legfontosabb célja az volt. hogy a. kongresszusi versenyben növekedjen a munkás-újítók száma. A jobb propaganda- munka, a bátorítás, a biztatás, a feladatok jobb megismertetése eredményhez vezetett. Az összes újítókhoz viszonyítva a munkás-újítók aránya 40 százalékra növekedett. Külön figyelemre méltó, hogy ezek az újítók szocialista brigádok tagjai. Több területen is tapasztalható, hogy az új technológiai folyamatok állandó tanulása, azok gyakorlati alkalmazása mellett születtek meg az új gondolatok a munka célszerűbb elvégzéséhez. Feladatterv \ A ténylegesen kimutatott 10 millió forintos eredmény elérése közben nem volt minden problémamentes. Igyekeztek érvényt szerezni az új rendéleteknek, de úgy, hogy az csak növelje a gazdaságosságra irányuló törekvéseket, az újítók alkotó kedvét. A vállalat minden vonatkozásban betartotta a 38/1974. számú minisztertanácsi rendelet 16. paragrafusát, amely több kötelezettséget ír elő a vállalatokra. A korábbinál rugalmasabban hirdették meg az újítási versenyt 1976- ra is. Üjból megkapják a gazdasági egységek az újítási feladattervet, s tervbe vették, hogy jobban a helyi érdekekhez irányítják a vállalati 'újítási szabályzatot. Ezzel együtt fokozottabban érvényesítik az anyagi érdekeltséget. A rugalmasabb gazdaságpolitika — a párt XI. kongresszusa határozatának megfelelőért a szocialista épitömunka e területén sem nélkülözheti a találékonyságot, a fejlesztést megalapoAz „ezer mini tó” vidéke. Így jellemezhetnénk a tar- cali Tokaj-hegyaljai Egyesült Termelőszövetkezet gazdálkodási körzetét, ha a határt járva a tavakat, és ösz- szefüggő víztócsákat megszámlálnánk. A Tisza és a Takt a szabályozása után a mellékágak a levágott, kanyargó holtágak szeldelik keresztiil-kasul a szántóterületet. A lefolyástalan táblákról a belvizet átemelővel juttatják a Taktába, de csak akkor, ha alacsony a csatornában a víz. Viszont ott az árhullám a legfontosabb mezőgazdasági munkákkal egy- időben érkezik. Sorolhatnánk azokat a nehézségeket, amelyekkel a szántó-vető mindennapi munkája során itt szembetalálkozik. Hiszen a tarcaliak áldják a „rettegett” aszályt, mert itt csak akkor száradnak fel a földek, hogy jó termést adjanak. Ottjártunkkor egy termelési tanácskozást zavartunk meg. Amikor az értekezlet témája felől az elnököt, Bé- nyi Jánosi faggattuk, az öntözés hallatára nagyon meglepődtünk. Inkább belvíz- rendezést, lecsaoolást, csatornázást vártunk, s helyette a jövőben 726 hektár öntözését szorgalmazzák. Első hallásra "érthetetlennek tűni a termelőszövetkezet középtávú tervének ilyen irányú fejlesztése, és ezt az érzést csak növelte, amikor megMinlegy 100 kilométeres körzetben 141 településen dolgoztak tavaly a sárospataki Közös Tanácsi Építőipari Költségvetési Üzem dolgozói, Talán az 1975. év bizonyította a legjobban, mennyire helyes intézkedés volt a városi és járási költségvetési üzemek összevonásával az erőket egyesíteni, hiszen az üzem mintegy 280 dolgozója tavaly több mint 35,5 millió forint értékű munkát végzett Sárospatakon és a pataki járásban. (1971-ben még mindössze 18,7 millió forint volt a termelési érték .. .). Ez az előző, 1974. évi termeléshez képest 31.2 százalékos növekedést jeleni. A jó eredmények elérésében alapvető szerepe, volt a munka- és üzemszervezési feladatok megvalósításának. Az üzem körzetekre osztatta működési területét, minden tudtuk, hogy a döntésben a juhtenyésztés fejlesztése játszotta a főszerepet. Korunkban, amikor annyit beszélünk a hatékonyságról, a tartalékok nagyobb fokú feltárásáról, enyhén sAnlvu fölöslegesnek hatott a belvizes területek öntözése. A későbbiek során viszont éppen a tervezés alaposságáról és helyességéről győződtünk meg. A lassanként feltöltődő elposványosodó holtágak a termelőszövetkezetet nagy „kincshez” juttatták; a nádhoz. A juhhoda- lyok tetőzetét ezzel a náddal fedi be a saját építőbrigád. A közös gazdaság területén húzódik a hegyaljai öntözőfürt, amely nyári aszályos hetekben biztosítja á növények számára az éltető vizet. A tavak partjain legelőket alakítanak ki, ahol majd a megrendelt — több mint egymillió forint értékű — Volzsenka önjáró, esőztető berendezés tartja üdén a gyepet. Igv a legelöl erűidnek 73 százalékát tudják öntözni. Miért a juhtenyésztés- lesz a jövő állattenyésztő ágazata? A válasz egyszerű; A környék falvaiban a hagyomány, meglevő épületek kihasználása, a hozzáértő szakemberek, ezt szinte diktálta. Öle hozzáteszik: a népgazdaság igényét. Mivel a juhhús exportképes, a tőkés piacon mutatkozó nagy kerestottak, sőt a sárospataki, nagy volumenű célcsoportos lakásberuházások teljesítése érdekében létesítményenként művezetőket jelöltek ki. Az üzem az 1975. évi eredmények alapján ismét esélyével pályázta meg a kiváló címet. Amennyiben valóban elnyerik, ebben alapvető érdeme lesz a szocialista munkaversenynek, ezen belül is a kongresszusi verseny II. szakaszának. A verseny eredményei alapján a szocialista brigádok szúrna 7-ről 10-re nőit. Élen jártak a szocialista kollektívák a Sárospatakért indított társadalmi mozgalmuk célkitűzéseinek megvalósításában is. A város fejlesztéséért és szépítéséért 54 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek, míg a „Dolgozz e’gy napot városodért!” mozgalom sorún 23 ezer forintot fizettek be. letet is számításba vették. Mivel főágazat lesz, az anyagi támogatás nagy részét a tenyésztésre kell fordítani. A köztudattal ellentétben a juh igényes állat. Igaz, hogy a külterjes viszonyokhoz a hazai állatfajták közül a legjobban alkalmazkodik, de a nagyüzemben, öntözött; legelőkön, új tartásmóddal ugrásszerű javulást érhetünk el. Főleg a hármas; tej, hús, gyapjú hasznosításnál, amelyet. itt Tarc.alon kialakítottak. Az ezer férőhelyes pecsenyebárány hizlaldát a folyamatos termelés érdekében társulással építették fel. Az új juhhodályokban a férőhelyek számát háromezerrel bővítik. Idén a selejtezések befejeződtek, a tenyésztésbe fogott jerkebárányokkal pedig megkezdik a 10 ezres állomány kialakítását. A hatékonyság növelésének alapja az önköltség csökkentése. Millió és millió forintokkal lehelne kifejezni a csatornázás. belvízrendezés költségeit. Ugyanazokon a táblákon időszakos öntözéssel fejlett juhenyésztést lehet kialakítani. Az eddigi körülmények között az ágazat majdnem 10 millió forintot hozott. A jövőben pedig még jövedelmezőbb lesz. (kármán) a tartalom, ami eleve kizárja a sablont, a mechanikus előkészítést, az általánosságokat, a helyi sajátosságok érvényesítésének a tagadását. Akik és ahol ilyen alapállásból indulnak, mára startnál elvétik a lépést. S aztán csodálkoznak, ha mel- lékutakra tévednek, ha e fontos okmány aláírásával, „törvényerőre” való emelésével elkésnek, s a felelősségre vonás elöl se térhetnek ki.. Nincs mit tagadni azon, hogy a vállalatok, üzemek, intézmények egynémelyike a kollektív szerződések elkészítését időről-időre ismétlődő rutinmunkának tekinti, s örül, ha mielőbb túljut e kötelezettségeken. S hogy e sietségben a sebességváltás minél gyorsabb legyen, kihagyják a számításból a legalapvetőbb teendőket is. Ez aztán eléggé el nem ítélhető módszerek alkalmazásához vezet, vagy vezethet. Volt rá példa az elmúlt években országosan és a megyében is, hogy az egyik vállalat egyszerűen kölcsönkérte a „szomszédvár” kollektív szerződését, néhány aprócska módosítással lemásolta azzal az indoklással, hogy e dokumentumok úgyis azonos eb >k szerint készülnek .,. Tehát, ami jó az így „segítséget nyújtó” vállalatnál, at jó mindenütt... Tagadhatatlan, hogy a kollektív szerződéseket azonos elvek szerint kell elkészíteni, amelyek közül a legfontosabb: hűen tükrözzék a vállalat, a gyár, az intézmény előtt álló célokat és feladatokat, olyan előírásokat tartalmazzanak, amelyek a népgazdasági tervekhez igazodva, a helyi sajátosságoknak megfelelően, e teendők végrehajtását segítik elő. Konkrét megfogalmazásban és egyértelműen azzal a szigorú követelménnyel, hogy az eddigi jól bevált, tapasztalatokat és tanulságokat hasznosítva minden lényeges teendő bekerüljön a kollektív szerződésbe. Ahhoz, hogy minimálisra csökkenjen a tévedések lehetősége, hogy e szerződések tartalmilag is mind színvonalasabbak legyenek, elengedhetetlen kontroll a dolgozók, a kollektíva véleményének az igénylése és érvényesítése, a vita, amely segít a döntések meghozatalában, annak megfogalmazásában, ami belekivánkozik a kollektív szerződésekbe. A KOLLEKTÍV SZERZŐDÉSEKET általában mindenütt öt esztendőre szólóan készítik. Ami természetesen nem azt jelenti, hogy öt évig minden előírásában változatlan marad. Mód és lehetőség van rá, hogy —, ha indokolt —, akkor évenként újra és újra felülvizsgálják és kellő megalapozottsággal módosítsák is. Mindig az élet adta követelményeknek megfelelően. Egyvalamit feltétlenül tudomásul kell venni: a kollektív szerződéseket hiba lenne uniformizálni. Mert ami ösztönzi, a fejlődést elősegítő tétel az egyik helyen, lehet, hogy ugyanaz másutt igencsak kerékkötője a munkának, a vállalati életnek. A Lenin Kohászati Müvekben például a ma kifizetésre kerülő nyereségrészesedéssel együtt kapják meg a törzsgárda tagjai — a vállalatnál eltöltött időhöz mérten — a 800 forinttól 3800 forintig terjedő jutalmat is. Nagyfokú megbecsülése, elismerése ez a törzsgárdatag- ságnak —, amit a kollektív szerződés is rögzít. Nem biztos azonban, hogy ugyanez a módszer, ugyanilyen módon érvényesíthető az Ózdi Kohászati Üzemekben is. Pedig két, azonos profilú gyárról van szó. Csakhogy mindkét helyen más és más a hagyomány, a kialakult gyakorlat és szokás, a tradíció, az anyagi ösztönzés módszere és lehetősége. Vagy: a Diósgyőri Gépgyárban egy egészen új kezdeményezés van kialakulóban, a mesterszakmunkás címnek, mint kategóriának a megalapozása. Szigorú feltételek és kövé- - telménvek alapján érhető él ez a cím, ami anyagiakban is többet, nagyobb elismerést jelent. Vajon másutt, hasonló profilú üzemben ugyanez a törekvés teljesen kizárt?.,. Erről szó sincs. A feltételeket tekintve hasonló lehet, de szóról szóra ugyanölyan nem. Bármiről legyen is szó, aminek a kollektív szerződésben elengedhetetlenül szerepelnie kell, csak akkor lesz szilárd bázisa, ha mindenütt komolyan veszik az előkészítéstől egészen az aláírásig a munkát, ha a legapróbb részletkérdésre is odafigyelnek a végleges szöveg elkészítésénél. A kollektív szerződések aláírásával nem fejeződik be a munka. Mit se ér ugyanis az olyan „üzemi alkotmány”, amit az asztalfiókba tesznek, ha azt „elfelejtik” ismertetni a dolgozókkal. E dokumentum ugyanis jogokat és kötelességeket tartalmaz. Meghatározza a vállalat teendőit. de szinte személyre szólóan mindenkiét, aki egy adott munkahelyen státuszban van. S hogy a szerződésben előírtaknak minden tekintetben érvényt is tudjanak szerezni, e szerződést mindenkinek ismernie is kell. Az elmúlt években volt rá példa, hogy —, mert nem ismerték a szerződés előírásait — vélt és jogos sérelmek rendezése sok-sok bonyodalom árán volt megoldható. Mint a Ru- dabányai Vasércbányában is, ahol egy egész szocialista brigád kereste az igazát a különféle fórumokon, pedig az elintézés módiára a lehetőség ott volt az szb-titkár fiókjában, a kollektív szerződésben. Amit a brigád tagjai nem ismertek ... A KOLLEKTÍV SZERZŐDÉSEK kimunkálására sajnálni az időt. nagy hiba lenne. Minél alaposabb, minél körültekintőbb e dokumentum megalkotására fordított munka, annál színvonalasabb. tartalmasabb lesz a kollektív szerződés is mindenütt. T. F. Sorozatban gyártják az épületek fém-nyílászáró szerkezeiéit a, Borsod megyei Tanácsi Építőipari Vállalat lakatosüzemében, Laczó József felvétele zó előrelátást. Szarvas Miklós Dobál Erzsébet a bőre lágyuló műanyag fröccsöntését autó- mala géppel végzi a Műanyag-feldolgozó Vállalatnál. Fotó: Hollósy Endre Belvízrendezés, öntözés, nagyüzemi Juhászat
