Észak-Magyarország, 1976. február (32. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-07 / 32. szám

* 1976. február 7., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Az FKP XXII. kongresz- szusa alkalmából pénteken 12 nagy francia vidéki vá­rosban rendeztek nemzetközi 8 találkozókat a kongresz- szusra érkezett külföldi kü 1 - 19 döttségek részvételével. Az MSZMP küldöttsége a tou- í* louse-i sportcsarnokban meg- tartott nagygyűlésen \'eil. részt a brazil, ciprusi, spa­nyol. guadeloupe-i és iráni Pártdelegáció tagjaival együtt. 8 A lelkes hangulatú nagygyü- .. lésen az FKP nevében Reue '! Piquet, a párt Politikai Bi- Zottságának tagja üdvözölte a külföldi vendégeket.- Fock Jenő, az MSZMP Po- "* litikai Bizottságának tagja, a nagygyűlésen a következőket m ói ■v í.' a li le .1' ír ál lé mondotta: — A nemzetközi kommu­nista mozgalom szép és hasznos hagyományaihoz tar­tozik. hogy a testvérpártól! meghívják egymás küldött­ségeit kongresszusaikra. A Mag} Szocialista Munkás­párt a Francia Kommunista Párt XXII. kongresszusán részvevő küldöttsége nagyra értékeli, hogy a kongresszus munkájában való részvétel mellett lehetőséget kapott , arra, hogy ezúttal is Tou- l'jlouse-ban, Franciaország egyik )n legszebb városában találkoz­ni zon a francia kommunisták­kal. szimpatizánsokkal, bará­tokkal. — Számunkra ez a „barát­it í ül le it .ti el ef áK is­é ol 'c­a ,ü ta itií :ü' ní í.t T­iF sági és szolidaritási est” jó alkalom nemcsak újabb sze­mélyi kontaktusokra — ami­nek nagy jelentőséget tulaj­donítunk —. hanem arra is, hogy más testvérpártok kül­döttségeivel együtt kifejez­zük elismerésünket a francia kommunisták által elért ki­emelkedő sikerekért és cse­lekvő szolidaritásunkat a de­mokráciáért és a szocializ­musért folytatott harcukban. — Szolidaritásunk szilárd alapokra épül. mert harcunk közös gyökereiből, közös cél­jaiból fakad és táplálkozik. Ma már ellenségeink sem cáfolhatják — mert ezzel szembe kerülnének a leg­nyilvánvalóbb tényekkel —, hogy a kommunisták akár Franciaországban, akár a szo­cialista Magyarországon egy­formán népük javát, hazájuk felemelkedését akarják. Ezt egész eddigi tevékenységük, a széles tömegek bizalmát kiérdemlő politikájuk bizo­nyítja. :k el* •V. é­iá­éi' — Az önök és a mi szá­munkra is a legfontosabb, hogy népeink jólétben, em­berhez méltóan, békében és biztonságban éljenek. Ez a közös törekvés tükröződik abban a harcban, amelyet önök a szocializmusért, mi pedig a fejlett szocialista társadalom építéséért folyta­tunk. — Sok szó esik mostaná­ban világszerte a szocia­lizmusról. Annak sokféle értelmezésével találkozunk. Számunkra, magyar komira, -nisták számára, a szocia­lizmus egyik legfontosabb kritériuma, követelménye a nép életszínvonalának folyamatos emelése. Ezt a tőkés világnak gazdasági helyzetünkre is kiható vál­sága ellenére — ha az eddi­gieknél mérsékeltebb ütem­ben is —. de most induló V. ötéves tervünk irányszámai­nak megfelelően mindenkép­pen biztosítani akarjuk. Igaz. hogy gazdasági helyzetünk most nehezebb, hiszen nyers­anyag-szegény ország va­gyunk. De nálunk a stabili­tás. a biztos fejlődés, a teljes foglalkoztatottság a jellemző. — A másik követelmény: a szocialista demokrácia, an­nak következetes fejlesztése. Ez nem kis feladatot jelent egy olyan országban, ahol a szocialista típusú viszonyok 30 évvel ezelőtt félfeudális viszonyokat, negyedszázados fasiszta rendszert váltottak fel. ahol hiányoztak a pol­gári demokratikus hagyomá­nyok. A munkáshatalommal egyidejűleg kellett megte­remtenünk egy olyan osz­tályalapokra épülő demokrá­ciát. amely a dolgozóknak, nem pedig a tőkéseknek, lől- desuraknak és lakájaiknak biztosított szabadságot, jogo­kat. Olyan demokráciát, amelyben a hazájuk, a . kö­zösség sorsáért felelősséget vállaló és viselő többség, nem pedig az ország függet­lenségét, valódi érdekeit áruba bocsátó maroknyi lö­kés csoport intézi az ország ügyeit. Olyun demokráciát, amelynek éltető eleme, hogy az emberek minden szinten beleszólhatnak és beleszólnak a kisebb közösségüket és a társadalom egészét érintő gazdasági, politikai, szociális kérdésekbe, számon kérhetik és számon is kérik veze­tőiktől — azok beszámolási kötelezettsége alapján — végzett munkájukat. Olyan szocialista demokráciát tehát, ahol a szabadság nem sza­vakban. hanem a valóság­ban, az élet minden terüle­tén kibontakozik és egyre inkább meghatározó, előre­lendítő erő társadalmunk fejlődése ' érdekében. — Közös tapasztalataink támasztják alá. hogv a szo­cializmus ügye az egyes or­szágokban és világméretek­ben is nemcsak a hazai te­vékenységünktől. hanem ez­zel egyidejűleg a nemzetközi erőviszonyok további ked­vező alakulásától is függ. A szocializmusért folytatott harc sikere önöknél, és az épülő szocializmus előrehala­dása nálunk nagy mértékben feltételezi, hogy tovább erő­södjön az enyhülési folya­mat. teret nyerjen a békés egymás mellett élés. Önök­kel együtt úgy ítéljük, hogy az enyhülésért, a békéért és biztonságért folyó harc szer­ves része a nemzetközi osz­tályharcnak. átlói elválaszt­hatatlan. — Pártjainkat e harcban szolidaritásunk, internaciona­lista el vei ók és együttműkö­désünk kapcsolja össze. Kö­zös érdekünk a szocializmus térhódítása, az óriási áldo­zatok árán elért eredmé­nyeink megszilárdítása és a további fejlődés biztosítása. Ehhez pedig elengedhetetle­nül szükséges, hogy továbbra is határozottan elutasítsuk az európai biztonsági konfe­rencia szellemével és az eny­hüléssel ellentétes szovjet- ellenes. illetve a baloldali, demokratikus erők harcának gyengítésére irányuló kom­mun istaellenes kampányokat. Ezek nem akadályozhatják meg ugyan a szocialista or­szágok előrehaladását, de — és ezt önök tapasztalhatják a legjobban — megnehezítik küzdelmüket, fékezik a tőkés országokban működő testvér­pártjaink befolyásának nö­vekedését. lassít.ák közös céljaink megvalósítását. — Pártjaink — a többi testvérpárnál együtt — ré­szei korunk leghatalmasabb politikai mozgalmának, a nemzetközi kommunista moz­galomnak. amely más erők­kel szövetségben egyedül képes arra. hogy az emberi­séget a népelnyomó kapita­lizmusból átvezesse a sza­badság. az egyenlőség és a béke társadalmába, a szo­cializmusba. Tegyünk meg mindent — közös erővel — a kommunista mozgalom so­rainak erősítéséért, egységé­nek megszilárdításáért. — Sok sikert kívánok ked­ves francia elvtársak és ba­rátaink abban a nehéz harc­ban. amelyet a francia mun­kásosztály a francia nép ér­dekében a demokráciáért és a szocializmusért folytatnak. — Éljen a Francia Kom­munista Párt! Éljen a párt­jaink közötti szolidaritás! Éljen a szocializmus! — fe­jezte be Fock Jenő nagy tapssal fogadott beszédét. át Az 1975. Évi terv teljesítésén! a láppzteág fejiiéséről \-r Sí­ri' ■fi­s­ét b, á­áK •r if i" fit­tf­(Folytatás a 2. oldalról) 1974. évi 17,8-ról 18,4-ra emelkedett. — Fő­leg a második szülöttek száma nőtt. Az év folyamán 131 000-en haltak meg, az ezer la­kosra számított halálozási arány 12,4 jvolt. Ezer élveszülött közül 33 halt meg egy even aiul. A természetes szaporodás — az élve- születések és a halálozások különbsége — ezer lakosra számítva az 1974. évi 5,8-ról (i.d- ra nőtt. Egészségügyi ellátásra az állami költség­vetés csaknem 11 milliárd forintot, ezen be­lül fekvőbeteg-ellátásra mintegy ti milliárd forintot fordított. A kórházi ágyak száma 87 500-ról, 89 000-re, az orvosok száma 26 400- ról 27 100-ra emelkedett. Az év végén az összes körzeti orvosi állások 6,6 százaléka nem volt betöltve. A táppénzen levők aránya az előző évi 5,8-ról 1975-ben 6.1 százalékra nőtt. Az év végén a kereső szülő nők több. mint 3 4-e, 265 000 nő volt gyermekgondozási se­gélyen. 36 000-re! több. mint egy évvel ez­előtt. A bölcsődei férőhelyek száma körülbe­lül 2900-zai bővült, az év végi állomány megközelítette az 50 000-ret. Az óvodai férőhelyek száma az 1974. év végi 276 000-ről körülbelül 300 000-re emelke­dett. tOO óvodáskorú gyermek közül 1074-ben 72, 1975-ben 76 járt óvodába. A különböző oktatási fokozatokon 1.8 millióan tanulnak, csaknem ugyanannyian, mint az előző okta­tási évben. A/, esti és levelező tagozatokon tanulók száma körülbelül 280 000 fő, 3.3 szá­zalékkal több, mint az előző tanévben. A 6 —13 éves tankötelesek lényegében valameny_ nyien tanulnak. A 14—16 évesek 39 százalé­ka szakmunkástanuló. A 14—17 évesek 36 százaléka középiskolai oktatásban vesz részt. A 18—22 éves fiatalok 6.9 százaléka tanul egyetemen, vagy főiskolán. Száz általános iskolás tanuló közül napkö­zi otthonba jár 31. Diákotthonban lakik a középiskolások 21 százaléka, az egyetemis­ták, főiskolások 46 százaléka, ösztöndíjas a középiskolai tanulók 7,3 százaléka, az ál­lami támogatás valamilyen formájában ré­szesül a felsőfokú oktatásban résztvevők 81. százaléka. A közművelődési intézmények működésé­re a költségvetés mintegy 4 milliárd forin­tot folyósított. A kiadott könyvek száma 7700, példányszáma 74 millió voll, a példány, szám mintegy 10 százalékkal emelkedett. A mozik, színházak látogatottsága az előző év­hez képest nem változott. Az év végén ezer lakosra 226 televízió-előfizető jutott. 8-cal több az előző évinél. IDEGEN FŐIIG ALOM 1975-ben 9.4 millió külföldi érkezett ha­zánkba, 13.4 százalékkal több. mint 1974-ben. A külföldre utazó magyar állampolgárok száma 3.5 millió volt, 6 százalékkal több az előző évinél. A hazánkba látogató turisták 88 százaléka szocialista országokból érkezett, a kiutazó magyar állampolgárok 93 százaléka látogatott szocialista országba. Dr. Papp Lajos államtit­kárnak. a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének vezetésével pénteken a Par­lamentben értekezletet tar­tottak a fővárosi, a megyei és a megyei városi tanácsok elnökei. Az ülésen részt vett és felszólalt Borbándi János miniszterei nők-helyet­tes. 0 — A népgazdaság haté­kony fejlesztésében és a gaz­dasági egyensúly javításá­ban a következő öt eszten­dőben is-fontos szerep jut a tanácsoknak — hangsúlyoz­ta a miniszterelnök-helyet­tes. A tanácsok a társada­lompolitikai célok alapos mérlegelésével jelöljék ki. rangsorolják azokat a fej­lesztési és egyéb feladato­kat. amelyek a lakosság életkörülményeinek ja vitását az adott terület, vagy tele­pülés fejlődését szolgálják. Kiemelt feladat a lakásépí­tés és az ezzel szorosan ösz- szefüggő közműfejlesztés, az. óvodai ellátás, valamint az általános iskolai és a szak­munkásképzés feltételeinek javítása, továbbá a tömeg­közlekedés színvonalának emelése. Aláhúzta, hogy a tanácsi szervezet akkor se­gíti a legeredményesebben a társadalmi és gazdasági cé­lok megvalósítását, ha egész tevékenysége az össztársa­dalmi. a közösségi és az egvéni érdekek, a népgazda­sági és a helyi érdekek összhangjának megteremtésé­re irányul. A napirendnek megfele­lően elsőként Karakas László munkaügyi miniszter számolt be a munkaerő- és bérgaz­dálkodás helyzetéről, az V. ötéves tervidőszak fő felada­tairól. Ezt követően dr. Papp La­jos államtitkár ismertette a párt XI. kongresszusának határozataiból adódó tanácsi feladatokat, különös tekin­tettel az V. ötéves terv elő­készítésére es végrehajtásá­nak megszervezésére. Beje­lentette. hogy a kongresszus határozatai, az V. ötéves terv végrehajtására a mi­nisztériumok és az országos hatáskörű szervek elkészítet­ték programjavaslataikat. A Tanácsi Hivatal is elkészí­tette intézkedési tervét, amely tartalmazza a Minisz­tertanács programiának ta­nácsokat érintő előírásait is. A tanácsok elmúlt ötéves munkájának tapasztalatait összegezve az államtitkár rá­mutatott. hogy a tanácsi gaz­daság dinamikusan fejlődött. A legfontosabb célok telje­süllek. Az ötödik ötéves tervidő­szak főbb tanácsi feladatait ismertetve dr. Papp Lajos először a gazdasági tenniva­lókról szólt. — A következő öt évben a korábbihoz ké­pest nehezebb gazdasági fel­telelek mellett kell dolgoz­nunk — hangsúlyozta. Mint a beszámolóból ki­tűnt. az ötödik ötéves terv időszakában a tanácsok ösz- szességében csaknem 490 milliárd forinttal gazdálkod­nak. A legfontosabb tovább­ra is a lakásépítés és az eh­hez kapcsolódó közműfej­lesztés. A terv mintegy 430 — 440 ezer új. lakás felépíté­sét irányozza elő. Fipfifemre mélti javaslatok Készül a kollektív szerződés a Rúd a banya s Vasérc Müvekben Érthetőén izgalmas, s bar vonásaiban eltérő, tartalmát tekintve azonos feladat fog­lalkoztatja az üzemek, válla­latok kollektíváit ezekben a hetekben, hónapokban: mi kerüljön az üzem új alkot­mányába ? Az üzemi élet következő öt évét. meghatározó szerző­dés megalkotása — termé­szetesen — központi helyre került az Országos Érc- és Ásvány Vállalat Rudabúnyai Vasérc Műveiben is. Sajátos gondok, feladatok megoldását várják a dolgozok az új kol­lektív szerződéstől. — A vállalati szakszerve­zeti bizottság először is érté­kelte az 1971—75. évi kollek­tív szerződést — mondja Fo­lyami István, az szb munkás- védelmi felügyelője. — Majd ennek alapján ismertettük a dolgozókkal az új szerződés irányelveit. Az irányelveket, illetve a régi „vállalati tör­vényt” valamennyi üzemrész szocialista brigádjai részlete­sen tanulmányozták. A mó­dosítási javaslatokat a kol­lektívák az üzemrészek szb ülésein vetették fel. A tizenegy üzemrészből számos javaslat érkezett. A vállalat vezetősége a külön­böző üzemek képviselőinek bevonásával rendkívüli ter­melési tanácskozást tartott, amelynek egyetlen napirendi pontja volt: a dolgozók ja­vaslatainak előterjesztése. — Üzemenként 6—8 javas­latot adtak elő a kollektívák képviselői — folytatja Folya­mi István. — A kérelmek legtöbbje valamennyi üzem­ben jellemző, közös gondot takar. A dolgozók — egye­bek - közölt — felvetették, hogy alacsony az éjszakai pótlék. Eddig az ej jeli pótlék hét napra 15 százalék, hét nap után pedig 20 százalék volt. A kérés: 5, illetve 10 százalékkal emelkedjék a pótlék összege. Javasolták to­vábbá a délutáni pótlék be­vezetését is. Ugyancsak kö­zös kérelem: a munkaruha- ellátás módjának megváltoz­tatása. Szóvá tették. hogy nem megfelelő a munkaruhák mi­nősége, — így alkalmatlanok bizonyos munkaterületekre. Jogos a kérés: csökkentsék a munkaruhák kihordási ide­jét, Igen sok javaslat vető­dött fel a hűségjutalom ki­fizetésével kapcsolatosan is. A dolgozók kérik a régi sza­bályzat visszaállítását, misze­rint egy igazolatlan hiányzás a hűségpénz 50 százalékos megvonását, két igazolatlan mulasztás pedig már a hű­ségjutalom teljes elvonását jelenti. A mostani szabályzat értelmében ugyanis a dolgozó csak arra a hónapra esik el részben, vagy egészében a ju­talomtól, amikor'az igazolat­lan hiányzása van. A hivatalház dolgozói sze­retnék, ha a fizikai dolgozó­kéval azonos összegű bá­nyásznapi jutalomban része­sülnének. Számos javaslat hangzott el a szénjárandó- ' sággal kapcsolatban is. Re­gebben 62 mázsa szenet kap­tak telente a bánva dolgozói. Egy későbbi NIM-rendelet a szénjárandóságot évi 1500 fo­rintos pénzösszeg kifizetésé­ben állapította meg. A kérés: a 62 mázsa szén árának megfelelő pénzösszeg kifize­tése. A dolomit üzemrészben dolgozók kérése a munkás­szállítás javítása, valamint egy zuhanyozó kialakítása. A 11 üzemrész dolgozóinak kö­zös javaslata, hogy az új kol­lektív szerződés — a mun­kafegyelem javításának érde­kében — nagvobb mértékben tartalmazza a munkásiiitta- tásokkal kapcsolatos kérdése­két. Bár a mindenkit loglalkoz- tató. fontosságukban kiemel­kedő módosítási javaslatok számottevő része már bizo­nyosan beérkezett a vállalati szb-hez de a problémafelve­tés lehetősége még nem zá­rult le. Minden nap új javas­latokat, ötleteket hoz. Mind­inkább kialakul a kép: mi­ben is lesz az üzem új al­kotmánya. — clévald — Miskolcon a MÁV .Tárnifiiavitó Üzem kocsiinvitó műhelyé­ben Cseres» András asztalos vasúti kocsik lemezcseréjét végzi. Fotó: Laczó József t / Fstk Jeni beszéde Tiaisese-ban laáseiii értetalet a íflanienlta

Next

/
Oldalképek
Tartalom