Észak-Magyarország, 1976. február (32. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-07 / 32. szám

ESZAK-MAGYARORSZAG 4 1976. február 7., szombat Filmfevél A menyecske, az anyós, meg néhány harmadik \n~yCPÍof nem ismerjük üUZbcicl meg. Kétszer ugyan látjuk, a film első meg az utolsó előtti képsorán, mind a kétszer integet. Elő­ször búcsúzik, a film végén megérkezik. Tehát megjön József, és ettől féltek a film főszereplői másfél órán át. H í komolytalankodni szeret­nék, azt fejtegetném: kár volt József mamájának, meg ifjú feleségének töprengeni, mi lesz, ha megjön József, mert ha ez a József nem sze­ret moziba járni és nem nézi meg Kezdi Kovács Zsolt sor­rendben negyedik játékfilm­jét, amelynek az a címe, hogy IIa megjön József, úgy nem lesz semmi baj. Nem tudja meg, mi történt elutazása és érkezése között, mit. csinált a felesége. Viszont, ha végig­nézzük e filmet, egy csomó ■dolgot megtud és kész a baj. Nos, a filmet, aki akarja, most végignézheti a premier­mozikban, és mindabból. am;t József nem tud. de a másfél óra alatt lepereg, nagyjából a következők tudhatok meg: József fiatal tengerész, aki mindig több hónapos utakra megy el otthonról. Most is otthon hagyja ' alig egyhóna­pos feleségét, meg magányos, ám nagyon fiatalos édes ma­máját. Két. egymásnak még idegen és egymástól messze elütő karakterű, magányos vö marad egy pesti lakásban. A mamának, aki egy gyógy- sze^gyár csomagolójában dol­gozik, szeretője van. aki egv- ben munkahelyi főnöke is. Ez a kapcsolata nem Utók a menye elölt, sőt egy másik, későbbi kapcsolata sem, amelyben a partner egy egé­szen fiatal, az asszonyhoz ké­pest szinte gyerek fiú. A fia­talasszony Dávid Józsefné Kovács Mária nagyon-naqyon szimpla, végletesen butácska, teremtés. Nem tehet róla, de csúnyácska is. Gondolkodni rest. felelősséget sem önma­ga. sem férje, sem egyéb kör­nyezete iránt nem érez, szin­te az első füttyentésre szere­tője lesz az útjába akadó férfinak, botrányokat kavar, aztán másoknak is szeretője lesz. így él egymás mellett a két magányos nő. A fiatal- asszony körül sokasodnak a botrányok, az anyósával való kényszerű együttlétben a fe­szült légkör nyílt ellenséges­kedésbe csap át. s közben még egy spontán abortusz is adódik, ami ugyan csökkenti a gondot abban a tekintet­ben, hogy mi lesz, ha meg­jön József, de a két nő kap­csolatán sokat nem változ­tat, s csak József hazatérése előtt kevéssel, valami freu­dista beütéstől ihletett álom­kép-mese után, talál egymás­ra a két asszony, s együtt várja József integetését a Ferihegyi repülőtéren. Hihe­tőleg József nem fogja meg­tudni, mit csinált a felesége, sem azt, hogy mit csinált az anyja. Hát nagyiéból ténet,. Miről akar szólni ez a íiL-i? Arról, hogy miként éli át két ilyen, egymás mellé került asszony a magány hó­napjait. Talán. Kérdőjelek sorjáznak a néző előtt, a film vetítése közben és még utána is, ha vissza-visszaidézi ma­gában a film fordulatait, s megpróbálja felkutatni a lá­tott cselekvések motivációit. Nem talál azonban feleletet arra, vajon miért ilyen tüs­kés,,rossz modorú ez az ifjú Mária asszony, miért bánt meg mindenkit, miért go­noszkodik az anyósával, mi­ért tör-zúz, miért hagyja ott állását, miért nem érdeklődik érdemben senki és semmi után. legfeljebb a férfiak­hoz vonzódik. Magatartására legfeljebb némi támpontul, de semmiképpen sem ment­ségül szolgálhat az a körül­mény. hogy nevelőszülőknél □lőtt fel, apja ismeretlen, de az a túlhangsúlyozott magá­nyossága, ami a filmben megmutatkozik, cppen ellene szól, hiszen ö rekeszti ki ma­gát oktalanul a neki bqrátj kezet nyújtó környezetből, például a munkahelyi ifjúsá­gi szervezetének életéből, ahol pedig szeretettel foglalkoznak vele eleinte. A filmből nem ismerjük meg eléggé a múlt­ját, nem találunk magyará­zatot mai cselekedeteire, sem az anyósával való hirtelen összebékülésre. Mint mond­tam, a férjét sem ismerjük, s nem tudhatjuk meg, milyen Az MHSZ Gépjárművezető-képző Iskola Jelentkezni lehet: mindennap 8—16 óráig. Miskolc, Rákóczi u. 12., fszt. 4. sz. Az MHSZ Borsod megyei Gépjárművezető-képző Iskola nem hivatásos r | ^ * : s r tr ^ 1976. március 4-én, március 5-én, március 17-én. Jelentkezés folyamatos, naponta 8-16 óráig. Miskolc, Rákóczi u, 12. szám fszt. 4-es szoba. MHSZ Járási Vezetőség Sátoraljaújhely, Kossuth u. 2. MHSZ Járási Vezetőség Szerencs, Hunyadi-köz 4. MHSZ Járási Vezetőség Mezőkövesd, Marx K. u. 3. MHSZ Járási Vezetőség Encs, Rákóczi u. 16. MHSZ Járási Vezetőség Edeiény MHSZ Járási Vezetőség Mezöcsát MHSZ Városi Vezetőség Kazincbarcika MHSZ Városi Vezetőség Leninváros MHSZ Városi Vezetőség Ózd, Vörös Hadsereg u. 2. sz. A fenti helyeken hivatásos szeméiy-teher tanfolyamra is lehet jelentkezni. volt a házasságuk egyetlen hónapja, vagy az előtte való kapcsolatiak. A legtöbbet az anyósról tudhatunk meg, aki valamiféle sok-sok fájdalom­mal teli, intelligens asszony, de érthetetlen az a bírkaíii- r ele in, amit menyének elíté­lendő magatartásával és go­noszkodásaival szemben ta­núsít. Kezdi. Kovács Zsolt a tör­ténetet napjainkban, a mai Budapesten játszatja, de ez a maiság csak látszólagos. A film alakjai csak külsőségeik­ben mai emberek, a történet valójában időtlen, s így ahogy láttuk, napjainktól idegen. A két különböző korú nő ma­gányossága nem magyarázza mindazt, ami velük történik, különösképpen nem magya­rázza a fiatalasszony törté­netének kúszaságát. A szereplők jobb ügyhöz méltó buzgalommal igyekez-, lek alakjaikat életre kelteni. Ruttkai Éva tette hihető em­berré az any ;t, Monori Lili pedig a menyecskét formálta meggyőzően butává, felelőt­lenné, s olyan ellenszenvessé, hogy nem tudtunk vele sem­mi közösseget érezni, elég hamar érdektelenné vált a néző számára a sorsa. A sze­replők között találjuk a mis­kolci Paláncz Ferencet, aki ■ sok eredetiséggel formálja az ■ anyós művezetőjét, és emlí­tést kíván még Koncz Gábor, valamint. Ronyecz Mária já­téka. A film operatőri mun­kája Kende Jánosi dicséri; a nem kevés szerelmi jelenet is a jó ízlés határain belül ma­radi. A dö IjLrtivií-dl'Ij Len key Zoltán munkája Csak a kezdet volt nehéz! Egymást hozták iskolapadba... A hét másikigaÍí! kula kapitány című jugo­szláv partizánfilm, Obrad Gluscevic alkotása. Elsősor­ban a gyermekekhez szól és egy kisfiú és barátai máso­dik világháborús hősi ellen­álló tettei közül bonyolódik. A harmadik új film nem új: az 1967-ben bemutatott Foly­tassa, coivboy! című angol film felújítása. Benedek Miklós Amikor 1973-ban felmér­ték a Kohászati Alapanyag­előkészítő Közös Vállalat miskolci gyáregységében, hogy munkásaik közül há­nyán nem végezték el az ál­talános iskolát, eléggé meg­döbbenő eredményre jutot­tak. A nyári felmérés adatai szerint ugyanis 20Í1 olyan munkás dolgozott a gyáregy­ségben, akik vagy félbehagy­ták az .általánost, vagy nem jutottak túl az első osztá­lyon. M u n káslé tszámukn a k majd negyven százaléka. S ez, volt a helyzet akkor is, amikor — még ez év júliu­sában — megkezdték a szer­vezést a dolgozók általános iskolájába. Az első 16 hetes tanfolyam-' ra 57-en mentek el, s közü­lük 54-en le is vizsgáztak. Persze: csak a számadatok még nem mutatják, hogy mi­lyen erőfeszítésekbe került az osztályok beindítása. Asztalos Sándomé, a KAV miskolci Rákóczi-jubileumra készülünk Emlékbizottság! sajtótájékoztató Pénteken — a HNF Orszá­gos Tanácsának székhazában — sajtótájékoztatón ismer­tették azt a rendkívül tar­talmas, hazai és külföldi ese­ményeket egyaránt ígérő programot, amely méltó ke­retet hivatott biztosítani a II. Rákóczi Ferenc születése 300. évfordulójáról való meg­emlékezéshez. A programot a Rákóczi Emlékbizottság dol­gozta ki, és Köpeczi Béla, a Magyar Tudományos Aka­démia főtitkárhelyettese, az emlékbizottság alelnöke is­mertette az újságírókkal. 1976. március 27-én lesz II. Rákóczi Ferenc: — vagy ahogyan népünk szívében és az évszázadok hagyományá­ban él: a kuruc vezérlő fe­jedelem — születésének há­rom évszázados jubileuma. Az évfordulóhoz kapcsolódó központi események közül kiemelkedik a Magyar Nem­zeti Múzeumban március 26- án megnyíló Rákóczi-emlék- kiállítás. Ugyanezen a napon kerül sor a fővárosban arra a központi emlékünnepségre, amelyen Rákóczi méltatásán túl korabeli irodalmi és ze­nei alkotásokból formált kul­turális műsorral is tiszteleg­nek a kurucvezér emlékének. Szobránál koszorúzás! ün­nepséget tartanak Budapes­ten, külföldön pedig Borsi­ban, . Rákóczi szülőházánál és Kassán, a temetkezési he­lyen. További kiállítások is készülnek az évfordulóra,’ így például a Hadtörténeti Múzeum anyagából, a Rákó­czi szabadságharcról, azután Szécsényberi „Rákóczi álla­máról”, s vándorkiállításokat mulatnak be „Rákóczi és kora” címmel. Az MHSZ Gépjárművezető-képző Iskola azonnali belépéssel keres Jelentkezni szakoktatói munkakör betöltésére, szakoktatói bizonyítvánnyal rendelkező dolgozókat ehet: mindennap 8—16 óráig. Miskolc, Rákóczi u. 12,, fszt. 4. sz. gyáregységének személyzeti és oktatási vezetője ma már mosolyogva tud beszélni az akkori nehézségekről. De akkor nemcsak hogy személy szerint „kigyüjtötték” az ál­talános iskolát el nem vég­zettekéi, de vagy az üzem­vezetők, v.agy ó maga, vagy pedig a gyáregység vezetője, . Valkó Miklós személyesen is elbeszélgettek az érdekeltek­kel, akik akkor még nehe­zen adtak igenlő választ. Leg­többen azt mondták: „Ugyan már, minek? Iskola nélkül is megkeresik a maguk 3—4 ez­resét!” Mert ezen a telepen, ahol szén- és ócskavashegyek zárják el a kilátást, a nehéz fizikai munkát, többségében segédmunkát, jól megfizetik. S az emberek nem tudtak, vagy még nem akartak rá­döbbenni arra: önmagukat becsülik 1c, ha az általános iskoláról sem szereznek bizo­nyítványt. A meggyőzés per­sze nemcsak szóban folyt. Minden erejükkel törekedtek arra is, hogy az oktatás fel­tételeit gyárrészlegen belül biztosítani tudják. A Miskol­ci városi Tanács közvetíté­sével jutottak el a 12. számú Általános Iskolához, melynek tantestülete vállalta az üze­men belüli oktatást.. Két ter­met adtak, az iskola pedig lelkes, értő, jól felkészült pe­dagógusokat biztosított, Az első csoportban még nem voltak nyolcadikosaik. Az 1974 februárjában indított tanfolyamon .viszont, amikor hatvanötén iratkoztak be és hatvanhárman le is vizsgáz­tak, már harminchármán végbizonyítványt is szerez­tek. 1974 szeptemberében már a harmadik csoport indult, a hatvanhárom beiskolázott kö­zül negyvenkilencen levizs­gáztak, s huszonegyen végbi­zonyítványt kaptak. Még az év decemberében megszer­vezték a következő tanfolya­mot, melynek negyvenhét ta­nulója közül harminckilenc vizsgázott. Közülük húszán már a nyolcadikos bizonyít­ványt kapták kézhez. S most vizsgáznak az elmúlt év au­gusztusában beindított cso­port hallgatói: húszán van­nak. S alig valamivel többre tehető már csak azoknak a száma, akik még nem szán­ták, rá magukat a tanulásra. ul Mi !>0i tO «1 S ᣠsy t Igaz, velük mär nem lesz könnyű dolguk. Mert addig, amíg az első csoport sikerein felbuzdulva a későbbi cso­portok hallgatói szinte ön­magukat szervezték, ez a né- hány ember megmakacsolta magát1. S az is ’"az, hogy a viszonylag nagy fluktuáció miatt mindig jönnek olyanok is, akiket még meg kell majd győzni a tanulás szükséges­% ségéről. Most már nem az^01 üzemi iskolában — hiszen, egy osztályra valói nem tud' ?? nak összehozni —, hanem általános iskola esti tagoza-;®1 tan , tanulhatnak, de az o®*' eredményeiket is figyelemmel^ kísérik. Akárcsak a már vég'”“ Zeitekét. A pontosan vezetett®? jelenléti naplót ellenőrizve A ugyanis nemcsak az üzemre- A szék vezetői, de a szocialista;0 brigádok is szigorúan szá- 0 mon kérték a hiányzásokat. ; Érdeklik is volt, hogy szá- mon kérjék, mert a tanulnia- " nvi eredmények, maga a ta­nulás súlyosan estek latba a brigáderedmények elbírálásá­nál. Volt rá példa, hogy a könnyen vett tanulás miatt visszaminősítettek egy-eg)' brigádot. Bíró Ferenc, a Kohászati Alapanyagelőkészítő Közös Vállalat központjának osz- tájlyvezető-helyettese az or­szágos vállalat gyárrészlegei közül ezt az egységet he­lyezte első helyre a dolgozóit tanulásának, művelődési lehe­tőségének biztosításában. Igaz is, hogy mindent megtettek, s nemcsak a könyveket, fü­zeteket, írószereket vásárol­ták meg a munkásoknak, liá­néin jutalmat is adtak egy- egy sikeres vizsgáért. S ámi talán a legnagyobb segítség volt, akár munkaidőben is biztosították a tanórákon va­ló részvételt. Az iskolában levőkre rádolgozott a brigád, de még annak az ódiumát is vállalták, hogy e.gy-kél órá­ra leálljon a gép. Ahogy a gyárrészlegvezető mondta, még így is teljesítették, sőt túlteljesítették a tervüket. S nekik mindenképp megérte, mert közben már előre is néztek. A gyárrészlegben a nehéz fizikai munkát fokoza­tosan felváltó gépeknél ugyanis tanultabb munkások­ra van szükségük. A nagy értékű gépekhez, amelyekből egyre több van náluk is, már csak tanfolyamot végzetteket állíthatnak. S ennek feltétele az általános iskola. Ilyen to­vábbképző tanfolyamokat szerveztek és szerveznek. S most már könnyebben tehe­tik, hiszen a törzsgárdához tartozók 0!t százaléka elvé­gezte az általános iskolát. Mi több, ötvenketten középfokú oktatásban is részt vesznek. Közülük negyvenhat munkás. S amióta a -tanulás „divatba jött” a gyárrészlegnél, a bri­gádnaplóban megszaporodtak az olyan bejegyzések isi hogy színházba, moziba, sőt hang­versenyre mentek el közösen. Es egyre többen megfordul­nak a letéti könyvtárban is. Csulorás Annamária Kiemelt feladat £ A kettős érdekvédelm munka, a lakosság zavarta lan ellátásának, saját dolgcr.] zóik élet- és munkakörükné l nyelnek javításával kapcsa ® latos legfontosabb tenniva1 , lóiról tárgyalt tegnap délelőtt idei első ülésén a Kereskedett 01 mi, Pénzügyi és Vendéglátó' “ ipari Dolgozók Szakszerveze ® lének Központi Vezetősége. * A testület megállapította'it hogy a forgalom-tervezet 9- 10 százalékos növekedésiéi mellett a múlt évihez képest íjj javítani kell az ellátás szítva; vonalát, csökkenteni a hi- ávtycikkek körét. Hangsú' ilj lyoztu a központi vezetőség é] hogy a kereskedelem ne- a héz körülmények között, dCs; nagyobb társadalmi elismer rés mellett dolgozik. A vál'iQ, lalatok, a szakszervezeti széf' ó] vek ügyeljenek a vásárlódig igényeinek zavartalan kiélt" O] gítésére. A szakszervezeti iá munka idei egyik kiemeltebb & feladata a dolgozók törve' :e nyes szabad idejének gya'tt korlati érvényesítése, amely íj nagyrészt a jó munkabeosz: \i tás, szervezés kérdése. ti _________Ü

Next

/
Oldalképek
Tartalom